Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-17 / 284. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. október 17., csütörtök Üzenetben köszöntötte II. János Pált pápává történt meg­választásának 18. évfordulója alkalmából Göncz Árpád. A magyar köztársasági elnök kü­lönösen fontosnak nevezte azt a küldetést, amelyet a katolikus egyház az elesettek, a betegek, az élet sérültjeinek megsegíté­sében vállal. Mind a NATO és az Egyesült Államok tisztségviselői, mind a magyar illetékesek sikeresnek tartják a boszniai békefenntartó akció egyik kulcsfontosságú központjának számító taszári támaszpont működését - írta a Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap, az International Herald Tribune. A szerző ki­emelte, hogy Taszár jelenti a NATO első működő katonai támaszpontját az egykori Var­sói Szerződés területén. A tagfelvételre váró kelet-eu­rópai országoknak tavaly 923 millió dollár fejlesztési segélyt nyújtott az Európai Unió - áll egy kedden Brüsszelben napvi­lágot látott jelentésben. Az EU azzal számol, hogy 1998 elején kezdődhetnek meg a tagfelvé­teli tárgyalások a legnagyobb eséllyel pályázó országokkal. Borisz Jelcint az eredeti ter­veknek megfelelően, november közepén műtik meg - jelentette be szerdán Szergej Mironov, a moszkvai Központi Kórház (CKB) vezetője. Mironov cá­folta azokat a híreszteléseket, hogy az elnök alacsony hemog­lobinszintje miatt fennálló vér- szegénység miatt elhalasztanák a műtétet. Horvátország november 6-án az Európa Tanács tagállamává válik: erről döntött szerdai ülé­sén az emberi jogok, a demok­ratikus intézményrendszer be­tartását ellenőrző strasbourgi szervezet vezető testületé, a miniszteri bizottság. A balkáni állam felvétele egy hosszú, majdnem fél éve húzódó vitára tesz pontot. Burhanuddin Rabbani af­gán elnök Abdul Rasid Dosz- tumot, az üzbég milícia vezető­jét védelmi miniszterré nevezte ki. Rabbani kormánya fölszólí­totta a tálibokat, hogy vonulja­nak ki Kabulból. A tálibok el­utasították az ultimátumot. Csoportosan elkövetett lo­pás gyanújával vett őrizetbe szerdán St. Pöltenben három magyart az osztrák rendőrség. A hatóságok elmondása szerint a magyarokat kerékpárok eltu­lajdonításával vádolják. Ausztriában heteken belül immár másodszor emelték a benzin árát: szerdától az ÖMV és a BP benzinkútjainál 20 groschennel többe kerül az üzemanyag. William Perry Moszkvában. Az amerikai védelmi miniszter megpróbálja meggyőzni orosz tárgyalópartnereit a két ország atomfegyverkészleteit harmadoló START-2 szerződés mielőbbi ratifikálásának szükségességéről. Perry határozottan leszögezte: a NATO felveszi tagjai közé Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot. fotó: feb/reuter Vita a cseh-német megbékélésről A nyilatkozat elismeri az erőszakos kitelepítés tényét Megbízható értesülések szerint elkészült a cseh-német meg­békélési nyilatkozat. A felek állítólag megegyeztek abban, hogy a dokumentum elismeri: a második világháborút köve­tően Csehszlovákia „erőszakos kitelepítéssel” szabadult meg a területén élő 3,5 millió szudétanémettől. A megállapodás tényét - Jan Rumi belügyminiszterre hivat­kozva - a cseh közszolgálati televízió jelentette be. A sajtó értesülése szerint a tárgyalá­sokon a „kitelepítés” szó kel­tette a legtöbb vitát. A cseh fél azt szerette volna, ha a dokumentumban a „kitelepítés” szóval jelölik a még mindig indulatokat ka­varó eseményt, míg a németek a „kiűzetés” írásba foglalása mellett kardoskodtak. A két ál­láspont közti kompromisszum eredménye az „erőszakos kite­lepítés” kifejezés. Milos Zeman házelnök és pártja, az ellenzéki Cseh Szo­ciáldemokrata Párt úgy véli: az a legfontosabb, hogy a do­kumentum egyszer s minden­korra egyértelműen elutasítsa a szudétanémetek bármiféle vagyoni, esetleg más irányú követeléseit Csehországgal szemben. Bonnban a német kormánypártok között kiújult a vita a nyilatkozatról. Mint ismeretes, a második világháború után az úgyneve­zett Benes-dekrétilmok kollek­tív háborús bűnösnek nyilvá­nították a csehszlovákiai né­met és magyar kisebbséget, amelyek, Prága szerint, felelő­sek az első köztársaság szétve­réséért. A németeket és a ma­gyarokat megfosztották ál­lampolgárságuktól, és elvették minden vagyonukat. A néme­tek eltávolítását a potsdami konferencia jóváhagyta, a ma­gyarokét nem, ezért kitelepíté­sük félbemaradt. Göncz Árpád Ankarában Harminc üzletember kíséri az államfőt Balesetet szenvedett egy diákokat szállító busz. A németországi Ziesar mel­lett vezető autópályán megcsúszott és fölborult egy francia diákokat szállító autóbusz: Két gyerek és a jármű vezetője életét vesztette. fotó: feb/reuter Göncz Árpád köztársasági elnök szerdán háromnapos hivatalos látogatásra Török­országba utazott. Délután megkezdte tárgyalásait ven­déglátójával, Süleyman De- mirellel. A megbeszélések előtt a ma­gyar vendég megkoszorúzta Kemal Atatürk, a Török Köz­társaság megalapítója mauzó­leumában a nagy államférfi szarkofágját, majd beírta nevét a múzeum emlékkönyvébe. A koszorúzást követően a Cankaya palota, a török köztár­sasági elnök rezidenciája előtt tartották meg a magyar államfő ünnepélyes fogadását. Göncz Árpádnak ez az első hivatalos látogatása ebben az eurázsiai országban. A tárgyalásokkal egyidejűleg - amelyek átfogták a politika, a gazdaság és a kulturális élet témáinak széles körét, és ame­lyeken részt vett Somogyi Fe­renc, a külügyminisztérium címzetes államtitkára és Hol- lósi Nándor altábornagy, a Ma-' gyár Honvédség Parancsnok­sága vezérkari főnökének álta­lános helyettese is - megálla­podást írtak alá a katasztrófák elhárításában való magyar-tö­rök együttműködésről. Ez a polgári védelmi jellegű egyez­mény szabályozza a kölcsönös segítésnyújtást katasztrófák esetére. A magyar államfő és a kísé­retében lévő mintegy harminc üzletember elsősorban a kétol­dalú kapcsolatok előmozdítását reméli a látogatástól. Keleti György a NATO keleti kibővítéséről Ukrajna nem ütközőállam Ukrajna egyelőre nem akar csatlakozni a NATO-hoz, ám szoros kapcsolat kiépítésére törekszik a nyugati katonai szövetséggel - nyilatkozta a kétnapos hivatalos ukrajnai látogatáson tartózkodó Keleti György. A magyar honvédelmi minisz­ter ukrán kollégájával, Olek- szandr Kuzmukkal, valamint Hennagyij Udovenko külügy­miniszterrel folytatott megbe­széléseket. Tárgyalásait köve­tően elmondta: nem áll fenn a veszélye annak, hogy Ukrajna a NATO-bővítéssel ütköző­állammá válik. Az észak-atlanti szervezet ugyanis nem azért terjeszkedik, mert konfrontálódni akar Oroszországgal, hanem azért, hogy biztosítsa a térség stabili­tását. Keleti György végérvé­nyesnek nevezte a szövetség keleti kibővítéséről hozott brüsszeli döntést. A magyar miniszter szerint a NATO kiterjesztése eredmé­nyesebb lenne, ha több ország csatlakozna a szervezethez. Az atlanti szövetség annál eredmé­nyesebben garantálhatná Eu­rópa biztonságát, minél több tagországa van. Magyarország és Románia NATO-csatlakozásának idő­pontját illetően a honvédelmi miniszter így fogalmazott: „Nem lehet összekapcsolni a két ország tagfelvételét, de azt sem tartanám kedvezőnek, ha a NATO határa tartósan Magyar- ország és Románia között hú­zódna.” nának kézhez. A francia sajtó meglehetősen visszafogottan készítette elő a megmozdulást. Az újságírók - nagyrészt jogo­san - úgy érezték, hogy adó- kedvezményük ügyében nem­igen számíthatnak társadalmi szolidaritásra. A hírlapírók keddi munkabe­szüntetését csütörtökön a köz- alkalmazottak általános sztrájkja követi. A közlekedési dolgozók, a tanárok, a kommu­nális szolgáltató vállalatok al­kalmazottjai a kormány szigo­rodó gazdaság- és szociálpoli­tikája ellen kívánnak tiltakozni. A légiirányítók sztrájkja mi­att csütörtökön a Budapest-Pá- rizs-Budapest útvonalon egyet­len járat sem közlekedik. Párizs utcáin szokatlan menet vonult végig kedden. A felvo­nulást nem kísérték tévéstá­bok és jegyzetelő újságírók - ezúttal a sajtó munkásai vol­tak a tiltakozók. Az egynapos sztrájk miatt leáll­tak az állami tulajdonban lévő rádió- és tévéállomások, a szer­kesztőségek és a nyomdagépek. A legtöbb francia újság meg sem jelent szerdán. A kormány azt tervezi, hogy visszavonja a szakma művelői­nek járó harmincszázalékos adókedvezményt. A francia új­ságíró-szervezet szerint ez „net­tóban” azt jelentené, mintha jö­vőre a média munkatársai egy­havi fizetéssel kevesebbet kap­Bezárják az Ermitázst? Kultúrára nem költenek, de olimpiát akarnak rendezni 2004-ben A világ egyik legnagyobb múzeumát, Szentpétervár büszkesé­gét, az Ermitázst a bezárás veszélye fenyegeti. A legendás mú­zeum tiltakozó levelet intézett Viktor Csernomirgyin minisz­terelnökhöz az állami támogatások elmaradása miatt. A patinás palotát, amely a 18-19. században épült a cári műgyűjtemények számára, 1852-ben nyitották meg a nyil­vánosság előtt. A létesítmény dolgozói most a kormányhoz fordulnak, felróva a kultúra iránt tanúsított teljes közönyét. „Maholnap arról olvashatnak a lapokban Szentpétervár ven­dégei, hogy a híres orosz szín­házakban, köztük a Mária Színházban elmaradnak az elő­adások, lemondják a Sosztako- vics Filharmónia koncertjeit” - áll tiltakozó levelükben, ame­lyet közölt a Moscow Times is. „Bezárhatnak az Ermitázs és az Orosz Múzeum kapui. Az Orosz Könyvtár nem ad ki könyveket, beszüntetik az okta­tást a pétervári konzervatóri­umban és a Vaganova Balett és Színművészeti Akadémián” - írja az angol nyelvű lap. Mihail Pjotrovszkij, az Ermi­tázs főigazgatója a Moscow Times tudósítójának azt mondta, valóban fontolgatják a múzeum bezárását. A kultúra jeles pétervári képviselőinek körében különösen nagy felhá­borodást keltett, hogy az oro­szok pályázatot adtak be a 2004-es olimpiai játékok szent­pétervári megrendezésére. „Hogyan akar olimpiát ren­dezni egy város, ahol színháza­kat és múzeumokat zárnak be” - háborgott a Mária Színház igazgatója, Valerij Grigorjev. Színháza 75 százalékos nye­reségadót köteles fizetni, holott csak ahhoz húsz évre volna szüksége, hogy a ki nem fizetett adók után járó büntetést lerója. „Nem vagyunk paradicsomos stand, de vodkagyár sem. Min­ket nem adóztatni, hanem tá­mogatni illenék” - mondta. A tények azonban makacs dolgok: 1996-ban a költségve­tés a kulturális célokra elő­irányzott összegnek csak alig harminc százalékát utalta át. Kenesei István Díinántúli Napló Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. Az ön nyerőszáma:/Ä\ /vÁ >Áv JÓ & OLCSÓ Ruhakereskedéstől Ifjúsági Ház és Viktória ú. 3. 8.00-17.00 között------------------------------------------------------------- anol bébi, gyermek, felnőtt őszi ruhavásár működik Nyeremény: 4.900 Ft értékű ballonkabát Ön a nyertes: ? a Általános sztrájkot hirdettek a közalkalmazottak Adóprésben a francia sajtó

Next

/
Oldalképek
Tartalom