Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-16 / 283. szám

1996. október 16., szerda Hazai Körkép Dunántúli Napló 7 Az MSZP tájékoztatást kér az SZDSZ jelöltjéről Ajánlat új koalíciós fórumra Ellátás újra állampolgári jogon Közalapítvány a zsidó kárpótlási kötelezettség teljesítésére Tegnap a parlament olyan törvényjavaslat-csomag tárgyalá­sát kezdte meg, amely szerint 1997. január 1-jétől ismét ál­lampolgári jogon - s nem biztosítási alapon - kapjuk az egészségügyi természetbeni ellátást. Ennek azonban az adó mód­jára behajtott egészségügyi hozzájárulás lenne az ára. A tervezet szerint ugyanis min­den magyar állampolgár után be kell folynia az államkasz- szába a bruttó kereset 13 szá­zalékának, de legkevesebb havi 4500 forintnak. A munkavállalók után a munkáltató fizet. Az egyéni vállalkozó önmaga fizetné majd a hozzájárulást. A jöve­delempótló támogatásban ré­szesülők és a közgyógyellátot- tak után a települési önkor- , mányzat, a nyugdíjasok, jára­dékosok, táppénzen, gyesen lévők, sorkatonák, kiskorúak, egyetemisták után az állam. A vitában sok kritika érte az egészségbiztosítás „vissza­államosítását” és a minimális hozzájárulás 4500 forintos mértékét. Ez utóbbi a 34 600 forintos bruttó bér 13 százalé­kának felel meg, de azok után is ennyit kell fizetni, akik en­nél kevesebbet keresnek. A jövő évtől minden olyan jöve­delem után kell tb-járulékot fizetni, ami személyijövede- lemadó-köteles. 4—600 ezer olyan aktív kereső lesz így fi­zetésre kötelezett, aki eddig járulékfizetés nélkül vette igénybe a társadalombiztosítás szolgáltatásait. Az országgyűlés elfogadta a zsidó kárpótlással kapcsolatos feladatokról szóló határozatot. Eszerint a kormány közalapít­ványt hoz létre. A határozat arra kötelezi a kabinetet, hogy november 30-ig terjessze elő a rendezésre vonatkozó törvény- javaslatokat. (simonffy) Budapesten tárgyalt a szlovén miniszterelnök. Janez Drnovsek és vendég­látója, Horn Gyula aláírta a két ország közötti beruházásvédelmi, valamint a vasúti össze­köttetésről szóló kormányközi megállapodást. Utóbbi értelmében Szlovénia és Magyaror­szág között 44 kilométer hosszú új vasútvonal épül. Janez Drnovsek és Horn Gyula egye­tértett abban, hogy Ljubljana és Budapest együttműködése igen jó az EU-, illetve a NATO-csatlakozást illetően. A szlovén vendéget a későbbiekben Göncz Árpád köztársa­sági elnök is fogadta. fotó: feb/diósi imre A mentőszakszervezet segítséget vár Nyílt levelet írtak a miniszterelnöknek Az MSZP kezdeményezi, hogy pártközi konzultációs fórumként rendszeresen ül­jenek össze a szocialisták és az SZDSZ vezető tisztségvise­lői. Az új műhelybe Kósáné Kovács Magda ügyvezető al- elnököt, Baja Ferenc vá­lasztmányi elnököt, továbbá Jánosi György és Katona Béla alelnököket delegálnák. Minderről Horn Gyula számolt be az MSZP elnökségének keddi tanácskozása után. Azt is elmondta: a szocialisták a Koa­líciós Egyeztető Tanács mai ülésén válaszolnak arra a sza­baddemokrata javaslatra, hogy tárgyaljanak a két párt közötti politikai egyeztetés intézmé­nyes lehetőségeiről. A pártelnök-miniszterelnök A pénzügyi nehézségek elle­nére jó ütemben haladnak az ’56-os emlékmű építési mun­kálatai a budai Tabánban, így 23-án a tervek szerint sor ke­rülhet a felavatására. Ezt az 56-os Emlékmű és Kegyeleti Alapítvány kuratóriumának vezetői közölték tegnap a helyszínen. Mint elmondták: három nap múlva a helyére emelik a 13 méter magas oszlop tetejére tervezett 3,5 méteres „lélekma- darat”, és a kivitelezők addigra elkészülnek a terület parkosítá­sával is. A legnagyobb gondjuk jelenleg az, hogy az építés be­csült költségei 14—15 millió fo­Zemplényi Györgyöt éveken keresztül körözték, hazajöve­tele után egészségi állapota mi­att szüntették meg fogva tartá­sát. Most kiderült, hogy lő­fegyvere van. E hír kapcsán tet­tük fel kérdéseinket dr. Mészá- rosné Szakács Agnes rendőr­századosnak.-Magyarországon ki és mi­lyen feltételekkel kaphat fegy­verviselési engedélyt.-Önvédelmi célból minden 18. életévét betöltött magyar, il­letve itt tartózkodó külföldi ál­lampolgár kérhet fegyvervise­lési engedélyt. Az igényléshez azonban csatolni kell a tanúk­kal aláírt, iratokkal is alátá­masztott beadványt, amely bi­zonyítja, hogy az illető foglal­kozása miatt indokolt a fegy­vertartás. Ezenkívül az is felté­tel, hogy a háziorvostól általá­nos egészségügyi igazolást kap­elmondta, hogy az SZDSZ ügyvivői testületének hétfői ta­nácskozása után Pető Iván párt­elnök levélben hozta tudomá­sára: az SZDSZ Asztalos Ildikó volt miskolci polgármestert ja­vasolja az ipari tárca államtit­kárának. A jelöltről az MSZP az egyeztető tanács ülésén kér majd bővebb tájékoztatást. Horn Gyula kijelentette: az SZDSZ levele nem szít feszült­ségeket és nem jelez kibonta­kozó koalíciós válságot. Ismét leszögezte: az MSZP szüksé­gesnek tartja a privatizációt felügyelő tárca nélküli minisz­teri posztot. Azt is hangsú­lyozta: a pártból senki sem érin­tett az ÁPV Rt. szerződéskötési botrányában. Azzal szemben viszont, akiről ez mégis kide­rül, igen keményen fog eljárni. rintra rúgnak, de eddig az ösz- szegnek kevesebb mint a fele gyűlt össze. Nagyon hiányzik az a 3 és fél milliónyi áfa, amelynek a kivé­teles visszafizetésétől elzárkó­zott az APEH. Megadnák a kedvezményt, közölték az adó­hivatalban az alapítvánnyal, de csak a nem magyar állampol­gárságú adományozók listájá­nak fejében. E feltételt nem tud­ják teljesíteni, ugyanis az em­lékműre összegyűlt pénzt 10-20 dolláronként sok ezren ajánlották fel, Skandináviától Ausztráliáig - hangsúlyozták a szervezők. A nehézségek elle­nére nagy eredménynek tartják, hogy megépülhet az emlékmű. jón az igénylő, mert vannak olyan betegségek, amelyek eleve kizárják a lőfegyver bir­toklását. Az engedélyezni kí­vánt fegyver ismeretéből pedig vizsgát kell tenni.-Mely betegségek adhatnak elutasításra okot?- Kizáró ok például az esz­méletvesztéssel járó betegség, mindenféle mentális kór, a színvakság, az egyszeműség, az alkoholizmus, az elmebaj.-Mi a helyzet a vadászlő­fegyverek engedélyezésével?-Ezt is minden magyar, il­letve Magyarországon élő ide­gen állampolgár megkaphatja. A kérvényhez szintén orvosi igazolás, valamint az adott fegyver ismeretét igazoló vizs­gapapír és érvényes vadászjegy kell. A vadászvizsgát a föld­művelésügyi hivatalokban lehet letenni. Szalóky Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) működőképességé­nek megőrzése, a mentés biz­tonsága és a mentőszállítással kapcsolatos anomáliák fel­számolása érdekében kedden nyílt levélben fordult a minisz­terelnökhöz a Mentő Dolgo­zók Önálló Szakszervezete (MOSZ).­A szakszervezet felhívja a kormányfő figyelmét arra: a mentőszolgálat részére jövőre 1,3 milliárd forinttal kisebb összeg szerepel a költségve­tésben, mint amennyiből az OMSZ az idén működött. A szervezetet ráadásul már az idén is folyamatosan csökken­tett összeggel finanszírozta a tb, a szakszervezet szerint jog­ellenesen. Ezen felül nem kap­tak pénzt abból a keretből sem, amelyet az Egészségbiz­tosítási Alapban különítettek el 1996-ra a mentőszolgálatnál felhalmozódott hiányok meg­szüntetésére. A MOSZ azt a hozzáállást is kifogásolja, amelyet a nép­jóléti tárca, annak vezetője képvisel a mentőszolgálat problémáival kapcsolatban. Rámutatnak: a népjóléti mi­niszter a közbeszerzési tör­vény figyelmen kívül hagyá­sával bízott meg egy Magyar- országon be nem jegyzett cé­get az OMSZ átvilágításával. A cég éves szinten 800 millió forintos megtakarítást prog- . nosztizált a mentőknél, ám ezt garantálni nem tudta. A szaktárca vezetője ennek ellenére csak azután tekintett el attól, hogy ezt a céget bízza meg a mentők átszervezésével, hogy az OMSZ vezetői és a szakszervezet nyílt levelet inté­zett hozzá, és a Gazdasági Ver­senyhivatal, valamint a Közbe­szerzések Tanácsának segítsé­gét kérte - írja a mentőszak­szervezet, jelezve: az esemé­nyek további kedvezőtlen ala­kulása esetén minden törvényes eszközzel élni fog. Elmaradt a meghallgatás. Az előzetes napirendtől elté­rően nem tudta meghallgatni kedden az Országgyűlés gazda­sági bizottságának sürgősen összehívott ülése Fazakas Sza­bolcsok az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tárca váro­mányosát. Kiss Elemér állam­titkár ezt azzal a „kommuniká­ciós zavarral” magyarázta, hogy a meghallgatás kitűzött időpontja után érkezett meg az SZDSZ írásos állásfoglalása ar­ról: nem emelnek kifogást Fa­zakas személye ellen. Sikerűijhullámok. A KDNP-frakció a birtokába ju­tott információk alapján tegnap kétségét fejezte ki amiatt, hogy Tocsik Márta valóban sikeresen alkudott az önkormányzatok­kal. A Fidesz-MPP álszentnek nyilvánította és visszautasította az MSZP elnökségének az üggyel kapcsolatos nyilatkoza­tát, amely szerintük az ellen­zékre akarja hárítani a politikai felelősséget. Csalódott miniszter. Európai uniós társulásunk az agrárgaz­daság szempontjából nem vál­totta be a várakozásokat. Míg korábban a térségbe irányuló kivitelünk 5-6-szorosa volt a behozatalnak, az elmúlt évek­ben nagy mértékben csökkent a többlet. Ezt Lakos László föl­dművelésügyi miniszter mondta el a Gazdálkodási Tu­dományos Társaság elnökségi ülésén. Fogy a sereg. Gyorsítani kí­vánják a haderő-átalakítás üte­mét - derült ki az 1997. évi költségvetés tervezetének hon­védelmi fejezetéből. Ezt úgy akarják megvalósítani, hogy közben fenntartható legyen a katonai szervezetek működő- képessége, s az állomány szol­gálati, élet- és munkakörülmé­nyei, továbbá járandóságai megőrizzék az eddigi színvona­lat. Ezzel egyidejűleg 74 ezer­ről 64 ezer alá csökken a hon­védség létszáma. Búcsú a mandátumtól. Le­mondott mandátumáról Rajk László, az SZDSZ országgyű­lési képviselője. A hírt maga a politikus jelentette be. Rajk László kijelentette, hogy az SZDSZ-nek továbbra is tagja kíván maradni, és az Országos Tanács elnökségének tagjaként részt vesz politikájának alakítá­sában is. Az Országos Rendőr-főkapi­tányság is célszerűnek tartaná a centralizált vasúti rendőrség felállítását, ennek azonban anyagi, technikai és létszámbeli akadályai vannak - közölte Tú­rós András, az ORFK közbiz­tonsági főigazgatója. Elkészült ugyan egy koncepció, amely 4 vasúti rendőrkapitányság és 19 Örs létrehozását tervezi. Minden nehézség ellenére időben avatják Adóköteles emlékmű A szabályok egyértelműek, de jogos kérdés is akad Ki tarthat otthon fegyvert? _______________________A JOGÁSZ VÁLASZOL ______________________ A perdöntő iskolai szabályzat Életre kiható következménye lett annak az iskolai balesetnek, amely bírósági üggyé is vált. A jog tudójának azonban nem a két verekedő gyerek között kell igazságot osztania. Az egyik vidéki általános isko­lában egy 7. osztályos tanuló az óraközi szünetben összeszólal­kozott a társával. Az indulatos gyerek lelökte a lépcsőn társát, aki az üvegajtónak zuhant, és a szilánkok átvágták a csuklóját. Mint kiderült, megsérültek kéz­fejének és ujjainak mozgatói­degei, és bár a gyors műtéti be­avatkozással megpróbáltak se­gíteni rajta, jobb keze részlege­sen megbénult. A szülők a bajt okozó tanuló felelősségbiztosítása alapján a biztosítóhoz fordultak. A bal­esettel összefüggésben keletke­zett kár megtérítését kérték, de a gyermekük 50 százalékos munkaképesség-csökkenése miatt ötmilliós, úgynevezett nem vagyoni kárigényt is elő­terjesztettek. A biztosító az iga­zolt kárösszeg után önként térí­tett egymillió forintot, de a nem vagyoni kár kifizetése elől el­zárkózott. A szülők ekkor pert indítottak a biztosító ellen. Az első tárgyaláson különös fordulat következett be. A biz­tosító - jogi nyelven szólva - perbe vonta az általános iskolát, illetve a fenntartó önkormány­zatot, mondván, az okozott ká­rért elsősorban az iskolának kell helytállnia. Álláspontjuk szerint az oktatási intézmény felel a balesetért, függetlenül attól, hogy vétkes-e. A kérdés a bíróság számára úgy vetődött fel: vajon az is­kola a felügyelet ellátása érde­kében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában el­várható. Tisztázódott, hogy az intézmény belső szabályzata nem írta elő a folyosói tanári felügyeletet, már csak azért sem, mert az óraközi szünet nemcsak a diákoknak pihenő. A tanáriban a nevelők ez idő alatt készülnek fel a következő órára. A bíróság ezért első fo­kon „a gondozói felügyelet el­mulasztását” nem állapította meg, s az iskolát nem marasz­talta el. Az ügynek nincs vége. Dr. Lajer Erika Eltérő értékelések az eddigi millecentenáriumi rendezvényekről Szervezetlenség vagy vonzó siker? Két vélemény feleselt az Országgyűlés millecentenáriumi al­bizottságának keddi ülésén. Az egyik szerint nagyrészt a sok­színű és gazdag programnak köszönhető, hogy július végéig több mint 26 millió külföldi látogatott Magyarországra. A másik azt hangsúlyozta: a rendezvényekre rányomta a bé­lyegét a budapesti expó lemondása után kialakult zűrzavar. Zsigmond Attila, a kulturális és sajtóbizottság MDNP-s al- elnöke az eddig lezajlott mint­egy 3500 esemény értékelése­kor kifejtette: gyakran kapko­dás jellemezte a szervezést. Emiatt az ünnepségsorozat ve­szített méltóságából, egyes rendezvények nem érték el a kívánt hatást. Ugyanakkor el­ismerően nyilatkozott több or­szágos és budapesti program­ról, így a Nemzeti Múzeum millecentenáriumi kiállításá­nak művészi színvonaláról. Erdei János, a rendezvény- sorozat koordinálásáért felelős Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. vezérigazgatója az eddigi rendezvények elismerésének vélte, hogy nőtt a nemzetközi érdeklődés hazánk iránt, erő­södött a befektetési kedv, s mindez kedvezően befolyá­solta a gazdaság és a turisztika mutatószámait. Beszámolt ar­ról is, hogy a hazai vállalko­zók - az állami költségvetés több mint kétmilliárd forint hozzájárulását kiegészítve ­csaknem nyolcmilliárd forint­tal támogatták a millecentená­riumi ünnepségeket. Beme Péter miniszteri biz­tos különösen sikeresnek ítélte az Ópusztaszeri Nemzeti Tör­téneti Emlékpark programjait, valamint az esztergomi, a szé­kesfehérvári és a pannonhal­mai rendezvényeket. Elisme­rően szólt továbbá a megyei szintű ünnepségekről, vala­mint a Petőfi Irodalmi Mú­zeum iskolatörténeti kiállítá­sairól. A fővárosi millecente­náriumi fesztivált és a puszía- vacsi rendezvényt egyértelmű kudarcnak minősítette. A megemlékezések végső mérlegét a testület december 10-ei záróülésén vonják meg és ismertetik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom