Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-15 / 282. szám

1996. október 15., kedd A Mai Nap Dunántúli Napló 5 Reform előtt a gyermekvédelem (Folytatás az 1. oldalról) A drogprobléma kezelésében, vagy az ideggondozó munká­jában máris találkozhattak re­mek kezdeményezésekkel - összegezte a négy hónap alatt itt tapasztaltakat Dettre Erzsé­bet, a fővárosi Medinfo Gyer­mekvédelmi Módszertani Osz­tály munkatársa. De találtak fehér foltokat is: hátráltatva a megelőzést, elsorvadni, látszik a családsegítő vagy a nevelési tanácsadó intézményrend­szere. Megvalósításuk pedig olcsóbb, mint hiányában a kö­vetkezmények. A koncepció készítői a családsegítők háló­zatának szánnak kulcsszerepet a reformban. Meglátásuk: a családsegítőt védőnő, de peda­gógus sem válthatja ki. Súlyos probléma a családon belüli (ezért kevéssé tetten érhető) erőszak. Ehhez a bíróság, az ügyészség munkatársa is ta­nulságos adalékkal szolgált. Továbbra is megválaszolatlan a nyolcadik osztály előtt kima­radt tizen-huszonévesek to­vábbképzése. Bár tettrekész- nek tűnik a munkaügyi köz­pont; tervez számukra is prog­ramokat. Kerékkötője lehet a reform lendületének: az átalakításban egyes szakemberek állásuk el­vesztésétől tartva - érthetően - most óvatos mérsékletre inte­nék az intézménygazdákat. A honi gyermekvédelem viszont régen padlót fogott. Tröszt E. A csertői gyermekotthonban szeretetre leltek a lakók Liftező újságkötegek fotó: Tóth Gyújtsd a papírt! De megéri? Hozzászokhattunk már, hogy iskolakezdés után egy hónap­pal nebulók csöngetnek be la­kásajtónkon, hogy elkérjék ki­olvasott újságainkat. Gyűjtik a papírt. Versenyeznek. S nem utolsó sorban pénzt keresnek vele iskolájuknak. Idén azon­ban mintha kisebb lenne a tü­lekedés a papírkötegekért. A pécsi Mátyás király Ut­cai Általános Iskolában már véget ért az őszi gyűjtési ak­ció. Két éve 10—15 ezer kiló papírt gyűjtöttek össze a gye­rekek, s 60 ezer forinttal gaz­dagították a diákönkormány­zat kasszáját. Most jó, ha a negyedét keresték meg a lea­dott papírral. A városban je­lenleg egy hulladékgyűjtő te­lep, a MÉH Rt. foglalkozik a papír átvételével, de igen ala­csony árat kínál. A Jókai Ut­cai Általános Iskola a jövő hétre tervezte az egész napos papírszüretet, de el kell ha- lasztaniuk, mivel a vállal­kozó, akivel kapcsolatban áll­tak, ezúttal nem vevő a pa­pírra. A gyár ugyanis, ahová elszállította volna, inkább nyugatról szerzi be a szüksé­ges mennyiséget. A Dél-Dunántúli Méh Rt.- től megtudtuk, a magyar pa­píripar jelenleg nem tart igényt a hulladékra, ami a cel­lulóz világpiaci árának csök­kenésével magyarázható. A gyárak ilyenkor - érthetően - inkább az olcsó nyersanyagot dolgozzák fel. A fekete-fehér papír kilójáért most 1 forintot ad a Méh Rt., a karton kilójá­ért 4-et. A színes papírért nem tudnak fizetni, de ott hagy­ható a telepeiken. V. G. Hétvégi tumultus Kertvárosban Hiába helyezték ki Pécs régi kertvárosában a lakó-pihenő övezetet jelző táblákat, a vásár miatt hétvégeken vége a nyuga­lomnak. Számolatlanul érkez­nek a panaszok a lakóterület közgyűlési képviselőjéhez, Ku­kái Andráshoz. A múlt vasárnap a közterü­let-felügyelőkkel közösen tar­tott bejáráson tapasztaltak iga­zolták a helyi lakosság aggo­dalmát. Minden eddigi igyeke­zet eredménytelen maradt. Mintegy 700-1000 gépkocsi lepte el a kis utcákat. A közte­rület-felügyelők rengeteg bün­tetést, helyszíni bírságot róttak ki, és szabálysértési feljelenté­seket kezdeményeztek, mert a KRESZ-tábláknak fittyet hányva parkíroztak le az utcák­ban az autósok, és elállták a ka­pubejáratokat is. Kukái Andrást lépten-nyo- mon megállították azzal, hogy tegyen valamit az érdekükben. Márfi Miklós, a Piac- és Vá­sárigazgatóság igazgatója el­mondta, hogy a kertvárosiak gondját megoldva létesítettek új parkolóhelyeket a vásártér mellett. Mintegy 3500 gép­jármű parkolására van hely, de kihasználtságuk csak 65%-os. 1000-1500 kocsit tudnának még elhelyezni, tehát bőven be­fogadhatják a kertvárosi ut­cákba beálló autókat. Az olcsóbb parkolójegy he­lyett inkább a 2000 forintos büntetést választják az autósok. A korábban kirakott szórólapok nem hoztak eredményt.- Segít­hetnének viszont a parkoló­helyre irányító, útbaigazító táb­lák a kertvárosi utcákban (irányjel, távolság), mert erre utaló jelzések nincsenek. Az este érkező, utcán vára­kozó autók és külföldi buszok utasai zavarják az éjszakai nyugalmat. Az autósok az ut­cákban szemetüket hátra hagyva távoznak. A lakók pe­dig házaik előtt összeszedik ... A csapadékvíz-elvezetés sincs mindenütt megoldva, ami nö­veli a gondokat, esőben pedig a keréknyomokat. Rozvány Gy. Száz éve működik a „bányaaltiszt”-képző Pécsbányán alapították meg a hányatott sorsú intézményt A millennium évében - 1896- ban - alapították Pécsbányán az aknászképző iskolát, köz­napi nevén a „Bányaiskolá”-t. Az iskola az Első Dunagőzha- józási Társaság pécsi bánya­műveinek igazgatója Wiesner Raymár kezdeményezésére és támogatásával került Pécsre, miután 1893-ban a Magyar Bányászok és Kohászok Or­szágos Egyesületének Selmec­bányái közgyűlése egy bánya­felvigyázói iskola létrehozá­sának szükségességét vetette fel. A pécsi bányavállalat a továbbiakban is rendszeresen támogatta az iskola fenntartá­sát. Az iskola tanulmányi ideje kezdetben két, 1930-tól „bá­nyászati és mélyfúró ipari szakiskolává” szervezve há­rom, 1940-től középiskolaként pedig négy év lett. Ennek megfelelően az iskola elneve­zése pécsi fennállása során többször változott, m. kir. Bá­nyászati és Mélyfúró Szakis­kolára, majd m. kir. Péch An­tal Bánya, Kohó és Mélyfúró­ipari Középiskolára. Az iskola 1942-ig működött Pécsett, amikor Erdély vissza­csatolásakor Nagybányára te­lepült, majd a háború után or­szágos kálváriáját megjárva Tatabányán talált végső elhe­lyezésre. Az iskola képezte ki közel fél évszázados pécsbányai működése alatt a korabeli ha­zai szénbányászat szinte teljes középvezetői személyzetét. Az intézmény első igazga­tója Ocwirk Nándor közel húsz éven keresztül vezette az in­tézményt. Az alapító igazgatót követően Karínér János (1914- 1926) és - a tanításnak az idő­szakos túlképzés miatti 4 éves szünetelését követően - Boda Antal dr. (1919-1946) iskolai­gazgatók irányították az in­tézményt. Munkájukat az iskolából kikerült bányászati középve­zetők magasfokú szakmai színvonala és sokuk szakmai pályafutása dicséri. A képzés­ben nagy hangsúlyt helyeztek a szükséges gyakorlati tapasz­taltok megszerzésére. Az el­méletileg és gyakorlatilag egyaránt jól képzett aknászok közül nőttek ki azok a bánya­mesterek, akik egy-egy bá­nyaüzem napi gondjait vál- lukra véve lehetővé tették nyugodt bányamérnöki munka megvalósítását. Szirtes Béla Testületi ülés Pécsváradon Napirend előtt Somssich László rendőr alezredes, a komlói ka­pitányság vezetője bejelentette a testületnek, hogy a pécsváradi rendőrállomás eddigi vezetőjét Ormándi László rendőr száza­dost felmentette és Péter János rendőr századost bízta meg az állomás vezetésével. Tárgyalták a képviselők az egészségügyi központ értékesí­tését, azonban a vegyestulaj­donú eladást nem támogatták. Foglalkoztak a városban mű­ködő kábeltévé jövőbeni üze­meltetésével, majd tájékoztató hangzott el a Pécsváradi Vízmű Kft. engedélyezési eljárásáról. Megkapták a Vízügyi Igazgató­ságtól a vízjogi engedélyt, így a kft. átveheti azt a feladatot, amit eddig a komlói vízmű vál­lalat látott el. A jogerőre emel­kedés után az üzemeltetést és a vízdíjak beszedését már a helyi kft. végzi. Vízdíj-módosítást nem terveznek. Sántha László Közoktatási konferencia A közoktatás modernizációja, a NAT és az oktatási törvény ösz- szefüggései adják majd a leg­több témát azon az országos konferencián, melyet a pécsi Apáczai Nevelési Központ szer­vez a Soros Alapítvány támoga­tásával október 24-én és 25-én. A találkozóra intézmény­igazgatókat, helyetteseket, és az önkormányzatok illetékeseit várják. Jelentkezni az ANK-ban október 18-áig lehet. Megjelent Pécsett a szentek litániája Magánimaként adta ki a na­pokban a Pécsi Keresztény Kör annak a litániának szövegét, melynek hivatalos elfogadtatá­sát az előzetes szakmai véle­ményezés után az idén május­ban kezdeményezték Mayer Mihály pécsi megyéspüspök­nél. A Magyar szentek litániája kiadvány keretét a Tanítónk, a Szentjeink, az Apostolaink című írás és a Fölajánló ima adja. Pollen-jelentés Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete pollenfigyelő szolgála­tának mérései szerint az idei pollenszezon gyakorlatilag vé­get ért. Az elmúlt hét minden­napján 10 alatti alacsony szám­ban tudtak parlagfű pollent re­gisztrálni. Áz allergiát okozó gombák közül az Altemaria mennyisége a légkörben még mindig magas volt. (Egyébként a március 18-tól indított idei polleninformációs szolgálat ok­tóber 13-val lezárult.) Hazaérkezett a pécsi delegáció Hétfőn hazaérkezett a pécsi delegáció Fellbachból. Az önkormányzati képviselők­ből, a polgármesteri hivatal vezetőiből és a Művészeti Gimnázium néhány diákjából álló küldöttség a testvérvárosi szerződés megkötésének ti­zedik évfordulója alkalmából látogatott Fellbachba, s vett részt a Fellbachi ősz rendez­vénysorozaton. A látogatás során meghosszabbították Pécs és Fellbach testvérvárosi szerződését, amelyet Pécs ne­vében a küldöttséget vezető dr. Révész Mária alpolgár­mester írt alá. A delegációhoz csatlakozott Dr. Páva Zsolt, polgármester is, aki a testvér- város vezetőivel való további tárgyalások miatt csak ma ér­kezik haza. Mit tegyünk, ha már első nap szétesik a szemüveg fotó: Tóth (Cipő)orráig sem lát a vásárló? A fogyasztó kiszolgáltatott - különösen, ha hagyja magát. Az átlagos magyar vásárlónak nemcsak a pénztárcája, hanem önnön jogainak ismerete is sze­rény. Ez derült ki legalábbis az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 10 megyében készült felméréséből. Kiértékelését a vidéken talán legrátermettebb baranyai társszervezetre bízták. A pórul járt emberek harma­dával a kereskedelem fizettette a tanulópénzt. Jóllehet a pana­szosok 29%-a közüzemi szol­gáltatásokban, a társasházak kezelésében talált kifogásolni­valót. A kereskedelemben újabban a cipő vezeti a „fekete” listát: a lábbelik minőségében, illetőleg a reklamációk elutasí­tásában tapasztalható a legtöbb csalárdság. Az Olasz- és Spa­nyolországból importált lábbe­lik rövid használat után mennek tönkre, mondta Horváth Lász- lóné, az egyesület vezetője. „A szavatosság ideje 15 nap” - ez­zel a figyelmeztetéssel bélye­geztek le nemrég egy gyermek­cipőt, a Ruházati Kereskedelmi Vállalat Borsod megyei üzleté­ben. A komikus eset talán ritka. Ám a vásárlók gyakran utólag veszik észre: másnak szánt vagy kitöltetlen tájékoztató-cet­livel tértek haza a boltból. Drága, tartós fogyasztási cikkekhez sokszor hiányzik az alkatrész-utánpótlás. Erre hi­vatkozva a szervizek 50 napra hosszabbítják a javítási időt. A vásárlók nem tudják: csereké­szülék híján 15 nap elteltével kérhetik a csereutalványt. A jótállás lejárta után - 10 nappal is - érvényesíthető a sza­vatosság joga, például ha a ludas termék anyaghiba miatt mondott csütörtököt. A bizonyítás minő­ségvizsgálattal jár. Az élelmisze­reknél szinte mindennapos a bosszúság a lejárt, romlott áruk forgalmazása miatt. Nemrégiben egy baromfibolt fizetett kártala­nítást vevőjének, kilónyi, ámde büdös csirkelábért. Köztudomá­súan a kisebb utazási irodák is gyakran törnek borsot a pihenni- vágyók orra alá. A konkrét jogi segítségen kívül, mind többen pusztán jótanácsért fordulnak a fogyasztóvédelemhez. Pécsett most az önkormány­zati lakások új bérleti tarifája mi­att kopogtatnak sűrűn ajtajukon. Jó hír: a komfortfokozattal, a la­kóövezeti besorolással és a laká­sok (lerobbant) állapotával kap­csolatos panaszokra nem egy esetben nyert orvoslást az egye­sület. • Tröszt É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom