Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)
1996-10-02 / 269. szám
6 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1996. október 2., szerda Hazaárulás vagy ballépés? Ne dobálózzunk könnyelműen a nagy szavakkal, mert hitelüket vesztik - vagy a szavak, vagy a velük dobálózók. Voltak sajnos a magyar történelemben is hazaárulók, de távolról sem annyian, mint ahányat így bélyegeztek meg. A Néppárt szerint nagyon rosszul döntött a kormány, amikor a kényszeredett, színtelen ünnepségek állóvizébe bedobta a magyar-román szerződés malomkövét, de nem hazaáruló az a parlamenti többség, amely 1996. szeptember 3-án, az Országgyűlés rendkívüli ülésen nem szavazta meg a magyar-román szerződés aláírását jobb feltételek biztosításához kötő ellenzéki határozati javaslatot. A „nem”-mel szavazók (nem számolva ide az „elfáradt” és ezért tévesen szavazó 13 kisgazdát) támogatták a súlyos hibát elkövető kormányt és ezért osztoznak vele a felelősségben. A Néppárt egységesen támogatta azt a javaslatot, amelynek elkészítésébe nem vonták bele. Két kisebb szövegmódosítással erősíteni is próbáltuk a szöveget. A mi bírálatunk tartalma és hangneme azonban elütött a felszólalók többségétől, ezt itthon és külföldön sokan észrevették és üdvözölték. Miért tartjuk rossznak, egy baloldali kormány rosszul indokolt ballépésének ezt a szerződést, és miben látjuk a kiút, az erdélyi magyarság sorsa jobbra fordulásának a lehetőségét? Erdély és az ott élő magyarság sorsa mindig erősen foglalkoztatta a hazai társadalmat. Ezt nem kell magyarázni, történelmünkben és az ott élő magyarság számában, a rokoni és baráti szálak sokaságában, feledhetetlen személyes élményekben gyökerezik. A Néppárt elkötelezett híve annak, hogy valamennyi szomszédunkkal jó, lehetőleg baráti legyen a viszonyunk, s ehhez az államközi szerződést jó eszköznek tekinti, de meggyőződése, hogy csak jó szerződés alkalmas a kívánt cél elérésére. Nem hisszük, hogy elegendő az egyik fél, a magyarok jó szándéka, elengedhetetlen, hogy legyen meg a késztetés, a politikai akarat a másik oldalon is. A legtöbb, zömével még az előző kormány által aláírt szerződés esetében ez a politikai szándék vitathatatlanul kölcsönösen megvolt. Ez volt a helyzet az ukrán, a szlovén és a horvát szerződéssel, s ez tükröződött a szerződéseket kiegészítő kisebbségvédelmi megállapodásokban is. Egyértelműen megállapítható, hogy ezek hasznára váltak az érintett kisebbségeknek, de teljes körű érvényesülésüktől még távolról sem beszélhetünk. A Néppárt véleménye szerint Romániával is csak olyan szerződés aláírásának van értelme, amely egyrészt orvosolja az ott élő magyarok legsúlyosabb panaszait, másrészt jó esélyt ad a két nép közötti kapcsolatok javulására. Mi nem vonjuk kétségbe, hogy a kormánykoalíció képviselői őszintén kívánják a magyar-román viszony javulását és az erdélyi magyarság jogos kívánságainak a teljesülését, de valószínűleg maguk sem hiszik el, hogy ennek a szerződésnek ez lesz az eredménye. A Néppárt egyetért azokkal a fenntartásokkal és aggodalmakkal, amelyeket a tervezettel kapcsolatban az RMDSZ és a romániai magyar történelmi egyházak vezetői megfogalmaztak. A szerződésben nem szerepel a magyar egyházak és más intézmények tulajdonát képező, de a kommunista hatalomátvételt követően elkobzott épületek és vagyontárgyak visszaszolgáltatása, noha erre nézve ígéretet tett Románia az Európa Tanácsba történt felvételekor. Nincs szó a Ceaucescu által 1959-ben fölszámolt magyar egyetem visszaállításáról, sem az 1988-ban fölszámolt magyar főkonzulátus újbóli megnyitásáról. Evek óta szorgalmazzuk a diplomák kölcsönös elismerését, de csak a kérdés „megvizsgálását” ígéri a dokumentum. A szlovákokkal tavaly kötött hasonló szerződéssel összehasonlítva sajnos számos más pontban is gyöngébbek a megfogalmazások, ráadásul az ígéretesebb pontok értékét nagyban csökkenti a sok szűkítő kitétel, jogi kibúvó, valamint az ellenőrzés és a garancia hiánya. Végül pedig hiába került be a szerződésbe az Európa Tanács 1201-es számú ajánlása, a pontatlan román értelmezés elfogadása alkalmat ad arra, hogy az RMDSZ kívánságait a jövőben erre a szerződésre hivatkozva utasítsák el. Ez komoly károkat okozhat a más országokban élő magyar kisebbségeknek is. Az időzítés rendkívül szerencsétlen, mert félő, hogy a küszöbön.álló romániai választásokon azoknak az erőknek az esélyeit javítja, amelyek a jelenlegi rossz helyzetért elsősorban felelősek. Nem bizonyítható, hogy nemzetközi nyomás lett volna mindkét kormányon, hogy ilyen szerződést írjon alá. Minthogy a nemzetközi közvélemény eléggé világosan láthatta, eddig melyik országon múlott a megegyezés, a magyar félnek nem volt oka a leglényegesebb pontokban engedni. Az aláírás azért is hiba, mert a külßld ezzel a romániai magyarság ügyét megoldottnak fogja tekinteni. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nagyhatalmi döntésekkel határainkon kívülre került magyar közösségek helyzetét Magyarország és az érintettek egyedül nem tudják javítani, ebhez határozott nemzetközi fellépésre, támogatásra van szükség. A Néppárt éppen ezért a szerződéstervezet gyönge pontjainak bírálata mellett a jövőben elsősorban a nemzetközi közvélemény jobb tájékoztatására fogja összpontosítani a figyelmét. Emellett továbbra is minden politikai támogatást meg fogunk adni az erdélyi magyarságnak, hogy a válasz-* tásokon minél jobban szerepeljen és a jövőben eléije jogos kí- vánságairfak a teljesítését. Jeszenszky Géza Megalakult a Magyar Női Akadémia Megalakult a Magyar Női Akadémia. A „Nők esély- egyenlőségéért” Alapítvány keretében létrehozott szervezet céljairól és programjáról csütörtökön, sajtótájékoztatón számolt be az akadémia igazgatója: Szabó Erzsébet Mária. Mint elmondta: a független, nonprofit oktatási intézmény megalakulást egyéves szervezői munka előzte meg. Céljuk, hogy a nőket felkészítsék a sikeres közéleti szereplésre. Közszereplésre felkészítő tanfolyamát a sajtótájékoztatón hirdette meg az akadémia. A tanfolyamot azoknak ajánlják, akik közéleti és politikai szereplésre éreznek indíttatást, illetve azoknak, akik már jelenleg is e területen dolgoznak. Az SZDSZ állásfoglalása Az elmúlt három hónapban támadások érték a szabad demokratákat, ezen belül a város volt és jelenlegi tisztségviselőit. Nem kétséges, hogy ezek a támadások politikai indíttatásúak. A pártállásfoglalások, a kirívóan durva hangvételű cikkek, személyek lejáratását célzó sajtótájékoztatók különös véletlen folytán ez év májusától kezdődtek el, amikor a városházán új koalíció jött létre. A történetekkel kapcsolatban az SZDSZ Pécs városi szervezete állásfoglalásában az alábbiakat kívánja leszögezni. 1. A Kis-Flórián utcai telekeladással kapcsolatban sajtótájékoztatón és cikkekben az SZDSZ volt polgármesterének felelősségét feszegették. Ezzel szemben a polgármester nem tett mást, mint a hivatali ügymenetnek megfelelően, a két bizottság által is támogatott, illetve kifejezetten ajánlott szerződést aláúta. Annak a bizottságnak, amelyik a szerződés aláírását ajánlotta tagja volt az a kisgazda képviselő, aki most is tagja az önkormányzati testületnek és aki 2 év elteltével ma már támadja a szerződést, valamint a volt polgármestert. A másik, a szerződést támogató bizottság elnöke pedig fideszes volt, annak a pártnak a tagja, amelyik ma már szintén támadja a volt polgármestert. És nyilván egyúttal azt a fideszes, volt alpolgármestert is, aki a vagyongazdálkodást felügyelte. 2. A Közüzemi Rt. telek eladásait önkormányzati bizottság vizsgálja immáron több mint három hónapja. Fölkérjük a polgármestert, hogy szorgalmazza a vizsgálat mielőbbi lezárást, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a vizsgálat eredményei nyilvánosságra kerüljenek. Mindkét üggyel kapcsolatban az SZDSZ kinyilvánítja, hogy támogatja a tényfeltáró vizsgálatokat és eljárásokat, elfogadja azok eredményét. Reméljük, hogy az objektív tisztázások megakadályozzák a továbbiakban, hogy városunkban az alaptalan vádak és méltatlan személyeskedések határozzák meg a politikai hangnemet. A magunk részéről következetesen fellépünk a korrupcióval szemben, a közélet tisztaságának érdekében. Evvel összefüggésben emlékeztetünk arra, hogy az önkormányzati gazdasági társaság igazgatótanácsában, felügyelő bizottságában, vezetésében, az SZDSZ-nek nincs, nem volt és nem is lesz ön- kormányzati képviselő vagy ügyvivő tagja. Váijuk, hogy a leendő összeférhetetlenségi törvény szellemének megfelelően mások is hasonlóképpen cselekedjenek. Meggyőződésünk, hogy ma nem lehet felelős politikus az, aki valódi problémák megoldása helyett mások lejáratására fordítja energiáit. Az SZDSZ Pécs Városi Szervezete Tüntetés mindnyájunkért! A kormány az elmúlt két évben megfeledkezett ígéreteiről, a mindennapi gondokkal küszködő tömegekről. A romló közbiztonság, a létbizonytalanság kiszolgáltatott helyzetbe sodorta a társadalom széles rétegeit. Nem folytatható a két év óta tapasztalt, az egyszerű embereket nyomorba döntő pénzügyi politika sem. Ezért már most az 1997-es költségvetés tárgyalása során azonnali döntésekre van szükség. Az MDF mindent elkövet, hogy az alábbi 10 pontban foglaltakra rászorítsa a kormányt, hogy javulást lehessen elérni mindannyiunk életében! Az MDF azt akaija, hogy: 1. Ne kényszerítsék rá az önkormányzatokat iskola- és óvodabezárásokra és a peda-, gógusok elbocsátására! 2. Töröljék el a tandíjat a főiskolákon és az egyetemeken! 3. Állítsák le a meggondolatlan kórháziágy-leépítése- ket! 4. Adják vissza településeknek legalább az 1994-es reálértékű állami támogatásokat! 5. Adjanak a családoknak gyermekenként évi 36 ezer forint adókedvezményt, állítsák vissza a GYED-et! 6. Állítsák vissza a nyugdíjkorhatárt, azonnal tegyék meg az értékálló nyugdíjak megteremtéséhez szükséges előkészületeket! 7. Adjanak több bért, embert és eszközt a rendőröknek és a tűzoltóknak! 8. Továbbra se adózzanak egy millió forintig a mező- gazdasági kistermelők. 9. Azonnal kezdjék meg a fiatalok érdekében lakásprogram kidolgozását! 10. Szüntessék meg a politikai hatalommal is összefonódó gazdasági bűnözést és korrupciót! Habjánecz Tibor MDF megyei elnök Kivezető út a válságból A KDNP Országos Elnöksége örömmel állapítja meg, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar szociális körlevele az egész társadalom Figyelmét ráirányítja nemzetünk jövőjét meghatározó, aggodalomra okot adó sorskérdésekre. A KDNP elnöke, dr. Giczy György több sajtótájékoztatón üdvözölte a körlevél kiadását. A Püspöki Kar körlevele megjelöli a válságból kivezető utat, amely lényegében a kereszténydemokrácia megvalósításának az alapja. A miniszterelnök sajtótúlsúlyának sajnálatos következménye, hogy a közvélemény előtt a körlevél elsőszámú kommentátoraként a miniszterelnök jelenik meg, aki egyébként szóban azonosítja magát a körlevéllel, de az abban leírt szociális tanításokkal tökéletesen ellentétesen cselekszik. II. János Pál pápa magyarországi útja során kiemelte a gazdasági nehézségekkel küszködő magyar lakosság elszegényedő rétegeinek segítését. A katolikus egyházfő - a magyar kezdeményezésre megjelentetett 1989-es állásfoglalásához hűen - hangsúlyozta a nemzeti kisebbségek, a középeurópai népek békés egymás mellett élését is. A keresztény világ természetes életformáját kifejező bizakodás, jövőbe vetett hit azonban csak akkor várható el az egész társadalomtól, ha a hatalmon lévő kormány valamennyiünk számára érthető, világos program szerint végzi a munkáját. Az MSZP-SZDSZ kormány két évét a mesterségesen felpörgetett infláció, a reálbérek évtizedek óta nem tapasztalt csökkenése és a családtámogatási rendszer teljes szétverése jellemzi. A Magyar Köztársaság miniszterelnökének ilyen két év után nincs' erkölcsi alapja türelmet kérni a magyar néptől. Ezt akkor várhatná el, ha az általa vezetett kormány legalább kísérletet tenne az általános elszegényedés megállítására. Ä Kereszténydemokrata Néppárt Országos Elnöksége elvárja a kormányfőtől, hogy tételesen sorolja fel, mit tett, illetve mit szándékozik tenni a magyar családok érdekében, a nyugdíjasok reáljövedelmének védelmében, és általában: a katolikus püspöki kar körlevele szociális tartalmának megvalósítása érdekében. Ursprung János a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Elnökségének tagja Elvárások a politikától és az államtól Körlevél a magyar társadalomról (3.) A katolikus püspökkari körlevélnek a politikai részében is a jelen helyzetleírása, helyzetkép és ajánlások szerepelnek, amelyek az 1989 utáni változások számtalan pozitívumára is utalnak. A politikai rendszerváltozással megvalósultak a szabad választások, a szólás-, gyülekezés-, a lelkiismereti és vallás- szabadság, általában az emberi jogok. A többpártrendszerű pluralista demokrácia intézményei kiépültek. A változások azonban nem hozták meg a sokak által remélt jólétet. A hatalom birtokosai nem képesek meggyőzően és hitelesen képviselni a politika új minőségét, amit az állampolgárok joggal elvárnának. Semmiképpen sem helyeselhetők azok a jelenségek, melyek újraállamosításhoz és központosításhoz vezetnek - állítja a 112 pontból álló kötet. Tény, hogy a kormányzat jogi legitimitását az adja, hogy a nép a megválasztott képviselőket 4 évre felhatalmazza arra, hogy ígéreteik és belátásuk szerint intézzék a köz ügyeit. A társadalmi legitimitás azonban a politikai hatalom mindenkori társadalmi elfogadottságát jelenti. Ehhez nélkülözhetetlen volna a hatalom és a társadalom közötti folyamatos és őszinte párbeszéd, az ezt szolgáló intézmények rendszere és hatékony működése. Mind a kormányzati, mind a társadalmi szerveknek jobban kellene törekedniük a társadalmi összefogást, a szociális partnerséget elősegítő megmozdulások, intézmények létrehozására, a meglévők támogatására - állapítja meg a Magyar Katolikus Püspöki Kar, s egyben figyelmeztet: enélkül fokozódhat a politikából való általános kiábrándultság, amely éppúgy jelentkezik a politika iránti bizalmatlanságban, mint a politikai aktivitás csökkenésében. Tehát a jelenleginél több párbeszédre lenne szükség a hatalom és a társadalom között. A rendszerváltást megelőző korszak a politikai, kulturális és gazdasági hatalmat kevesek kezébe helyezte. Ez a helyzet mára sem szűnt meg, és továbbra is akadályozza a „kisembereket” jogaik érvényesítésében. Ha az állam ezzel nem törődik, akkor az előző rendszer által teremtett viszonyokat menti át a jövőbe. Elmaradt a társadalom átalakulása. A hatalom birtokosai nem képesek meggyőzően képviselni a politika új minőségét. Nem eléggé aktivizálódott a civilszféra. Az állami bürokrácia nem eléggé ösztönzi az alsóbb szintű polgári mozgalmakat és társadalmi szerveződéseket. A már létrejött civil ön- szerveződő csoportoknak többnyire hiányzik az anyagi hátterük a hatékony cselekvésre, ezért válnak hatástalanná vagy az államnak anyagilag kiszolgáltatottá. Gondoskodni kell arról, hogy a társadalmi szervezetek anyagi támogatása valódi értékük, nem pedig politikai szempontok, vagy éppen egyéni érdekek alapján történjék - úja a körlevél, amikor a társadalom elmaradt átalakulását fejtegeti. Az önmagáért felelősséget vállaló és önmagát ellátni képes civil társadalom megteremtése elsődlegesen maguknak az embereknek és közösségeiknek az erkölcsi kötelessége és gyakorlati feladata. Az államszervezetnek viszont saját eszközeivel kell ösztönöznie és támogatnia a demokratikus és plurális civil társadalom megszületését. Az állam akkor működik jól, ha polgárait felelős, saját ügyeiket intézni képes személyekké tudja nevelni. A közéleti aktivitás nélkül lehetetlen, hogy a demokrácia intézményesen biztosított lehetősége valóságos gyakorlattá váljék. A személyes felelősség elemzésén túl a körlevél ezen része részletesen megfogalmazza a politikától és az államtól való elvárásokat, de a civil társadalom felelősségét és feladatait is. Bőségesen idéz a magyar társadalom helyzetéről szóló körlevél a pápák idevonatkozó körleveleiből - encik- likáiból is, jelezve, hogy a leírtak nem rögtönzések, hanem az évszázadok alapján kialakult erkölcsi normák gyakorlati megvalósításának módjai a jelen magyar viszonyai között. Ez persze csak ajánlás, egyfajta álláspont az emberibb, boldogabb jövő mielőbbi elérésére. Maga a püspöki irat pedig nemcsak a katolikusoknak, nemcsak a keresztényeknek, nemcsak a hívőknek szól, hanem szándékai szerint minden jóakaratú embernek. A körlevél a katolikus plébániákon beszerezhető bárki számára. Várbiró Péter a Pécsi Keresztény Kör elnöke * I Í i
