Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)
1996-10-02 / 269. szám
1996. október 2., szerda A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Kereszty András nem követett el etikai vétséget Kereszty András, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke, a Népszava közelmúltban lemondott főszerkesztője nem követett el etikai vétséget. Ezt a MÚOSZ Etikai Bizottságának első fokon eljáró tanácsa állapította meg Gyárfás Tamásnak, a Nap TV elnökének panaszát vizsgálva, tegnap. Gyárfás Tamás azt sérelmezte, hogy a Népszava „ügyeket tárt fel” személyével kapcsolatban, de amikor ezek lezárultak, illetve amikor a valós kép tényszerűen fogalmazódik meg, akkor a napilap már nem tér vissza a témára, illetve nem olyan terjedelemben foglalkozik azokkal. A testület - csaknem négyórás tárgyalást követően - szóban kihirdetett határozatában megállapította: Kereszty András kijelentette, hogy nem állt és nem is áll szándékában Gyárfás Tamás ellen kampányt folytatni. A bizottság nem állapított meg etikai vétséget az ügyben, ugyanakkor Kereszty András maga is elismerte a Népszavában megjelent tájékoztatás hiányosságát, hézagos voltát, valamint azt is, hogy ez sértette Gyárfás Tamás érzékenységét. A határozatban a testület rögzíti: Kereszty András felajánlotta, hogy cikket ír az ügy teljes megismerése érdekében. Ezért az első fokon eljáró etikai testület felkéri a Népszavát, hogy 14 napon belül közölje Kereszty András e tárgyú írását. Gyárfás Tamás az első fokú határozat kihirdetését követően bejelentette fellebbezését, aminek visszavonását annak függvényében mérlegeli, hogy a Népszavában mi jelenik majd meg Kereszty András tollából. Takarítás a Herman Ottó-tavon Hagyományosan vállalják a pécsi Herman Ottó Horgász Egyesület tagjai, hogy évente tavasszal és ősszel egy-egy alkalommal kitakarítják a kezelésükben lévő Herman Ottó-tó partját. A kirándulók által is szívesen látogatott völgyre ráfér a szemét összeszedése, a part rendbetétele. Most október 57én, szombaton reggel 7 órára várja az egyesület vezetősége a tagokat a csónakkikötőbe, hogy a téli hónapok előtt tiszta legyen a környék, rendezettek a horgászhelyek. Az érintett telektulajdonosok még tiltakoznak területük rongálása ellen fotó: laufer László Útbotrány és ami mögötte van Egy több mint harmincéves törvényt poroltak le Pécsett? Pécsett, a Keleti-összekötő út építése miatt indulatok feszülnek és az emberek szomorúak, hiszen meglehetősen bonyolult helyzet alakult ki az A/l-es laktanyával szemben.- Idenézzen - mutatja Sümegi Dénes - a kerítést kiszedték, a gyümölcsfákat kitépték. A lelkem sír, ha ránézek. Beer Frigyes konténert állított a dömperek útvonala elé. Szerinte elképesztő módon jártak el velük. Bédits Józsefié szerint még az ötvenes években sem csináltak ilyet:-A határozatukat ügyvéddel megfellebbeztük, a paksaméta a bíróság eló'tt van. ítélet nincs, de már oda a telek. Szombaton is mi állítottuk le a gépeket. Nekünk nem a városi úttal van a problémánk, hiszen az a köz érdeke. Minket az eljárás mikéntje bánt. Ha nincs pénze a városnak, miért fogott bele? Evekig perlekedjünk az igazunkért? Beer Frigyes:- Én elfogadom azt a négyzetméterenkénti árat, amit az önkormányzat szakértője megítélt. De kérem: ne csak azt a részt fizessék meg, amit az épülő út nyomvonala miatt vettek el, hanem tessék az egészet kifizetni. Ez a telek így már semmit sem ér, főleg tudva azt, hogy a hátsó rész megközelíthetetlen. Tény: az egyvégtében húzódó telkeket - melyeket az építendő út átszel majd - már a bánya kötélpályája kettészelte, de e kötélpálya alatti szervizúton mindkét telekrészt elérhették az itt gazdálkodók. Az emberek többsége állítja, amikor először összehívták őket a kisajátítási eljárásra, úgy tájékoztatták őket, hogy még jobb helyzetbe kerülnek, hiszen főutat kapnak. Igen ám, de most jöttek rá, hogy a főút nem a gerincen ível át, hanem mélyen bevágva, s olyan meredek rézsű keletkezik (néhol 5-8 méteres), hogy az útról a kettészelt kerteket nem lehet megközelíteni. Sőt: a kertek keleti részét sehogy sem. Többen megegyeztek a kisajátítás bonyolítójával, a Városi Vagyonkezelő Kft. illetékeseivel, többen nem. Voltak, akik beletörődtek abba, hogy csak a Keleti-összekötő út miatt kisajátított részért kapnak kárpótlást, voltak akik azt mondták: így az egész telek mit sem ér, fizessék ki az egészet. Utóbbiak protestálnak most, az előbbiek verik a fejüket a falba. S a harcokat a buldózerek beindították. Tény: ügyes jogásza van az önkormányzatnak, s ügyes ügyvédek védik a telek- tulajdonosokat. Az ügyvédek hiszik: azzal, hogy szétszántott néhány telket már az útépítő csapat, birtokháborítást követtek el, jogos tehát az élő fal. Az önkormányzatnál hiszik: a birtokháborítást azok követik el, akik a buldózerek elé állnak. Hiszen az 1964. évi III. tv. I7§ (1) bekezdésének értelmében, „ .. .a város részletes rendezési terve alapján a város belterületén közút létesítése... céljára a terület szükséges része - kisajátítási eljárás nélkül igénybe vehető és közterületként lejegyezhető. A lejegyzéshez az ingatlannyilvántartásba bejegyzett érdekeltek hozzájárulása nem szükséges.” Közbeszúrva jegyezzük meg: az út miatti kisajátítás első lakossági összejövetele 1994. október 26-án volt. Feltételezem, hogy ekkor már látszott, nem egyszerű a dolog, hiszen több tulajdonos az önkormányzati javaslatot nem fogadta el, kérték a teljes kisajátítást. A válasz erre egy ügyes megoldás: 1995-ben az önkormányzat a területre részletes rendezési tervet fogadott el, s máris nem kisajátításról, hanem az említett 1964. évi törvény értelmében olyan igény- bevételről van szó, tfiely ellen semmiféle apellátának nincs helye. (Későbbi kártalanításnak a kisajátítási törvény szabályai alapján igen.) A kisajátítás - elvétel? - eljárását az önkormányzat megbízása alapján a Városi Vagyonkezelő Kft. végezte. Állítják: nem tettek mást, minthogy végrehajtották a rájuk bízott feladatot. Mind Makra Fe- rencné ügyvezető, mind dr. Dravucz Erika jogtanácsos és Kovács Gábor műszaki osztályvezető ezt mondják: a lehető leggondosabban jártak el. A város érdeke az út, s bizony néha az érdekek ütköznek. Ä jog jelen esetben az útépítők mellett áll, s a kárpótlás ügyében (hogy mennyit fizetnek, s hogy milyen területekért) nyitva minden ügyfél előtt a bírósági út. De a napi 300 000 forintos kárt ők okozzák a kivitelezőnek. Dr. Dravucz Erika kihangsúlyozta: az egyeztetések során minden telektulajdonossal pontosan ismertették a terveket, mindenki tudta, milyen helyzet áll elő az út megépítése után. Eddig az ügy, amiből egy dolgot nem értek. A gépállások miatt kidobott napi 300 000 forint nem kis pénz. S ha a jog az út építtetői és építői mellett áll, akkor miért mondta a felettese Török Boldizsár művezetőnek, hogy átmenetileg állítsa le az érintett telkeken a munkát? Kozma Ferenc Garéban a föld lesz drága Alapos és részletes összefoglalót készített a Hungaropec Rt. a garéi hulladéklerakó és égetőmű körüli történések eddigi eseményeiről. Természetesnek mondható, hogy a szándékozott szakmai objektivitás mellett is ebben elsősorban a saját szempontjai vezérelték a részvénytársaságot. A tervezett beruházással véleményük szerint együtt járó előnyök közül kettőre kérdeztünk rá dr. Bóna István ügyvezető igazgatótól. — Számításaik szerint Baranyában évente 22 406, So- moggyal, Tolnával és Zalával együtt csaknem 73 000 tonna veszélyes hulladék keletkezik. Ezek jó részét azonban szabályozatlan körülmények között tárolják. A Hungaropec meggyőződése szerint viszont az égetőmű ezt a mennyiséget környezetkímélő módon hatástalanítja. A kérdés azonban az: valóban az égetés-e az ártalmatlanítás, megsemmisítés egyetlen módja?- Az említett 72 287 tonna veszélyes hulladék elégethető- vagyis nem teljes mennyisége elégetendő. Vannak természetesen más eljárások is az ilyen hulladék ártalmatlanítására, például a kémiai út. Ennek azonban nagy hátránya- s láttunk erre példát Franciaországban -, hogy vegyszerek adagolását igényli. Ez végső soron azt is eredményezheti, hogy több végtermék keletkezik, mint amennyi az eredeti veszélyes hulladék mennyisége volt. Ennek elhelyezése gondokat szülhet, ezt az utat tehát tanácsos elkerülni. A garéi lerakóban lévő tetraklórbenzol azonban megnyugtatóan csak égetéssel semmisíthető meg, ez a legcélszerűbb és leggazdaságosabb módszer. Ezzel együtt sem olcsó - átlagárat számolva most úgy véljük, hogy a tervezett mű tonnánként 500 dollárért éget majd -, de igazából nem a halogén-származékok megsemmisítése lesz drága, hanem a szennyezett föld ártalmatlanítása.-A beruházás megvalósulása esetére kilátásba helyezett előnyök között szerepel az is, hogy az EMC Service - a Hungaropec Rt. 74 százalékos tulajdonosa - az égetőmű hasznának 70 százalékát 10 éven keresztül baranyai környezetvédelmi beruházásokra fordítja. Mire gondoltak és mekkora összegről van szó?- Hogy pontosan mekkora összegről van szó, ezt természetesen még nem lehet tudni, talán az üzleti titkok közé is sorolhatom, de komoly pénzről. Ez pedig szoros összefüggésben van az általunk célzott, a szindikátusi szerződés szerint döntően Baranyát érintő környezetvédelmi beruházásokkal, tudniillik elsősorban a szennyvízcsatornázásra gondoltunk. Ismert, hogy a megye sok községe még nélkülözi ezt a szükséges és valóban a környezet védelmét is szolgáló infrastruktúrát. A csatornázás sokba kerül, az égetőmű haszna egy részének ilyen célra történő „visszaforgatása” komoly előrelépést jelenthet a kistelepüléseknek. Mészáros A. Zenei világnap - A Pécsi Kulturális Központ és a Janus Pannonius Tudományegyetem Művészeti Kar Zenei tanszékének szervezésében a zenei világnap alkalmából tegnap Pécsett, a Művészeti Karon az ének, a zene szerete- téről és az „énekes improvizáció az iskolában” című témáról Szabó Helga zenepedagógus előadását hallhatták az érdeklődők. Ezt követően a Vagantes trió koncertje szórakoztatta a közönséget. fotó: müller andrea SUZUKI VARGA IÁNYCSÓK AMI BELEFER KAMATMENTESEN KÖLTSÉGMENTESEN CASCO NÉLKÜL RENDKÍVÜLI VÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉG: 1.3 -1.6 Sedan esetén ameddig a készlet tart! Swift 1.0 raktárkészletről azonnal. UGYANITT: Suzuki Swift 1.3 '93-os Lada Samara 1.3'88 Suzuki Sedan 1.3 '93-as Suzuki Swift 1.0 '94-es Suzuki Swift 1.0 '93-as VW Passat 1.5 75-ös HASZNÁLT SUZUKIK RÉSZLETRE IS! Suzuki Varga Márkakereskedés Lánycsók Tel./fax: 69/364-494, a Hét minden napján Használt autót beszámítunk! Suzuki Swift 1.3 GLX '89-es Mazda 323 1500 cm1 '86-os Ford Orion 1.6 '85-ös AUDI 100 2.2 '81-es Trabant 601 '88-as (61411) Képernyő előtt Jegyzet Békés, kicsiny ország Egyszer, gyermekeimmel járva a szögedi nagy tájat - ahogy Bálint Sándor nevezi -, Rózsa Sándor kocsmáját kerestük volna, de csak kútgé- meket láttunk. Mondtam is gyerekeimnek, miként üzentek kútgémmel egymásnak és Sándornak a tanyák, ha pandúr közelgett. De hol van már az az idő? Hol Rózsa Sándor, s vele az igazság? Békés, kicsiny ország lettünk. Oly kicsinyek, békések és ártatlanok, hogy bizony-bizony azt már mutogatni kéne, mint a kiflivéget. Büszkélkedhetnénk is ezzel, ha nem volnánk szemérmesek. De mi szemérmesek vagyunk roppantul. Szemérmesek a boltban a pénztárosnők, többségük rendesen ad vissza az apróból is, s ha azon kapnám őket, hogy becsaptak, elszégyellnék magukat; ismerek az utcánkban egy szemérmes vízvezetékszerelőt is, aki beteges bécsületes- ségi rohamában befizette az adóját, ahelyett, hogy Zemplé- nyi urat és a privatizációban jeleskedő ügyvédeket látva, mélyen magába szállt volna és bölcsen elitta volna az utolsó fillérig. De ismerek olyanokat is, akik azt mondják, ordítani tudnának ennyi sok szeplőt- lenségtől, úgyhogy kimondottan jó, ha ebben az ordító tökéletességben akad néhány legendásan nagy szélhámosunk, markát tartó ügyvédünk, aki kvalitásaiban is kivételes, szakítani képes az össznemzeti szemérem idült szokásával, és gátlásait leküzdve Rózsa Sándorként jelenik meg a képernyőn, riporternek álcázott pandúrok faggatózásának kitéve. Olyanok ők, akikre gyáva ártatlanságunk fedezékéből nézhetünk fel, akik - mint utóbb mindig kiderül - levest osztottak az ingyenkonyhán, s nehéz gyermekkorukat húszfilléres alapon snób- lizva vészelték át. Ettől azután a mi szép hazánk már emberformájúnak látszik sohw-mű- sorainkban is, erősnek és szabadnak, ahol mások becsapásának, az adófizetők zsebében való gátlástalan kotorászásnak méltó hagyományai vannak. Mert a haza is szabad, a koto- rászás is szabad, sőt világszabad, mint szegény Petőfink Szibériáig röpülő csontjai. Hiszen emberek azok itt és ott is, lenn vagy fenn. Mind a mi fiaink a világnagy hazában. Ezt a különös - látszólag pofonegyszerű - crédót hordozza Friderikusz Sándor Zemplé- nyinél is zseniálisabb hajlékonysága, nyilvánosságának természete. Kegyes dolog ez, amitől a hazugságok zomán- cos bevonatot kapnak, s amitől a műsora minden szemetet, kacatot képes megemészteni. Az már más kérdés, hogy mi magunk mindebből mit és hogyan. Bóka Róbert