Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-02 / 269. szám

2 Dunántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. október 2., szerda Az Európai Unió is erőfeszítéseket tesz a közel-keleti béke előmozdítására Washingtonban mégis volt csúcs Lapzártánk után, helyi idő szerint kedd délután kezdődött a Washingtonba összehívott közel-keleti csúcsértekezlet, ame­lyen Bili Clinton amerikai elnök, Husszein jordániai király, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Jasszer Arafat pa­lesztin elnök vett részt. A „munkaülés” előtt Clinton elnök külön-külön konzultált a meghívottakkal. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kedden kijelentette: azért maradt távol a találkozó­tól, hogy ezzel is nyomatékot adjon a palesztinokkal szem­ben folytatott izraeli politika iránti elégedetlenségének. Clinton amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő négyszemközti eszmecseréjével kedden kora délután megkezdődött az izra­eli-palesztin ellentétek elsimí­tására összehívott washingtoni csúcstalálkozó. A megbeszé­lések után az amerikai elnök kijelentette: elege van a hajt­hatatlan izraeli álláspontból. Megjegyzését Izraelben máris felháborodás fogadta. Az amerikai elnök először külön-külön konzultált a résztvevőkkel. Husszein jor­dániai királlyal már az éjszaka folyamán találkozott, nem sokkal az uralkodó megérke­zése után. Jasszer Arafatot az izraeli kormányfővel lezajlott megbeszélést követően fo­gadta. A megbeszélések a Fe­hér Házban zajlottak. Az Európai Unió külügy­miniszterei kedden felszólítot­ták az izraeli kormányt és a pa­lesztin vezetést, hogy működ­jenek együtt a válságok elke­rülése érdekében. A tizenöt miniszter luxemburgi tanács­kozásán leszögezte azt is: kész aktív részt vállalni a közel-ke­leti béketárgyalások folytatá­sára tett erőfeszítésekben. Ezt szolgálja az olasz, az ír és a holland külügyminiszter­ből álló EU-trojka tervezett közel-keleti látogatása, amelynek során a békefolya­matban érdekelt valamennyi felet felkeresik. Netanjahu és Clinton a Fehér Házban FOTÓ: FEB/REUTER Miért nem söpörték el Szaddámot? A volt amerikai elnök megmagyarázza bagdadi bizonyítványát George Bush - ahogy maga fogalmaz - igencsak mérges. El­sősorban a kritikák miatt, hogy a Sivatagi vihar nevű had­művelet jó öt évvel ezelőtt nem söpörte el Szaddám Huszeint. Horn mond ünnepi beszédet Aláírják a félmilliárd márkás hitelt A Belarusz Köztársaságban kísért a múlt Lukasenko „papa” Rejtett kamerával, titokban készített felvételek Elcsípték az ipari kémeket kormány garanciájával nyúj­tandó 250 millió márkás hitel- szerződés aláírására. Még szerda délután ugyan­ilyen programot bonyolít le Horn Gyula és a kíséretében lévő Suchman Tamás ipari mi­niszter, Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Fazakas Szabolcs nagykövet Münchenben. Itt Edmund Stoi­ber bajor tartományi kormányfő látja vendégül a magyar kül­döttséget. Miniszterelnökünk lesz a díszvendég csütörtökön Mün­chenben, a német egység nap­ján tartandó szövetségi ünnep­ségen, amelyen Roman Herzog államfővel az élen rész vesznek az ország vezetői is. A bajor kormány Horn Gyulát kérte föl az ünnepi beszéd megtartására. „Batká”-nak, Papának becézik a mindössze 41 éves Alek- szandr Lukasenkót, aki nemré­giben egy újságnak kifejtette: „Az átmeneti időszakban a szláv mentalitás megköveteli, hogy az elnök személyesen vi­selje mindenért a felelőséget.” A szép szavak mögött a kor­látlan hatalom megszerzése iránti vágy tükröződik. No­vember 7-ére népszavazást tű­zött ki az elnök, amelynek erről a csorbítatlan jogkörről kell döntenie. A történet és a történelem iróniája - jegyzi meg a News- day című amerikai lap tudósí­tója -, hogy a Belarusz Köztár­saság első demokratikusan megválasztott elnöke tesz meg mindent azért, hogy megsem­misítse a még alig megszületett belarusz demokráciát. FEB Borisz Jelcin orosz elnök kedden javasolta, hogy a Füg­getlen Államok Közösségének (FÁK) vezetői vitassák meg az Afganisztánban kialakult hely­zetet. Az Egyesült Államok diplomatákat akar küldeni az ázsiai országba, hogy tárgyal­janak a tálibokkal, akik maguk­hoz ragadták a hatalmat Kabul­ban - közölte a washingtoni külügyminisztérium hétfőn. Az Együttélés szlovákiai el­lenzéki magyar mozgalom az alkotmánybíróságnál keres jogorvoslatot, mert a szlovák alkotmánnyal ellentétesnek te­kinti az új parlamenti házsza­bályt. Ennek értelmében a szlo­vák parlament képviselői a tör­vényhozásban keddtől már csak az államnyelven, szlovákul szó­lalhatnak fel. Ion Iliescu román államfő keddi marosvásárhelyi látoga­tása alkalmából kijelentette: sajnálja, hogy 1990 márciusá­ban nem utazott Marosvásár­helyre. Személyes jelenléte - mondta - talán megelőzhette volna a románok és a magyarok közötti véres összecsapásokat. Az egyetemi tanévnyitó alkal­mából elmondott beszédében Iliescu elítélt mindenfajta etni­kai zavarkeltési kísérletet. A boszniai unió elnökségé­nek három tagja, Alija Izetbe- govics elnök, valamint a két el­nökségi tag, Kresimir Zubak és Momcsilo Krajisnik kötelezett­séget vállalt a boszniai alkot­mány támogatására és megvé- delmezésére - áll az elnökség első üléséről kiadott boszniai horvát közleményben. Merényletet követtek el a bosnyák föderáció képviselő­házának egyik tagja ellen Mos­tarban keddre virradóra. A ZDF televízió pedig azt adta hírül, hogy 1992 és 1994 között a németek több mint 100 tonna gyógyszeripari hulladékot és le­járt szavatosságú gyógyszert szállítottak adományként Mos­tar környékére. Csehország tartósan legnép­szerűbb politikusa a közeli na­pokban 60. születésnapját ün­neplő Václav Havel államfő. A szeptemberi közvélemény-ku­tatások alapján Havelben a megkérdezettek 82 százaléka bízik, s mind a kormánykoalí­ció, mind az ellenzék körében komoly tekintélynek örvend. A Julius Meinl AG új értéke­sítési módszereken dolgozik és magyarországi diszkonthálóza­tának sikerén felbátorodva a diszkontüzletágba való újbóli beszállást tervezi Ausztriában is - írta kedden a CASH című oszt­rák kereskedelmi hetilap. A Me­inl cég 1989 végén vált meg a Renner-féle diszkont-hálózattól, amelyet akkor a Spamak adott el. Az Egyesült Államok exelnö- két azok bírálják, akik annak idején nem lelkesedtek a kato­nai beavatkozásért sem. Az 1991-es események ha­tása ma is érezhető: a bagdadi diktátor változatlanul pac­kázni próbál a világ szuperha­talmával. Ezért érdekes Bush magyarázata, amely öt pont­ban próbálja megértetni és megvédeni Washington ko­rábbi iraki politikáját. 1. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa arra adott felhatalma­zást, hogy véget kell vetni Irak Kuvait elleni agressziójának. 2. Ha csak egyetlen nappal tovább háborúztak volna a szükségesnél, ha csak egyetlen katonával több esett volna el a kelleténél, a nemzetközi köz­vélemény szemében az alap­vetően igazságos háború er­kölcstelenné válhatott volna. 3. Ha Szaddám kézre keríté­séig folytatják a háborút, a Sivatagi vihart végrehajtó koa­líció minden bizonnyal szét­esik, s olyan nézet alakul ki, hogy az Egyesült Államok fennhatósága alá akarja he­lyezni Irakot. 4. Ebben az esetben Szad­dám nem kegyetlen önkény­úrként, hanem az ellenállás jelképeként tetszeleghetett volna. 5. Végül, de nem utolsósor­ban közrejátszott a térség egyensúlyának kérdése. Ame­rika soha nem akarta Irakot megsemmisíteni, hogy ezzel veszélyes légüres tér alakuljon ki a világ egyik legkényesebb stratégiai körzetében. Alighanem ez utóbbi, az ötödik pont a legfontosabb: Bush cikke ugyan nem említi Iránt, nem esik szó benne a kurdokról, síitákról, ám két­ségtelen: az iraki hatalom szétesése kiszámíthatatlan kö­vetkezményekkel járhat. Ferenczy Europress Horn Gyula miniszterelnök szerdán kezdődő kétnapos németországi látogatásán a két ország közötti együttmű­ködésben meghatározó sze­repet játszó déli tartományok vezetőivel tárgyal és beszédet mond a német egység napja alkalmából tartandó szövet­ségi ünnepségen. A magyar kormányfő hivatalos programját szerda délben Stutt­gartban kezdi, ahol Erwin Teu­fel, Baden-Württemberg tarto­mány miniszterelnökével ül tárgyalóasztalhoz. Ezután a magyarországi befektetésekkel rendelkező, illetve a lehetősé­gek iránt érdeklődő cégek veze­tőivel tanácskozik. A két miniszterelnök jelenlé­tében kerül sor a tartományi „A régi napok voltak a leg­szebbek” - ez Lukasenko be­larusz elnök kedvenc szava- járása. Szerinte a parlament tele van imperialista ügynö­kökkel és nyugati kémek ké­szítik elő megbuktatását. 1 A Lengyelország és Oroszor­szág között fekvő Belarusz Köztársaságban (Fehéroroszor­szágban) nemcsak a régi szó- használat elevenedett föl. Talán ez az egyetlen ország a világon, ahol még ma is Lenin-szobrok uralják a tájat, és elvtársnak szólítják egymást a politikusok. Az iskolás gyerekek olyan régi szovjet tankönyvekből ta­nulnak, amelyek meg sem emlí­tik hazájukat, Belarussziát. Az egész országban érezhe­tően hat a nosztalgia a régi szép idők iránt. Az emberek Elkapta és vizsgálati fogságba vetette a német rendőrség a wolfsburgi Volkswagen Mű­vek ipari kémeit. A két gyanúsított máris beis­merte, hogy rejtett kamerával, titokban felvételeket készített a Wolfsburghoz közeli ehra-les- sieni próbapályán a legújabb VW-modellekről. A képeket ezután jó pénzért autós szakla­poknak adták el. Azt követően, hogy a rendőrség házkutatást tartott mindkettőjük otthoná­ban, a gyanúsítottak értelmet­lennek találták, hogy tagadják az ipari kémkedést. A videózókra egyébként a próbapálya közelében lakók hívták föl a hatóság figyelmét: feltűnt nekik ugyanis, hogy mi­helyt á „katlanban” fölbúgtak a motorok, mindig ugyanaz a nem odavalósi gépkocsi is meg­jelent a próbapálya közvetlen közelében. Ferdinand Piech, a Volks­wagen konszern elnöke a hír kapcsán elmondta: cégét súlyos károk érték mindannyiszor, amikor egy-egy új termékről még a kísérleti szakaszban ké­pek, információk szivárogtak ki. Az elnök nem titkolta gya­núját, amely szerint nem csu­pán szakmai lapok, folyóiratok, hanem a Volkswagen vetélytár- sai is részesültek a titokban ké­szült felvételekből. Gyermekbénulás Albániában A felnó'ttek is veszélyben vannak Az albán egészségügyi ható­ságok kedden elrendelték az 50 éves és az annál fiatalabb lakosság beoltását járványos gyermekbénulás elleni szé­rummal. A kis balkáni országban többen betegedtek meg gyer­mekbénulásban, mint Európa valamennyi országában együttvéve. Augusztus óta ti­zenkét áldozata volt Albániá­ban a gyermekbénulásnak, s további nyolcvan embert kel­lett kórházba szállítani - je­lentette az AP. Az egészségügyi miniszté­rium illetékese közölte, hogy szerdára várják az első oltó­anyag-szállítmány megérke­zését. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) még a múlt hónapban felszólította a jár­vány által leginkább érintett balkáni országokat, hogy kezdjék meg a lakosság töme­ges oltását a járvány leküz­dése érdekében. Áprilisban és májusban 700 ezer gyermek kapta meg az oltást, felnőtte­ket azonban nem oltottak ak­kor. A felnőtteket az ivóvíz út­ján fertőzik meg a kórokozók. Az oltási programot az UNICEF és a külföldi orszá­gok kormányai - köztük az amerikai kormány - támogat­ják. ENSZ-szakértők vélemé­nye szerint a járvány terjedé­sének kockázata igen nagy Albániában a lakosság állandó vándorlása és a szegényes egészségügyi ellátás követ­keztében. Hazánk biztonsága az Európai Közösségben rejlik (Folytatás az 1. oldalról) volt lehetősége - a miniszter- elnöki hivatalba ment Göncz Árpád, ahol Göran Persson miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat. A megbeszélé­sek után a sajtó képviselőivel találkozott, ahol a svéd újság­írók természetesen a svéd-magyar kapcsolatokról, a gazdasági együttműködés alakulásáról érdeklődtek, de szó esett a külföldi tudósítók részéről a magyar-orosz kap­csolatokról és Magyarország NATO-csatlakozásáról is. A Svédországban élő ma­gyar újságírók a magyar-ro­mán és a magyar-szlovák alapszerződés körülményeiről és annak tartalmáról érdeklőd­tek. A sajtótájékoztatón felve­tődött: Svédország és Ma­gyarország között lehetséges-e valamilyen vitás kérdés. Göncz Árpád ezzel kapcsolat­ban elmondotta: nem, mind­össze egyetlen ponton nem azonosak a vélemények, hogy Magyarországnak az Európai Közösségben van az ereje, és biztonsága, míg Svédország más megoldást gondol saját sorsát illetően. A sajtótájékoz­tató legérdekesebb kérdése az volt, hogy a Svéd Tudományos Akadémia bejelenti-e a legkö­zelebbi irodalmi Nobel-díj vá­rományosát. Göncz Árpádtól ugyanakkor a magyar jelölt után érdeklődtek. Válaszában a magyar államfő elmondta, ez a Magyar írószövetség dolga, ha őt kérdezik, akkor Weöres Sándort jelölné. A program következő állo­mása Stockholm elővárosa, Bromma volt, ahol a Magyar Ház működik. Itt a 25 éve dol­gozó magyar cserkészcsapat kitűnő magyarsággal adta elő műsorát. Göncz Árpád az ösz- szegyűlt érdeklődőknek tájé­koztatást adott, majd a hazánk­tól távol élő magyaroktól azt kérte, aggódjanak és szeressék Magyarországot, hazájukat. (A Svédországban élő 35 ezer magyar származású közül 5200-an tagjai a 30 magyar egyesületnek, amelyet a Ma­gyarok Svédországi Szövet­sége fog össze.) Előadása vé­gén kitüntetést adott át a ma­gyar államfő Szente Imrének, tekintettel 1956-os érdemeire és Nicolaus Rockberger svéd történésznek. Már délelőtt, a királyi palo­tában megismerkedtünk Se­bestyén Lászlóval, aki egy kö­zépen kivágott magyar zászló­val igyekezett Göncz Árpád felé. Vele beszélgetve kiderült, hogy Magyarországról a recski börtönéveit letöltve távozott, éppen Mohácsnál lépte át a ha­tárt és az előtte lévő napokban Baranyában bujdosott. A Ma­gyarok Házában az esti talál­kozón ismét ott volt, részese­ként annak a megható ünnep­ségnek, amelyben a Magyar Köztársaság elnökét részesítet­ték. A politikai találkozók mel­lett az üzletemberek a magyar gazdasági kapcsolatok kiépíté­sén fáradoznak, akik között ott van Óhegyi László, a Villányi Borászat Rt. ügyvezető igazga­tója is. Lombosi Jenő I t » I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom