Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-09 / 276. szám

10 1996. OKTÓBER Marad a maroktele a markunkban? A KRESZ tervezett módosítása - miszerint gépjárművezetés közben csak kihangosított telefonon lehet beszélni - igen nagy vihart kavart rádiótelefonos körökben. A Pannon GSM az idén orszá­gos szolgáltatóvá vált, s egy dán társaság után a világon másodikként, 99 százalékos lefedettséget mondhat magáénak az év végén.- Hogyan vélekednek önök a KRESZ tervezett változtatásáról? Felkészültek-e az új előírásokra?- A legfontosabbnak a vezető biz­tonságát, vagyis azt tartjuk, hogy az előfizetők se a maguk, sem pedig má­sok életét ne veszélyeztessék - mond­ja Suba János sajtófőnök. - Ehhez hozzátartozik, hogy telefonálás köz­ben nyugodt körülményeket kell te­remteni. A kihangosítás nemcsak biz­tonságosabb, hanem jobb hangminő­séget is eredményez az autóban.- Önök szerint vannak hátrányai is e tervezetnek?- A fent elmondottak ellenére nem értjük, miért kell külön rendel­kezni a rádiótelefonról. Szerintünk ugyanúgy veszélyes vezetés közben telefonálni, mint uzsonnázni, vagy fagylaltot nyalogatni. Ezekről azon­ban nem született tilalmi passzus. Ráadásul a jelenleg hatályos KRESZ-ben eleve benne foglaltatik, hogy „vezetést akadályozó tevékeny­séget” nem szabad folytatni menet közben. Mi úgy gondoljuk, hogy az autósok felnőtt emberek, akiknek pontosan tudniuk kell, mit szabad és mit nem célszerű tenniük vezetés közben. Tehát nem biztos, hogy eh­hez törvénykezni kell. Azt sem tart­juk szerencsésnek, hogy sommásan tiltani készülnek a maroktelefon használatát vezetés közben. Egyrészt nehéz érvényt szerezni a paragrafus­nak, hiszen egy mozgó járműben ülő emberről nem lehet megállapítani, hogy telefonált-e, vagy csak odébb tette a készüléket. A jogszabály tehát csak annyit ér, amennyire annak ér­vényt lehet szerezni. Másrészt dugó­ban, cammogva, még telefonálva sem okozhatunk balesetet.- A tiltás sem magyar találmány, hiszen sok országban már megszüle­tett a jogszabály.- így van, csakhogy azokon a he­lyeken mások a vezetési és a rádióte­lefonálási szokások. A hazánkban ki­dolgozott szabályhoz a Svájcban használatos hasonlít, de ott már nem sikk autóban, utcán telefonálni, s az autósok sem erőszakosak az utakon. Arról már nem is beszélve, hogy ar­rafelé már a kormányba beépített te­lefonokkal árulják a kocsikat.- Ha mégis életbe lép az új KRESZ, mi mindennel kell felszerel­nie autóját a rádiótelefon-tulaj­donosoknak?- Az előírt beszerelő készlet 20-40 ezer forintba kerül, ami bi­zony nem olcsó. Ugyanakkor jó tudni, hogy egy ügyes szerelő min­den autótípushoz ki tudja találni a legelőnyösebb helyet, szerelési technikát a telefon számára. Spóro­lós telefonálóknak ajánljuk az úgy­nevezett James Bond-mikrofont, amely körülbelül 5-10 ezer forin­tért megvásárolható. Ez egy fülhall­gatóval egybeszerelt mikrofon, be­szélgetés közben szabadon marad a vezető két keze, tehát a vezetésben nem akadályozza a telefonálót.- Tehát marad a maroktelefon az autóban?- Biztos vagyok benne. Legfel­jebb nem a vezető markában. Szalóky Eszter Megérdemelnek egy alapos beöntést az üregek Jobb védeni, mint javítani Az őszi-téli csapadékos, hideg idő fokozott igénybevételt Jelent a járművek karosszériájának. A rozsdásodás veszélyének legjobban az autó fenéklemeze és a merevítő- tartószelvónyek üregei vannak kitéve. Ezek hatásos védelme kis beruházást igényel egy esetleges teljes karosszériafelújításhoz képest. A hazánkban legelterjedtebb alváz- és üregvédelmi módszert Svédország­ban fejlesztették ki. Lényege, hogy minden kritikus pontra olyan rugal­Az alvázvédelemhez rugalmas bevonatot, az üregvédelemhez hígfolyós vegyszert használnak más, jó kúszóképességű anyagot jut­tatnak, amely akár a már megkezdő­dött korróziós folyamatot is megállít­ja. A Dinol-szakszervizekben minden egyes autótípus hálózati rajza megta­lálható, a régebbiektől a legújabbakig. Ezek a hálózati rajzok mutatják meg, hogy az alváz különböző pontjain mi­lyen célszerszámmal, fúvókával kell dolgozni. A Lada hálózati rajza pél­dául 114 pontot jelöl, ahol az üregvé­delmet ajánlatos elvégezni. Mindezt hogyan? A melegen tar­tott, hígfolyós anyagot 2,5 bár nyo­mással fecskendezik az üregekbe, ahol körülbelül 7 perc múlva kezdő­dik a dermedési folyamat. A nagy nyomásnak köszönhetően az anyag a legeldugottabb helyekre is eljut, a fe­lülettől elzárja a vizet és az oxigént. Amelyik autón gyárilag nem képeztek ki vizleeresztő furatokat, azokon a műhelyben speciális csúcsfúróval előbb ezeket fúrják ki, majd a művelet végén műanyag dugókkal zárják le. Az üregvédelem után jöhet az al­vázvédelem. Az autók aljához más anyagot és szerszámokat használnak, hiszen ezek a felületek jobban ki van­nak téve a mechanikai behatásoknak. A felpattanó kavicsoknak, lerakódó sárnak is ellenálló, barnás színű, ru­galmas bevonatot képező olajszárma­zékkal a fenéklemezt és a kerékjárati dobokat kezelik. Magyarországon jelenleg 18 mű­helyben vállalnak Dinol-kezelést, munkájukra garanciát is adnak - az autó életkorától függően 6 hónap és 6 év közötti időtartamra. (Sebestyén) Hasznos, mert szembetűnő Biztonságos jobban látszani A legtöbb új autóban már megtalálhatjuk, az összes többibe pedig utólag beszerelhető a harmadik féklámpa. Fényesen, feltűnően kell világítania, hogy segítsen megelőzni a ráfutásos baleseteket. Vakítania viszont nem szabad. Nyugaton tizenhat évvel ezelőtt jelentek meg a kiegészitő féklámpák. Csak párban engedélyezték felszerelésüket. A legtöbb ilyen kiegészítő lámpát házilag készített, le­mezekből hajlított tartókkal erősítették a kocsi hátuljába. Nem sokkal ezután a hazai boltokban is megjelentek ezek a kiegészítő alkatré­szek, de alkalmazásuk tiszavirág életű volt. A szakemberek is elismerték, hogy csök­kentek a ráfutásos balesetek, ám mert a KRESZ nem ismerte ezt a felszerelést, a rendőrség szigorúan fellépett a pótféklám- pás autók vezetőivel szemben. A mai pótféklámpákkal összehasonlít­va az akkori megoldások igen átmenetinek tűnnek. Hajlított lemezekkel, különféle bar­kácsolt módszerekkel rögzítették az általá­ban csak egyetlen izzóból készített szerke­zetet. Sokféle pótlámpa kapható már a hazai boltokban is. A márkaszervizekben gyári eredetit, az alkatrészboltokban, benzinku­tak üzleteiben univerzálisan használható tí­pusokat kínálnak. Sokféle módja lehetséges a beépítésnek. A legtöbben a kalaptartó közepére állítják, mások a csomagtartófedélbe süllyesztve, vagy a tető- esetleg a far-spoilerekbe építik. Kaphatóak olyanok is, amelyeket a hátsó szélvédő üvegére egyszerűen fel kell ragasz­tani, vagy öntapadó koronggal lehet rögzíte­ni. Az első hivatalosan engedélyezett model­lek szögletesebbek voltak, s bennük hagyo­mányos izzók világítottak. Nagyon sok közü­lük kifejezetten vakított. A legújabb modelleknél az izzókat pa­rányi, de nagy fényerejű LED-ek váltották fel. A neon, vagy LED-fényforrások ter­mészetüknél fogva piros fényt bocsátanak ki. Ráadásul a LED-lámpák sokkal gyor­sabban villannak fel, mint a hagyományos izzók. Nehezebben lehet ezeket a lámpákat manipulálni, úgy szerelni, hogy a megenge­dettnél fényesebben világítsanak. A harma­dik féklámpa feladata ugyanis a figyelmezte­tés és nem a mögöttünk haladó autós elvakí- tása. Ehhez, úgy tűnik, végre a hazai hatósá­gok is partnerek, és belátták, hogy a jogsza­bályok szigorú betűjénél fontosabb a közle­kedők biztonsága. K. B. A Pemas univerzális féklámpa elsősorban lépcsős hátú típusokba szerelhető be A lámpa tartóját használjuk sablonnak és fúrjunk két 3 milliméteres lyukat a kalaptartó­ba. Az aljzatot szorítsuk le két kereszthornyú csavarral A szerelés előtt érdemes meggyőződni, hogy a szett dobozában minden szükséges alkatrész, csavar megtalálható-e. Utólag ezek nehezen pótolhatók A Hella sor majdnem min­den típusba beszerelhető, hála az önta­padós megoldásnak, sem szerszám­ra, sem különösebb szaktudásra nincs szükség A Volkswagen- és az Audi-modellek számára fejlesztették ki a Kammel-Top-Stop LED-ekkel világító hátsó lámpát, amely elsősorban a hátsó spoilerre, illetve a hátsó szélvédőre ragasztható fel. Nem olcsó megoldás: Németországban 200 márkáért kínálják

Next

/
Oldalképek
Tartalom