Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)
1996-10-08 / 275. szám
8 Dunántúli Napló Kistermelők 1996. október 8., kedd Gyümölcságazataink EU-csatlakozáskor Gyomnövényismeret A gyomnövények ismerete nélkül szinte elképzelhetetlen a korszerű növénytermesztés. Németh Imre könyve e tekintetben hiánypótló mű, minden eddiginél nagyobb segítséget nyújt a gyakorló szakembereknek azzal, hogy különböző fejlődési fázisokban mutatja be a tárgyalt gyomokat. Az 501 gyomnövény leírása mellett 200 rajzos ábra segít azonosítani a hazai tájakon előforduló gyomnövényeket. A 282 oldalas ismertető megrendelhető a Futár Szak- könyvszolgálatnál (1300 Budapest, Pf. 126.) Új felfogás a kergemarhakórról Az AIDS vírusát azonosító francia tudós szerint mind az AIDS-nek, mint az újabb vírusos betegségnek, a Creutz- feld-Jakob-kómak, továbbá más - ma még ismeretlen - kóroknak is kedvez a bolygónkon bekövetkezett drasztikus környezeti változás. Ma még nem tudni, vajon az AIDS-hez hasonló méreteket ölt-e majd a Creutzfeldt-Jakob-kór is, mely az emberi agyat kezdi ki a marháéhoz hasonlóan. Csak any- nyi bizonyos, hogy a Föld környezeti elváltozásai miatt fokozott a veszélye annak, hogy újabb és újabb, esetleg az eddigieknél is pusztítóbb betegségek jelenjenek meg és terjedjenek járványszerűen. Kistermelők rovatunkkal legközelebb október 22-én jelentkezünk Magyarország EU-csatalkozá- sának várható időpontjával kapcsolatosan a vélemények megoszlanak ugyan, de abban, hogy „2000 körül várható”, egyetértenek a honi szakértők. Fogadjuk el legvalószínűbb időpontnak a 2002-t, a tagországok agrárszakértői ezt tartják legvalószínűsíthetőbbnek. Gyümölcstermesztési szempontból ez nagyon közeli időpont! Gondoljuk csak meg: minden egyes gyümölcsfa, amelyet az idei évtől kezdődően elültetünk Magyarországon, az már az Európai Unióban fog teremni! Minőség minrJenekfelett Ez óriási felelősség! Az egyszerű megállapítás meglehetősen bonyolult tennivalókat kíván a magyar gyümölcstermesztéstől. Meg kell felelni mindenekelőtt a minőségnek, a korszerűségnek, a hatékonyságnak, a gazdaságosságnak, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ha ehhez hozzávetjük jelenlegi helyzetünket és főként tőkeszegénységünket akkor kirajzolódhat előttünk, hogy az ágazat fejlesztése az ágazaton belüli részérdekek önzése mentén nem alakíthatók ki, a gazdasági összefogás végtermék-centrikusán, korrekt jövedelem-megosztással, az egymásrautaltságból származó tisztességes elszámolással teremthető csak meg, amely garantálja az egymásra épülő gazdasági lépcsők egyenkénti biztos megélhetését a fajtától (biológiai alapok) kezdve a végtermékig („önmagát kínáló” egalizált, nyersfogyasztású kiszerelés, gyümölcslé, konzervipari termék stb). Földrajzi helyzetünk (Európa közepén vagyunk!), ökológiai adottságaink, a szakma szellemi tőkéje, a meglévő biológiai alapok, a támogatási rendszer ésszerű alakítása, az integráció lehetősége, a minőség mindenekfelettinek való elismerése a magyar gyümölcsöket az EU-csatlakozás vonatkozásában sikerre ítélik, ha lehetőségeinket korrektül vesszük számba és ha a kihívásoknak komolyan megfelelünk. A lehetőségeket gyümölcsfajonként célszerű megvizsgálni. Az alma jövője Almcitermesztésiinkről a gazdasági elemzések megállapítják, hogy még a hazai költség- viszonyok mellett is 50%, vagy azt meghaladó friss, asztali minőségű (tehát 70 mm feletti és teljesen hibátlan) áruhányad szükséges a rentabilitáshoz. Ez egyébként az EU országaiban is általános. Ha elfogadjuk, hogy a hazai fogyasztás 2000 körül ismét 180-200 ezer tonna lesz, ha a minőségi követelményeiben jelentősen növekvő „keleti exportot” 100-120 ezer - tesz- szük és mintegy 20 ezer tonnát feltételezünk az EU, a skandináv és tengerentúli piacra, akkor 300-340 ezer tonna friss étkezési almára jósolunk keresletet. 50%-nyi részarány mellett szintén 300-340 ezer tonna iparit termelhetünk, tehát várhatóan Magyarország alma össztermését az ezredforduló táján 600-700 ezer tonnában kell becsülnünk. Ezt a mennyiséget a jelenlegi országos termésátlag három-négyszeresét termő, integrált és környezetkímélő technológiát alkalmazó, intenzív művelődésmódú, új világfajtákat alkalmazó ültetvényeken lehet elérni. Nagy lehetőség a meggy Cseresznye: ma Európában a reneszánszát éli. A kereslet európai növekedése és a hazai kiváló fajtaválasztékunk garancia az ágazat fejlesztésének sikerére, de ehhez szükséges lesz a gyenge növekedésű alanyok és az új, alacsony koronaformák elterjesztése, ezek nélkül nem lehet a cseresznye termesztésének hatékonyságáról beszélni. Az elfogadható piaci megjelenéshez kell a minden ízlést - a legkényesebbet is - kielégítő csomagolás, a nagy gyümölcsméret és az egyöntetű érettségi fok. Meggy: jó minőségű, önter- mékeny, bőtermő, kiváló ízűm meggyfajtáink vannak, amelyek garantálják a több évbeni 20 ezer tonna exportot, szinte kizárólag Németországba, annak ellenére, hogy a német meggytermelők rendszeresen kívánják visszaszorítani a magyar megy- gyet. Ez a mennyiség ipari feldolgozásra kerül, óriási lehetőség lenne, ha marketing munkával a nyugat-európai országokat „rávennénk” a friss fogyasztásra, mivel hazai meggyeink erre lehetőséget adnak. A nyugat-európaiak szerint ugyanis a magyar az egyetlen nép, aki nyers gyümölcsként megeszi a meggyet, de ez azért van így, mert csak a magyar meggyfajták ehetők nyersen, a nyugat-európaiak valóban nem! Kajszi az igazi magyar Kajszi: termesztésre - még őshazájában is! - bizonytalan. E legkiválóbb ízű és legszélesebb körben felhasználható gyümölcsünk, ez az a gyümölcsfaj, amelyre leginkább érvényesíthető lehetne a „magyar gyümölcs" jelző. Exportja gondos kiszereléssel és gyors szállítással bővíthető, feldolgozott formában szintén, de utóbbihoz illatosabb fajták kellenének. A termőhely kérdését át kell értékelnünk, nem szabad a termelését erőltetni a 250-300 méter tengerszint alatt és az erősen felmelegedő fekvésekben a tavaszi fagyok kártétele miatt. őszibarack: hosszú távon nem gondolkodhatunk versenyképességgel a déli országokkal, be kell látnunk, hogy termeszthetőségének északi határán vagyunk. Exporttal a közvetlen nyugati és északi szomszédainknál számolhatunk, és természetesen „belső exporttal” is, amely a hazánkba érkező turisták ellátását jelenti. Dió, mandula, mogyoró A szeder és az áfonya iránt van EU-kereslet, e két bogyós gyümölcs termesztésének felfuttatása több mint lehetőség, de csak a számukra megfelelő termőhelyen! Nagy esélyes a dió. Tartós exportkereslet van iránta, hazánk jó adottságokkal rendelkezik a folyóvölgyekben a termesztéséhez. Jó fajtákkal is rendelkezünk, semmi nem indokolja a jelenlegi alacsony termést. A dióbél és a zölddió mellett nagy lehetőségnek számít a kettős hasznosítású diótermesztés, ahol a „faanyagtermés” is kiemelt fontosságú. Mandula: a hazai lehetőségek messze kihasználatlanok, édesipari integrációval úgy lehetne feltámasztani, hogy exportot is nyerhetnének a termesztésből. Mogyoró: ma alig beszélhetünk hazai termelésről, pedig törzses bokra ültetvénnyel, intenzíven állíthatnánk elő komoly exporttételeket, megfelelő termőtájon, klónszelektált fajtákkal. A lehetőségeket számba vettük. Ezek kihasználása piac- gazdasági viszonyok között leginkább a termelők vállalkozó kedvén múlik, amihez értelemszerűen kell kapcsolódnia a fölényesen biztos termeléstechnikai ismereteknek. Buzássy Lajos az FM helyettes államtitkára Tartós az exportkereslet a dióra fotó: Tóth László MA GA N-BANKSZAMLA STANDARD ATM KARTYA N YUGDIJPENZ TA R Mi azért dolgozunk, hogy az Önök megbízásait - a kor követelményei szerint és a többszáz éves banki hagyományoknak megfelelően - teljesítsük. Munkánk alapja a minőség és a megbízhatóság Tradíció és szakértelem MEZŐBANK MAGAN-BANKSZAMLA STANDARD ATM KARTYA NYUGDÍJPÉNZTÁR A káposztafélék téli tárolása A kései fejeskáposzta októberben éri el azt a biológiai érettséget, amikor már elég magas a szárazanyagtartalma, így jól tárolható. A téli fajták akkor alkalmasak tárolásra, amikor a fejük kemény, jól beborultak és a színük kifehéredik. A tárolás sikerét természetesen a helyes fajtaválasztás is nagyban befolyásolja. Csak hosszú tenyészidejű, magas szárazanyagtartalmú fajták alkalmasak a téli tárolásra. Ilyenek pl. A Bartalo F,, a Davos F ,, a Galaxy F, stb. fajták, illetve hibridek, amelyek késői érésűek és az említett tulajdonságokkal rendelkeznek. Bár az idei időjárás nem kedvező a termények betakarítására, mégis törekedni kell arra, hogy lehetőleg száraz időben szedjük le a fejeskáposztát. A nedves, csapadékos időben ugyanis a relatív szárazanyagtartalom csökken, a sejtfalak elvékonyodnak, így a káposztafejek sérülékenyek lesznek, eltarthatóságuk romlik. Ha mégis nedves, körülmények között kell leszednünk a fejeket, mindenképpen szárítsuk, szikkasz- szuk meg, mielőtt betárolnánk. A tárolás történhet szabadföldön - nagyobb mennyiség esetén és fedett létesítményekben. Nagyon fontos, hogy csak az ép, egészséges és sérülésmentes fejeket tároljuk le. A szabadföldi tárolás eredményességét az időjárás változékonysága nagyban befolyásolja. Itt esetenként nagyobb veszteséggel kell számolni. A szabadföldi barázdás tárolási módszernél gyökerestől és borítólevelekkel együtt szedjük fel a töveket. Az előre elkészített árokba - barázdába - gyökérrel felfelé egymás mellé helyezzük el a fejeket és szalmával, majd földdel betakarjuk. A takaró vastagságát a hideg beálltával növeljük. Kitárolásnál a gyökerektől és borítólevelektől megtisztítva ép, egészséges fejeket fogyaszthatunk, illetve vihetünk a piacra. A gyökér nélkül felszedett termény tárolása történhet prizmában, veremben, pincében, polcra, vagy ládába rakva. Itt kell megjegyeznem, hogy borospincében sem zöldségféleségeket, sem gyümölcsöt tárolni nem szabad. A bor ugyanis rendkívül érzékeny. Minden idegen szagra „kényesen reagál”, ami az élvezhető- ségét hátrányosan befolyásolja. A prizmában történő tárolásnál a prizma magassága legfeljebb 1,5 m lehet. Szellőzőcsatorna építése elengedhetetlen, hogy a termény légzésekor keletkezett hőt elvezethessük. A prizmát vékony szalmaréteggel takarjuk, majd földeljük. A hideg fokozódásával a takaró réteget növeljük. Tavasszal, az időjárás jobbra fordulásával a takaróréteget vékonyítani kell. A legkedvezőbb tárolási hőmérséklet a 0-3 C fok között van. Ebben az intervallumban legkevesebb a párologtatás és a kórokozók szaporodására sem kedvező a körülmény. A fagyok beálltáig a szellőző légcsatomát nyitva kell hagyni és talajhőmérővel a prizma belső hőmérsékletét ellenőrizni kell. A prizmás szalmás tárolás egyaránt alkalmas fejes, vörös és kelkáposzta, valamint karalábé tárolására is. A fedett létesítményekben lényegesen kisebb veszteséggel lehet tárolni a káposztaféléket. Itt mesterségesen tudjuk szabályozni a levegő hőmérsékletét és relatív páratartalmát. (Kedvező a 85% körüli páratartalom). Utóbbi időben egyre terjed a konténeres tárolás. Fém vagy fa konténerben 500 kg körüli súlyú tisztított termény helyezhető el. Meg kell említeni a különböző kórokozók okozta fertőzéseket, amelyek még a táblán következtek be. Épp ezért a betárolás során nagyon fontos a lelki- ismeretes válogatás és a kíméletes bánásmód. Az ütődések, még ha nem is látszanak, a sejteket roncsolják, ami később a kórokozók fertőzésének kiinduló pontja lehet. Ha ellenőrzés során a tárolótérben kellemetlen rothad káposztaszagot érzünk, a terményt sürgősen át kell válogatni és a hibás fejeket eltávolítani, hogy a fertőzés továbbterjedését megakadályozzuk. Dr. Tamcsu József Tárolásra csak ép, egészséges káposztát válasszunk fotó: laufer László i
