Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)
1996-09-01 / 238. szám
6 Btiiiántúli Napló Riport 1996. szeptember 1., vasárnap A borban nem csak igazság van A Kiskőrös-Kecel-Soltvadkert háromszög: az olajszőkítés után a „műborgyártás” központja A tavalyi bortermés lényegesen kisebb volt, mint az előző évek átlaga, szakértők becslése szerint ez körülbelül egymillió hektoliter kiesést jelentett a bortermelőknek. „Élelmes” vállalkozók - a hiány és az áremelkedés adta lehetőségeket meglovagolva - olcsó, művi úton előállított borszerű ital gyártásába kezdtek, melyek kannás kiszerelésben kerülnek a gyanútlan fogyasztók elé. Hivatalos becslések szerint a magyar borpiacból (minőségi borok, kannás borok stb.) 70 százalékos a feketepiac részesedése, ez körülbelül 7 millió hektoliter hamis bort jelent évente. A hamisított termékek jelentős része a szakvélemémy (Országos Borminősítő Intézet - OBI) szerint nem alkalmas közfogyasztásra, kisebbik hányada pedig - bár közfogyasztásra alkalmas - silány minőségű, a fogyasztót megtévesztő termék. A kereslet mégis óriási, mivel ez az ital a legolcsóbb a magyar alkoholpiacon. Bár a jövedéki törvény szigorúan tiltja a műbor egyik alapanyagának, a cukorcefrének a készítését, mégis nagyüzemi méreteket öltött az alföldi borvidéken ezen összetevő illegális előállítása. Az alkoholt legálisan előállítók becslése szerint a hamisított kannás borok körülbelül 20 milliárd (!) forinttal kurtítják meg az államkasszát évente. A szabályokat betartó italgyártók nem tudják felvenni a versenyt az illegális konkurenciával, az alkoholpiacot felügyelő illetékes hatóságok - úgy tűnik - még nem szánták el magukat a piaci viszonyokat helyreállító határozott lépésekre. Sokak szerint itt már nem csak üzletről, hanem politikáról van szó. 15 és 20 forint között mozog, minimum ugyanennyi adózatlan haszonnal értékesítik a „termelők”. A vásárlók elé már a kereskedő hasznát is tartalmazó árréssel együtt kerül a műbor, melynek literje 45 forintnál kezdődik. Könnyen kiszámolhatjuk, hogy egy üveg bor áráért három liter, fél liter sör áráért pedig egy liter hamisított bort vásárolhat az alkoholra szomjazó. Van olyan pécsi - magát megnevezni nem akaró - nagykereskedő, aki saját bevallása szerint évente 100 ezer hektolitert ad el ebből a borból. Az alacsony áron kívül a kereskedők különöNem csak szőlőből készülhet „bor” FOTÓ: MÜLLER ANDREA Fából vaskarika Víz, cukor, borseprő vagy törköly, élesztő, borkősav - ezek keveréke és két hét erjedés- többek között azokban a tartályokban, melyeket annak idején a olajszőkítéshez használtak fel- eredménye a piacot elárasztó kannás műbor. A borseprő az eijesztés végén leszűrt bor üledéke, a törköly pedig a préselésnél keletkezett maradék szárazanyag (szár, mag, héj stb.), tulajdonképpen mindkettő hulladék. A többféle méretű kannában kapható ital legtöbbször olaszrizling, muskotály és kékfrankos „fedőnéven” fut. A gyártók nagy része a Kiskőrös-Kecel-Soltvadkert háromszögben tanyázik. A „bőrgyárak” szinte megközelíthetetle- nek (információink szerint még az OBI ellenőrei is falakba ütköznek a szúrópróbák során), hiszen harci kutyákkal megerősített nehézfiúk őrzik a telepeket. Miután a HTO szőkítése már nem jövedelmező üzletág, a tartályok hasznosítására új „bizniszbe” kezdtek az ex-olajszőkí- tők. A több tízezer literes tartályokban immáron műbor érlelődik, de nem csak az olajszőkítők látnak jó üzletet a borhamisításban. A nagyüzemi szőlőültetvények mára jelentősen összezsugorodtak, a felaprózódott földterületek maszekok kezébe kerültek. Mivel a magángazdák java tőkehiánnyal küszködik, így az alföldi felvásárlók által ígért és kapott azonnali készpénzfizetés miatt a termés jelentős része ide vándorol. Szinte minden nagy borvidékről vásárolnak, így Baranyából a híres villányi termés egy része is az Alföldön kerül felhasználásra. A szekszárdi borvidéken már csak 330 hektárnyi föld maradt nagyüzemi termelésben, a kis- és nagygazdák általában inkább túladnak a termésen: — Az Alföldön pedig rossz minőségű, pancsolt vagy vizezett lőre készül belőle, amivel éppen az itteni valódi borokat szorítják ki a piacról - mondta el szekszárdi tudósítóknak, Hazafi Zsoltnak Horvát József kertészmérnök, a Szekszárdi Hegyközség választmányának tagja. A borászatot szabályozó hegyközségi törvényt - végrehajtási utasítás hiányában - a helyi Hegyközségek gyakran képtelenek betartatni, illetve nem tudják beszerezni az erede- tetvédelemről szóló passzusokat sem, pedig ez azt jelentené, hogy minden gazdának bejelentési kötelezettsége lenne a termés mennyiségéről, így kiderülhetnének a turpisságok. Tif- fán Ede, a Villány-siklósi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke egyik korábbi nyilatkozatában elmondta, hogy a földművelési tárcának még az idei szüretig meg kellene hoznia azokat a miniszteri rendeleteket, amelyek nélkül a hegyközségi törvény nem érheti el hatását. Pénz, pénz, pénz A gyártótól közvetlenül vásárolni szándékozókat ők maguk keresik fel kóstolóikkal az ország bármelyik részén. Az előállítás költsége literenként szamara a sen kedvező vásárlási feltételek is vonzóak, miszerint a tranzakció számla nélkül is lebonyolítható, az ebből adódó esetleges problémákat minden esetben az előállító vállalja magára. Ezt az árat több tényező határozza meg: az előállításhoz szükséges alapanyagok csekély költségei, a szinte korlátlan előállítható mennyiség, a gyors gyártási folyamat, illetve az a tény, hogy a hagyományos borászati eljárással készülő bor elviekben nem minősül jövedéki terméknek, így az egyelőre nem szabályozott hamisítvány sem (amely természetesen nem hagyományos módszerekkel készül), ezért nem terheli fogyasztási adó. A jövedéki szabályozásról szóló 1993. évi LVIII. törvény értelmében a cukorcefréből készült ital jövedéki termék. Egyébként a jövedéki törvény a cukorcefre előállításának engedélyezését a nagyobb szeszipari vállalatokra korlátozza. Minősítés: közfogyasztásra alkalmatlan Pécsi kereskedésekben vásárolt OBI engedélyszámmal rendelkező alföldi kannás borok egy része (melyek feltehetőleg nem a hamisított borra kapták ezt az engedélyt) az elmúlt hetekben végzett minősítő vizsgálatokon a „közfogyasztásra alkalmatlan hamisított bor” eredményt hozták. A birtokunkban lévő vizsgálati eredménylapokon a következő jelzők szerepelnek a műbor leírására: sárga színű, hibás, etil- acetát-szagú, egérízű, oxidált, poros, természetes borjellege kevés, fülledt, táj- és fajtajellege nem érezhető, rendellenes savprofilú.. . Az OBI-nak, mint illetékes hatóságnak gátat kellene vetnie a hamisításnak. Erre egyelőre képtelen, hiszen a felfedezett illegális gyártókkal szemben hatósági eljárást kezdeményezhet, de a Vám- és Pénzügyőrség illetékese szerint ez „rossz minőségű termék előállításának” minősül, ami csak szabálysértési eljárást vonhat maga után. A kiszabható néhány tízezres büntetés nem rendíti meg a gyártókat, hiszen ennek többszörösét keresik meg óránként. Kiskőrös környékén idén eddig 17 esetben lepleztek le borhamisítókat. Nemrégiben például egy 100 milliós tételt foglaltak le. Ha máskor is tettenérhető lenne a nagy mennyiség és érték, akkor a BTK ide vonatkozó paragrafusa (XVII./292. és 296./a) szerint elviekben bizonyítható lehetne a sokkal súlyosabb büntetést maga után vonó gazdasági bűncselekmény, illetve a jövedékkel való visszaélés (BTK XVIII./311./1-2. bekezdés). Egyenlőtlen feltételek A fent említett tények komoly károkat okoznak az „alkoholháború legálisan harcoló katonáinak”. Egyértelműen kimutatható a sör-, az olcsó palackozott bor- és égetett szeszfogyasztás visszaesése, pedig az emberek feltehetőleg nem isznak kevesebbet. A műbor áraival pedig képtelenség versenyezni. Stefan Wenkheim, a Pécsi Sörfőzde RT. tulajdonos-igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy, amíg a söripart nagyon jól működő és szigorú feltételekkel ellenőrzik, addig a hamisított borpiac egyre nagyobb teret hódíthat el: 1995 Varga Miklós, a Pécsi Sörfőzde kereskedelmi igazgatója. A Borsodi Sörgyár ügyvezető igazgatója Doros György nem kevésbé borúlátó:-Nekünk nincsenek bizonyítékaink a hamis bőrgyártás létezésére, de ez nem is a mi feladatunk. A fő probléma az, hogy a vásárlókat nem csak erkölcsileg és anyagilag károsítják meg, hanem egészségügyileg is. Határozott intézkedésekre lenne szükség, hiszen jelenleg a magyar botforgalom egy jelentős része kikerül mindenféle hatósági ellenőrzést. A komoly szankciókra jó példa az ausztriai borhamisítási botrány. Gere Attila villányi bortermelő és kereskedő szerint a kannás borok elsősorban a kistermelőknek okoznak jelentős károkat, hiszen ők nem tudják felvenni a versenyt a műbor áraival:- A környékünkön azoknak a kistermelőknek, akik szőlőből készítik a bort, még mindig tele van a pincéje - szinte lehetetlen az értékesítés. Mi öt kiló szőlőből maximum három liter bort tudunk előállítani, az alföldiek pedig közel húszat. Szerintem ez már politika, a hamis bort gyártók ellen kommandóra lenne szükség. A Zwack Unicum RT. illetékese Bacsa Csaba elmondta, hogy mindenképpen érinti őket is a borhamisítás hatása, persze a fogyasztás amúgy is csökken. Bányai Brigitta, a cég bormenedzsere hozzátette, hogy az álban, melyet a kormány illetékes tagjaihoz juttatnak el. A tanács elnöke egyébként már több nyilatkozatában is félhívta a figyelmet az eredet igazolásának lényeges mivoltára, amire a nyugati államokban számos jó példa van. Több nagymúltú magyar borászati céget is felkerestünk kérdésünkkel a villányi, az egri és a tokaji borvidéken, azonban különböző okokra hivatkozva elzárkóztak a nyilatkozattételtől. Bo(r)trány A borhamisításnak Európa más részein is vannak hagyományai. Ausztriában a ’80-as évek végén robbant ki az ún. glikol-botrány. A burgerlandi borvidéken néhány gyártó rossz minőségű borát dietilén-glikol- lal javította fel és minőségi borként árulta. 1988-ban több mérgezéses megbetegedés hatására indult el a nyomozás, melynek eredményeképpen a borokat zárjegyhez hasonló címkével látták el, a maximális töltési mennyiséget pedig két literben szabták meg. Az ÁNTSZ illetékese szerint, a „közfogyasztásra alkalmatlan” minősítés a következőt jelenti: a termékből maga az előállító ehet, vagy jelen esetben ihat, de ebből már közvetlen hozzátartozóit sem kínálhatja meg, ellenkező esetben törvénybe ütköző cselekedetet követ el. Magyarországon (még) nem kell attól félni, hogy a hamisított bor közvetlenül az egészségre is káros lenne. A magyar borfogyasztás és export [ezer hektoliter] ni;:: nnn'. 1990 1991 1992 1993 1994 1995 i A bortermelők sajat borfogyasztása és értékesítése 1,206 1,600 1,900 2,200 j 2,200 ,2,200 i A borkereskedelem hazai értékesítése 1.277 1,000 900 i 800 1,000 900 Teljes hazai fogyasztás 2,483 2,600 I 2,800 3,000 3,200 3,100 Összes export értékesftés (hordós palackozott bor. 1.600 800 667 880 934 1,340 I szénsavas termékekkel és musttal együtt ! llí:- Az éves szinten egy főre eső sörfogyasztás 1995-re 110 literről 73 literre esett vissza. Ha még jobban megemelik a sör fogyasztási adóját, akkor még több hamisított bort fogyasztanak majd az emberek.-A söriparban a legkisebb jövedéki törvénnyel kapcsolatos mulasztásért is óriási pénzbírságok járnak. A műborral kapcsolatban még az a szerv sincs megnevezve, amelyiknek joga van vizsgálatot indítani vagy intézkedni. - tette hozzá taluk forgalmazott drága, kiváló minőségű palackozott borok forgalmát nem befolyásolja közvetlenül a jelenség. Dr. Sümeghi József, a Országos Bor Terméktanács elnöke lapunknak nyilatkozván hangsúlyozta, hogy a tanács véleménye szerint egyáltalán nem hatékony az eljárás a borhamisítók ellen. Az augusztus 29-én tartott tanácskozásuk egyetlen témája a illegális borkészítés volt. Határozati javaslatot készítenek a témával kapcsolatA grafikon 1990. évi értékhez képest százalékos változást mutatja ésadóindexe Összes söradó index (1) Belföldi söreladási index (1) Összes bpradö index (2) 1 *2: ÁFA/fogyasz- tási adó/béradók 2: A teljes belföldi boreladásnak kb. 70%-a a feketepiacon adómentesen zajlik, ez az index csak a kb. 30% legális kereskedelemre vonatkozik Belföldi boreladási index 1995 Legyen végre igazság a borban Nem csoda, hogy néhányon elzárkóztak a nyilatkozattételtől, illetve nem vállalták saját nevükkel nyilatkozatukat, hiszen oknyomozásunk során minket is értek fenyegetések. Sajnos - neves jogászok szerint is - komoly problémákba ütközhet a gyártókkal szembeni eljárás. Egyetlen megoldásnak egyelőre a jövedékiség bizonyítása tűnik, amely gátat szabhatna a közfogyasztásra alkalmatlan termékek további kereskedelmének és a hamisításnak, hiszen ezáltal talán a fogyasztható termékek is csak „borutánzat” vagy „műbor” megnevezéssel kerülhetnének forgalomba. A gyártók is tudják, hogy ez az üzlet már nem mehet így sokáig tovább, de nincsenek kétségbe esve, hiszen terveik szerint Romániában folytatják majd, ahol még OBI-nak megfelelő szervezet sincs. Annak azonban már nem mi isszuk meg a levét. Rendes Zoltán-Stefanits Csaba
