Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)

1996-09-28 / 265. szám

8 Dunántúli Napló Oktatás - Tudomány 1996. szeptember 28., szombat Barakonyi Károly, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektorának tanévnyitó beszédéből Tizenháromezer egyetemi hallgató Tisztelt Szenátus! Kedves Vendégeink, Elsőévesek, Szü­lők. Kollégák! Most, hogy először köszönt­hetem Önöket a Városi Sport- csarnok falai között, az eddig megszokottól eltérő helyszínen, úgy vélem, több szimbolikus je­lentést is rejt ez a változás. De mindenekelőtt azt jelenti, hogy kinőttük a régi kereteket és nemcsak a tanévnyitó tekinte­tében. Öt évvel ezelőtt három egyetemi kar oktatóit és hallga­tóit üdvözölhette az akkori rek­tor. Most egy helyen, együtt láthatjuk a jövő jogászait, böl­csészeit, közgazdászait, a reál­tudományok tanárait, de jelen van a XXI. század Magyaror­szágának műszaki szakértelmi­sége is, sőt, az a művészgene­ráció is, amelyik reményeink szerint sikerrel folytatja majd képző- és zeneművészetünk legszebb tradícióit. Városi integráció Kedves elsőéves hallgatóink! Önök nevezetes tanévben év­ben kezdik meg tanulmányai­kat. A pozsonyi Erzsébet Tu­dományegyetem Pécsre telepí­téséről 75 évvel ezelőtt döntött a magyar parlament. Klebels- berg Kuno miniszter (egyete­münk első díszdoktora) évnyitó beszédében az indulás nehéz­ségeiről beszélt. Idézem: „A közmondás szerint minden kez­det nehéz■ Én azonban azt mondom, hogy nálunk kezdeni könnyéi, csak bizonyos köny- nyelműség kell hozzá. Hanem végbevinni valamit, ez a rend­kívül nehéz. ” Hogy ez meny­nyire így van, napjainkban is tapasztaljuk. Pécsett ma két egyetem mű­ködik. A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem a vidék legna­gyobb egyeteme és országosan is a legnagyobbak közé tarto­zik. Fejlődésünk alapja két év­tizede az integráció. Az elmúlt év nyarán fúzióra léptünk a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskolá­val: a hatalmas szervezési fel­adatot a két intézmény alapjai­ban jól megoldotta. Az egyesü­lés oktatási, kutatási és gazdál­kodási előnyei kezdenek meg­jelenni. Tavaly az őszi félévben alakult meg Művészeti Karunk - ezzel a legszélesebb profilú hazai egyetemei hoztuk létre. Több mint 8 ezer diák irat­kozik be e napokban a nappali tagozat közel 50 szakára, a to­vábbképzési diplomát adó kur­zusainkra pedig 5 ezer hallgatót regisztrálunk. Ez azt jelenti, hogy 13 ezer fő vesz részt egye­temünkön felsőfokú tanulmá­nyokban. A Pécsi Orvostudományi Egyetem a kisebb egyetemek közé tartozik, viszont kiváló tudományos potenciállal ren­delkezik. A közös múlt, az egymást kiegészítő profil, a kö­zelség miatt a POTE-t termé­szetes szövetségesünknek te­kintjük. Az egyetemi intézmé­nyek modernizációja elkerülhe­tetlen lépés: meggyőződésünk, hogy ennek leghatékonyabb eszköze a városi integráció. Az Európai Unióhoz való csatlakozással egy hatalmas' akadémiai közösség tagjaivá válunk: jövőnk szempontjából nem közömbös, hogy ott való­ban jelentős, sokoldalú intéz­ményként jelenünk-e meg. Ez pedig csak együtt lehetséges. Az ezredfordulóra olyan integ­rált pécsi egyetemet szeretnénk ebben a városban megvalósí­tani, amely magas színvonalú, összehangolt tudományos munkával vív ki magának or­szágos és nemzetközi rangot, a tudomány ismereteit kiváló ok­tatási rendszerével sugározza. A hajdani Erzsébet Tudo­mányegyetem két utód intéz­ménye egy évvel ezelőtt kezdte meg egyesülési tárgyalásait. Szenátusunk ez év nyarán egy­hangúan megszavazta az integ­rációs szándéknyilatkozatot. A két egyetem közötti kezdeti koncepcionális összhang az utóbbi időben elbizonytala­nodni látszik. Ahogy Bauer Miklós rektor úr fogalmazott évnyitó beszédében: az ördög a megvalósítás részleteiben lako­zik. Úgy vélem, közös céljaink nem eshetnek rövid távú, takti­kai érdekek áldozatává, a kriti­kus részletekben meg kell ta­lálnunk a lehetséges kompro­misszumokat. Ha ezt nem tesz- szük meg, stratégiai hibát vé­tünk. Stabil működés Milyen ma az egyetem, ame­lyen önök most megkezdik ta­nulmányaikat? A magyar fel­sőoktatási intézményekre mos­tanában nehéz napok járnak. A fejlett országokhoz hasonlóan az állam kivonulóban van a fel­sőoktatás területéről is: őz egyre nagyobb terheket ró az intézményekre, a hallgatókra, a táradalomra. így a képzési normatíváknak az állam mind­össze 70%-át folyósítja, a töb­bit saját erőből kell pótolnunk. A nehéz körülmények között sem adjuk fel a tudományos és oktatói munka minőségének ja­vítására irányuló céljainkat. Ehhez szilárd pénzügyi pozíci­óra. hatékony gazdálkodásra van szükség. Ennek eszköze egyrészt a belső gazdálkodás javítása, másrészt a saját bevé­telek radikális növelése. Ezt a feladatot sikeresen megoldot­tuk. A csődhelyzetet elkerültük, stabilizálódtunk, nincsenek adósságaink, tartalékkal is rendelkezünk váratlan esemé­nyek kivédésére. Sikerült megvalósítani bevé­telt hozó képzési és továbbkép­zési tevékenységünk jelentős felfuttatását. Ezzel elsősorban a társadalom tanulási, művelő­dési igényeit elégítjük ki, de alulfinanszírozott oktatóink számára is lehetőséget biztosí­tunk. hogy szakmájukban jut­hassanak kiegészítő jövede­lemhez. A karok és az egyetem számára ez a bevétel szolgál forrásul a központi költségve­tési keretek hiányainak eltünte­tésére, kisebb beszerzésekre, fejlesztésekre. Amíg 1993-ban továbbképzési bevételeink költségvetésünk 5%-át tették ki, addig 1996-ban már az első félévben ez 17% részarányt je­lent. A továbbképzés a pályá­zati támogatásokkal, tandíjjal és egyéb bevételeinkkel együtt költségvetésünk már 33%-át te­szik ki. Nem dúskálunk az anyagia­kat de elfogadhatóan, stabilan működünk. Evek óta alulfinan­szírozott egyetem lévén, a nor­matív finanszírozás kiterjeszté­sével a jövőben mérsékelt javu­lásra számíthatunk. Megmérettetés Az idei tanév egyik súlyponti feladatát az oktatási rendszer modernizációja jelenti. Meg­kezdjük a belső kreditrendszer kiépítését az Európai Kredit Transzfer Rendszer ajánlásai alapján. A kreditpont akkor hasznos igazán, ha a társkarok, a hazai egyetemek, de a külföl­diek is elismerik és beszámítják a mögöttük lévő intellektuális teljesítményt. A kreditrendszer bevezetésével az oktatás átnyú­lik az egyes karokon. Egyetemi szintű koordináció is szüksé­ges, amit szintén létre kell hozni. Másik fontos esemény egye­temünk életében munkánk mi­nőségének külső megmérette­tése, az akkreditáció. Ennek ke­retében a tanszékeken, karokon és az egyetemen folyó oktatási, tudományos és gazdálkodási tevékenység minősége méretik még. Az év eleji előkészületek­ben oktatóink, munkatársaink derekasan kivették részüket: úgy vélem, sikeresen megte­remtettük azt a megkívánt ren­dezettséget, ami egy jól szerve­zett egyetem jellemzője. A színvonalas oktatás alapját a tudományos munka adja. Sa­ját erőből is ösztönözzük a ku­tatómunkát a legrangosabb publikációk elismerése, oktató­ink bibliográfiájának évenkénti megjelentetése, belső tudomá­nyos pályázatok, előléptetések formájában. Egyetemünkön 10 tudományterületen folyik dok­tori képzés az utánpótlás bizto­sítására. Mire Önök, elsőévesek né­hány év múltán elhagyják az Alma Matert, remélhetőleg egy modernizált, megújult egye­temtől vesznek búcsút. Ha va­lóban rangos helyet kívánunk magunknak biztosítani nem­csak a hazai, hanem a nemzet­közi mezőnyben is, elkerülhe­tetlen és szükségszerű, hogy csatlakozzunk a világ felsőok­tatásában végbemenő folyama­tokhoz. Az egyik trend a globalizá­ció. Megszűnik az egyetemek elszigeteltsége: jelentős új tu­dományos teljesítményeket ma már csak nemzetközi együtt­működésben lehet elérni. Pozí­ciónk e téren kedvező: benne vagyunk a nemzetközi vérke­ringésben diák- és oktatócsere, tananyag fejlesztési és kutatási kooperációk révén. A meglévő hagyományos európai és ame­rikai partnereink listája az el­múlt tanévben egyiptomi és kí­nai kapcsolatokkal bővült. A nyár folyamán nyolc újabb amerikai egyetemmel folytat­tunk előkészítő tárgyalást, a közeljövőben japán és török egyetemmel írunk alá kooperá­ciós szerződést. A lehetőségek bővülnek. Önökön, hallgatókon is múlik, hogy ezeket a kerete­ket milyen tartalommal töltjük meg. Egyetemünk nemzetközi el­ismeréséhez az is hozzájárul, hogy részt vegyen a nemzet­közi szervezetek munkájában. Az Alpok-Adria régió, a Duna- menti országok Rektori Konfe­renciájának aktív tagjai va­gyunk, hasonlóan az Európai Rektorok Konferenciájához, a rektorok világszövetségéhez. A világtendenciák másik fő folyama az életen át tartó tanu­lás jelensége. A társadalmi igé­nyekhez igazodva a munka melletti képzés, a távoktatás, diplomát adó és a rövidebb idejű képzések kínálatának bő­vítése a feladatunk. Ezek a kép­zési formák a megszokottól el­térő tananyagot, módszert, technikát és megközelítést kí­vánnak meg, amit el kell sajátí­tanunk. Térjünk vissza a 75 évvel ez­előtti pécsi egyetem beindulási eseményeihez. Irk Albert dé­kánnak az ünnepélyes megnyi­tón elmondott beszédéből sze­retnék idézni: „E város a ko­moly elmélyedésnek bizonyára alkalmas miliője leend. A kü­lönbőzéi szakoknak és szakma­belieknek kínai falakkal való elzárkózottsága itt aligha lesz fenntartható. A jogász, az or­vos, a természettudós és a filo­zófus nem élhetnek itt külön egymás előtt ismeretlen biro­dalmakban. És részünknél ép­pen ebben látjuk egyetemünk szellemi kialakulásának egyik jelentős tényezőjét." Kívánom Önöknek, kedves első éves hallgatóink, hogy eb­ből a szellemből minél többet érzékeljenek tanulmányaik so­rán. Tanuljanak egymástól Beszédem kezdetén e terem szimbolikus jelentőségét emlí­tettem növekedésünkkel kap­csolatban. Van egy másik jelen­tése is. Amint látják küzdőtéren vagyunk, versenypályán. Ahogy ez az ünnepség véget ér, szó szerint és átvitt értelemben is elhagyják majd a lelátót. On­nantól kezdődik a verseny. Eb­ben a küzdelemben, az értelmi­ségivé válás folyamatában nem lesz mód a lazításra. Ismerjék meg egymást, ne higgyenek az előítéleteknek, fogadják el, hogy van, amit Önök, van, amit mások tudnak jobban. Tanulja­nak egymástól és gazdagabban távozhatnak majd. Nem lehetetlen, de megle­hetősen nehéz a nyelvtan rendszere alapján csoporto­sítani azokat a botlásokat, amelyekkel a kissé is fi­gyelmes hallgató vagy ol­vasó találkozik. Nem az utca, a mindennapok eleve igénytelenebb nyelvhaszná­latában, . hanem a közszoR* gálati rádióban, tévében, nem kevésbé a sajtóban, amit letagadni se lehet. Változatlanul hadilábon állunk az idegen szavakkal, valamint az egyházak szer­vezetének és működésének szakszavaival. Ezt bizonyít­ják az alábbi idézetek: „H. Santers szuperinten­dáns istentiszteleti igehirde­tése nyitotta meg az ünnepet” - tudósít az újság az ausztrá­liai Luther .Márton Szövetség ünnepségéről. Van intendáns, de szuper nélkül. Jelentései I. színház (olykor rádió) főfel­ügyeletével megbízott sze­mély, 2. (a katonai szak­nyelvben) hadbiztos. Ide azonban a szuperintendens il­lik, egyházi főfelügyelő jelen­tésben, a protestáns püspök régi neve is ez. Csupán egyet­len betű, az á-e cseréje az oka a tévedésnek. A Szabó-család műsorában hallottam: „Ott lesz a megyei püspök is Kupaváron”, - Van megye, a régi vármegye mai válto­zata, amely 1100 éve az ál­lamigazgatás, a polgári köz- igazgatás területi egysége, és van egyházmegye, amely a he­lyi katolikus egyház kor­mányzati egysége, s amely­nek élén nem a megye, hanem a megyéspüspök áll. Reklámozott lábbelihez (cipő) mellékelt tájékoztató: „Felsőrész anyaga bőr. Talp anyaga: műanyag. NEM víz­álló. Felhasználási javaslat: lábon járásra. ” Tréfának nem rossz. Lapunk is hírt adott az űr­kutatásnak egy balszerencsés eseményéről így: „Ariane föl­robbant” - a szórendet eleve meg kellett volna változtatni. Fölrobbant az Ariane, nehogy valaki véletlenül személyre gondoljon. A tévé esti híradójából megtudtuk, hogy nem rob­bant, hanem robbantották a földi irányítók, mert letért a tervezett pályájáról, s nem akarták, hogy lakott helyre zuhanjon a 6 tonna hasznos terhet vivő rakéta. A robbanás és a robbantás közötti lényeges különbséget hagyta figyelmen kívül az az újság'ró, aki ezt a kérdést fo­galmazta meg: „Melyik szélsőséges szer­vezet követte el a robbanást Iszlámábádban?” Végül még egy olyan idé­zet, amelyben szintén csupán egy betű okoz félreér­tést: „A mű címében is utal Ba­ranya megye soknemzetiségű jellegére, és ezzel kapcsolat­ban a nemzetiségű kérdés ma megint nagyon aktuális prob­lémáira.” A második kiemelt szó csak -/ végződéssel állhat. Rónai Béla Keresztrejtvény Szerkesztősége, Pécs. Rákóczi út 34., Vili. em. A szeptember 21-i lapban közölt rejtvény he­lyes'megfejtése: „Arról tényleg szó volt, hogy hűséget fogadok, de arról nem, hogy örökre.” virág u. 4., itj. Takács Józsefné, 7785 Sátorhely, Kanizsai D. ltp. 9/2., Tresz Antalné, 7831 Pécs, Hősök u. 1/2. Az utalványokat postán küldjük el. Magyarul magyarán Vegyes nyelvészleletek

Next

/
Oldalképek
Tartalom