Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)
1996-09-27 / 264. szám
6 Dünántúli Napló VÁROSAINK 1996. szeptember 27., péntek Szentlőrinci körkép A címer leírása A település védőszentjéről, Szent Lőrincről kapta nevét. A város címerének leírása: Álló, kék színű pajzs, melynek alapját öt vörös lángnyelv foglalja el. Felettük Szent Lőrinc vértanú ezüst alakja látható arany glóriával, kezében bőrerszény- nyel; két oldalán két-két aranycsillag. A pajzs fölött ötágú aranykorona, melyből arany színű, jobbján kardot, baljában három vörös rózsát tartó griff emelkedik ki. A pajzsot mindkét oldalról zöld borostyánág ékesíti. A pajzs alatt szalag található, Szentlőrinc felirattal. (Dr. Odor Imrének, a Baranya Megyei Levéltár vezetőjének véleményezése alapján.) Kézmüvesvásár és kiállítások A városavató ünnepség eseményeihez kapcsolódóan szombaton 11 órától kézművesvásár kezdődik Szentlőrincen. Az érdeklődők terménybábokat, kerámiákat, fajátékokat, üveg és ásványékszereket csodálhatnak meg a helyszínen. A kézművesvásáron gyöngyfűzők, tűzzománckészítők és kürtőskalá- csosok is megjelennek. A gimnáziumban a helyi képzőművészek (Dézsi Sándor, Madarász Gábor, Nagy József) kiállítását tekinthetik meg a látogatók. A múzeumban várostörténeti kiállítás nyílt meg, míg a városi kultúrházban „Az én városom” címmel készült gyermekrajzokat tekinthetnek meg az érdeklődők. A fentieken túl kötetlenebb szórakozási lehetőségek is várják a helybelieket és a vendégeket. Szentlőrincen városjáró kisvonat közlekedik, lesz légvár, lovaglási lehetőség és személygépkocsi-bemutató is. A picik egy elektromos kisvonat- tal is megismerkedhetnek Az oldalt összeállította: Balog Nándor ^entlön'nc A városhatárt jelző tábla is messzebbre, a benzinkúthoz került fotó: laufer László Minek nekünk a város? Sokan és sokfelé teszik fel a kérdést: Szentlőrinc város? Miért akart város lenni? Milyen előnye, hátránya származik abból, ha nagyközség helyett város ez a település, amikor „nem is úgy néz ki”, mintha egyáltalán város lehetne? Több pénzünk lesz, vagy nagyobb adót kell majd fizetnünk? Igaz is! Minek nekünk a város? Minek? Bár valami azért töprengésre késztet. Például az ásatások. Mert itt már nagyon régen is éltek emberek. Emberek. Lakóház és sír is maradt fenn nyomaiban. Aztán egy oklevél is van 1235-ből. Az oklevélben: Okriszentlőrinc. Mint igazi település, amely ma is áll. 761 éve. Hát ilyen régi ez a falu a történelem országútja mellett. Minek nekünk a város? Talán a múltunknak is tartozunk ennyivel. És miért éppen itt? Ha térképen nézzük e tájat, nem nehéz észrevenni, hogy „célkeresztben” vagyunk. Kelet-nyugat útján egy állomás, de itt mehetett az észak-déli út is. Ment is. Ezt ma a vasútvonal kialakításánál figyelhetjük meg, azt pedig nem a lőrinciek csinálták. Csak a település helyzete eredményezte. Nem véletlenül vasúti csomópont. És nem baj, ha egy ilyen helyen van egy város. De minek nekünk a város? Igaz is! Minek? Hogy hányán lakunk itt? A statisztika szerint 7305-en. És hányán őslőrinciek? Ki tudja. De többen a „bevándorlók”, akik később jöttek. Ők is lőrinciek. Szóval szép számmal vagyunk. Hát ezért is kellett ide egy város. És nem kevés a gyerek sem. ők a jövőnk! Milyen érdekes: ezek közül sem mindenki lőrinci. Közülük nem egy városból járt „falura” tanulni. Ez a falu pedig mi voltunk. Három általános iskolával és két középfokú intézménnyel! Minek nekünk a város? Igaz is! Minek? Nem is olyanok vagyunk, mint egy város! (De hát milyennek kell lennie egy városnak?) A munkanélküliek, a betegek egy része is az itt nyújtott szolgáltatásokat veszi igénybe a térségből. Vannak kulturális hagyományaink, vannak sokakat vonzó rendezvényeink, vannak civil szerveződéseink, vannak külföldi kapcsolataink. Hát igen! Ezért is. Minek nekünk a város? Igaz is! Minek? Mert végső soron egy település nem attól lesz város, hogy annak nevezik, hanem: ha szerepében az. Értünk, sokunkért! És majd olyan lesz, mint egy igazi (kis) város. Ha az itt lakók is úgy akarják. Szentgyörgyvári Tibor Ajánló a Lőrinci Figyelőből Egy nagyközség lapjaként született meg hat évvel ezelőtt, mára pedig már városi lappá lett a havonta megjelenő, helyi aktualitásokat közlő újság, a Lőrinci Figyelő. Az Új Dunántúli Naplóban hetente jelentkező szentlőrinci városi oldal és a Lőrinci Figyelő reményeink szerint jól kiegészítik majd egymást a helybeliek informálásában. Lapunk városi oldalán a Lőrinci Figyelőből (annak megjelenésekor) mindannyiszor ajánlót adunk. A szeptemberi „Figyelő” éppen a nyomdából jött ki, amikor a városházán tartott sajtótájékoztatón kézbe vehettük. Természetesen már a címlapját is a városavató ünnepségnek szentelte a dr. Ozorai Ferenc vezette szerkesztőbizottság. Az ünnep jegyében portrékat olvashatunk a lapban a település fejlődésén munkálkodó kitüntetettekről, ám az városavató mellett jut hely arra is, hogy az olvasók visz- szatekintsenek az augusztus 22-25. között rendezett lő- rinc-napokra is. B. N. Ünnepi köszöntő T isztelettel köszöntőm az Olvasót abból az alkalomból, hogy Göncz Árpád úr, a Magyar Köztársaság elnöke 1996. július 1-jé- vel Szentlőrinc nagyközséget várossá nyilvánította, így Szentlőrinc az ország 201., Baranya megye 8. városa lett. Szentlőrinc első írásos említése 1235-ből ismert. Az azóta eltelt több mint 760 év során számos alkalommal egy jelentős nagyságú térség köz- igazgatási, vallási és gazdasági központjaként említi a krónikás. 1550-től városi és járási székhely, 1750-ben mezőváros, 1762-től Esterházy uradalmi központ, 1862-től körjegyzőségi központ. 1950-től elvesztette járási székhely szerepét, éppen olyan időben, amikor a település dinamikus fejlődése elkezdődött. Szerepe, lélek- száma, különösen az 1868. és 1882-ben épült vasútvonalak keresztezésekor indult meg. Gyakorlatilag a térségi szerepet négyszáz éven keresztül betöltő település az elmúlt évtizedek alatt is magában hordozta annak a lehetőségét, hogy visszaszerezze korábban elvesztett városi rangját. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik az elmúlt évtizedek alatt bármilyen módon is segítették Szentlőrinc fejelődését, szerepet játszottak az elért eredményekben, melynek révén ismét várossá válhatott Szentlőrinc. Vonzáskörzetünkhöz közel 20 település, mintegy 18 000 lakosa tartozik. Gyermek- és oktatási intézményeinkben 2.000 gyermek oktatása, nevelése folyik. Szentlőrinc 7.300 lakosságszámához viszonyítva ez a tanulói létszám egyértelműen jelzi a település diákváros jellegét. Ami az itt élők megélhetését alapvetően biztosítja, az a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és értékesítés. Az egykori Esterházy uradalom területén kialakult Állami Gazdaság, valamint az 1930-ban létesített Téli Gazdasági Iskola Szentlőrincet a térség mezőgazdaság oktató, gyakorló területévé tette. Célunk ápolni és fejleszteni Szentlőrinc térségi, megyei és határon túli kapcsolatait. A város jelenlegi infrastrukturális ellátottsága és a fejlesztési célkitűzések eredményeként biztosítani kívánjuk az itt élők városias komfortérzetét. Szeptember 28-ra városavató ünnepségre hívjuk a térség lakóit, a Szentlőrincről elszármazottakat, az egykori diákokat, és mindazokat, akik Szentlőrinchez valamilyen módon kötődtek, illetve kötődnek. Kívánom: érezzék jól magukat közöttünk. Tisztelettel: Malis István polgármester Gazdag program a hétvégén Lapunk első oldalán már tájékoztatást adtunk a városavató ünnepség pénteki eseményeiről. Ámi a továbbiakat illeti: szombaton már reggel megkezdődnek a programok. Fél nyolckor zenés ébresztőre kelhetnek ki ágyukból a helybeliek. Az ökumenikus hálaadás (a címeres zászló szentelése) fél tízkor kezdődik a katolikus templomban. Tíz óra 30 perckor megkoszorúzzák a világháborús emlékműveket, majd felavatják a kopjafás emléktáblát. A városavató ünnepség az Ifjúság úti sportcsarnokban 11.30-kor veszi kezdetét. Az ebédszünetet követően (13.30-tól) a helyi kulturális csoportok városköszöntő műsora kezdődik meg. Közreműködik többek között a III. sz. Általános Iskola népi gyermekjáték-csoportja, az I. sz. Általános Iskola Csiribiri csoportja, a II. sz. Általános Iskola horvát tánccsoportja, a Szentlőrinci Női Kar, a Zeneiskola fúvósnégyese és a Szikra és Szigó táncklub. A helybeliek fellépése után vendégcsoportok (néptáncegyüttesek, zenekarok, kórusok) veszik át a helyet a színpadon, majd 17.30-kor kezdődik az Arabeszk balettcsoport, utána pedig a Pé-Szigor együttes műsora. A szombati programot utcabál, majd (21 órakor) tűzijáték zárja. Vasárnap 14.30-kor a Magyar öregfiúk válogatott csap össze a helybeli focistákkal a sportpályán, 16.30-kor pedig magyarnótaműsora kezdődik a sportcsarnokban. Ó, ió, ció, áció, urbanizáció avagy városiasodás a legkisebbek szemével Ha már a gyermekek jelentik a jövőt, megkérdeztünk néhány helybéli általános iskolást, mi a véleményük az új városról:- Szerintem azért lett város Szentlőrinc, mert erre jár az In- ter-City. (Cservenka Emese -1. oszt.)- Egyszer csak kialakultak a bolygók, előkerültek az őskorból az emberek, lassan felépültek a házak, s a mi Szentlőrin- cünkből is városka lett. (Keczeli Pityu -1. oszt.)- Szentlőrinc végre város lett. Egy szép, fejlődő város. De kezdjük mindjárt a hibákkal. . . (Szabó Krisztián - 4. oszt.)- Nagyon örülök, hogy városban fogok lakni. Remélem lesz majd park, sok szobor és kötelező lesz a kutyákra szájkosarat tenni, hogy ne tudjanak megharapni. (Kecskés Balázs - 4. oszt.)- Szeretném, ha lenne állatkert, vidámpark, kórház, metró, jelzőlámpa, ürrepülőautó, 50 emeletes ház ... (Kőhidi Tamás - 3. oszt.)-Jó lenne, ha ismét megnyílna a mozi, mert annak a hangulata mégiscsak más, mint otthon a video. (Szeitz Anita - 4. oszt)-Én szeretném, hogy olyan nagy legyen, mint Pécs .. . (Imre Aliz - 3. oszt.)- Szentlőrinc régebben egy nagy, hatalmas falu volt, most pedig egy icurka-picurka város lett. (Kakas Gábor 1. oszt.) A gyermekek véleményét lejegyezte: Kispál Éva tanítónő Ők már városi polgárokként fognak felnőni Szentlőrincen fotó: laufer László Hirdetésfelvétel Szentlőrincen Szentlőrinc és Vidéke Takarékszövetkezet Szentlőrinc, Munkácsy Mihály u. 19. Telefon: 06-73/371-071
