Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)
1996-09-26 / 263. szám
6 DUnántúli Napló Honismeret 1996. szeptember 26., csütörtök Emberformálás Sásdon A sásdi plébánia és iskolakörzet története A templom is az emberformálás bázisa FOTÓ: MÜLLER ANDREA Az oktatás-nevelés folyamata - történjen az szervezett keretek között, iskolában vagy a családi asztal mellett - nem egyéb, mint az emberi tapasztalatok átadása évezredek folyamatában. A tapasztaltabb ember átadja a tudását a fiatalabbnak, évek múlva az oktatottból oktató lesz. Ez a folyamat biztosítja az emberi tudás továbbélését, a hasznosítható tapasztalatokban való örökös gyarapodást. Ez teszi lehetővé, hogy az ember valóban emberré váljon, állandóan gyarapodó tudását a maga és embertársai javára hasznosíthassa, hazáját szolgálja. Az ember- formálás bázisai a család mellett pedig a templom és az iskola. Megyénk egyik jelentős helységévé vált a múlt század folyamán az egykori hegyháti járás székhelye: Sásd, amely ebben az évben kapta meg a városi rangot. Már 1982-ben vaskos és szép kiállítású tanulmánykötetben mutatták be községük és környékének múltját és kultúráját. Most hasonlóan vaskos és szép kiállítású könyvet jelentettek meg méltóan megünnepelve hazánk millecentená- riumát. Ebben a kötetben plébánia és iskolatörténeten keresztül ismerhetjük meg a helység kétszázéves történetén keresztül azt a hatalmas munkát, amellyel az ősök adták és adják át tapasztalataikat, mutatják be a tájat és az embert, gyakran azok hibáival, gyarlóságaikkal együtt. Templom és iskola - ez a keret, amelyben az ember anyagi léte mellett lelki élete is alakul. Mindez pedig jogi keretben az elmúlt évszázadokban plébániai formában jelent meg. így az emberformálás történeti folyamatának vizsgálata elválaszthatatlan a plébánia történetének vizsgálatától. A sásdi plébánia pedig - kissé talán ma furcsának tűnik - Vázsnokból indul el, és onnan kerül át 1796-ban Sásdra, amelyhez aztán Sásdon kívül felsőegerszeg. Meződ, Oroszló, Pálé, Varga és Vázsnok községek is tartoznak. így Sásd város története ma szorosabban összefügg ezeknek a községeknek a történetével. Sásdi plébános volt 1872-től hivatása teljesítése közben ért haláláig - 1904 november 26-ig Gundy Miklós, aki 1883. december 22-én fogott hozzá, hogy a plébánia történetét - tulajdonképpen a gondjaira bízott lakosok egész életét, gazdálkodását, szokásait, jó és rossz tulajdonságaikat megírja. Munkája 1750-től a legelső vázsnoki plébános működésétől indul, és 1897. február 3-án írja a befejező sorokat. Hatalmas kéziratos munkáját Füzes Miklós és Györky Judit írták át, és tették olvashatóvá. A jelenlegi plébános - Sommer Ádám foglalja össze napjainkig az eseményeket. A plébánosok elsősorban az egész községre - Sásd városára - vonatkozó anyagot közölnek a jövő kutatója számára forrásértékű munkájukban. Nyári Gyula ny. ált. iskola igazgató, és Märcz Mi- hályné igazgató a kis egytanerős iskolából hatalmas - és iskolapalotában működő ált. iskola életét, történetét mutatja be, és jelzi az utat, amelyen az emberformáló iskolai.nevelés halad a magasabb iskolák felé. Csa- jághy Miklós tanulmányából a sásdi zeneiskola történetét ismerhetjük meg. A zenei - főleg az egyházzenei kultúrának egyébként is jelentős bázisa volt Sásd. Ez szorosan összefügg a legendás Mezei ,,kántorcsalád’' történetével, amely külön tanulmányt érdemelne. Elek Péter az Ifjúsági Fúvós- zenekar szép munkáját ismerteti. Tekker László dolgozata Sásd középfokú oktatásának csíráját, egy ipari szakmunkás- képző és szakközépiskola fejlődését mutatja be. Némethné Horváth Erzsébet az 1905-ben megindult óvodai nevelés kialakulásáról tájékoztatja az olvasót a gyermeklétszám sajnálatos csökkenésének bemutatása mellett. A vaskos, szép formátumú tanulmánykötet Sásd városa a társult községekkel együtt jelentős szponzori támogatásokkal jelentette meg. A könyv tudományos értékű forrásanyagokat mutat be, illetve ilyen tanulmányokat tartalmaz. Vele a kiadók példaadóan méltó emléket állítottak a millecentenáriumnak, illetve Sásd várossá alakulásának. Dr. Rajczi Péter Szeptember 28-29.: szombat-vasárnap Európai vonulómadár-megfígyelő nap Minden év tavaszán és őszének visz- szatérő jelensége a madárvonulás. A költési időszakot kivéve ilyenkor a legsérülékenyebbek a madarak. Ezért a BirdLife International, a világ legnagyobb madárvédelmi szervezetének európai partnerei idén már negyedik alkalommal szervezik meg a vonulómadár-megfigyelő napot, hogy az érdeklődőket megismertessék a madárvonulás, a madár- védelem legfontosabb tudnivalóival és felhívják a figyelmet az élőhely védelem fontosságára. Ehhez az országokat átfogó rendezvényhez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, mint a világszervezet magyarországi tagszervezete, is csatlakozott és a Baranya Megyei Csoport a következő programokat hirdeti meg: Szeptember 28, szombat, 8.00-12.00 óráig. 1. Pusztakisfalu-Lovászhe- tény. Találkozás a pusztakisfalui tempolomnál. Megközelíthető Pécsváradról a 8.30-kor induló autóbusszal. 2. Pellérd-halastó Találkozás a pellérdi halgazdaság bejáratánál. Megközelíthető az uránvárosi végállomástól a 26-os helyijáratú autóbusszal. Leszállás a pellérdi elágazónál, onnan gyalog a közlekedési úton déli irányban kb. 1,4 km. Menetrend: odaút Pécs ind: 7.00, 8.00, 9.00, 10.00 h. visszaút Pellérdi elágazótól ind: 10.21, 11.20, 12.20. 3. Csertői halastó. Találkozás a csertői halastó gátján. Megközelíthető Szigetvárról autóbusszal. Leszállás a csertői elágazásnál, majd onnan a falu felé kb. 500 m gyalog. Menetrend: odaút Szigetvár autóbuszállomás ind: 8.00, 11.00, visszaút csertői elágazótól ind: 8.51, 13.06, 13.28 Szeptember 29. vasárnap 8- 12 óráig. Pusztakisfalu-Lovászhetény. Találkozás a pusztakisfalui templomnál. Mindhárom helyszínen az egyesület életének bemutatása mellett távcsöves madármegfigyelésre, madárgyűrűzési bemutatóra kerül sor. Kaphatók lesznek az egyesület kiadványai, képeslapjai, könyvjelzői és matricái is. Pusztakisfalun emellett még a környék természeti és geológiai éetékeit bemutató kiállítás is megtekinthető. Itt rossz idő esetén vagy kívánságra diavetítéses előadást tartunk a madarakról, a vonulásról. Madas Katalin titkár Sodrómolyok a Mecsek hegységben A mecseki nagy- lepke-világot a XIX. század közepén megindult kutatások alapján ma már viszonylag jól ismerjük. A molylepkékről, amelyeknek fajszáma többszörösen meghaladja a nagy lepkéket (pl. szenderek, bagolylepkék, araszolok, boglárka lepkék stb.) szinte alig tudunk valamit. A molylepkék kutatásával a hazai vidéki múzeumok közül egyedül csak komlói múzeum foglalkozik. A közelmúltban fejeződött be a tíz évig tartó alapfelmérés, amelynek során a mecseki fauna természetvédelmi- leg és gazdaságilag is igen fontos lepkecsaládjáról, a sordó- molyokról (Tortricidae) először állítottunk össze az európai kutatásokkal is kompatibilis faunakatalógust. Mik is azok a sodrómolyok, s miről tanúskodnak az eddigi mecseki kutatások? Elnevezésüket onnan kapták, hogy egyes fajok hernyói a tápnövények leveleit (lásd a rajzon) genetikailag kódolt információk alapján jellegzetes módon összesodorják. A hernyók főleg rügyeket, leveleket, virágot és terméseket fogyasztanak. A mecseki kártevők közül kiemelkednek az ún. Pandemis fajok, így a kerti sodrómoly, a ligeti sodrómoly. Az almásokban jelentős kártevő lehet a rügysodró tükrösmoly. az amúgy is pusz- tulóban lévő mecseki gesztenyésekben a termést komolyan károsíthatja a tölgymakkmoly és a mogyorómoly. Hírhedt nemzetség a Grapholitáké. Mindannyian találkoztunk már velük, amikor „kukacos” szilvát ettünk. Az óriási fajszámú családról csak a millennium óta könyvtárnyi irodalom gyűlt össze, s most van folyamatban a Micro- lepidoptera Palaearctika című sorozatban egy eurázsiai monográfia összeállítása, A többnyire 10-20 mm-es szárnyfesztávú, éjszaka mozgó lepkékről bebizonyosodott, hogy Magyarországon eddig 458 fajukat találták meg. Az 550 km2-es Mecsekvidéken már több mint 200 fajukat tudtuk azonosítani. Közülük 25 faj erdészeti, szőlészeti, kertészeti és mezőgazdasági kártevőként van nyilvántartva. A kutatások egyik legnagyobb meglepetése az volt, hogy az antropogén hatásoknak leginkább kitett szénbánya térségekből a Mecsekből eddig soha nem ismert 19 új fajt mutattak ki a csak mikroszkópi technikán alapuló azonosítási munkálatok, s a faji sokféleség alig marad el védett területekétől. A sodrómolylepkék és más állatcsoportok, taxonok fau- nisztikai kutatásai is egyértelműen rámutatnak arra, hogy a mecseki bányatérségek eredeti, ősi faunáját alig ismerjük, s még az intenzív meddőhányó rekultiváció előtt sürgető volna az alapfauna mielőbbi feltérképezése. Magyarországon, sajnos még nem készült el az a faunamű, amely rendszertani, állatföldrajzi és ökológiai szintézisben mutatná ezt a szakmai körökben is igen nehéznek tartott családot. Vizsgálataink szerint a Mecsekben több olyan magyarországi faj populációja is él, amely sehol másutt eddig a Dél-Dunántúlon nem ismert, sőt hazánkban a kipusztulás veszélye fenyegeti. Míg a haladó európai országokban a sodrómolylepke kutatások különösen az utóbbi 10-20 évben igen intenzívvé váltak, addig hazánkban még a kezdetekről is alig beszélhetünk. A hazai, vidéki természettudományos muzeológia előtt csak a molylepkék kutatásában igen perspektivikus távlatok vannak, mivel a vizsgálatok pénzügyi vonzata messze elmarad más muzeoló- giai kutatásokétól. A legnagyobb gondot a megfelelő hozzáállású. és képzettségű szakembergárda hiánya jelenti. Fazekas Imre, muzeológus Egy nagy múltú pécsi pénzintézet A Techterm műanyag nyílászárók ismét sikeresen szerepelnek az őszi BNV-n A közelmúltban Siptár Mik- lósné Molnár Klára magánkiadásában - sajnos, csak 300 példányban - megjelent a Pécsi Takarékpénztár története az alapítástól az államosításig. A könyv három egységre tagolódik. Az első részben egy már megjelent munka utánközlése történik: 1895-ben, az 50. évfordulón, ugyanis már megjelent nyomtatásban Fischer Ferenc, a pénzintézet ügyésze és jegyzője tollából az első ötven év története. A második szerkezeti egységben egy eddig lappangó kézirat jut el az olvasóhoz: a takarékpénztár vezérigazgatója, Siptár Lajos ugyanis 1946-ban megírta a második ötven év történé- tét, de az akkor nem jelenhetett meg. Ebben történelmi korszakonként, illetve a gazdasági élet periódusainak megfelelően tárgyalja ezen évtizedek történetét. Fia, a ma is élő dr. Siptár László - aki a kötetet sajtó alá rendezte, és maga is dolgozott pénzintézetnél - 1945-től az 1948-as államosításig kíséri nyomon a történeteket. Leírásával lesz teljes a kép, amely egy nagy múltú pécsi pénzintézet szerepét tárgyalja a város életében, a gazdasági fejlődésben. A kötetet a takarékpénztár alapszabályai és érdekkörébe vont pénzintézetek rövid története zárja, de megismerkedhetünk az intézmény történetében nagy szerepet játszó személyekkel, és a fontosabb mérlegadatokkal, táblázatokkal is. Dr. Vargha Dezső A Techterm műanyag nyílászárókat forgalmazó kft. a tavalyi Pécsi Ipari Vásáron nyerte el a Nagydíjat és a város elismerését tükröző különdíjat is. Az idei BNV-n is részt vesznek, ahol a látogatók nagy érdeklődéssel vizsgálják a nemcsak szép, de technikailag is modern nyílászárókat. A Techterm Kft. mintegy kétéves fennállása óta többször bizonyította, hogy minőségileg kifogástalan termékei mellett komolyan veszi a szerviz és egyéb szolgáltatásait. A technikailag jól képzett eladók sok esetben juttatják ügyfeleiket megtakarításhoz esetenkénti szerkezeti módosításokkal. A Techterm Kft. szakemberei rendszeresen vesznek részt továbbképzéseken anyacégüknél Németországban és onnan a legújabb (gyakran változó) technikai meg- odásokkal térnek haza. Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a cég a jövő évben kiállítássorozatot szervez, mely az egész országban bemutatja Kari Plattner festőművész képeit. „Mi nemcsak üzlettel szeretnénk a piacon jelen lenni, hanem új irányzatot szeretnénk a nyílászáró szakmába bevinni. Szeretnénk megértetni leendő megrendelőinkkel, hogy egy szép és jó minőségű nyílászáró, amely időtálló is, meghatározó eleme egy lakóháznak” - mondja Ba- kuretz Kornél a Techterm Kft. ügyvezető igazgatója. A vásárban tapasztaljuk, hogy a színvonalas külföldi nyílászárók mellett egyre több hazai vállalat kezdte meg a műanyag nyílászárók gyártását, forgalmazását. Ha ezek a vállalkozók is hasonló szolgáltatásokkal próbálnak élni ezen a piacon, biztosítják a színvonalas minőséget és olyan komolyan veszik munkájukat, mint a Techterm Kft., akkor méltán reméljük, hogy a vevő végre jól jár - és ez a legfontosabb. (x) < r
