Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)
1996-09-24 / 261. szám
8 Dtinántúli Napló Kistermelők 1996. szeptember 24., kedd A tápanyag pótlása a zöldségtermesztésben A zöldségfélék tápanyaghiány okozta zavarai sorozatunk befejező részéhez értünk. A sorozatból megtudtuk, hogy a növények a fejlődésükhöz szükséges tápanyagot a talajból veszik fel. A talaj termőegyensúly fenntartásának érdekében a felhasznált tápanyagmennyiséget pótolni kell. A pótolandó nitrogén, foszfor és káli mennyiség kiszámításához szolgál támpontul a táblázat. A táblázatból megtudhatjuk, hogy pl. egy átlagos körülmények között szabadföldön termesztett zöldségnövények mennyi tápanyagot vonnak ki a talajból az említett tápelemek közül. Ezekhez a tájékoztató adatokhoz hozzá kell adni a területről lekerülő szármaradvány becsült súlyát és így kell megállapítani a pótolandó tápanyagmennyiséget. Ha pl. a területről lekerülő szármaradvány a termésnek 30-50 %-a, úgy a pótolandó mennyiséget ennyivel kell emelni. A közölt adatok természetesen egy átlagosan jó táperőben lévő talajra vonatkoznak. Ha a kertészeti területünk nem ilyen - és szeretnénk feljavítani úgy a pótolandó adagokat 50- 100 %-kal is megemelhetjük. Reméljük, hogy sorozatunkkal - és annak befejező részével - hozzájárultunk az elkövetkező évek sikeres zöldség- termesztéséhez. Dr. Tamcsu József Kistermelők rovatunkkal legközelebb október 8-án jelentkezünk Zöldségfélék Átlagos szabadföldi viszonyok között terzevhető termés A termésbe a növény által beépített tápanyagmennyiség hatóanyagban g/kg (dkg/10 kg; kg/t) Az átlagos viszonyok között tervezhető termés esetén 10 m! területen termő növény által beépített tápanyag hatóanyagban g/10 m! (kg/ha) kg/10 m! (t/ha) nitrogén (N) foszfor (PA) i o n itrogén (N) foszfor (PA) kálium (KA Bimbóskel 10 3,3 1,0 3,4 33 10 34 Burgonya 15 5,0 2,0 9,0 75 30 135 Cékla 25 2,4 1,4 6,0 60 35 150 Dughagyma 5 4,4 1,2 2,8 22 6 14 Fejeskáposzta 30 3,5 1,3 4,3 105 39 129 Fejessaláta 25 4,0 1,8 5,0 100 20 125 Fűszerpaprika 15 4,8 1,6 6,5 72 24 97,5 Görögdinnye 25 4,6 1,2 6,9 115 30 172 Karalábé 15 5,0 4,0 8,0 75 60 120 Karfiol 20 4,0 1,6 5,0 80 32 100 Kelkáposzta 25 4,0 2,0 9,0 100 50 225 Kukorica (szemtermés) 5 25,0 11,0 22,0 125 55 110 Paprika 25 2,4 0,9 3,5 60 22,5 87,5 Paradicsom 30 2,5 1,0 3,6 75 30 108 Petrezselyem 15 3,0 1,8 6,0 45 27 90 Retek 12 3,0 3,1 6,0 36 37,2 72 Sárgadinnye 15 4,2 1,2 7,0 63 18 105 Sárgarépa 20 4,0 1,5 5,0 80 30 100 Sóska 30 3,3 1,8 5,2 99 54 156 Spenót 20 3,5 1,6 5,2 70 32 104 Torma 10 7,5 3,5 11,0 75 35 110 Uborka 15 1,7 1,4 4,0 25,5 21 60 Vöröshagyma (dughagymáról ültetett) 20 4,6 1,3 2,5 92 26 50 Vöröshagyma (magról vetett) 20 3,4 0,9 2,8 68 18 56 Vöröskáposzta 25 6,0 1,7 7,0 150 42,5 175 Zeller 20 3,5 2,0 6,0 70 40 120 Zöldbab 10 12,9 2,8 11,9 129 28 119 Zöldborsó 10 18,9 5,6 15,2 189 56 152 Adatok az egyes zöldségfélék egész évi trágyaadagjának kiszámításához Nagy sikere volt az idén is az immár hagyományos debreceni Farmer Expónak. Több újdonságot mutattak be, köztük a képen látható, faforgácsból és betonból készített, jó hőszigetelő építőelem. A Nádudvaron svájci licenc alapján készülő Durisol- elemmel körülbelül 30 százalékkal olcsóbban építkezhetünk. (Kistermelők Lapja) Az első közös fénykép a feleségemről és a gyerme künkről. A kicsinek még neve sincs, de ők ketten már bensőséges kapcsolatban vannak - minden másodpercben. Tudnak egymás rezdüléseiről, érzik, mit érez a másik. Akkor is sokat gondolok rájuk, amikor napközben távol vagyok. Kapcsolatban akarok velük lenni minden pillanatban, hogy ott legyek, ha szükség van rám. A mobiltelefonnal biztonságban érzem magunkat, és tudom, hogy nem fogom lekésni életem legfontosabb találkozását. Telemarketing: 06-1 / 265-90-90 06-30 / 30-30-30 milSl H wwi r V y ' / NsC3S ' »j Az almatermésűek őszi-téli tárolása Tömegesen előfordulhat a taplófoltosság A sérült viaszréteg Prolonggal pótolható Az almatermésűeknek nem elég egész év folyamán a termék megóvása, egészségi állapotának megőrzése. A szedést követő válogatás és a tárolás is nagyon sok problémát vet fel. A leggyakoribb betegségek: Jonathán-foltosság: a gyümölcs héján kb. 5 mm átmérőjű, csak a felületre korlátozódó világos vagy sötétbarna foltok láthatóak. A tároló levegőjének felmelegedése, a rendszeres szellőztetés hiányában káros fiziológiai folyamatok indulnak meg, s ezek idézik elő ezt a foltosságot. Taplófoltosság: a gyümölcsön 2-6 mm átmérőjű, áttetsző, világosabb vagy sötétebb színű foltok jelennek meg. A foltok többsége az alma alsó, csésze felőli részén található. A taplófoltok mintegy 2 mm mélyen behúzódnak a húsba is. A taplófoltosságot a fa egyenetlen vízellátása idézi elő. Az idei évben számíthatunk ennek a tárolási betegségnek tömeges előfordulására. Ez a betegség nemcsak a gyümölcs külső képét rontja, de kesernyés ízt is kölcsönöz az almának. Egyes fajták különösen hajlamosak a taplófoltosságra (pl. Kanadai re- nett. Török Bálint). Zöldpenészes rothadás: előbb világosbarna, lágyuló folt jelenik meg az alma felületén, majd tömött, zöld színű penészgyep lepi el a beteg részt. A rothadás a húsba is behatol. Fekete rothadás: vagy moníliás rothadás. Ugyanaz a kórokozó okozza, amely a szabadföldi moníliás betegséget is előidézi. Tárolás alatt az egész gyümölcs felülete megfeketedik anélkül, hogy az alma alakjában, nagyságában lényeges változás történne. Penészpárnák a felületen nem jelennek meg. Legtöbbször a fertőzött gyümölcsöt raktározzuk be. A raktározás alatt a magasabb páratartalom növeli a veszélyt. Keserű rothadás: állandóan terjedő barna foltok formájában jelenik meg, mely később nedvesen elrohad, összezsugorodik, ráncos lesz, végül rózsaszín penésztelepek jelennek meg. Az épnek látszó rész is keserű, fogyasztásra alkalmatlan lesz. Magházrothadás: az egészségesnek látszó gyümölcsben a magház környékén a belső rész elrothad. A rothadás állandóan terjed a magháztól a héj felé. A gyümölcs már legtöbbször a fán fertőzött a kórokozóval. Főleg azok a fajták érzékenyek, melyeknek a csészéje nyitott (pl. Téli arany parmen, Londoni pepin stb.). A raktározási körülmények nagy mértékben befolyásolják a felsorolt betegségek elhatalmasodását. A 18 fok körüli tárolás elősegíti a gombabetegségek terjedését, főleg ha ehhez még magas páratartalom is járul. A levegő alacsony páratartalma egy másik problémát okoz, a fonnyadást. A gyümölcs száraz körülmények között ráncosodik, 25% feletti súlyapadást is előidézhet. A raktári betegségek elleni védekezés: a tárolóhelyiség fertőtlenítése (klórmeszes meszelés); a betárolás előtt kén égetése 8 g/légköbméter); a raktározás előtt szigorú válogatás (sérült almák nem kerülhetnek a tárolóba); a legkedvezőbb lenne a 3-5 fok hőmérséklet a tárolóban, 70- 80% közötti légnedvességgel, de ezt csak a hűtőházban lehet biztosítani; 0 fok alá nem süllyedhet a hőmérséklet. Az almatermesztőknél magasabb hőmérsékleten történő tárolásnál lehetőleg alacsonyabb páratartalom mellett könnyebben megvédhető (kb. 10 fok), ha a gyümölcs felületén sérült viaszréteget pótoljuk betárolás előtt. Erre a célra engedélyezett a Prolong. A kezelés hatására jelentősen meghosszabbítható tárolás időtartama, lecsökkenthető a tárolási veszteség még kedvezőtlen'körülmények között is. A prolongos kezelés vékony, láthatatlan bevonatot képez a gyümölcs felületén, mely lassítja az érés folyamán keletkező gázok diffúzióját (héjon keresztül távozását). Az érés folyamán keletkező széndioxid felhalmozódik, lassítva a gázok diffúzióját, a párolgást, az alma érését, csökkentve az apadási veszteségeket. Részletes információ a csomagoló burkolatán található. Czigány Csaba * t f
