Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)

1996-09-24 / 261. szám

2 DUnántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. szeptember 24., kedd Magyarországon maradnak a NATO-katonák. Várhatóan az észak-atlanti szervezet had­ügyminisztereinek szerda-csü­törtöki tanácskozásán hoznak erről döntést. Húszezer fős kon­tingens maradna a térségben az IFOR-tól átvett könnyű fegy­verzettel, s támaszpontjaik az Adrián, Olaszországban és Ma­gyarországon lennének. Szándékosan lőtték le fivé­rét a hét végi tűzharcban - ál­lítja Benazir Bhutto. A pakisz­táni miniszterelnök asszony a kormánya ellen irányuló össze­esküvésnek minősítette a tör­ténteket. A lövöldözés, mely­ben Murtaza Bhutto életét vesz­tette azután történt, hogy a rendőrök egy Benazir Bhutto- ellenes gyűlés végén megállí­tották gépkocsikonvoját. Kosztasz Szimltiszt bízta meg a görög államfő kormány- alakítással, miután pártja, a Pánhellén Szocialista Mozga­lom magabiztos győzelmet ara­tott a vasárnapi választásokon. Lengyel kém tevékenykedett a Vatikánban a hatvanas, hetve­nes években a pápa közvetlen környezetében. A dokumentu­mok arra utalnak, hogy a hír­szerző a keleti blokk titkos- szolgálatainak együttműködése keretében dolgozott Rómában. Önvédelmi fegyvert kémek az ukrán újságírók, mert igen sok támadás éri őket. Érdekvé­delmi szervezetük szerint a sajtó munkatársait érő zaklatá­sok, és az ellenük irányuló tá­madások arról tanúskodnak, hogy a hatóságok képtelenek szavatolni az újságírók szemé­lyes szabadságát és biztonságát. Határozott fellépést sürget az olasz államfő a korrupció el­len. A legújabb botrány az ál­lamvasutak vezérigazgatójának letartóztatásával robbant ki, akit milliárdos üzletek érdeké­ben vesztegettek meg. Erősítésként Washington újabb csapatokat küldött Ku- vaitba. Ezzel 3500-ra nőtt az Irakkal szomszédos országban állomásozó amerikai katonák száma. Azonosították a júliusban kezdődött romániai agyhártya­gyulladás-járvány kórokozóját. A West Nile vírus szúnyogcsí­pés révén fertőz. Országosan 450-en lettek betegek, s közü­lük 39-en haltak meg, elsősor­ban 60 éven felüli, más beteg­ségekben is szenvedő emberek. Négy tonna hasist foglaltak le a határon Biharpüspökinél a román vámosok. A szállítmány kísérőokmányai szerint a búto­rokat tartalmazó konténerekbe rejtett drog Budapesten át Moszkvába ment volna. Ellentmondó értesülések az orosz államfő tervezett műtétjéről Jelcint szélütés is érte A harmadik szívroham mellett szélütés is érte az orosz elnö­köt, és mint Moszkvában elismerték: Jelcin ma sem tud na­ponta tizenöt percnél hosszabb időt államügyekkel tölteni. Az államfőt azelőtt érhette az agyvérzés, amikor az elnökvá­lasztás második fordulójára( ismét feltűnt a nyilvánosság előtt. Lassú beszédéből és da­rabos mozgásából egyértel­műen arra lehetett következ­tetni, hogy kis mértékű szél­ütés verhette le a lábáról, amit az első fordulóban aratott győzelem italba fulladó ün­neplése okozhatott. Az elnöki stáb körül mozgó „bennfentesekre” hivatkozva a londoni Financial Times most azt is közölte, hogy Borisz Jelcin az infarktus és az agy­vérzés óta egyetlen hivatalos okmányt sem látott el kézje­gyével. Az ügyiratokra és a rendeletekre az elnöki hivatal főnöke, Anatolij Csubajsz üti rá az államfő nevét, gumibé­lyegzővel. Szakértők szerint a harma­dik szívroham és az erre kö­vetkező szélütés nyomán öt­ven százalékra csökkent annak esélye, hogy Jelcin túlélje az orvosai által szükségesnek tar­tott szívműtétet. Bonyolítja a helyzetet, hogy az orosz elnöknek a szívén kí­vül problémái vannak a májá­val és a veséjével is. Más hírek szerint talán meg sem lehet operálni, vagy akár két hónap­pal is el kell halasztani a műtétet. Hétfőn Moszkvába érkezett Michael DeBakey, az ismert amerikai szívspecialista, hogy segítsen orosz kollégáinak el­dönteni: végrehajtható-e Jel­cin szívműtéte, s ha igen, mi­kor kerülhet arra sor. A végső döntést a szerdai orvosi konzí­liumon hozzák meg. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap megál­lapítja: nincs hatalmi űr Moszkvában. Máris erőteljes a tolakodás, a lökdösődés a ha­talmat megszerezni kívánók között. Az elnökválasztás vesztese, a kommunista Zju- ganov lemondásra szólította fel a beteg államfőt. Hírháttér Délszláv kérdőjelek A szavazatok újraszámlálása sem változtat a szeptember közepi boszniai választások kimenetelén: Alija Izetbegovics marad a kö­zös, háromtagú elnökség feje. Bár jelenleg talán nem is a személyi kérdések a legjelentősebbek, hanem az újonnan létrehozandó boszniai állami intézmények működési lehetőségei: a parlament, az alkotmánybíróság és a központi bank létrehozása, vagyis az eddig gyakorlatilag szétszakított Bosznia-Hercegovina valós állami lété­nek megalapozása. Alighanem indokolt az óvatosság, a gyanakvás e próbálkozás si­kerével kapcsolatban, hiszen - mint a szavazatszámlálás is bebizo­nyította - a választásokon voltaképpen azok a nacionalista pártok győzedelmeskedtek, amelyek (a bosnyák Demokratikus Akciópárt kivételével) korábban inkább a széthúzás, az elkülönülés híveiként váltak ismertté. Egyelőre úgy látszik, hogy a nyitott kérdésekre majd csak a szerb és a bosnyák elnök október eleji párizsi találkozója után le­het válaszolni. A francia fővárosban ugyanis Milosevics és Izetbe­govics a határproblémáktól a szuverenitás ügyéig megannyi alap­kérdést át kíván tekinteni. így e tárgyalások kulcsfontosságúnak ígérkeznek. Annak idején hiába szerepelt a daytoni megállapodás­ban, hogy Belgrád és Szarajevó kölcsönösen elismeri egymást, az áttörés még e téren is várat magára. Szondy Gábor Lövöldözés a mecsetben. Húszán meghaltak és ötvenhatan megsebesültek a közép­pakisztáni Multanban, amikor négy fegyveres tüzet nyitott az imádkozó hívőkre a város zömmel síita muzulmánok lakta negyedében. fotó: feb/reuter Kovács László nyilatkozata a bécsi Kurierban Közelebb a NATO-hoz A lap hétfői számában a ma­gyar külügyminiszter meg­vonta a kormány szomszéd­országokkal kapcsolatos kül­politikájának mérlegét. „A szomszédos országokkal kötött alapszerződések önma­gukban nem képesek megol­dani a problémákat, de lehető­séget teremtenek a jogsértések kifogásolásához” - szögezte le a magyar diplomácia vezetője. - Azzal, hogy az alapszerződé­sekben a felek kölcsönösen le­mondtak területi igényeikről, megszűnt az ilyesmit felemle­gető gyanúsítgatások minden alapja. Kovács László elmondta: fe­szültségeket keltett, hogy Szlo­vákiában és Romániában olyan új törvényeket hoztak és rende­leteket adtak ki, amelyek korlá­tozzák a magyar kisebbségek anyanyelvhasználatát és anya­nyelvű oktatását. A magyar kormány erkölcsi felelősséget érez a határon túli magyarok sorsáért. A problé­mák megoldásának lehetőségét a kétoldalú kapcsolatok élénkí­tésében látja, nem pedig a konf­rontációban. Politikájával azt akarja elősegíteni, hogy a ma­gyar kisebbségek a türelem légkörében élhessenek a szom­szédos országokban. Magyarország érezhetően közelebb jutott a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Megnöve­kedett ugyanis a térség stabili­tása, ami pedig feltétele az észak-atlanti szervezet bővíté­sének - olvasható a Kuriernek adott interjúban. Óriási pénzek forognak kockán Újabb peres eljárás indult O. J. Simpson ellen Az amerikai sztárfocistát és filmszínészt tavaly fölmentették ugyan a kettős gyilkosság vádja alól, ám az áldozatok szülei közölték: polgári peres eljárást kezdeményeznek ellene. Mostantól nagy az esélye a sokszoros milliomosnak, hogy a Los Angelesben indult újabb perben akár teljesen elveszítse a vagyonát. Óriási pénzekről van szó. De nemcsak erről: Simpsonról ezúttal mégis csak kimondhatják, hogy nem ártat­lan. Megfigyelők szerint az el­járás az ügyvédek párbaja lesz. A kereset három benyúj­tóját kilenc ügyvéd képviseli, O. J.-t pedig legalább öt. Emlékezetes: tavaly Simp­son, kitűnő ügyvédei segítsé­gével, angolnaként siklott ki a vád érvei alól. Az amerikai törvények sze­rint azt, akit a bíróság fölment, ugyanazzal a váddal újra nem lehet törvény elé idézni. Az áldozatok - O. J. volt felesé­gének, Nicole-nak és a vele együtt meggyilkolt barátjának, Ron Goldmannek - családjai ezért most más címen adtak be keresetet. A vád most gondatlan ma­gatartás okozta emberölés. A hozzátartozók meggyőződése: a kettős gyilkosságot a félté­keny és hirtelen haragú férfi hírében álló Simpson követte el, és csupán elképesztő sze­rencséjének köszönheti, hogy nem tudták rábizonyítani a tet­tet, amiért életfogytiglanra, sőt villamosszékre is ítélhették volna. Külsőségeiben sok hasonló­ság van a gyilkossági per és a múlt héten elkezdődött polgári peres eljárás között; a fő kü­lönbség az, hogy míg első al­kalommal főleg feketékből állt az esküdtszék, ez alkalommal 12 fehér ülnöknek kell eldön­tenie, hogy O. J. bűnös-e. Kulcsár László Csökkenő bevételek Rossz évet zár az euroturizmus Üresen kongtak a szállodák Európa-szerte. A zord nyár miatt megcsappant az érdek­lődés a kedvelt úticélok iránt. Az idegenforgalmi főszezon mérlege rácáfol a legborúlátóbb jóslatokra is. A barátságtalan időjárás legnagyobb vesztese Görögország. 1994-ben még 11 millióan keresték fel a hellén tájakat, ebben az évben a láto­gatók száma várhatóan húsz százalékkal lesz kisebb. A görögök mellett az osztrá­kok, az olaszok, a franciák és a svájciak is rossz évet zárnak. Míg 1992-ben Ausztriában 130 millió éjszakát töltöttek a ven­dégek, ez a szám idén 112 mil­lióra mérséklődik. A pangás Svájcban és Olasz­országban nem csupán a hideg nyár rovására írandó: a nemzeti valuta vásárlóereje sem vonzó. Franciaország már jobban megérte volna, de a gallok nem bírták a versenyt a spanyolok­kal. Don Quijote hazája a jelek szerint nagyobb vonzerővel bír. Mint ahogyan Spanyolország mellett Hollandia és Törökor­szág is a turizmus idei győzte­sei között foglal helyet. A szakemberek egész Euró­pában tarjának a turisztikai vi­lágszervezet szomorú jóslatá­tól. A madridi székhelyű WTO előrejelzése szerint ugyanis 2010-ig 17 százalékkal esik vissza az idegenforgalom föld­részünkön. Új felfedezés: van olyan embertípus, amely ellenálló a HIV-vírussal szemben Kinek nem kell félnie az AIDS-től? Nem kevesebbet állít egy új amerikai tanulmány, mint hogy bi­zonyos emberek immunisak a HIV-vírussal szemben. Ők vagy meg sem fertőződnek, vagy ha mégis, és HIV-pozitívvá válnak, bennük nem fejlődik ki a halálos kór. A kutatók megállapítása szerint az úgynevezett kaukázusi em­bertípus - genetikai „hibának” köszönhetően - ellenálló a HIV-vírussal szemben. Szerve­zetében olyan gén van jelen, amely megakadályozza vagy nagymértékben lelassítja az AIDS kifejlődését. Steve O'Brien amerikai tu­dós szerint az említett ember- csoportnál a hiányos genetikai parancs miatt csökken egy úgynevezett fogadósejt, a CKR-5 receptor termelése. Márpedig e nélkül a HIV-víru­sok nem tudnak eljutni a fehér­vérsejtekhez, hogy megfer­tőzve azokat, védtelenné tegyék a szervezetet a kórokozókkal szemben. Az emberi szervezetben ter­melődő „HIV-antigén” létrejöt­tének a története még ennél is érdekesebb. Ha nagyon régen keletkezett volna, akkor min­den bizonnyal megtalálható lenne az afrikaiakban is. A génmutáció okát tehát olyan nagy járványban keresték, amely csak a fehér embereket tizedelte. Ez pedig valószínűleg nem volt más, mint a fekete ha­lálnak is nevezett pestis 1346­os európai járványa. Az AIDS- kutatók most azon törik a fejü­ket: mi dönti el az AIDS elha­talmasodását, illetve lefolyá­sát? A vírus típusa és mennyi­sége, avagy az emberi immun- rendszer? ­Ha kizárólag a vírusban ke­resendő a válasz, akkor egy nemrégiben kifejlesztett orvos­sággal kezelni lehet. Viszont ha az immunrendszer eredendő gyengesége a fő ok, akkor az új gyógyszer nem lesz eléggé eredményes. Az orvosok nem igen foglal­koznak ezzel a kérdéssel. Nekik csak az fontos, hogy a betegnél csökkenjen a HIV-vírusok és emelkedjen a CD4 sejtek száma, s emellett a páciens is egyre jobban érezze magát. Ha kedd, Kiskegyed! • Csókolom!- de tudományosan • Forró éjszakák várhatók • Csomagban jön az ősz • Ötmillió forintot dobtak ki az ablakkal Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin! í é

Next

/
Oldalképek
Tartalom