Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)

1996-09-22 / 259. szám

6 dunántúli Napló Magazin 1996. szeptember 22., vasárnap Az agy változtat a testen Valójában senki nem tudja az okát, de néhány ember képes arra, hogy mindenféle külső behatás nélkül is borzalmas se­beket okozzon magának. A leggyakrabban ilyesmi a stigmákkal kapcsolatban fordul elő. A stigma Krisztus sebeit je­löli, és ezek szoktak megjelenni egyesek testén. Néha a tövisko­rona helye is látszik, máskor pedig különböző szimbólumok, melyekről úgy tartják, a szívbe, vagy más belső szervekbe van­nak vésődve. Az olaszországi Gemma Galgani 23 éves árva­lány volt. Szeretett volna be­lépni a Jézus Szenvedései Rendbe, de mivel csonttébécés volt, elutasították. Látomásai­ban azonban azonosult Jézus szenvedéseivel, és minden kon- bácsütést átélt. Nevelőanyja, majd később Germano di Sta- nislo atya megdöbbenve látta, ahogyan a lány hátán, a tiszta bőrön először megjelenik egy vöröslés, aztán a hámréteg alatt egy repedés, a bőr kettévált, és húsba hatoló, mély sebek kelet­keztek, anélkül, hogy bárki is a lányhoz ért volna. Sok hasonló jelenségről tudni, elsősorban azok között, akiket a mély vallásos hit az ex­tázisig visz. A hiteles stigmák egyébként különböznek a hét­köznapi sebektől. Tiszta arté­riás vér folyik belőlük. Gyakran évekig megvannak, de nem fer­tőződnek ej, és nem is gyógyít­hatók. A legtöbb esetben azon­ban a jelek szabályos időkö­zönként, például nagyböjtkor vagy húsvétkor jönnek elő. Érdekesség, hogy a tenyéren és a lábon lévő sebek csak ad­dig voltak gyakoriak, míg ki nem derült, hogy Jézust nem a tenyerénél, hanem a csuklójá­nál fogva feszítették meg. Az újabb kori stigmatizáltak már a csuklójukon véreznek. A stigmaviselők között gyakran találni betegeket, akik azonban végleg meggyógyul­tak, amikor egy látomás végül aztán stigmatizálttá tette őket. A tudomány értetlenül áll a je­lenség előtt. Csak az biztos, hogy minden fizikai, biológiai tapasztalatunk ellenére az elme működtette test olykor felfog­hatatlan dolgokra képes. De az igazi nagy kérdés az: ha az elme képes az anyagi valóságú testre sebet csinálni, vajon mi az akadálya annak, hogy ugyan­így egy létező sebet, vagy be­tegséget meg is gyógyítson? Búvárkodás a Vörös-tengerben Korallszirtek között a víziparadicsomban A zöldesen áttetsző kristály- tiszta vízben a halak nem igen zavartatják magukat a leme­rülő búvároktól, nyugodtan úszkálnak körülöttünk, csak ha az ember hirtelen mozdulatot tesz, akkor menekülnek a ten­gerfenéken ezer színben pom­pázó korallszirtek vájataiba. A helyszín Földünk egyik leg­szebb korallzátonya, amely a Vörös-tengerben, az Akabai- öböl izraeli Eilat és egyiptomi Taba közötti partszakasz köze­lében, több kilométer hosszan, mindössze 4-10 méter mély­ségben húzódik. Eilaton iga­zán könnyű dolga van annak, aki szeret búvárkodni, hiszen sok klub, s csodálatos szép­ségű víziparadicsom várja a „békatalpasokát” - s erről nemzetközileg elfogadott iga­zolványuk van -, illetve azo­kat, akik csak szeretnének be­pillantani a tengeralatti vi­lágba. A Chemol Travel, az egyik legnagyobb magyar iz­raeli utakat szervező tour ope­rator az eilati North Bay Divers társasággal van kapcsolatban, amely a külföldről, s a Ma­gyarországról is egyre na­gyobb számban érkező vendé­gek részére különféle merülési programokat szervez. A híres búvár, Erez Vardi vezette na­gyon felkészült csapat - nyelvi nehézségek sincsenek, hiszen az egyik fiatalember kitűnően beszél magyarul - tagjai gon­doskodnak arról, hogy a tenger élővilágát, a különféle formájú és színű korallokat, a tropikus, a szivárvány minden színében pompázó apróbb és nagyobb, nyurga, kerekded, tömzsi ha­lakat, a dúsan burjánzó nö­vényzetet, a homokban ara­szoló rákokat, békésen pihenő Színes koraitok között a Vörös-tengerben kagylókat test'közelből lehes­sen megismerni. Akinek nincs igazolványa, a tanfolyamokat követően vizs­gázik, az elért fokozatról pa­pírt kap, s már kedvére búvár­kodhat - persze kísérővel. De az úgynevezett Nargila-merü- lés révén - a palack a víz fel­színén egy kis csónakban úszik, hogy ne zavarja a sós tengerrel ismerkedőket - a té- len-nyáron 21-26 Celsius fo­kos vízbe azok is lejuthatnak, akik nem akarnak több napos felkészítésen részt venni, azonban szeretnék átélni a könnyűbúvárkodás varázslatos szépségét, s azt a számtalan tengeralatti csodát, amit ez a korallzátony nyújt. Roszprim Nándor A californiai Santa Monica-ban vette át Brandy az idei Aretha Franklin dijat. így ő lett „Az év szórakoztatója" Amerikában. A színésznő amerikai tv-sorozatokban ját­szik, és soul zenei felvételeket is készít. Szeptember 28-án Albániában rendezik a „Miss Europe ’96” szépségversenyt, melyen részt vesz a képen látható Spanyolország szépe is. A káros szenvedélyek ellen A dohányzás és az alkoholfo­gyasztás gyorsabban vezethet Alzheimer-kórhoz. Erre jöttek rá a „Boston University School of Medicine” (USA) neurológiai intézetének tudó­sai. A dr. Lindsay Fairer vezette kísérlet során 829 személyt vizsgáltak Amerikában, Kana­dában és Németországban. Életkoruk 35-től 90 évig ter­jedt (átlagéletkor 70 év). A vizsgálatból kiderült, hogy azok a páciensek bete­gedtek meg gyorsabban Alzhe- imer-kórban, akik dohányoz­tak. Azok pedig, akiknél az öröklődés nem jöhet számí­tásba (nincs a családjukban Alzheimer-beteg), hajlamo­sabbak voltak az Alzheimer- kórra, ha alkoholt fogyasztot­tak. A magas vérnyomás és az arthritis viszont lassítja az Alzheimer-kór kitörését. Az ízületi gyulladásban szenve­dők esetében valószínűleg a gyulladást csökkentő gyógy­szerek, például Aspirin sze­dése lehet az Alzheimer-kór lassúbb megjelenésének az oka. A kutatók szerint most először merült fel a környezeti, valamint életviteli tényezők és az Alzheimer-kór közötti kap­csolat lehetősége. Még mindig megoldatlan rejtély azonban, hogy egyes emberek miért kapják meg a betegséget, míg mások nem. A nikotin kábítószer - olasz idegélettani szakemberek ju­tottak erre a megállapításra. Szerintük a cigarettában, szi­varban, pipadohányban lévő nikotin, tehát a dohány erősen mérgező alkaloidja ugyan­olyan hatást fejt ki az agy- és gerincvelőre, mint a kokain vagy a többi erős kábítószer. A tudományos nevén nicotiana tabacum hatására ugyanis megindul a szervezet által elő­állított saját kábítószer, a do- pamin fokozott termelése - ál­lítják a kutatók. Leslie Iversen, az oxfordi egyetem professzora közölte: „Reméljük, hogy egy szép na­pon éppúgy megkezdhetjük a dohányosok gyógyító célú el­vonókúráját, mint ahogy évek óta tesszük a kokainfüggő ká­bítószer-élvezőkkel .. Az utóbbi időben több tu­dományos közlemény olyan új orvosi felismerésekre utal, me­lyek hozzájárulnak a hasis okozta veszélyek eddigi meg­ítélésnek újraértékeléséhez. A hasis, tudományos nevén cannabis hatóanyaga az agy­ban bizonyos idegsejtekhez kapcsolódik. Ott egy enyhe, oldott eufórikus érzést vált ki, amely a hasisélvezőt jóleső, kissé gátlás nélküli hangulatba ringatja, így a cannabis-fogyasztó végül is kiszámíthatatlan ve­szélyforrássá válik embertársai számára. Eszement időjárások Megértük, hogy már a kávéked­velő népszerű meteorológusunk is kifakadt az eddigi szeptember rendhagyó időjárása miatt. A régmúlt vagy a közelebbi múlt adatai is bizonyítják, hogy Közép-Európa éghajlata stabil­nak aligha nevezhető, ám a vál­tozékonyság nagyobb időtávla­tokban általánosan is igaz. Egy­mást váltják a rövid és hosszú távú ingadozások. A rövid és látványos szélsőségeket produ­káló szakaszokat a lassú, általá­nos változások időszaka követi. A jégkorszak utáni legenyhébb fázis például időszámításunk előtt 6000-4ÍKX) között volt, majd ezt 500 évnyi hideg időjá­rás követte, utána pedig hosz- szabb enyhe és hideg időszakok váltakoztak. A legutolsó na­gyobb lehűlés - amelyet kis jég­korszaknak is neveznek - a 14. század közepén kezdődött és a 19. század közepéig eltartott, ki­sebb megszakításokkal. Az utóbbi 100 esztendőben a hőmérséklet emelkedése jel­lemző klímánkra, az idei nyár és a mostani szeptember ellenére is. A 70-es és a 80-as évek például korszakot produkáltak az egy év­tizeden belüli meleg nyarak halmozódásával, amilyen a késő középkor óta nem fordult elő. Ugyanakkor e két évtized nyarai nem jártak olyan szárazsági re­kordokat ingató évekkel, mint amilyen 1911, 1921 és 1947 volt Európában. Az 1988/89-es különlegesen enyhe és egyben száraz télhez hasonló is legfeljebb 1529/30, 1606/07-ben és 1821/22-ben volt Európában. 1529/30-ról felje­gyezték, hogy az emberek egész télen nyári ruhában jártak, s március elején már virágzott a cseresznye még Svájcban is. Ezzel ellentétben 1816. nya­rán folyton esett, a hegyeket 800 méter magasságban még augusz­tusban is hó bontotta az Alpok vidékén és nagyon hideg volt. Az 1940 és 1943 közötti telek vi­szont a leghidegebb sorozatot adták az 1781-et követő idő­szakban. Még régebben: 1338 és 1447 között valóságos ítéletidő­járás tombolt. Ezen belül 1345- ben a nyár különlegesen hideg volt, majd az 1347-es ezt is fe­lülmúlta, mint mindmáig leghi­degebbként, amiről az európai civilizáció fennállása óta fel­jegyzés marad. Az újabb korban viszont 1869-ban volt egész Európában a legmelegebb tél, a leghidegebb 1929-ben, a legszárazabb 1891- ben, a legcsapadékosabb 1948- ban. Az 1980-as évek tízes soro­zatukkal nyári hőségrekordot hoztak, ám a nagyon száraz és nagyon csapadékos periódusok váltakozásának legszélsősége­sebb időszaka 1920 és 1930 közé esett. A példák azokat a meteoroló­gusokat, légkörfizikusokat iga­zolják, akik elhárítják a hosszabb távú időjárási jóslatokat: a ten­denciát sűrű kivételek erősítik. Mire számíthatunk az év kö­vetkező néhány hónapjában? A távprognózisok azt jósolták, hogy ebben az évben kiemelke­dően sok csapadék is előfordul­hat és hosszabb csapadékhiányos időszak nem lesz. Ez eddig be­vált. S a távprognózis az elkö­vetkező három hónapra még több csapadékvalószínűséget je­lez, mint szeptemberre ígért. D. I. Picasso villája még mindig vevőre vár Pablo Picassónak a Cannes melletti Mougins-ben levő vil­lája, a Notre-Dame de t'ie, amelyet 26 millió frankért kí­nálnak megvételre, egyelőre nem talált gazdára. A világhírű művész 1961- ben vásárolta a két hektárnál nagyobb kiterjedésű, folyó sze­gélyezte ingatlant, amelyen olaj- és narancsfák virágoznak és ahonnét gyönyörű kilátás nyílik a Cannes-i öbölre. A mester 1973. április 8-án ebben a villában bekövetkezett halá­láig több mint tíz évet töltött és hatvanéves korában ott lett ön­gyilkos 13 évvel később Pi­casso második felesége, Jac­queline. Húsz évvel később Jacque­line leánya, Catherine Hutin- Blay elhatározta, hogy megvá­lik az emlékekkel teli villától, amelyben minden úgy van ma is, mint a mester életében volt - a három szint 35 szobájában éppen úgy, mint a garázsban, ahol még ott áll az azóta sem használt öreg Hispano. Az emléktárgyak és a sár­guló fényképek közt ott látható a neves amerikai színész, Gary Cooper által Picassónak aján­dékozott sapka és pisztoly is. Azóta, hogy ismertté vált a villa áruba bocsátása, Adrien Trecco, a művész egykori víz­vezetékszerelője elmondta, úgy emlékszik, hogy egy alkalom­mal Picasso utasítására fából készült dobozt rejtett el az épü­let egyik falában. Jóllehet sötét volt és zseb­lámpával kellett dolgoznia, de feltehetően egy aktatáska és több értékes festmény, Goya és Van Gogh alkotásai, voltak a dobozban. (Reuter) 4 4 i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom