Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)
1996-09-20 / 257. szám
6 Dunántúli Napló Politikai Vitafórum 1996. szeptember 20., péntek Aláírás után, országgyűlési megerősítés előtt Orbán Viktor 1996. szeptember 3-i parlamenti beszéde a magyar-román alapszerződésről szóló vitában (rövidített változat) Miért van, illetve lehet szükség alapszerződésre? A kormány álláspontja egybeesik az ellenzék álláspontjával, s úgy hangzik: a román-magyar viszony javítása érdekében. De annak érdekében, hogy föl tudjuk állítani világosan azt a mércét, amivel mérhető, hogy miféle alap- szerződésre van valójában szükségünk, fontos tisztáznunk a kiindulópontot. Vagyis miért kell javítani a román és a magyar viszonyt? Miért rossz ez a viszony? Az RMDSZ ellenére Ez a viszony azért rossz, mert két rossz és igazságtalan békediktátummal idegen, vagyis román fennhatóság alá helyeztek több mint kétmillió magyart. Ez a békediktátum valóságos, életbe vágó konzekvenciákkal járt a magyarság számára, és máig ilyen garanciákkal van körülbástyázva. Ez azt jelenti a mi számunkra, hogy alapszerződést kötni éppen ezért csak akkor szabad, ha a Romániában élő magyarságnak a békeszerződésekből előállott hátrányos helyzetét a szerződés képes ugyanolyan valóságosan javítani, mint amilyen mértékben a békediktátumok rontották. Miért gondolja a Fidesz- Magyar Polgári Párt azt, hogy az időpont kedvezőtlen egy román-magyar alapszerződés megkötésére? Romániában választási kampány folyik. Ez az alap- szerződés nem más román szempontból nézve, mint a román választási kampány egyik legfontosabb része. Ez a szerződés nem más, mint egy internacionalista, baráti segítség Ion Iliescu politikai kampányához. . .. Úgy gondoljuk, hogy ilyen szerződést bármelyik magyar kormány csak akkor írhat alá, ha ahhoz az erdélyi magyarság politikai képviselőinek hozzájárulását megszerezte ... Annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy egy szerződés az Erdélyben élő magyar kisebbség számára előnyökkel jár, vagy sem, növeli-e a mozgásterét, vagy sem, nos, ennek a kérdésnek az eldöntésében sem a magyar miniszterelnök, sem a magyar külügyminiszter, de a magyar kormány egyetlen tagja sem illetékes, csak az RMDSZ. ... Ha az erdélyi magyarság azt mondja, még tárgyalni kell, akkor nem szabad aláírni a szerződést, hanem tovább kell tárgyalni. Lehet azon vitatkozni, hogy az RMDSZ-nek, vagy bármely határon túli szervezetnek van- e vétójoga. Jogi értelemben persze nincsen. De minden magyar kormány előtt nyitva áll a lehetőség, hogy maga határozza meg azokat a politikai - még egyszer mondom, politikai és nem jogi - szempontokat, amelyek szerint aláír egy szerződést. Önök vállalhatják azt a politikai szempontot, hogy csak az RMDSZ jóváhagyásával, támogatásával írják alá a szerződést. Ez csak az Önök döntésén múlik. Nem a magyar alkotmány, vagy a jogrendszer zárja ki ezt, hanem az Önök akarata hiányzik hozzá. Lemond jogokról Ezek után hadd mondjak néhány szót a szerződés tartalmáról. Először is a lábjegyzetről. Az új magyar diplomáciai csodafegyver: a lábjegyzet kérdése. ... Szeretném felhívni a kormánypárti hölgyek és urak figyelmét arra, hogy Önökön kívül mindenki, legyen szó ellenzéki képviselőkről, határon túli magyarokról, elemzőkről, jogászokról, politológusokról, kivétel nélkül mindenki úgy értelmezi, hogy ez a lábjegyzet szűkítő természetű. És hagyjuk most a jogi csűrést-csavarást. Képzeljék el, mi fog történni a szerződés aláírása után az RMDSZ által megfogalmazott követelményekkel! Nem kétséges, hogy amikor az RMDSZ az esetleges magyarromán alapszerződés aláírása után majd valamiféle igénnyel áll elő, amely nincs benne a szerződésben, azt fogja mondani a román kormány: a lábjegyzet tiszta, ez kollektív jog, amit követelnek, és a kollektív jogoknak itt nincsen helye. ... Ne legyen illúziónk: ha Önök figyelik a román sajtó híradásait, a román külügyi és elnöki szóvivők, a román miniszterek nyilatkozatait, ők már megmondták, mi az igazság. Az igazság a következő: azt nyilatkozták a román szóvivők, hogy nyugodtan bele lehet venni az 1201-est, mert idézek - „azt már kiheréljük”. Arra a kérdésre, hogy akkor miért kell mégis megemlíteni az 1201-es számot a szerződésben, azt a választ adták, hogy azért, mert a magyar parlament másképp nem hajlandó elfogadni a szöveget, csak ha benne van az 1201-es szám. Székelyföld autonómiája ... Az autonómiáról is szeretnék néhány szót mondani. Az európai gyakorlatban ugyanis létezik autonómia. Az idő rövidségére való tekintettel nem tudom a teljes listát Önöknek most itt felsorolni, de több, mint tíz helyütt létezik Európában kulturális és területi autonómia. Tehát az európai gyakorlattól, szellemtől, normáktól az autonómia nem idegen. A magyar fél részéről, európai normákkal mérve ez teljesen legitim igény. ... Olyan, szerződést lehet kötni, amely autonómia-ügyben a Székelyföld autonómiáját lehetővé teszi. Olyan szerződést kötni, amely Székelyföld autonómiáját teljesen kizárja - és ez a szerződés kifejezetten kizárja -, nem szabad megkötni, mert nem egyezik Magyarország külpolitikai érdekeivel... A szlovák-magyar alapszerződés ugyanis bizonyíték arra, hogy az alap- szerződések nem segítik elő az európai integrációt. Sőt, a rosszul megkötött alapszerződések Magyarország európai integrációját hátráltatják. A magyar-szlovák alapszerződés megkötése óta a Magyarország és Szlovákia közötti viszony rosszabb, feszültebb, mint azt megelőzően volt. Nyelvtörvény, közigazgatási törvény, és most már magyar alkalmazottak elbocsátása az adminisztrációból - ez a következménye a szlovák-magyar alapszerződésnek. Ez lesz a román-magyar alapszerződés következménye is. A mi meggyőződésünk tehát az, hogy ez a rossz alap- szerződés Magyarországot eltávolítja az európai integrációtól, mert destabilizálja a térséget, növeli az aláíró országok közötti feszültséget, mint ahogyan ez Szlovákia esetében is történt. . . . Ráadásul nincs egyetlen nemzetközi dokumentum sem, nincs egyetlen hivatalos nyilatkozat sem, mely előfeltételként szabná integrációnkhoz a román-magyar alap- szerződést. A Fidesz-Magyar Polgári Párt álláspontja az, ha fel akarnak venni bennünket a NATO-ba és az EU-ba, akkor az alapszerződés nélkül is felvesznek, ha nem akarnak, akkor alapszerződéssel együtt sem fognak. Összegezve tehát a mi álláspontunk szerint az alap- szerződés mostani formájában rossz, mert az RMDSZ ellenére történik, azért, mert lemond bizonyos jogokról, azért, mert nem emel be bizonyos követeléseket, rossz azért, mert hazánk euro-integ- rációjával ellentétes. Nemzeti kérdés Most már csak egyetlen kérdésre kell válaszolnunk: miért írja alá mégis a magyar kormány? A mi megfejtésünk erre a kérdésre úgy hangzik, hogy a mostani magyar kormány nem tekinti a határon túli magyarokat a magyarság szerves részének. Ezért nem érti meg a mostani magyar kormány, hogy ez a kérdés a Magyar-Magyar Csúcsra tartozik, ezért nem támogatta az ellenzék indítványát, hogy kérjük föl az RMDSZ elnökét, hogy megszólalhasson a mai ülésen, ezért mond le gyakorlatilag a határon túli magyarok jogairól a mostani magyar kormány, ezért képtelen megfelelő döntéseket hozni olyan ügyekben, amelyek nemzeti kérdéseknek tekinthetők, mint az oktatás, a kultúrpolitika és a családpolitika, és ezért nem érti meg a mostani magyar kormány mind a mai napig azt, hogy mit üzen számunkra a nyugati demokráciák tapasztalata - Amerika, Izrael, Franciaország vagy akár Svájc. Az üzenet a Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint úgy szól: a mai világban, különösképpen Európában, csak olyan népek versenyképesek, amelyeknek van egészséges öntudatuk. Olyan népek, amelyeket ettől megfosztanak, nincs nemzeti identitásuk, nincs öntudatuk, nincs kollektív érzésük, azok az európai integrációba, bár jogilag bekerülhetnek, ott verseny- képtelennek bizonyulnak és alulmaradnak. Amerika... Amerika...! Nem jó, hogy így van, de valahogy nincs szerencsénk Amerikával. Talán bennünk van a hiba, „itthon maradott” magyarokban, akik túl sokat vártunk a szabadság, a fejlett technika, a gazdasági jólét birodalmától. Pedig történelmi közelmúltunkban találhatunk néhány elgondolkoztató és figyelmeztető momentumot. Az első világháborút követő békediktátum elvette Magyar- országtól területének kétharmadát, és elszakította az anyaországtól az ott élő, közel ötmillió magyart. Amerika szerepéről ebben a békediktátumban, álljon itt John Dos Passos, amerikai író könyvéből néhány idézet: „1918 december 4-én Wood- row Wilson ... amerikai elnök ... elindult Franciaországba a George Washington fedélzetén, mint a világ leghatalmasabb embere. A Mindenható Isten segedelmével, Becsület, Igazság, Jog, Szabadság, Demokrácia és a Népek Önrendelkezési Joga nevében, nem lesz sem hadisarc, sem területfoglalás. 1919. január 18-án a Magas Szerződő Felek, az antant és szövetségesei találkoztak, ... hogy békét diktáljanak. A teljes gyülekezet népesnek bizonyult, így aztán megalakították a Tizek Tanácsát... aztán a Négyek Tanácsát... végül hárman maradtak: Clemen- ceau, Lloyd George és Wood- row Wilson. Három öregember keverte a kártyát és osztotta (cikkíró: fel a világot). ... Április 19-én az eszesebb Cle- menceau, meg az eszesebb Lloyd George nekiállt kopasz- tani a Négyek Tanácsának nevezett hármas kis ultipartiban. Június 28-ra elkészült Versailles-! Szerződés, és Wilson mehetett haza megmagyarázni a Szenátus meg a Kongresszus politikusainak . .. miért engedte hogy megkopasszák.” Ha az amerikai elnök a békediktátum tárgyalásain ragaszkodik a „Wilson-i Elvekhez”, akkor Magyarország területének legfeljebb egyötödét, és magyar anyanyelvű lakosságának csak jelentéktelen részt veszíti el. Köztudott, hogy a második világháború békediktátumát előkészítő Jalta-i találkozón Sztálin az orránál fogva vezette D. Roosevelt amerikai elnököt. Nagyrészt ennek köszönhette Közép Európa a negyven éves bolsevik uralmat. Magyarország ehhez még azt, hogy a velünk együtt a németek oldalán háborúba lépett Romániához, Erdélyen kívül, még újabb területeket csatoltak el tőlünk. Mi hősökként tiszteljük a két világháború során harcoló amerikai katonákat. Nincs okunk arra, hogy rosszindulatot tételezzünk fel az akkori amerikai politikusokról Magyarországot illetően. Az viszont bebizonyosodott, hogy az amerikai politika tájékozatlan vagy félreinformált volt a közép-európai, így a magyar viszonyokról is. Ennek a következménye viszont nagyon súlyosan érintette a magyarságot. Éppen ezért nem tartjuk szerencsés dolognak, hogy Mr. Lantos amerikai szenátor itt tüsténkedik a térségünkben a magyar-román alap- szerződés aláírásának idején. Bár Mr. Lantos határozottan cáfolja, hogy az alapszerződés amerikai nyomásra jönne létre, de hangsúlyozza és javasolja hogy jöjjön létre, lehetőleg svájci mintára. Mr. Lantos ugyan nem amerikai elnök, de tájékozatlansága Wilson vagy Roosevelt elnök urakat idézi. Vagy a svájci kanton rendszer kialakulásának történelmi folyamatát és működését nem ismeri, vagy a magyar-román- szlovák viszonyokat. Ismerve Mr. Lantos Magyarországgal kapcsolatos ominózus felszólalását az amerikai parlamentben, az a kérésünk és javaslatunk, hogy lehetőleg ne foglalkozzon a magyar ügyekkel, különösen akkor ne, ha ezeket a magyarszlovák és magyar-román alapszerződéseket jónak és időszerűnek találja. Mi nem találjuk se jónak, se időszerűnek, ráadásul feleslegesnek tartjuk. Nem új szerződést kell kötni, hanem az eredeti trianoni szerződésnek be kellett volna tartani és tartatni a kisebbségekre vonatkozó előírásait. Minden szerződés annyit ér, mint amennyit betartanak belőle. Mr. Lantos garanciát vállal arra, hogy az aki nem tartotta be a trianoni szerződést, az majd be fogja tartani a magyar-román alapszerződésben foglaltakat? Ezekkel az alapszerződésekkel kapcsolatban már figyelembe vették a magyar, a szlovák, a román kormány, a különböző európai tanácsok és uniók véleményét, csak az elcsatolt területeken élő magyarság vezetőinek véleményét nem. Pedig egyedül az ő véleményük a mérvadó. Ha már a hovatartozásukba nem szólhatnak bele - azt eldöntötték mások a fejük felett - akkor legalább élhessenek úgy, ahogy ők akarnak. Ők nagyon jól tudják, meddig mehetnek el a jogaik követelésében anélkül, hogy megsértenék annak az országnak törvényeit, ahol élnek. Mi pedig elutasítunk minden olyan szerződést, amely a határainkon túl élő magyarság érdekeit sérti. Czukor Antal a KDNP Kertvárosi Szervezet elnöke »13* TÁROLÁSRA IS ALKALMAS VÖRÖSHAGYMA BURGONYA Ft/kq, 22 Ft/kq! ZSÁKOS KISZERELÉSBEN, amia késztet tart! /c yc'M f A1'/? t Z. Z- JTjr-rfjT OZ.CS-C» £-Z.yM «jr /Z« 'í /—f A: m . ww Ar EZ EGY TARTÓS KAPCSOLAT!- Zöldért Diszkont Pécs, Megyeri u. 66. — Vásárcsarnok — Uránvárosi piac-Ybl M. 7/1 .sz. AKCIÓ! A SZIGETVÁRI TÉGLAGYÁRNÁL ER Kézi B 30 falazóblokk 30,40 Ft 29,60 Ft K tömörtéglo 13,60 R 12,80 Ft Viszonteladóknak kedvezményi AzárakAFÁ nélküliek! Tel.: 73/310-672 (619871 A Déldunántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság hosszabb időtartamra I [ I bérbe venne Pécsett összkomfortos lakást garázzsal Az ajánlatokat címmel, telefonszámmal Veszély Andorne Igazgatási osztályvezetfi részére kérjük leadni. Om: DDGÄZ Rt. 7626 Pécs, Búza tér 8/a. Telefon: 72/236-988 (61940) I I I I mm KOMPRESSZOR, FAIPARI GÉP, PORLEVÁLASZTÓ • DUGATTYÚS ÉS CSAVARKOMPRESSZOROK, • FAIPARI GYALU- ÉS MARÓGÉPEK, • PORLEVÁLASZTÓK Garanciális és garancián túli szerviz. Alkatrészellátás postai utánvéttel is. 4002 Debrecen, Vágóhíd u. 3/A. Pf.: 34. Telefon: (52) 411-911. 410-203 TeL/fax: (52) 410-203 1 L i I t
