Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)
1996-09-19 / 256. szám
1996. szeptember 19., csütörtök Hazai Körkép Dunántúli Napló 7 Drágább a leves, mint a hús A kistelepüléseken a helyi adók csupán 5 százaléka folyik be A helyi adókról szóló törvény tavalyi módosítása nyomán jelentősen bővült az önkormányzatok által kivethető adók köre és mértéke. Az Állami Számvevőszék tapasztalatai szerint azonban a nagyobb mozgástér ellenére meglehetősen felemás a helyhatóságok adóztatási gyakorlata. Vannak települések, ahol túlságosan súlyos adóterheket raknak a helybeliek vállára, s van, ahol alig, vagy egyáltalán nem élnek a saját bevételek lehetőségével. 1992-ben az önkormányzatok 40, 1993-ban 48,5, 1995. január elsején 52,1 százaléka vetett ki helyi adót - tájékoztatta lapunkat Dömötör Gyula, az Állami Számvevő- szék igazgatója. Míg korábban sok helyütt csak látszatadók voltak, mert a központi támogatáshoz a helyi adó bevezetése árán lehetett hozzájutni, ma már az alibi adóból nagyon is valóságos bevételi forrás lett. Az utóbbi időben egyre több képviselő- testület kényszerül új helyi adók kivetésére is. Ami az adózási fegyelmet illeti: elgondolkoztató, hogy a városokban a helyi adóknak 90,2 százaléka, a községekben viszont csupán 5 százaléka folyt be a kasszába. Roppant eltérő az adóügyek intézésének és adminisztrációjának színvonala is. Akad olyan önkormányzat, amelynél már-már többe kerül a leves, mint a hús: 100 forint adóbevételt 40 forint adminisztrációs költség terhel. Másutt ugyanez az arány 100:8 forint. Ä nyugati országokban egyébként 100 egységnyi adóbevétellel csupán átlag 1 egységnyi kiadás jár együtt. Indokolt lenne, hogy az egymáshoz közeli települések közös adórészleget működtessenek. Hatékonyabbá tehetné a munkát az is, ha a városok vonzáskörzetében lévő falvak adóügyeit a városi önkormányzat adókkal foglalkozó osztálya intézné. (koós) A legtöbbe az orvosi, a legkevesebbe a jogi és műszaki tankönyvek kerülnek Magas áron jegyzett jegyzetek Jelenleg évente átlagosan 6 ezer forint jegyzet-, illetve tankönyvtámogatás, a tényleges kiadásoknak mintegy harmada jut egy-egy egyetemi, főiskolai hallgatóra. A minisztérium ezt az összeget jövőre 10 ezer forintra szeretné felemeltetni. Az új felsőoktatási törvény egyik célja, hogy megteremtse az intézmények közötti átjárhatóság feltételeit, azaz a hallgató az egyik egyetemen megkezdett tanulmányait alkalmasint egy másikban folytathassa. Ehhez a jelenleginél egységesebb jegyzet-, illetve tankönyvcsomagok szükségeltetnek, és ami nem mellékes - elérhető áron. A jelenlegi szabályozók alapján évi 6000 forint jegyzet-, illetve tankönyvtámogatás jut egy-egy diákra. Szükség is van a segítségre, mert a hallgatók átlagosan 15-20 ezer forintot költenek tankönyvekre és jegyzetekre. A legolcsóbb ebből a szempontból a jogász-, illetve a műszaki képzés: ezeken az egyetemeken 2000-4000 forintot fizetnek a diákok, évfolyamtól, kartól, szaktól függően. A közgazdászok átlagosan 6000-8000, a bölcsészek 8000-10 000 forintot. A legdrágább az orvostanhallgatók - 12 000-23 000 - és a leendő agrárszakemberek - mintegy 10 000-16 000 forintos - jegyzetcsomagja. Információink szerint jövőre a kulturális tárca, illetve a költségvetés 1 milliárd forintot kíván adni tankönyvvásárlásra, és az egyetemi könyvtárak támogatására. Ebből körülbelül 10 ezer forint hozzájárulás jutna egy hallgatóra. A nehézségek közé tartozik, hogy mind kevesebb az olcsóbb egyetemi jegyzet, aminek a legfőbb oka, hogy az oktatók a megírásáért csekély honoráriumot kapnak. Tankönyv már inkább van, de velük az a gond, hogy a szerzők többnyire saját műveiket kérik számon a hallgatóktól. így azonban nehezen jöhet létre az „átjárhatóság” - egységes jegyzet- és tankönyvcsomagokkal. (szalóky) Gólyahír. Űj épületben, kulturált körülmények között fogadja tegnaptól a gyermekre vágyó házaspárokat a Hay- nal Imre Egészségtudományi Egyetemen működő meddőségi központ. Képünkön az egyik legkorszerűbb technikai berendezés, a spermafagyasztó látható, fotó: feb/diósi imre Gyógyítás családi körben Októbertől kiterjesztik az otthoni ápolást Sok száz millió forinttal terheli feleslegesen a társadalombiztosítás kasszáját az olyan betegek gondozása, akiket azért látnak el kórházban, mert otthoni szakápolásuk megoldhatatlan. Októbertől alapvetően megváltozik e helyzet - mondta Pan- kucsi Márta, a népjóléti tárca szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a világszerte jól működő ellátási forma rendszerszerű megteremtése mind a biztosítottnak, mind a biztosítónak érdeke. A kórházi szakellátás naponta átlagosan ötezer, ápolási otthonban 1400, otthon 1000 forintba kerül. Vagyis, ha azért foglal el „aktív” ágyat a beteg, mert másutt, például a lakásán nincs, aki beadja neki a szükséges injekciót, ez pazarlás. Az egészségügy szerkezetátalakításának az a célja, hogy valamennyi ellátási formához minden rászoruló hozzájusson. Az országgyűlés erre a fél évre 600 millió forintot szavazott meg az otthoni szakellátás költségeire. A jogosságról a háziorvos vagy a szakorvos dönt. A vállalkozóknak a betegápolásra a tisztiorvos adja ki a működési engedélyeket. Remélhető, hogy - kiváltképp az átszervezések miatt állásukat elvesztők köréből - elegendően jelentkeznek erre a munkára ahhoz, hogy október elsejétől megkössék a finanszírozási szerződést. (cs. b. j.) Életveszélyes hóbort. Évtizedes késéssel ugyan, de megérkezett hozzánk is az illegális autós versenyek divatja. A már több emberéletet követelő éjszakai száguldozást a rendőrség betiltotta, de a sebesség megszállottjai újabb és újabb útszakaszokon - ezúttal a Budaörsi úton - próbálkoznak az autós rodeóval. fotó: feb/diósi imre Koalíció: a pohár félig tele van - Ellenzék: a pohár félig üres A kérdés: félúton vagy tévúton? Nem hozott meglepetést a tegnapi parlamenti vitanap. A kormány elmúlt két év alatt végzett munkáját - ahogy várható volt - homlokegyenest ellenkezően ítélték meg a koalíciós és az ellenzéki képviselők. A kormányzati oldal a kedvező mutatókat, az ellenzék a negatívumokat sorolta. Az egész napos polémiát parlamenti megfigyelők úgy summázták, hogy a két tábor szószólói elbeszéltek egymás mellett. Mint Horn Gyula miniszterelnök hangsúlyozta, helyreállt a nemzetközi politikai és pénzügyi környezet bizalma Magyarország iránt. A kormány vállalta a stabilizációhoz szükséges lépéseket és így sikerült elérni, hogy megállt az ország eladósodása, javult hazánk fizetési mérlege és csökkent a központi költségvetés hiánya. Ezt a világ is elismerte. A térség első helyén Változatlanul vezetünk a térségben az ide érkező tőke nagyságának tekintetében, egyedül nálunk valóban konvertibilis a nemzeti valuta. Az OECD-nek - Csehország mellett - egyedül mi vagyunk tagjai a környező országok közül. 1995 volt a privatizáció legsikeresebb éve. Megállt a mezőgazdaság helyzetének romlása, elkezdődött az államháztartási reform, amire eddig még egyetlen kormány sem vállalkozott. Igaz, 1995-ben 12 százalékkal csökkent a reálbér, de ez volt az ára annak, hogy ne növekedjék a munka- nélküliség. Történelmi megbékélés A szomszédsági politikában beigazolódott a történelmi megbékélés céljának helyessége. Az alapszerződések lehetővé tették, hogy a határon túli magyarok érdekeit a kormányzat nemzetközi fórumokon e dokumentumokra hivatkozva képviselje. Pető Iván (SZDSZ) megjegyezte: a kormánynak két év után sokkal kevésbé kell korrigálnia korábbi kijelentéseit, mint az ellenzéknek. A jóslatokkal ellentétben erőteljesen folytatódott a piacgazdaság kialakítása, s a kormány a demokratikus szabadságjogok csorbítása nélkül viszi véghez a gazdasági változtatásokat. Kaotikus helyzet Torgyán József (FKGP) szerint a kormány dilettantizmusa miatt az országban kaotikus állapotok uralkodnak. A kabinet nem üres kasszát örökölt, hanem maga üríti ki az ország zsebét. Giczy György (KDNP) a különböző társadalmi csoportok növekvő elégedetlenségére figyelmeztetett. Orbán Viktor (Fidesz- MPP) szerint a gazdaság ott áll, mint 1994-ben. „Kádári restaurációt” emlegetett, mondván, hogy a kulisszák mögött az egykori kapcsolat- rendszerek éledtek újjá. Kádár Béla azt tette szóvá, hogy társadalmi deficitté nőtt az addigi pénzügyi deficit. Zsigmond Attila a nagy méreteket öltött infláció miatt kritizálta a kabinetet. Horn Gyula válaszában kijelentette: az ellenzék nem kínált megoldást az ország problémáira. A koalíció végigviszi a stabilizációt, a reformokat, és megteremti az euroatlanti csatlakozás feltételeit. S. Á. Szerencseposta Opellel érkezeti Fortuna A múlt héten bebizonyosodott, hogy a péntek tizenhar- madikához fűződő babonák egy perc alatt semmivé fosz- lanak. Sőt, az is kiderült, hogy sokan - ha tehetik - szívesen kísértik meg ezen a napon Fortunát. A Szerencsejáték Rt. jóvoltából „kísérthették” is. Mégpedig sikeresen, hiszen egyetlen nap alatt tizenketten váltak Opel Corsa-tulajdonossá. Mi több, akik aznap el is vitték autójukat, azok a Hungária Biztosítótól 13 hónapra szóló casco biztosítást kaptak ajándékba. A szerencsenap másik szponzora, a Westel Rádiótelefon Kft. pedig autóba szerelt 450-es rádiótelefonnal és 13 havi alapdíjjal kedveskedett a szerencsés nyerteseknek. A Szerencsenapi kenó ráadássorsolásán további két Opel is gazdára talált. Egy-egy millióval gazdagodott az a két játékos is, aki megszívlelte a tanácsot és aznap érvényes lottószelvényekkel a zsebében kelt útra, amit fel tudott mutatni, amikor felszólították, hogy „Álljon meg 1 + 1 + 1 millióért”. A harmadik millió sajnos gazdátlan maradt, mivel a megállított autósok körében senkinél nem volt kenó- szelvény. Útra kel a kenómanó Ezen a héten indult útjára a kenómanó-akció. A játékban egyszerű a részvétel: a Sport- fogadásban, néhány napilapban, valamint a totózók- ban található szórólapokon lévő kenófigurákat össze kell illeszteni, mellékelni kell hozzá legalább 1200 forint értékben megjátszott kenó- játékról szóló átvételi igazolást s „Induljon el egymillióért” jeligével be kell küldeni a Lutri 496, Budapest 1373 címre. A résztvevők között kenó- pólókat és egy Volkswagen Pólót sorol ki a Szerencsejáték Rt. Ezenkívül hetente kisorsolnak tíz játékost, akik október 6-tól kezdve a televízió vasárnapi Szerencsepercek műsorában fognak egymással megmérkőzni. A vetélkedők heti nyertesei a december 13-ai szerencsenapon milliókért szállhatnak majd ringbe. Heti nyereményeit Vessünk egy pillantást arra is, hogy, milyen nyereményeket ígér ezen a héten Fortuna. Az ötös lottón 160 millió forint vár arra, hogy valaki megnyerje. De annak sem kell búsulnia ezentúl, aki csupán két találatot ér el, mert esélye lesz arra, hogy milliomossá váljon. Ettől a héttől kezdve ugyanis a - gépi ötöslottó-szelvénnyel játszó - két találatot elérő játékosok közül hetente ketten egy-egy milliót nyerhetnek. Az akció év végéig tart. A hatos lottó telitalálatosa a héten 50 milliót nyerhet. A Jokeren 23 milliót ér most egy igen. A totó plusz egy találata pedig, helyes ikszelés esetén, 4 milliót fizet. A Telemázli híveinek jó hír, hogy hétfőn már több mint 30 millió forint lapul a Jackpot alatt. (X) Közösen könnyebb. A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának gyorsítása, a kis- és közepes vállalkozások gazdálkodási körülményeinek javítása érdekében szerdán együttműködési megállapodást kötött a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ), valamint a Kis- és Középvállalkozások Egyesülete. A két szervezet elsősorban a gyengén fejlett régiók gyorsabb előrehaladását igyekszik előmozdítani. Terhességi támogatás. A családtámogatási rendszer felülvizsgálatát és átalakítását sürgeti a Fidesz parlamenti frakciója. Egyebek közt azt javasolja, hogy vezessék be a terhességi támogatást, amely a terhesség második felében, utolsó harmadában járna a kismamának. A juttatás jobb lehetőséget teremtene a kismamáknak arra, hogy felkészüljenek a gyermekáldásra. Új bélyegek. A Posta ma kezdi meg a „Magyar népművészet” elnevezésű új sorozat forgalmazását. A 300 forintos címleten kalocsai, az 500-ason Szolnok megyei népművészeti motívum látható. Péntektől árusítják a „150 éves a balatoni gőzhajózás” elnevezésű, 17 forint névértékű bélyeget is. Az első napi bélyegzőt használó posta- hivatalok a megjelenés napján a vásárló kívánságára lepecsételik az új bélyegeket. Kacsára nem lőnek. A Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesület információi szerint Magyar Bálint váltja fel Pető Ivánt az SZDSZ elnöki posztján - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Balaton Péter soros elnök. Az SZDSZ illetékesei ehhez csak annyit fűztek hozzá, hogy a komolytalan híreszteléshez nincs hozzáfűzni valójuk. Tüzes vasparipa. Tegnap Zuglóban kigyulladt a Nyugati pályaudvarról Debrecenbe tartó gyorsvonat villanymozdonya. Az egyenáramú kapcsolószekrényben keletkezett tüzet a gyorsan helyszínre érkező tűzoltók eloltották. A vonat időben megállt, személyi sérülés szerencsére nem történt. Nincs közös nevező. Az ipari tárca elkészítette a távhőszolgáltatásról szóló új jogszabály tervezetét. Tegnap a törvényjavaslatról lezajlott az első egyeztető tárgyalás is, amelynek eredményét a minisztérium illetékese úgy összegezte: a résztvevők szinte semmiben nem értettek egyet. A vélemények kivált a szolgáltatók és a tulajdonosok jogait és kötelességeit, továbbá a díjrendszert illetően esnek távol egymástól. I V ) i i
