Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)
1996-09-12 / 249. szám
2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. szeptember 12., csütörtök Hazánkban a spanyol uralkodó pár. I. János Károly királyt és Zsófia királynét tegnap Göncz Árpád és felesége fogadta az Országházban. Az uralkodó beszédet mondott a parlamentben, majd a királyi pár a Városházára látogatott. fotö: feb/kallus györgy Borúlátó nyilatkozatok a boszniai parlamenti választások előtt Még két évig maradnak a békeerők? A The New York Times értesülése szerint a boszniai béke- fenntartó erők még két évig a köztársaságban maradnak. A boszniai horvátok vezetője a Daytonban elfogadott területi fölosztás megváltoztatását sürgette. A NATO szakértői olyan terveken dolgoznak, amelyek értelmében a szervezet boszniai békefenntartó műveletét legalább két esztendővel meghosszabbítanák - írta a szerdai The New York Times. A lap magas rangú NATO- tisztségviselőket idézve azt közölte, hogy ha a NATO- erők nem maradnak a térségben, számítani lehet a harcok kiújulására. Hivatalos amerikai forrás szerint a NATO-országok védelmi minisztereinek szeptember közepén Norvégiában tartandó tanácskozása dönt a békefenntartók küldetésének meghosszabbításáról. A boszniai horvátok vezetője szerint szükség lenne egy újabb nemzetközi Bosznia- konferenciára, amely módosíthatná a volt jugoszláv tag- köztársaságnak a daytoni megállapodás szerinti területi megosztását. Kresimir Zubak, a bos- nyák-horvát föderáció elnöke a zágrábi Vjesnik című napilap szerdai számában megjelent interjújában kifejtette: a daytoni megállapodásnak megfelelő területi megosztás „egész sor hiányosságot mutat”, ám nem részletezte, milyen változtatásokat tartana szükségesnek. Haris Silajdzsics, Bosznia- Hercegovina korábbi miniszterelnöke szerdai nyilatkozatában rendkívül borúlátóan ítélte meg a szombaton megtartandó bosznia-hercegovinai elnök- és törvényhozási választásokat. Az ellenzéki vezető, aki a többnemzetiségű ország megőrzésének programját hirdető kevés politikai csoportosulás egyikének az élén áll, kijelentette: a választások egyetlen alapvető feltételét sem teremtették meg, nincs mozgás-, szólás- és sajtószabadság. A román-magyar alapszerződés aláírásának elhalasztását javasolta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Horn Gyula magyar miniszter- elnökhöz intézett nyílt levelében. Gheorghe Funar Egységpártja szerdán a román képviselőházban megkezdte az aláírások gyűjtését ahhoz a bizalmatlansági indítványhoz, amellyel a dokumentum kapcsán kezdeményezné a bukaresti kormány leváltását. Heves vitákat váltott ki Franciaországban a Nemzeti Front vezetőjének, Jean-Marie Le Pennek egy friss interjúja, amelyben a politikus megismételte korábban hangoztatott véleményét, mi szerint az emberi fajok nem egyenlők. A bírálók egy része egyenesen a front betiltását követeli. A svájci kormány tanulmányozza az egykori náci aranykincs sorsáról összeállított, és kedden kiadott hivatalos brit jelentést. E szerint a jelenlegi árakon 4 milliárd dollárra taksált, elsősorban a megszállt országok zsidó lakosságától ösz- szerabolt, és az alpesi ország bankjaiba menekített értékeknek a mai napig alig 12 százaléka került elő. Románia eltökélten ragaszkodik ahhoz, hogy ott legyen azon országok között, amelyekkel elsőként bővül a NATO - írta Teodor Melescanu román külügyminiszter amerikai kollégájának, Warren Christo- phemek. A Bukarestben tartózkodó Alvin Bernstein, a stratégiai tanulmányok bajoroszági Európa-központjának igazgatója ugyanakkor kifejtette: nem válhat minden NATO-felvéte- lét kérő ország egyszerre a szövetség tagjává. A republikánus többségű amerikai szenátus kedden elfogadta a házasság védelméről szóló törvényt, amely kizárja a homoszexuálisok házasságának elismerését az Egyesült Államok területén. Az ultrakonzervatív körök által kezdeményezett jogszabályt Bili Clinton elnök, mint korábban jelezte, alá fogja írni. Emmy-díjat kapott Ragályi Elemér Kossuth-díjas operatőr a világ legrangosabb televíziós fesztiválján. A magyar filmes a Rasputin című alkotásban nyújtott teljesítményéért kapta meg az értékes amerikai elismerést. Alapításának ötvenedik évfordulóját ünnepelte Hamburgban az Axel Springer kiadó. Európa legnagyobb lapkiadója bel- és külföldön - köztük Magyarországon - összesen kilencven újságban rendelkezik részesedéssel. Kétségek az ENSZ főtitkára körül Az Egyesült Államok az egész világ ellen Az ENSZ Közgyűlése kedden 158 szavazattal, három ellenében és öt tartózkodás mellett elfogadta az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező szerződést. A közgyűlési határozat azonban nem kötelező érvényű; ahhoz hogy a dokumentum érvénybe lépjen, az atomhatalmak - köztük a szerződést hevesen ellenző - India aláírása szükséges. Miközben a világszervezet székhelyén az egyezmény jelentőségét méltatják, a kulisz- szák mögött - és gyakran előtt - éles viták zajlanak az ENSZ leendő főtitkárának személyéről. Butrosz Gáli megbízatása az év végén lejár, s az Egyesült Államok - mint a Biztonsági Tanács egyik, vétójoggal felruházott tagja - ellenzi, hogy az első számú tisztségviselőt az év végén megerősítsék pozíciójában. Az amerikai kormány fő - és nem alaptalan - érve, hogy az ENSZ apparátusa túlméretezett és bürokratikus. Tele van olyan emberekkel, akiket kormányaik politikai okból küldtek oda - vagy pusztán azért, hogy „ne legyenek otthon”. Ilyen „munkára” pedig kár az amerikai adófizetők pénzét pocsékolni. Butrosz Gálit, a tapasztalt egyiptomi diplomatát Washington annak idején azért támogatta, mert alapvető reformokat ígért. Ezek azonban elmaradtak, illetve - amerikai vélemény szerint - elégtelenek voltak. A Clinton-kor- mány ezért Gáli újjáválasztá- sának megvétózására készül, ám ez igen kockázatos lépésnek ígérkezik. Felmérések szerint az amerikai polgárok nagy többségének sokkal jobb a véleménye az ENSZ-ről, mint a Fehér Háznak. Ugyanakkor Washington, ha megtorpedózza Gálit, szembekerül az egész világgal. Nem szükségszerűen a főtitkár megítélésében, hanem azzal, hogy - egyedüli szuperhatalomként - ki akarja kényszeríteni a maga akaratát. Fiúcsere Szaddáméknál Leváltották Irakban a duhaj Udajt Az iraki diktátor családi élete eddig sem volt unalmas, a kiterjedt nemzetségnek hol az egyik, hol a másik ága próbált leszámolni a másikkal. Szaddám két fia közül az utódnak kiszemelt 32 esztendős Udaj vitte a prímet: egy díszvacsora közben lőtte le apja komornyikját, s egy állami fogadás során sebesítette meg pisztolyával saját nagybátyját. Az iraki elnök eddig lényegében mindent elnézett neki, de úgy látszik, megelégelte a fiú viselt dolgait. Különösen azok után, hogy Udaj mértéktelen ivászatba kezdett, és egyszerűen kiszámíthatatlanná vált. Ezért - a londoni The Times jelentése szerint - leváltották az elnöki elitalakulat éléről. Az apa gyanúját az keltette föl, hogy a különítmény létszáma már meghaladta a harmincezret, kialakult Udaj korlátlan hatalma és kultusza. Még olyan korszerű fegyvereket is becsempésztek külföldről, amelyekről a diktátornak sem volt tudomása. Szaddám jobbnak látta leváltani idősebb fiát. Helyére az ifjabbikat, a harmincesztendős Kuszajt nevezte ki parancsnoknak. Miközben Bagdadban dúl a családi viszály, az iraki légvédelem szerdán két rakétát lőtt ki járőröző amerikai harci gépekre az ország északi részén. Ä két F-16-os sértetlenül vészelte át a támadást. Állati kísérlet. Három hétig a koppenhágai állatkertben fölállított üvegkalitkában, a főemlősök tőszomszédságában lakik egy dán emberpár. A vállalkozó kedvű férfi és nő kipróbálja, milyen örökké a kirakatban lenni. fotó: feb/reuter Nehezen gyógyítható a háborúban szerzett csecsen szindróma Lelkileg megrokkant katonák Pszichológusok vizsgálják a Csecsenföldről visszatért orosz katonákat. 40 százalékuknál állapítottak meg lelki sérülést, 15 százalékuknál a károsodás súlyosnak nevezhető. Az egykori harcos még csak 22 éves, ám már csak árnya önmagának. Pánik keríti hatalmába, ha sokadmagával kerül egy helyiségbe. A fal mellé húzódik, igyekszik beállni a sarokba, hogy „fedezéke” legyen. Éjszaka megizzadva fölriad, hangosan kiáltoztk, mert álmában ismét átéli a háború, vagy a hadifogság borzalmait. Az orvosok poszttraumati- kus stressznek hívják azt a lelki betegséget, amelyben a Csecsenföldet megjárt orosz katonák szenvednek. Jellemzője az álmatlanság, az agresszivitás, az üldözési mánia, a depresszió, a túlélés miatti bűntudat. Oroszországban csak „csecsen szindrómának” nevezik a nyavalyát. A kórházak nem marasztalják bent a beteget, inkább ha- zaküldik. A család azután megütközve tapasztalja a fiatalember furcsa magatartását. Hallgatásba burkolódzik, és a legszűkebb hozzátartozók között sem találja a helyét. Sokan kábítószerrel, illetve alkohollal „kúrálják” magukat. Az Orosz Katonaanyák Szövetsége igyekszik ráirányítani az illetékesek figyelmét erre a jelenségre. A belügyminisztériumnak 800 pszichológusa van ugyan, ám szaktudásuk hézagos, nemigen tudnak segíteni a katonákon. A vizsgálatok kimutatták: a csecsenföldi háború lelki rombolása még nagyobb, mint amilyen az afganisztánié volt. Most egészen más a társadalom beállítottsága: sokkal érezhetőbb a háborúellenes hangulat. A hazatérő katonát nem fogadják hősként, hiszen még csak nem is külföldön, hanem az „anyaföldön”, Oroszországban háborúzott. Nincs napirenden a kisebbségi nyelvhasználat Fogás a pozsonyi diétán Nem szerepel a szlovák parlament szerdán megkezdődött őszi ülésszakán a Magyar Koalíció kisebbségi nyelvhasználatot szabályozni hivatott törvénytervezete. Közvetlenül az ülésszak előtt döntött úgy a parlament ön- kormányzati és nemzetiségi bizottsága, hogy nem javasolja a törvénytervezet napirendre tűzését. A kisebbségi nyelvhasználatról szóló jogszabály elfogadását azért szorgalmazza a hárompárti Magyar Koalíció, mert a pozsonyi törvényhozás tavaly decemberben, a szlovák államnyelv védelméről szóló törvény jóváhagyásával egy időben hatályon kívül helyezte a korábbi nyelvtörvényt. A magyar honatyák a bizottságban nem tudták meggyőzni szlovák kollégáikat, akik a szlovákiai magyarok számára kötelezővé akarják tenni a szlovák nyelv ismeretét, és attól tartanak, hogy ha a kisebbségi nyelvek használatáról törvényt alkotnának, akkor az „a kisebbségek nyelvét egyenrangúsítaná az államnyelvvel”. Három nappal korábban, a szlovák parlamenti pártok és a Magyar Koalíció között létrejött svájci találkozón a szlovák pártok képviselői - a magyarok részéről kinyilvánított lojalitás fejében - még azt ígérték, hogy szorgalmazni fogják a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény megalkotását. E jogszabálytervezeten kívül több más időszerű kérdést is száműztek a napirendről az illetékes bizottságok. A francia köztársasági elnök „hálószoba-titkai Kedvence A korán kelő francia elnök legkésőbb fél 9-kor már ott ül íróasztalánál, az Elysée-pa- lota Dore szalonjában. Ha nincsenek magas rangú vendégei, általában este 8—9-ig tart a munkanapja. Szokása, hogy rendszeresen letakarítja asztalát, földolgozza a rajta felhalmozódott iratokat. Csak ezután következhet a lazítás. Először is átöltözik. A legszívesebben farmert, pólóinget és mokaszint húz. Vacsorára levest, borjú-, marha- vagy báránysültet és csokoládédesszertet fogyaszt, míg felesége a grillezett halakat és a könnyű főzelékeket kedveli. a pólóing Chirac már tíz éve föladta a dohányzást, kávé helyett inkább borsmentateát iszik, de ha a kedve úgy hozza, nem vet meg egy üveg Kronenbourg sört sem. Gyakran úgy lazít, hogy megnéz egy akciófilmet, vagy éppen olvas, legszívesebben a keleti kultúrák témaköréből. Az elnök új szenvedélye az unokája. A választási kampányban sokak szerint rendkívül jelentős szerepet játszó lányának, Claude-nak a fiáról, Martinról van szó. Ha az államfő teheti, játszik a kicsivel, természetesen egy-egy délutáni munkaszünet során. FEB * t k I t
