Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)

1996-09-11 / 248. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. szeptember 11., szerda Borisz Jelcin elnök Viktor Csemomirgyin kormányfőre bízta a fegyveres erők és rend- fenntartó testületek irányítását. A szívműtét előtt álló államfő viszont magánál tartja az atom­fegyverek bevetését engedé­lyező „gombot”. Jelcin a fegy­veres testületek kiadásainak át­világítására is utasította a mi­niszterelnököt. Antall Józsefnek ítélték idén a Szent Adalbert-díjat. A posz­tumusz kitüntetést Aleksander Kwasniewski lengyel államfő Gniezno városában nyújtotta át a néhai miniszterelnök özve­gyének. A díjat olyan közéleti személyiségek kapják, aki so­kat tettek Közép-Európának az európai közösségbe való beil­leszkedéséért. Nukleáris intézkedéseket javasol egy állítólagos orosz katonai jelentés, ha Magyaror­szág, Lengyelország, Csehor­szág és Szlovákia betagolódik a NATO-ba. Az EI Mundo című madridi lap szerint az atom­fegyverek telepítését Fehér­oroszországban, Kalinyingrád- ban és balti-tengeri flottaegy­ségeknél tartanák indokoltnak. Biljana Plavsics boszniai szerb ügyvezető elnök azt sze­retné, ha az EBESZ a boszniai helyhatósági választások meg­rendezéséig jelen lenne a volt jugoszláv tagköztársaságban. Robert Frowick, a szervezet he­lyi misszióvezetője elmondta: tárgyalni fog az ügyben. Megtalálták a TWA légitársa­ság július 17-én felrobbant és lezuhant Boeing 747 típusú gépe központi üzemanyagtartá­lyának két darabját. A 230 em­beréletet követelő szerencsét­lenség körülményeit vizsgáló szakemberek szerint a megta­lált darabokból végre meg tud­ják állapítani: pokolgép, rakéta­találat vagy műszaki hiba okozta-e a robbanást. Többévi szabadságvesztésre ítélte a berlini tartományi bíró­ság a volt keletnémet határőr­ség hat tábornokát a Nyugatra szökni próbálók agyonlövetése miatt. A legsúlyosabb bünte­tést, hat és fél évi szabadság- vesztést Klaus-Dieter Baum­garten volt tábornokra rótták ki. Új magyar hajót bocsátottak vízre Szentpéterváron a Mahart számára. A Pannon See nevet viselő hajó átadása csökken­tette az orosz államadósságot Magyarországgal szemben. A kínai hatóságok az Inter­net-hálózat helyi rendszereinek cenzúra alá vonására készül­nek. Az amerikai médiákat, az ellenzékieket, a tajvani hatósá­gokat, a tibeti menekülteket és az erotikus folyóiratok előfize­tőit már cenzúrázzák. Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje az alapszerződésről Európában nagyra értékelik Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök Bukarestben újság­írók előtt közölte: a román-magyar alapszerződést Horn Gyula miniszterelnökkel együtt hétfőn délelőtt 11 órakor (magyar idő szerint 10 órakor) írja alá Temesvárott. A bukaresti kormányfő a több évig tartó tárgyalás után ki­dolgozott alapszerződést igen jó dokumentumnak tartja, amelyet - mint mondta - Ili­escu elnök felhatalmazása alapján, minden fenntartás nélkül fog ellátni kézjegyével. Az alapszerződés volt az egyik téma Teodor Melescanu külügyminiszter és Peter Leuprecht, az Európa Tanács helyettes főtitkára közötti megbeszélésen is. Leuprecht hangsúlyozta, hogy a ro­mán-magyar alapszerződést igen nagyra értékelik Európá­ban, mivel a földrész békéjé­hez, stabilitásához való fontos hozzájárulást látnak benne. Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje ugyanakkor tegnap kijelentette: nem ért egyet azokkal, akik „temetői hangnemet” ütnek meg a két kormány megállapodásával kapcsolatban. „A szöveg el­utasítása az RMDSZ részéről öngyilkosság lett volna” - fej­tette ki. A romániai magyar politikus szerint az alapszer­ződés hiányossága, hogy nem biztosít objektív ellenőrző mechanizmust és reális jogi ft orvoslási lehetőséget. Pozití­vuma viszont a három nem­zetközi kisebbségvédelmi do­kumentum - a koppenhágai nyilatkozat, az 1201-es ajánlás és az ENSZ kisebbségi doku­mentumának - jogszintre való emelése. „Kormányok a kisebbsége­kért” címmel egyébként nem­zetközi szeminárium nyílt Bu­karestben, az Európa Tanács és a román Nemzeti Kisebb­ségek Tanácsa nevű kormány- szerv rendezésében. A tanács­kozáson 17 kelet-közép-euró- pai ország nemzeti kisebbsé­gekkel foglalkozó kormány- szerveinek illetékesei és az Európa Tanács, valamint a romániai kisebbségi szerveze­tek képviselői vesznek részt. < >vv.:'i Feszült a közel-keleti kelyzet. Miközben Hebronban a palesztin kereskedők elől le­zárták a zsidó telepesek városrészét (képünkön), Szíria elutasította Benjamin Netanjahu iz­raeli kormányfő felszólítását a béketárgyalások azonnali folytatására. fotó: feb/reuter Fegyverek árnyékában: Boszniában még törékeny a béke Félig szabad választások A balkáni fegyvernyugvás ellenére kétséges, miként alakul a közeljövőben Bosznia sorsa. Decemberben várhatóan újabb délszláv csúcstalálkozót tartanak, mert a nyugati országok felismerték, az IFOR-erők egy részének jövőre is Boszniában kell maradnia a törékenynek bizonyult béke biztosítására. A szombaton megtartandó parlamenti választás fogadta­tása meglehetősen vegyes a délszláv térségben. Az induló pártok ugyanis nem politikai programok mentén szerveződ­tek, hanem az ország etnikai erőviszonyait tükrözik. Sokan attól tartanak, a szombati voksolás valójában csupán „népszámlálás”, amely Bosznia titokban már eldön­tött felosztásának lesz a kiin­dulópontja, és törvényesíteni fogja az eddigi „etnikai tiszto­gatást”. A daytoni megállapo­dás az EBESZ-t bízta meg a választások megszervezésével és felügyeletével. Flavio Cotti, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet so­ros elnöke így fogalmazott: el sem várható, hogy a választá­sok teljesen szabadok és tisz­tességesek legyenek. Az Irakkal és a saját válasz­tási kampányával elfoglalt amerikai elnöknek jól jönne, ha a boszniai választások na­gyobb bonyodalmak nélkül zajlanának le. A nyugat-euró­pai országok ettől teszik füg­gővé, hogy meghosszabbítják - e a menekültek tartózkodási engedélyét. Félő azonban, hogy szep­tember 14-e semmit sem old meg. Henry Kissinger ameri­kai exkülügyminiszter szerint - összhangban a népek önren­delkezési jogáról vallott néze­tekkel -, inkább népszavazást kellene tartani a többnemzeti­ségű Bosznia fennmaradásá­ról, vagy felosztásáról. Ám az előbbit csak a fegyverek ere­jével lehetne fenntartani. T. A. Vendégünk a spanyol király Több mint húsz éve ül a trónon I. János Károly spanyol ural­kodó és felesége, Zsófia ki­rályné mától három napon át hazánk vendége. A spanyol király 1938. január 5-én született Rómában. Nagy­apja, XIII. Alfonz és a királyi család 1931-ben, a Köztársaság kikiáltásakor hagyta el Spa­nyolországot. Franco diktátor 1947 márciusában - egy nép­szavazást követően - Spanyol- országot ugyan ismét monar­chiává nyilvánította, de a kirá­lyi hatalom visszaállítását, a trón betöltését a „caudillo” ha­láláig elhalasztották. János Károly tízéves korában tért vissza hazájába. Franco ha­lála után, 1975. november 22- én lépett trónra, I. János Károly néven. 1962-ben kötött házas­ságot Athénban Zsófia herceg­nővel, Pál akkori görög király I. János Károly fotó: FEB lányával. Házasságukból há­rom gyerek született. A közel 190 centiméter ma­gas uralkodó szeret sportolni, kiváló vitorlázó. Horn Gyula lett a huszonhetedik alelnök Teljes joggal a Szocintemben A Szocialista Internacionálé teljes jogú tagjává vált a Ma­gyar Szocialista Párt, s ezzel egy időben Horn Gyula mi­niszter- és pártelnököt a nemzetközi szervezet megvá­lasztotta alelnökéül. A Szocintem idén ünnepli megalakulásának 45. évfordu­lóját. A mostani New York-i ülésen a reformokról tanács­koznak: a világgazdaság átala­kításáról, a belső szervezeti korszerűsítésről. A szervezet­nek eddig 67 teljes jogú, 23 ta­nácskozási jogú, illetve 8 meg­figyelői státusú tagja volt. Utóbbiak közé tartozott eddig az MSZP is, akárcsak a lengyel és a román szocialista párt. A világ egyik legnagyobb nemzetközi szervezetét 1886- ban alapították, mai formájában 1951 óta működik. Munkáját az elnök és a főtitkár irányítja, ed­dig 16 tiszteletbeli elnöke, va­lamint 26 alelnöke volt. Hóm Gyula miniszterelnök a 27. al­elnök, de az első magyar, akit a Szocintemben erre a posztra megválasztottak. Az MSZP megalakulása, azaz 1989 óta megfigyelőként vett részt a Szocialista Intema- cionálé tanácskozásain. A párt már 1994-ben kérte, hogy ve­gyék fel teljes jogú tagként, a jóváhagyó döntést azonban csak most, a New York-i ülés hozta meg. szalóky Füstölgő államfők és politikusok Szívós szenvedélybetegek Dohányozhat-e egy politikus, aki szinte mindig a nyilvános­ság reflektorfényében áll? Vannak, akiknek sikerült úrrá lenni káros szenvedélyükön. A Dél-afrikai Köztársaságban fo­lyó dohányzásellenes kampány tiszteletbeli elnöke az államfő, Nelson Mandela, aki - noha 27 évet töltött börtönben - leszo­kott e szenvedélyről. Nem is engedi meg a minisztereinek, hogy a kormányülésen rágyújt­sanak. Az ugyancsak kemény dohá­nyos Václav Havel - akinek vi­szont a hosszú üldöztetés sem vette el a kedvét a füstöléstől - államfői hatalmánál fogva aka­dályozta meg tavaly a dohány­zást visszaszorító törvény élet­belépését. Havel a tervezett szigorú tiltást „régi típusú, dik­tatórikus módszernek” tartja. Japánban a dohányzás még ma is a társasági élet elmarad­hatatlan velejárója - Hasimoto Rjutaro miniszterelnök napi két doboz cigarettát szív el a leg­erősebb fajtából. Izraelben már készen volt a munkahelyi dohányzást meg­tiltó törvény, amikor az akkori egészségügyi miniszter, az erős dohányos Jichak Rabin nem volt hajlandó aláírni azt. A tör­vény életbelépésével meg kel­lett várni utódját, aki végre el­látta kézjegyével az új jog­szabályt. FEB Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. Az On nyerőszáma: Ön a nyertes: ? a pécsi DIGITÁL üzletekből:- Citrom u. Colonia üzletház 313-382- Citrom u. (várfal alatt) 336-1 33 . - Rákóczi út 39/c.- Ferencesek u. 29.- Király u. 48. Nyeremény: 1 db elektromos kés 335-747 328-906 331-746 Ünnepel a szomszédos Ausztria is Ezeréves az osztrák államiság első' írásos emléke Míg Magyarország a honfoglalás 1100. évfordulójára emléke­zik, Ausztria is ünnepel: az osztrákok az államalapítás 1000. évfordulóját ülik meg - nem csekély bizonytalansággal. 111. Ottó német császár 996-ban ajándékozta Freising püspöké­nek „azt a területet, amelyet Os- tarrichinek neveznek”. A mai Bajorországtól keletre eső, fő­ként a mai Alsó-Ausztria tar­tományt jelentő területekről volt szó, amelyek akkor Bajor­ország részét képezték. A Babenberg hercegi család kora középkori uralma után a 13. században Ottokár cseh ki­rály alatt egyesült az akkori Ausztria a cseh tartományok­kal, majd a 15. századtól a Habsburgok európai nagyha­talmat építenek ki bécsi szék­hellyel. Ennek magját mindig is az eredeti bajor területek jelen­tették. Tirol csak 1363-ban, Salzburg 1805-ben került Ausztria fennhatósága alá, míg a legfiatalabb tartomány, a Ma­gyarországról leválasztott Bur­genland csupán 1921-ben. Az osztrákok egy része nem igazán érti az államalapítás év­fordulóját. Hiszen Ausztria igazi nagysága a Habsburg-bi- rodalomhoz fűződik, ám ez már egy jóval későbbi korszak. Akik pedig az önálló, de­mokratikus Ausztriát tisztelik, azoknak a 20. század története jut eszükbe. Az Anschluss, a hitleri Németországhoz való csatlakozás, illetve Ausztria bekebelezése. Ez pedig arra emlékezteti az osztrákokat, hogy sokan még mindig néme­teknek tekintik őket. Ennek ár­nyéka kísért az osztrák állam ezer évvel ezelőtti megszületé­sének mai ünneplésekor is. Az osztrák millennium végül is inkább csak idegenforgalmi fogás. Sok pénzt zsebelhet be például egy Neuhofen an der Ybbs nevű kis alsó-ausztriai fé­szek, ahol az ezeréves, Ostarri- chit először említő adományle­velet kiállították. Igaz, csak há­rom hónapig: az osztrák állami­ság első írásos bizonyítékát ugyanis állandó jelleggel már ezer éve a bajor állami levéltár­ban őrzik. Heltai András

Next

/
Oldalképek
Tartalom