Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)
1996-09-07 / 244. szám
8 Dunántúli Napló Oktatás - Kultúra 1996. szeptember 7., szombat Vonzóvá tenni a pécsi bölcsész kart Dr. Visy Zsolt, a JPTE BTK új dékánja A Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karát dékánként május 5-től három évig dr. Visy Zsolt irányítja. Visy Zsolt régész, ókortörténész, a JPTE Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének vezetője. Pályáját a dunaújvárosi In- tercisa Múzeumban kezdte, majd bajorországi római kori műemlékek helyreállításában, tervezésében és kivitelezésében vett részt, többek között a wei- ssenburgi római fürdő teljes helyreállításában, melyről monográfiát ír. 1984 óta oktat a pécsi egyetemen. Régészként a környéken a paksi, lussoniumi késő római erőd feltárásán dolgozik, illetve a Babarc határában a jelenleg még föld alatt lévő római villa kutatásán, melyet a passaui és az atlantai egyetemmel, valamint a Janus Pannonius Múzeummal közösen végeznek majd augusztustól.- A terveim a jelenlegi helyzetben nem lehetnek falrengetőek - mondta. - A fő cél a túlélés, kikerülni a további leépítéseket, a hallgatói juttatások csorbítását. Ez jelenti egyrészt az ésszerűbb munkaszervezést, valamint a tavaszról őszre tolódott tanterv-átdolgozást. A nem-alapképzés jellegű oktatási formákból is minél többet kell bevetni, hiszen ezek által juthatunk némi pénzhez, ám azt kijelenthetem, olyan oktatási forma nem indul majd, amely kontraszelekciót eredményezhet, vagyis csak azok a fiatalok juthatnak be, akiknek a tudása eléri kívánt szintet.- Milyen a bölcsész kar jelenlegi helyzete?- Néhány tekintetben aggasztó, ezért is várjuk a normatív finanszírozás bevezetését és a most elfogadott módosított Felsőoktatási Törvény intézkedéseit, hátha új távlatokat nyitnak. Félő ugyanis, hogy egy idő után nem tudjuk garantálni a nívót, mert egyszerűen nincs pénz olyan szakemberek felvételére, akik bizonyos órákat megtartanának. A bölcsészképzés köztudottan nagyon változatos, hiszen a társadalomtudományoktól a nyelvészetig nagyon sok mindent oktatunk. Huszonhat tanszékünk van, és ez a sokszínűség a szakok és specializációk sokszínűségében is megmutatkozik, azzal együtt, hogy létszámban is ez a kar a legnagyobb az egyetemen. Sokan tartják esetleg „improduktívnak” a bölcsészek tevékenységét, mert munkájuk nem közvetlenül termel pénzt, ám mégis mindenkinek be kell látnia, hogy ez a társadalom és az egész nemzet számára is nélkülözhetetlen. Fél éve zajlik a karon az akkreditáció, egyfajta hivatalos önértékelésünk, amit majd ősszel az e célre felállított bizottságnak kell elbírálnia hitelesítenie. Hiszem, hogy megálljuk a helyünket, ami annak is köszönhető, hogy sok tehetséges, fiatal ember dolgozik még a kisebb tanszékeken is.- Önt három évre választották. Lehet ennyire előre látni manapság?- Sajnos nem, egyelőre futunk az események után. Az azonban biztos, hogy elsőrendű cél a bölcsész kar tekintélyének, súlyának emelése a következőkben. Meg kell mutatnunk - és bizonyos értelemben már meg is mutattuk! -, hogy a többi magyar bölcsész karral egyenértékűt tudunk nyújtani. Épp ezért nem lehet azoknak sem rosszabb helyzete, akik Pécsett dolgoznak, itt szeretnék művelni tudományukat. A jó szakemberek oktatási-kutatási létéhez elengedhetetlen hátteret (könyvtár, informatikai rendszer) biztosítani kell, mert akkor szívesen jönnek majd ide - és ha ez jól megy, jelenlétük idevonzza majd a hallgatókat is! M. K. Fotó: Tóth L. Dr. Farkas Ferenc, a JPTE Közgazdaságtudományi Kar dékánja Minőséggel a versenyelőnyért Dr. Farkas Ferenc a Kari Tanács, majd a JPTE Szenátus döntésének értelmében három évre nyerte el a dékáni megbízatást. Az új dékán 1972-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A JPTE-n, illetve annak elődjén 1973-tól oktat menedzsmentet a Szervezés-vezetés Tanszéken, amelynek ma már egyben a vezetője is egyetemi tanárként. Négy könyvre és hetven közleményre rúgó tudományos munkássága mellett mintegy 100 vállalati projektben vett részt.- Számunkra elengedhetetlen és elkerülhetetlen, hogy a gazdasági élettel szoros és jó kapcsolatot tartsunk - mondta. - Ez legfőképpen az oktatókra érvényes, ugyanis a mai „biznisz-jel legű” képzésben nekik is szükségük van a napi megmérettetésre. Másrészt azért is fontos, mert így első kézből tudnak bemutatni vállalati példákat, vagyis az oktatás is hitelesebb lesz ezáltal, és a kutatás sem íróasztal-munkát jelent.- Milyen állapotban vette át a Közgazdaságtudományi Kart?- A kar pozíciója jó. Köszönhető ez annak, hogy itt két és fél évtizeden át folyamatos és tudatos építkezés történt, egy-egy új vezető érkeztével soha nem kellett új lappal indulni. Pécsett 26 év alatt olyan szellemi kapacitás halmozódott fel, ami másutt nincs. Jól halad az akkreditációnk, és minél intenzívebben szeretnénk kivenni a részünket országosan is a szakképzésben, a továbbképzésben és a doktori képzésben. Épp ezért a jelszavam: „Minőséggel a versenyelőny megtartásáért”. Meggyőződésem ugyanis, hogy jelenleg előnyben vagyunk a konkurenciával szemben, és nagyon remélem, hogy a minőséget is tudjuk tartani. Ez azt jelenti, hogy emberekbe kell beruházni, mert az mindig megtérül. A másik rész, ami már nem annyira rajtunk múlik, az infrastrukturális fejlődés. Mostani épületünket kinőttük, normális könyvtárunk sincs helyben! >- A kar, profüjából adódóan, azonban kedvező lehetőségek elé néz. Jól sejtem?- Ez azzal függ össze, amit már említettem, hogy kapcsolatunk gazdasági élettel jó, ugyanis kölcsönösen sokat köszönhetünk egymásnak. A magyar vállalatoknak ugyanis csak jól képzett diák kell. Legtöbb esetben egyes cégek előre meg tudják mondani, milyen szakemberekre van szükségük, akiket az egyetemről való kikerülés után a legrövidebb idő alatt hasznosítani tudnak. Ezért azonban tán nem irreális elvárni tőlük, hogy komolyabban támogassák az ő érdekükben történő oktatást. Gondolja el, csak az idén végzettekből hatan mentek az egyik magyar autógyárhoz. Ez, ad absurdum, azt jelenti, hogy mi ingyen adtunk hat kiváló munkaerőt egy multinacionális cégnek! Miért? Nyugaton bevett gyakorlat, hogy jövendő szakembereinek a képzését nagy cégek fizetik. Azt hiszem, minket a hazai finanszírozási nehézségek is rá- kényszerítenek majd, hogy hasonló stratégiát folytassunk.- A jövőbe ön sem láthat, de vajon mi lesz három év múlva, mikor lejár a megbízatása?- Azt várom, hogy például a hallgatói létszámokra is pályázni lehessen, tehát legyen teljesen nyílt a verseny. Mondjuk, a kormány azt mondja, 3000 közgazdász-hallgatót finanszíroz a költségvetésből. Erre lehessen aztán pályázni az intézményeknek eredményük, kvalitásuk alapján. Ha emellé még képesek leszünk a nemzetközi porondon is versenyképesek lenni, azt hiszem, nem lehetnek bajok! Méhes K. Fotó: Müller A. Egy ismerősöm azt kérdezte tőlem, milyen hosszú idő, hány év az egy emberöltő. Azt tapasztalta ugyanis, mintha napjainkban a választékosság stíluseszközeként főképp történelmi tárgyú vagy a múltra emlékező írásokban, beszédekben gyakran találkozik vele, s gyors számítások után azt is megállapíthatta, hogy eltérnek a vélemények az időtartam hosszúságát illetően. Lássuk, mint mondanak az elérhető források! A hétköte- tes értelmező szótárunk szerint: „Annyi idő, amennyi egy- egy emberi nemzedék felnövekedéséhez, kifejlődéséhez szükséges (25-35 év).” A Nyelvművelő kézikönyv szinte szó szerint megismétli ezt az értelmezést, de megtoldja azzal, hogy: „Van e szónak egy másik, ’emberi életkor, emberélet hosszúságú id’ jelentése is. Valóban, akinek az emberöltő szavunkat köszönhetjük, vagyis Arany Magyarul magyarán Emberöltő János ezt nem 25-35 évnyi időtartam értelemben használta. Bizonyság rá a Toldi Előhang-jának az első versszakából vett idézet, amellyel voltaképpen ez a csodálatos elbeszélő költemény kezdődik: „Mintha pásztortűz ég őszi éjszakákon ... Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem/ Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.” A kitűnő nyelvész, Pásztor Emil által összeállított Toldi - szótár (amely a műben előforduló összes szót tartalmazza) a költő helyesírásával közli ezt a mondatot, a szót magát kötőjellel. Az előtagnak ilyen kiemelése a kötőjel előtt arra vall, hogy Arany „emberélet hosszúságú idő” jelentésben használja ezt a szóösszetételt. Valóban, a Toldi cselekményének ideje (az 1340-es évek) és megírásának ideje (1846) között eltelt mintegy ötszáz esztendő úgy felel meg a „majd kilenc-tíz ember- öltő”-nek, hogy a költő 50-60 évnek számította. Ez a kettősség régóta nyelvi tény, el kell tehát fogadnunk. Ha azonban a szövegkörnyezetből nem derül ki világosan, melyik jelentésben használjuk a szót, ajánlatos helyette vagy mellette valamilyen más, egyértelműbb kifejezést (is) alkalmazni - tanácsolja a Nyelvművelő kézikönyv. Kívánatos, hogy a jövőben megjelenő szótáraink e szép szavunknak mind a két jelentését feltüntessék. Akkor az Arany János-i, vagyis az eredeti értelemben is használatos lehet, s a szövegkörnyezet alapján mindenki - közöttünk érdeklődő barátom is - pontosan meg tudja állapítani, hogy milyen hosszú időtartamot ért rajta a használója. Rónai Béla Új elmélet Tutanhamon haláláról Almában ölték meg a fáraót? A legújabb feltételezések szerint Tutanhamon fáraót álmában ölték meg - adta hírül a Daily Telegraph. Amerikai tudósok az ókori egyiptomi uralkodó fejéről 28 évvel ezelőtt készített röntgen- felvételeket tanulmányozva megállapították, hogy a fáraó koponyáján ütés okozhatta sérülés található. Az ütés nyoma a fej hátsó részének egy olyan védett területén van, ahol baleset vagy verekedés során nem keletkezhet sérülés. Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy a fáraót hátulról vagy álmában érte a támadás - állítja Bob Brier egyiptológus. Véleménye szerint valószínű, de nem teljesen bizonyított, hogy gyilkosság történt. Könnyen lehet, hogy a végzetes csapást az alvó fáraóra mérték. A koponyacsont egy megvastagodott része több hónapos szenvedést okozhatott, és a birodalom kormányzására is képtelenné tehette a 18 éves korában elhunyt uralkodót. Reuter szerint a gyilkosság lehetőségét először a röntgen- felvételek elkészítője, R. G. Harrison, a liverpooli egyetem kutatója vetette fel, de dr. John Taylor a londoni British Mu- seumtól a meglévő bizonyítékokat nem találta meggyőzőnek, hiszen nem tudni, milyen körülmények között, illetve a halál előtt vagy annak beállta után keletkeztek ezek a sérülések. Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés szeptember 13- án (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az augusztus 31-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Jobban örülnék, ha olvasás előtt befejeznéd ezt a könyvespolcot!” Utalványt nyertek: Dóba Irén 7623 Pécs, József A. u. 28., Kőberling Jenőné, 7720 Pécsvá- rad, Ady E. u. L, Miha Mihály, 7633 Pécs, Gosz- tonyi Gy. u. 6/C., Németh Andrea, 7633 Pécs, Lotz Károly u. 33., Talabér Magdolna, 7952 Gerde, Béke u. 88., Az utalványokat postán küldjük el.
