Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-01 / 209. szám

1996. augusztus 1., csütörtök VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Szigetvári körkép Az anyatej Világnapja A szigetvári Városi Védő­női Szolgálat az önkor­mányzat támogatásával az Anyatej Világnapja alkal­mából ünnepséget szervez ma, augusztus elsején 15 órai kezdettel a Városháza dísztermében. A rendezők szeretettel várják az édesa­nyákat, kismamákat. Polgármesteri fogadóóra Mozsgai Péter polgármester ügyfélfogadási rendje meg­változott. A testület döntése értelmében a polgármester minden héten szerdai napon 8 órától 12 óráig tart foga­dóórát Szigetvár város ál­lampolgárai részére. A Pol­gármesteri Hivatal kér min­denkit, hogy az ügyfélfoga­dási időt szíveskedjen betar­tani. Útépítés A 6-os számú főközlekedési út Szentlőrinc utáni szaka­szán, Barcs irányában útépí­tési munkát, aszfaltozást végez a Strabag Hungária Kft. a vasúti felüljárón. Az áthaladás fokozott figyelmet igényel, néha rövidebb időre forgalomkorlátozásra kell számítani, illetve egy sávba terelik az arra haladókat. Vásár-sziget ’96 Szeptember 5. és 8. között kerül idén megrendezésre Szigetváron a Városi Sport­csarnokban a Vásár-sziget ’96 elnevezésű élelmiszeri- pari, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és kézműves kiállítás. Az oldalt összeállította: Stefanits Csaba Török konzulátus kezdi meg működését Legfontosabb a megbékélés Horváth László fotók: Tóth Szigetvár várossányilvánításá- nak 30. évfordulóján török konzulátus kezdi meg működé­sét a város főterén, a Zrínyi téren. A török állam a tisztelet­beli konzuli feladatok ellátására Horváth Lászlót kérte fel, a ki­nevezése már korábban, az el­múlt év decemberében megtör­tént. Horváth László a szigetvári Melio-Start Kft. ügyvezetője. Ez a cég volt az, amelyik felépí­tette a város határában található török emlékparkot egy hónap - a vállalt határidő - alatt. Ekkor kezdődtek a török állammal a kapcsolatok, azóta számos megbízást kaptak a Magyaror­szágon található török kori épü­letek felújítására. A konzul feladata a két or­szág közötti gazdasági, illetve kulturális kapcsolatok kialakí­tása lesz, valamint a már meg­lévő kapcsolatok továbbfejlesz­tése, ápolása. Ezekkel kapcsolatban Hor­váth László a következőket nyi­latkozta lapunknak: - A konzu­látus megnyitásának helyszíne nem véletlen, hiszen hazánkban talán Szigetvár rendelkezik a legtöbb török múlttal. Nem sza­bad azt sem elfelejteni, hogy itt halt meg a legnagyobb uralko­dójuk, törvényhozójuk is, II. Szulejmán szultán. Azoknak az időknek már azonban rég vége van, most a legfontosabb fel­adat a megbékélés. Meglehető­sen nagy az érdeklődés Török­országból Szigetvár iránt, főleg gazdasági és kulturális téren. Remélhetőleg a konzulátus mű­ködése fellendíti majd a kap­csolatokat, megindulhatnak be­ruházások is. Remélem több török turista fog majd idelátogatni, azok a vendégmunkások is, akik csak átutaznának az országon. A tö­rököknek „zarándokhelye” le­het Szigetvár. Mozsgai Péter, Szigetvár polgármestere elmondta, hogy óriási fegyverténynek tartja a konzulátus megnyitását a két nép barátságának terén. Re­méli, hogy gyümölcsöző gaz­dasági kapcsolatok indulnak útra, ebben a kérdésben már több lépés is történt, többször jártak török gazdasági vezetők a városban. A polgármester szerint már maga a konzulátus megnyitásá­nak ténye is emeli a város rang­ját. Az emlékpark mérföldkő volt a kapcsolatfelvételben Szigetvár a filmesek „Paradicsoma” lesz Tág pupillák az V. Retina fesztiválon 11 országból 60 alkotó 120 művét hozza el Ötödik alkalommal rendezik meg Szigetváron a filmesek, videósok egész seregét vonzó Retina-fesztivált. A rendezvény a millecentenáriumi program- sorozat része, ezért is került idén megrendezésre, egyébként csak jövőre került volna rá sor. Az ötödik fesztiválon 120 mű kerül bemutatásra mintegy 60 alkotótól, 11 országból. Eu­rópán kívül még három konti­nensről érkeznek majd a művé­szek, illetve filmek, hogy aztán augusztus 15-től közösen te­kinthessék meg egymás alkotá­sait. Mint azt Hanczik Jánostól a fesztivál rendezőjétől meg­tudtuk, idén főleg videóművé­szek képviseltetik magukat al­kotásaikkal. Az érdeklődők számtalan ér­dekességgel találkozhatnak majd, a vetítésekkel egy időben képzőművészeti kiállítást is rendeznek helyi művészek munkáiból^ a Tinódi Lantos Se­bestyén Általános Iskolában, ami egyébként a vetítéseknek is otthont ad. Ekkor lehet majd megtekinteni a gyermekraj zpá- lyázat munkáit is, amire egyéb­ként több mint százan pályáz­tak. Hanczik János szerint a „szem ünnepe” lesz Szigetvá­ron négy napon át. A fesztivál a második napon - immár szokás szerint - Drá- vafokra költözik, az ottani Mű­velődéi Házban lesznek a vetí­tések, illetve a község önkor­mányzata vendégül is látja a művészeket. Bemutatásra kerül majd a népszerű „Kisváros” című tévé- filsorozat néhány epizódja is, amit eddig még nem láthatott a nagyérdemű. Igazi csemege lesz a japánból érkező Pteuro Koike szakíró, rendező alko­tása. A művész negyedszer jön már Szigetvárra Kobe-ból, ab­ból a japán városból, amit ta­valy szinte elpusztított a föld­rengés. Képviselteti magát a híres brit London Electronic Aris nevű társaság is több filmmel, s ami szintén érdekes, csak Tö­rökországból 8 rendező jelezte részvételét. Hanczik János elmondta, hogy a rendezők egymásnak küldözgették a jelentkezési la­pokat külföldön, nagyon nép­szerű a fesztivál a filmes ber­kekben. Egyébként az ő alkotá­saiból is bemutatásra kerül két film. „Fekvő-rendőrök”, azaz útkiemelések készülnek Szigetvár főutcáján. A legádázabb gyorshajtók is kénytele­nek lesznek így lassabban közlekedni, ha másért nem, hát a gépjárművük épségéért. Illetve cél az, hogy akiknek nincs halaszthatlan dolga a belvárosban, válasszák inkább az el­kerülő utat, még ha valamivel hosszabb is. fotó: tóth Anyatej és Cherry Coke Ha egy évszázaddal ezelőtt odalépnénk egy szoptatós anyához és ba­batápszert kínálnánk a kisded számára, valószínűleg hülyének néz­nének minket. Két évszázaddal ezelőtt ugyanezért lehet, hogy mág­lyán égnénk el. Egy évszázad múlva már a természetesen szoptató anyákat tartják majd háborodottnak, két évszázad múlva pedig ... ezt inkább hagyjuk Ma, 1996-ban, a modem civilizáció a pubertáskorba lépett: mutál, koordinálatlanul mozog, mellei nőnek, végtagjai omiótkmul meg­nyúlnak, a végletekig változékony és felháborítóan szétszórt. Ennek egyik jele, hogy az anyákat külön figyelmeztetni kell, hogy szoptassa­nak és kevesebbet használják a „mű” dolgokat. Erre szolgál ugyebár az Anyatej - immár hagyományos - világnapja, melynek során védő­nők védik védelemre szoruló védencüket: az anyatejet, az anyák „bí­rósága” előtt. Nem divat az anyatej, viszont dívik a „mű". Elképzelhető, hogy két évszázad múlva a csecsemők Cherry Coke- ot szívnak majd magukba és gumicukorkát szopogatnak hozzá, mi­közben hangos techno-zene szól és a képernyőn némi vérrel körített hollywoodi megaprodukció szolgál a jelenet hátteréül. Rendes Van hol könyvet venni A kis üzletet a turisták is kedvelik Már szombaton és vasárnap is kedvükre válogathatnak a szi­getváriak és az odaérkező turis­ták a könyvek, térképek, folyói­ratok, újságok között a Vigadó­ban lévő könyvesboltban. A kis üzletet működtető Sziki Bt. nemrégiben döntött úgy, hogy a sokféle könyv - szépirodalom, kötelező olvas­mányok, albumok, kifestők stb. - mellé mindenféle újságot is rendel. Mindemellett térképek is kaphatók, mint megtudtuk ezek nagyon népszerűek a városba látogató turisták körében, és sokan keresik azok is, akik ki­rándulni indulnának Szigetvár­ról a szomszédos városokba, a Zselicbe, vagy akár a Me­csekbe. A bolt mellett kis kávéház is működik, ahol el lehet olvasni a bolt lapjait. Megszűnt tehát az az áldat­lan állapot, hogy az olvasni vá­gyó szigetváriaknak el kell utazni más városba azért, hogy könyvet vásárolhassanak. Bőrszobrok a szigetvári Vigadóban Vasárnapig tekinthetik meg az érdeklődők Szigetváron a Vigadóban Farkas István grafikus és Borsos Péter bőrszobrász alkotásait. Farkas István 1949-ben született az erdélyi Gör- gényüvegcsűrön, 1972 óta él Magyarországon. Számos csoportos kiállí­táson mutatták be alkotásait Erdélyben és Magyarorszá­gon, illetve Európa több or­szágában, Olaszországban, Svájcban, Franciaország­ban. Borsos Péter 1950-ben született Kőszegen. Kez­detben zenével, tánccal, festészettel foglalkozott, 1985 után kezdett bőrből faliképeket és szobrokat készíteni. A falakat is gyomlálni kellene, mert a török után, a természet veszi be a szigeti vár falait FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Hirdetésfelvétel Szigetváron Szigetvári Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szentlászlói és somogyhárságyi kirendeltségei

Next

/
Oldalképek
Tartalom