Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-05 / 213. szám

Egérrel harcolnak Pécsi szúnyogok, Bővülhet a kamarák a bűnözök: ellen reszkessetek! hatásköre (2. oldal) (3. oldal) (11. oldal) Már csak 1 hét és ismét kiderül: a PERFEKT jobb. Addig is telefonáljon: (30) 560-052 PERFEKT ... JÓ TUDNI perfekt® Hét arany, négy ezüst, tíz bronz Magyar sikerekkel búcsúztunk Atlantától Kőbán Rita: aranyérem kajak egyesben, Horváth Csaba-Kolonics György: negyedik hely párosban szombaton bronz, vasárnap arany Kovács István: a szombat este aranyművese, A csapatsportok egyetlen magyar érmese aki az esélyt győzelemre vitte a női kézilabda válogatott Schmitt Pál egykori olimpiai bajnok, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke majdnem tökéletes jósnak bi­zonyult. Az elutazás előtt hu­szonegy érmet várt a magya­roktól 7 arany, 7 ezüst, 7 bronz elosztásban. Telibe találta az érmek, s ezen belül az aranyak számát, az ezüstök és a bronzok elosztásában egy picit tévedett. Minden bizonnyal boldogabb lenne most, ha alaposan mellé­fog, s mondjuk három tucatnyi érmet gyűjtünk, de hát... Szombat délelőtt még nagyon messze voltunk a 21-től is. S aztán úgy zajlottak le a szombati kajakdöntők, hogy nem lettünk arannyal gazdagab­bak. Ám ezüstöt ért el a Csípés Ferenc, Rajna András, Adrovicz Attila, Horváth Gábor összeté­telű férfi kajak négyes, bronzot kapott kenu egyesben Zala György, s ugyancsak harmadik lett a Horváth-Kolonics kenu kettős. Este aztán Kovács István sétagaloppban verte a félelme­tesnek beharangozott kubai Me- sát, s megvolt az ötödik arany. Még később a kézilabdás lányok hajrázták le a norvégokat, s sze­reztek újabb bronzot. Vasárnapra már csak a La­nier tavon voltunk érdekeltek. Öt kajak-kenu versenyszám­ban. S egyetlen versenyzőnk sem maradt helyezés nélkül. Pulai Imre kezdte egy bronz­zal kenu egyesben, Kőbán Rita arannyal folytatta kajak egyes­ben. A Bártfai-Gyulay kajak­kettős a hatodik helyig vitte, Horváth és Kolonics azonban néhány milliméterrel megverte a világot - ez lett a 7. arany. A zárószámban a Mednyánszky- Kőbán női kajak kettes még el­csípett egy negyedik helyet, s számunkra ezzel véget ért az at­lantai olimpia. Úgy, hogy a nem hivatalos pontversenyben a tizedik helyen végeztünk. (Részletek a 13-14. oldalon) Kelendő volt a gyertya a búcsúban FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Búcsú a Havihegyen A Havihegyen tartott, nagy múltra visszatekintő Havas Boldogasszony-búcsú az utóbbi években egyre népsze­rűbb és egyre ünnepélyesebb eseménye Pécs városának. A hegytetőn álló, kis fehérfalú kegytemplomba már szombat délután rengeteg Havas Boldo­gasszonyt köszöntő zarándok érkezett, hogy részt vegyen a búcsút megnyitó litánián, majd az esti püspöki szentmisén. (Folytatás az 5. oldalon) Óriásdinnyék a mérlegen A világ legsúlyosabb görög­dinnyéjét a Guiness-rekordok könyvének feljegyzése szerint az ÜSA-ban, Tenessee állam­ban nevelte fel egy úr 1990- ben. Az óriásgyümölcs 118,84 kilogrammot nyomott a mérle­gen! Kis ország - kis dinnye, mondhatnánk, hiszen a legna­gyobb magyarországi, mely egy hivatalosan meghirdetett versenyen hozta el a pálmát, jócskán alatta marad az ameri­kai rekordnak. Tavaly a Heve­sen rendezett megmérettetésen egy mindössze 16,80 kilós dinnye gazdája nyerte el az 50 ezer forintos fődíjat. A Zöldségtermesztők Orszá­gos Találkozója és Kiállítása keretében szombaton újra mér­legre kerülnek Hevesen a leg­nagyobb magyar „görögök”. A beérkezett nevezések között ba­ranyai termelő neve ezidáig (Folytatás a 3. oldalon) Sürgősen cselekedni kell A romák felemelkedésének kulcsa a tudás Olyan sajátos oktatási in­tézményrendszert kell létre­hozni, amely az óvodától az egyetemig segíti a magyaror­szági roma közösség felzár­kózását. Ezt a köztársasági elnök mondta azon az em­lékünnepségen, amit a nagy- kanizsai kisebbségi önkor­mányzat rendezett szomba­ton a holocaust cigány áldo­zatainak tiszteletére. Göncz Árpád hangsúlyozta: a romakérdés összmagyar ügy, amelynek megoldása az or­szág égetően sürgős feladata. A roma közösség művelődési hátrányát és ezzel összefüggő tragikus munkaerő-piaci helyzetét, lélek- és szellem­romboló szegénységét, két­ségbeejtő egészségi állapotát csak az ismeretek gyarapítása, az oktatási lehetőségek meg­teremtése szüntetheti meg. Az államfő kijelentette: meggyőződése, hogy a tenni­valók sürgősségét a kormány is felismeri. Ezt bizonyítja az az elhatározása, hogy idén egymilliárd forintot, jövőre pedig ötmilliárdot fordít inf­rastruktúra-fejlesztő és lakó­helyteremtő közmunkákra a szociálisan veszélyeztetett helyzetben lévő települése­ken. A pénz elosztásakor döntő szava lesz a kisebbségi önkormányzatoknak. A köztársasági elnök ko­szorút helyezett el a holocaust cigány áldozatainak emlék­szobránál. Nemzetközi illemtan Viselkedési szabályok határainkon túl Kellemetlen meglepetés érheti a hazánkfiát, ha nem tájékozó­dik előre arról, milyen szoká­sok élnek abban az országban, ahová tart. Az általános illem- szabályok természetesen min­denhol érvényesek, mégis néha éppen egy ártatlannak tűnő mozdulat, gesztus robbantja ki a helybeliek haragját. Feltűnő, kihívó viselkedéssel egyébként sem kell keresni a bajt a határokon túl sem. A leg­több magyar turista nem beszél idegen nyelvet, vagy nem jól, ezért mondanivalóját kézmoz­dulatokkal kíséri. Egyes jelek azonban külhonban sértésnek számítanak, ahogyan bizonyos viselkedés is az. Vigyáznunk kell, hogyan gesztikulálunk, milyen az arckifejezésünk. Alapvető példa, hogy míg a leg­több országban az igenlést bó- logatással fejezik ki, addig a bolgároknál ez a nemlegest vá­laszt jelenti. Ha egy olasz az állát dör- zsölgeti, akkor nem tanácsta- lankodik éppen, hanem azt akarja kifejezni, hogy beszélge­tőtársa nem szimpatikus a szá­mára, s jobb lenne, ha elmenne. A görögöknél ugyanezt szét­terpesztett ujjakkal egymáshoz illesztett tenyérrel jelzik. A nemtetszés jele különös a törököknél, ők cipőtalpukat fordítják a felé, aki kihívta el­lenszenvüket. Ha felemelik a kezüket, behajlítják a hüvelyk­ujjukat, s a többit mozgatják, az tetszésre, helyeslésre utal. (Folytatás a 3. oldalon) Repülni méregdrágán is jó A vállalkozó kéri, ne írjam le se a nevét, se a foglalkozását, úgy is van már elég irigye. Pláne, ha megtudnák, hogy nemrég magánrepülőgépet vásárolt.- Most mondjam azt, hogy a majd harminc éves gépem kevesebbe került, mint egy használt Audi 4-es személy­autó? Gyerekkori álmom a repülés, már középiskolás ko­romban vitorláztam. Most le­galább a saját egymotoros gé­pemmel röpködhetek ked­vemre, ha . . . - sokat sejte- tően hagyja befejezetlenül a mondatot. A mondat tulajdonképpen egy túlontúl hosszú, pilótaje­löltre, pilótára és gépre egya­ránt vonatkozó ezernyi felté­telt és szigorúbbnál szigorúbb előírást tartalmazó felsorolás legelején szakadt meg. Ez a pogányi repülőtéren derül ki, amikor Kiss Zoltán reptérve­zető és Derner Henrik főok­tató mondandóját hallgatom. Egy 25-30 éves használt kisgép már 23-60 ezer német márkáért is beszerezhető Né­metországból vagy az USA- ból. A hobbirepülők többnyire nem egyedül, hanem néhány fős baráti társaságban dobják össze az árát, hogy később is győzzék a kiadásokat. Mivel a repülés biztonsági szem­pontból is egészen más mint az autózás, a légi járművek dokumentációjából hitelt ér­demlően megállapítható an­nak állapota - hamisítása a (Folytatás a 3. oldalon) ♦ i k 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom