Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-03 / 211. szám
10 Dhnántúli INapló Gazdaság 1996. augusztus 3., szombat A pécsi O.K. Magyar Kesztyű KT-nál július első két hetében volt a leállás, azóta ismét gőzerővel készítik a divatkesztyűket svájci, német és amerikai piacra fotó: Tóth László Nyári leállás: kevés megtakarítás Javult az MNB japán minősítése A Japan Credit Rating Agency javította a Magyar Nemzeti Bank kötvényeinek minősítését. Az eddigi BBB minősítés helyett egy fokozattal jobbat, BBB pluszt adott az MNB értékpapírjainak, főként a külső és belső pénzügyi egyensúly nagymértékű javulása miatt. A döntés kapcsán Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta: az elmúlt egy évben kedvezően változtak az ország adósságszolgálati mutatói. Az idén az export- bevétel várhatóan eléri a 14- 15 milliárd dollárt. Idegen- forgalomból és egyéb forrásból további 3-4 milliárd dollár jövedelemre számíthatunk. így a reálgazdasági tranzakciókból származó összes bevétel 1996-ban 18 milliárd dollárra tehető. A nettó adósságállomány lényegesen csökkent. Május végén 14,3 milliárd dollár volt az ország nettó tartozása, míg az MNB és az állam nettó külföldi adóssága már csak 10 milliárd dollár körül alakul. így az egyéves devizabevételnek az adósságállomány csupán 80 százalékát teszi ki. Egy évvel korábban még 100 százalék körül alakult ez a mutató. Ezek alapján javította a hitelminősítést a JCR, amely korábban is ajánló minősítést adott az MNB-nek. Magyar-szlovén üzleti találkozó A hagyományos magyarszlovén gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara üzletember-delegációt szervez a Radgonai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Nemzetközi Vásárra. A találkozó, amely augusztus 29-én 10 órakor kezdődik Radencin, a PB KIK ügyfélszolgálatán és a kereskedelemfejlesztési osztályán lehet jelentkezni. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 236,68 Görög drachma (100) 64,81 Német márka 103,35 Olasz líra (1000) 100,59 Osztrák schilling 14,69 Spanyol peseta (100) 121,36 USA-dollár 153,04 Tulajdonképpen nincs is megtakarítás, ha az üzem a nyári szabadságolások idején leáll, mert a költségeket úgyis egész évben teríteni kell, s a nyári leállást 12 hónapban kell behozni. A termelési tanácsadó cég, a Czipin & Partner legalábbis ezt állapította meg felmérései során. Egyre több magyar üzem veszi át azt az egyébként húsz éve a nyugateurópai szakszervezetek által kivívott jogot: egyszerre adják ki a dolgozók szabadságát. A kérdés most már csak az, mennyire befolyásolja ez az egész évi termelést. A tanácsadó cég első megállapítása szerint még mindig kevés a leálló magyar vállalkozások száma, hiszen nyugaton ilyen időszakban a cégek nagy része kiadja a dolgozóinak szabadságát, részlegesen leáll a gyár, legtöbb helyen a karbantartók veszik át az irányítást. Ezt a stílust a magyar cégek közül leginkább a német tulajdonban lévő cégek vették át, a termelő vállalatok zöme azonban, hivatkozva arra, hogy a kiesést nem tudják pótolni, a folyamatos működés mellett maradtak. A tanácsadó cég felméréssel alátámasztott megállapítása szerint a nyári leállások esetében inkább csak költségátcsoportosításról lehet beszélni, s nincs valós költségmegtakarítás. A legtöbb üzemben nem végeznek ezzel kapcsolatos számításokat, inkább csak becslések alapján hoznak döntéseket. A valóságban nem is olyan nagy a megtakarítás: az energia- és más üzemeltetési költségek kivételével minden más kiadás, így például a személyzeti költségek, a vakáció idején is megmaradnak. A másik oldalon viszont új kiadásokat kell figyelembe venni: a gépek leállításnak, majd újraindításának sokba kerül, amelyek különösen a meleg technológiák estén nagyon magasak lehetnek. Ráadásul sok cégnél nyáron végzik el a berendezések időszakonként szükséges karbantartását, s ez újabb többletkiadást jelent. A tmk-dolgozók a leállítás idején is az üzemben maradnak, fizetni kell a bérüket, az újraindítás után veszik ki szabadságukat, vagyis amikor a gépek folyamatosan működnek, már nem lesz karbantartó a gyárban. A felmérés tapasztalatai szerint nem sokkal jobb a helyzet azoknál a cégeknél sem, ahol a vállalat ugyan nem szünetelteti működését, csak a dolgozók nagy része egyszerre megy szabadságra. Mindenki ismeri ezt a helyzetet: a keresett ügyintéző nincs a helyén, a helyettese sem található meg. A tanácsadó cég azt ajánlja, hogy a cégek készítsenek részletes helyettesítési tervet, s a munkatársak időben adják át egymásnak a folyó ügyeket. B. G. Cél a honi termékek piaci pozíciójának javítása Ilyen még nem volt: agrármarketing A közelmúltban megalakult a Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum. All szakemberből álló nonprofit társaság az idei csonka évben 100 millió forintból gazdálkodhat. A közösségi agrármarketing-tevékenység nem ismeretlen az Európai Unió tagállamaiban sem. A közösséghez való csatlakozás komoly kihívást jelent az agrárgazdaság számára. A mind kevesebb állami támogatást csak az eddigieknél ügyesebb értékesítéssel lehet majd ellensúlyozni. Ezzel a céllal hívta életre a kormány a Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Közhasznú Társaságot (MKAC Kht.). A nonprofit szervezet feladata menedzselni az agrárgazdaságot itthon és külföldön. Dr. Gaál Béla kandidátus, az MKAC ügyvezető igazgatója lapunknak adott nyilatkozatában elmondta: a közösségi marketing nem egyes termékek, hanem termékcsoportok illetve egy-egy ágazat piaci megjelenését irányítja. Bár az agrárgazdaság számos területre bontható, termékei egy valamiben mégis azonosak: Magyarországon termelték, termesztették őket. Itthon, és a külföldi piacokon a magyar áru rangját kell megteremteni. Az agrárexport elsődleges célpiacai az éledő délszláv és a lábadozó FÁK országok. Az MKAC azonban távol-keleti bemutatkozással is kacérkodik. A marketing eszköztárából leginkább a kiállítások, vásárok szervezését, katalógusok kibocsátását választják majd a szakemberek. A magyar termékek hírverésénél pedig hazánk már meglévő kulturális, gazdasági, sőt rokonsági kapcsolataira is támaszkodnak. Gaál Béla szerint az igen éles versenyben nem szabad a marketing költségein spórolni. Jó minőségű, megfizethető termékkel teli a világpiac. Ebben a helyzetben a nyereséghez valami más is kell, s ez a kifinomult marketingtechnika. Az MKAC ősszel ismerteti programját. B. B. ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Hossz és bessz váltakozva Bessz és hossz egyaránt jellemezte a Budapesti Értéktőzsde részvényszekcióját ezen a héten. A BUX hétfőn 3000 pont alá süllyedt, majd pénteken ismét visszatért a háromezres határ fölé. A gyógyszergyári papírok közül a Richter volt a legeredményesebb. A hét elején alig ért többet, mint 6000 forintot, viszont pénteken már 7000 forint felett zárt. A gyógyszergyári papírból 7050 forinton kelt el egy 23 ezres részvénycsomag is. Ez az emelkedés a most nyilvánosságra hozott kitűnő félévi eredmények miatt érthető is. A többi gyógyszergyári részvény is jó eredménnyel zárta a pénteki napot: a Human 1800, az Egis 7900 forinton fejezte be a pénteki kereskedést, amely rendkívül jelentős árfolyamnyereség az egy nappal korábbi 7520 forintos záróárfolyamhoz viszonyítva. Jól szerepelt a Mol is, a hét elejei 1500 forintos stagnálást követően pénteken 1620 forinton zárt. Értékvesztést könyvelhettek el ugyanakkor a BorsodTB-ALAPISMERETEK Egészségbiztosítás (4.) Sorozatunkban az egészségbiztosítási alapfogalmakkal ismertetjük meg olvasóinkat. Ki mennyi járulékot fizet? A járulék az az összeg, amelyet a biztosítottnak, a munkáltatónak az ellátásokat (például a munkanélküli-ellátást) folyósító szerveknek, valamint egyes társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyeknek (illetve utánuk a központi költségvetésnek) kell bevallaniuk és befizetniük a társadalombiztosítási ellátások folyósításának és kifizetésének ellentételezéseként a tb számlájára. A járulékok alapját képezik - a különböző jogviszonyoktól függően - a személyi jellegű kifizetések, a folyósított bérpótló ellátások (munkanélküli-segély, képzési és átképzési támogatás, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj), a tagi jövedelem, a személyijövedelemadó-alap és a különféle tevékenységek végzése elismeréseként kifizetett díjazások összegei. A társadalombiztosítási járulék összetevői: a 24 százalékos nyugdíj-biztosítási, a 18 százalékos egészségbiztosítási járulék. A társadalombiztosítási járulék mértéke így 42,5 százalék. (Az előbbi a nyugdíj-, az utóbbi pedig az egészségbiztosítási ágazat javára kerül elszámolásra, a két ágazat folyósításának fedezetére.) Egyéni járulékok: ha a jogszabály másként nem rendelkezik, a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulék mértéke 6, az egészségbiztosítási járulék 4 százalék. Egyes bérpótló támogatásban részesülők (munkanélküli-segély, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj) csak nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettek. Baleseti járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásban a kiegészítő tevékenységet folytató tag után kell fizetni. Alapja a személyijövedelemadó-alap. Mértéke 10 százalék. A kiegészítő tevékenységet folytató személyek - meghatározott biztosítási események bekövetkeztekor - baleseti ellátásra jogosultak. Chem tulajdonosai. A hét elején 2650 forintról 2400 forintra zuhant a papír, amit a hét végére sem tudott behozni, 2550-en zárt. A bankpapírok esetében az OTP 2050 forinton zárta a kereskedést. Az Inter-Európa Bank részvényei járták be a legérdekesebb utat. Hétfőn 33 000 forinton kezdett a papír, szerdán csupán 29 000-re taksálták, pénteken már 34 000 forinton zárt. Igaz, ezt az árfolyamot egyetlen egy, a tőzsdezárás előtt pár másodperccel történt bejelentés határozta meg. A kárpótlási jegy piacán egész héten 340 forint körül kötötték az üzleteket. A tőzsdén kívüli piacon nem volt olyan változás érzékelhető, amely a tőzsdei áresésre és -emelkedésre lenne visszavezethető, az egész héten stabilan tartották magukat az árfolyamok. Az egy hónapos lejáratú diszkont kincstárjegy piacán kétszeres túljegyzés mellett 23,67 százalék a hozam. Králik István Cashline Bróker k k i 4 )
