Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-31 / 237. szám

1996. augusztus 31., szombat Bányász- Es Villamosnapi Kitüntetettek Dtinántúli Napló 11 Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt Emberek védelméért felel Érdekes, egyben felelősségtel­jes a munkája Pallós Péter bá­nyamérnöknek. Gázkitörés el­hárítási vezetőként a mélyben dolgozó emberek biztonságá­ért, mondhatni életéért felel. 7 A miskolci egyetemen 1969-ben végeztem, de mivel akkor is létszámleépítés volt a bányában, csak 10 évvel ké­sőbb tudtam elhelyezkedni Zo- bákon - mondta az 51 eszten­dős szakember, akinek munká­ját a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével ismerték el az idei bányásznapon. - A gáz­kitörés itt a Mecsekben a leg­nagyobb bányaveszély. Sze­rencsére elmondhatom, hogy munkám alatt súlyos baleset nem történt, és váratlan gázki­törés sem volt. Amíg Zobák- bánya működik, addig én is Pallós Péter FOTÓ: LÄUFER L. Kiváló Bányász Adni a rászorulóknak szeretném itt folytatni a mun­kámat, és nagyon bízom benne, hogy sikerül elérni, hogy a bá­nyászok minél kisebb veszély­nek legyenek kitéve munkájuk idején. K. E. Farkas Géza, a Mecseki Szén­bányák Szakszervezeti Szövet­ségének elnöke. Az 52 éves ér­dekképviseleti vezető 1962-ben végzett az esztergomi Bánya­gépészeti Technikumban, azóta kötődik a mecseki bányákhoz.-A gépüzemben 16 éve vá­lasztottak meg szakszervezeti titkárnak, azóta tevékenykedem a bányász érdekvédelemben - mondta a kitüntetett; - Öt évvel ezelőtt lettem a vállalati szövet­ség alelnöke, majd elnöke. Saj­nos a bányász érdekképviselet sok ellentmondást hordoz, és eredményességét kedvezőtlenül befolyásolta, hogy a szakembe­rektől kevés segítséget kaptunk álláspontjainak megvédéséhez. Munkánk ma, a bányászat meg­szűnésének idején sem kevés. Adni szeretnénk a rászorulók­Kiváló Bányász Aki mindent tud a Mecsekről Farkas Géza fotó: müller a. nak, minél többet, ha az aktív szakszervezet nem is létezik már, akkor is. Képletesen, hogy a nyugdíjas bányász 10 év múlva is járhasson fürdeni Si- kondára .. . olcsón. K. E. Nincs még egy ember a Me­csekben, aki a bányamunka annyi változatát végigcsinálta, mint Varga Ernő', a Mecseku- rán Kft. bányaigazgatója.- 1953-ban Ajkán kezdtem a vájáriskolát, de az uránbánya indulásától kezdve a Mecsek­ben dolgoztam - mondja a bá­nyavezető. Sorolhatnánk aztán, mikor, hol, milyen mérnöki munkakörben tevékenykedett, hogy végül 22 éven át külön­böző helyeken felelős műszaki vezetőként ténykedjen. Nem maradt ki egyetlen szakterület sem: uránbánya, aknamélyítők, szénbányák, bányahatóság, és mindenütt irányítói posztot bíz­tak a szakemberre. A bányaépí­téstől a termelésig minden munkában megállta a helyét, s mikor arról kérdeztem, miként Varga Ernő FOTÓ: LÄUFER L. látja a jelenlegi helyzetet, tö­mören így válaszolt: a bányá­szat átalakítása szükségszerű volt, de ma egyértelműen lát­szanak a folyamat politikai in­díttatásából fakadó negatív kö­vetkezmények. M. B. E. Kiváló Bányász Váj végi hagyománytisztelet Keszthelyi Tibor a zobáki kettes körlet elővájásában szakvezető vájár. Elmondása szerint na­gyon szereti a munkáját, amivel családi hagyományt folytatott, hiszen apósa is a bányában dol­gozott. A föld alatt nyújtott ki­emelkedő teljesítményét most Kiváló Bányász kitüntetéssel jutalmazták.- Kossuth-aknán kezdtem 1980-ban, aztán mielőtt ideke­rültem Zobákra, előtte évekig Bétán dolgoztam. Talán azt az aknát szerettem a legjobban, ahol már-már családias kis kö­zösségben végeztük éveken ke­resztül a munkánkat - mondta Keszthelyi Tibor. - Nagyon örülök a kitüntetésnek, az elis­merés bekeretezve kikerül majd a szobánk falára. De remélem, hogy tovább is szükség lesz a Keszthelyi Tibor fotó: laufer munkámra. Nekem másfél év hiányzik még a 4000 műszak betöltéséhez, de ha lehet, akkor nagyon szívesen maradnék to­vább, nyugdíjig is ezen a mun­kahelyen. K. E. Pusztafalvi János a komlói bá­nyászok azon gárdájához tarto­zik, akik egy aknában dolgoz­tak, amióta kikerültek az isko­lapadból. Vájáriskola, techni­kum, egyetem - ezek voltak a tanulóévek, majd következtek Zobákon a dolgos hétköznapok. Volt főbányamester, szellőzte- tési és tűzvédelmi megbizott, most pedig a felelős műszaki vezető helyettese - hogy csak a főbb munkahelyeit soroljuk fel. Munkája nagy részében a főbb bányaveszélyek elleni küzde­lem játszotta a főszerepet, arra a legbüszkébb, hogy itt 1992 óta nem fordult elő tragédia.-Én amondó vagyok: éljen sokáig Zobák-bánya! Ezt nem csak azért mondom, mert ez a munkahelyem, sokkal inkább azért, mert elhamarkodott lépés­Pusztafalvi János fotó: laufer nek tartom a bányák bezárását. Az ország energiaszükségleté­nek előállításakor még sokáig szerepet játszik a szén, a hazai ellátás egy részét pedig jó lenne itthon kibányászott energiahor­dozókból előállítani. B. G. Kiváló Bányász A csapatmunka ereje A keszthelyi születésű Szeglet István géplakatosként kezdte a munkát, de a magas bányászbé­rek 14 évvel ezelőtt rögtön az uránbánya felé fordították a fi­gyelmét. Már a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat III-as bánya­üzemében is nevet szerzett tár­sai közt a vájár, de az aknák összevonása után a petőci 19-es csapat (Szeglet István a csapat- vezetője) fogalommá vált az urántermelésben. Ritka a? olyan hónap, amikor 130 száza­lék alatt maradnak, s a 8 fős tár­saság igazi egységet alkot. Er­ről Szeglet István így véleke­dik: Soha nem bántam meg, hogy a 80-as évek végén, az aknászképzőt elvégezve nem engedtek el a csapatról, s nem­csak azért maradtam, mert kel­lett a vájár, hanem mert ez a Szeglet István fotó: mészáros kollektíva visszatartott. S hogy mennyit ér a Kiváló Bányász cím? Nos, az átadás előtt úton- útfélen gratuláltak kollégái, s bizony az egyik legmagasabb bányászkitüntetésnek rangja van a föld alatt is. M. B. E. Kiváló Bányász Megmenteni a vagyont Igencsak háládatlan szerep ju­tott az utóbbi években Kiss La­josnak, a Bányavagyon-haszno- sító Rt. értékesítési igazgató he­lyettesének. Ugyanis neki kel­lett lényegében minden ingó és ingatlant eladni, pénzt csinálni a valamikori termelő üzemek­ből. Az igazgató szerint a fel­adat óriási és egyben felemelő is, hiszen tevékenysége folytán a bányák „romjain” olyan vál­lalkozások „nőttek ki”, ame­lyek tevékenységükkel áő- megmentették a még meglévő értékeket. Föld alatt sohasem dolgozott, a Liász-program beruházási feladatai vonzották a bánya­igazgatóságra, ahol osztályve­zető helyettesi beosztásba he­lyezték. Később, amikor már a bányabezárások szele fújdo­Kiss Lajos fotó: müller a. gált, a vagyonhasznosító köz­pontot vezette. Elmondása sze­rint nagyon sokat jelent neki a bányászközösség, s örül annak, hogy munkáját ezzel a kitünte­téssel is elismerik. B. G. Kiváló Bányász Főszerephez jut a külfejtés Drescher László munkája egy híján 30 esztendeje kötődik a mecseki bányászkodáshoz. Öt­vennégy évesen jelenleg a kül­fejtés gépészeti főművezetője, de dolgozott a föld alatt is.- Annak idején Széchenyi- aknán kezdtem mélyművelés­ben, 1975-ben kerültem az ak­kor megalakult külfejtéshez. A mecseki bányászatnak ez az ágazata korábban inkább kiegé­szítő jellegű volt, csak a közel­múltban kapott egyre inkább nagyobb szerepet. Tíz évvel ez­előtt részese lehettem a külfej­tés első nagy gépi fejlesztésé­nek, akkor vásároltunk először nagyobb teljesítményű nyugati kotrókat, dömpereket. Az egy­kori kis teherautókat ma már 24 tonna teherbírású óriások vál­tották fel, és ehhez a növeke­Drescher László fotó: laufer déshez igazodott a termelés is. Remélem hosszú ideig számí­tanak még az ott kitermelt tüze­lőanyagra, hiszen 400 ember munkáját, 400 család megélhe­tését biztosítja az üzem. K. E. Kiváló Bányász Amikor a bányász vegyész Az uránra építette fel az életét Csővári Mihály, a Mecseki Ércbányászati Vállalat műszaki osztályvezetője. 1963 óta a cég dolgozója, s az indulása nem volt mindennapi, Szentpétervá- rott szerzett vegyészmérnöki diplomát, az első, uránra szako­sodott évfolyamon. A MÉV-nél évtizedekig foglalkozott vegyi­technológiákkal, mindemellett egyedülálló, hogyan jutott el a vegyész a Kiváló Bányász cí­mig. A kutatásokat kedvelő mérnök az uránérc-előkészítés munkálataiban mind az elmé­leti, mind a gyakorlati tevé­kenységben mindenkor aktívan részt vett, mégis a bányabezá­rással kapcsolatos környezet- védelmi teendők hívták fel iga­zán a figyelmet vegyészi mun­kájára. Most ugyanis az urán­Csővári Mihály fotó: mészáros bánya zagytereinek a tortyogói vízbázist szennyező hatásaival foglalkozik, s mint mondja, ke­zelhető a probléma, bár a szennyezett vizet mielőbb cél­szerű volna kiemelni. M. B. E. A Magyar Villamosenergia-ipar Megújulásáért Újítások, szorgos munka Dr. Kamarás Béla Emlékérmet vehetett át a Pécsi Erőmű Rt. ünnepségén dr. Ka­marás Béla műszaki igazgató és Pincehelyi Csaba villamos üzemi műszakvezető. Mindket­ten az erőmű működésének Pincehelyi Csaba fotó: müller kezdetétől ott dolgoznak, előbbi nevéhez számos techni­kai újítás (pl. a pécsi forróvíz rendszerek egyesítése), utóbbi­éhoz többször elismert kiemel­kedő munka fűződik. K. E. Kiváló Bányász Életemben bányász maradok Meglehetősen szófukar ember Szabados László. Nemigen sze­ret beszélni, mondják is róla, ő a tettek embere, inkább meg­csinál valamit, mintsem elma­gyarázza. A jelenlegi bányá­szok között azonban kevesen vannak, akik még dolgoztak a nagymányoki fejtésekben. Amikor ott bezárták az aknát, jött át Zobákra, sokáig bejárt, naponta tette meg az utat Nagymányokról, 1972-ben köl­tözött Komlóra. Az csak termé­szetes, nosztalgiával gondol fa­lujára, és lassacskán már a bá­nyászéletről is múlt időben tud beszélni.- Én életemben már csak bá­nyász maradok. Itt töltöttem le munkáséveimet, minden emlék ideköt. Voltam én sok minden, míg eljutottam jelenlegi beosz­Szabados László fotó: laufer tásomba, most üzemi műszaki irányító, tervező vagyok. De sajnos már nem sokáig. Szűkén mérve körülbelül egy évem van hátra a nyugdíjig, de ha tehet­ném tovább dolgoznék. B. G. Kiváló Bányász Imre Árpád volt a példakép Életemben sok emberrel talál­koztam, volt akitől tanultam, volt, akit csak elfogadtam, de Imre Árpádra felnéztem - mondja a harmincadik évét alig túllépett vájár, Fekete György. Nem a szó fizikai értelmében, hiszen nem volt magas ember, hanem szakmailag. Ó aztán ér­tette a bányát. Sellyén nem tudott lakáshoz jutni, fiatal nős emberként sze­retett volna önálló otthont, ezért jött 1984-ben Komlóra bá­nyásznak. Lakást kapott Kört- vélyesben, munkát meg Kos­suthon, ahol csillésként kezdett az Imre Árpád vezette fejtési csapatban. Ä bányaüzem fel­számolása után került át Zo­bákra, de már vájárként.- Fogalmam sincs, mit fogok kezdeni magammal, ha Zobá­Fekete György fotó: laufer l. kot is felszámolják. Szerintem az átképzés nincs megoldva, a vájár szakmámmal meg nem tudok mit kezdeni. De erre még nem gondolok, mert várni kell még a bezárással. B. G. á i » j

Next

/
Oldalképek
Tartalom