Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-30 / 236. szám

1996. augusztus 30., péntek A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Közoktatási konferencia A pécsi Apáczai Csere Já­nos Nevelési Központ októ­ber 24-25. között országos konferenciát tart közoktatási vezetőknek. Az előadások témái között szerepel a NAT, az intézményvezetői érdekérvényesítés, a vezetői autonómia kérdése. A je­lentkezéseket október 5-ig várják a Nevelési Központ­ban Bebesiné Túri Katalin­nál. Továbbképzés pedagógusoknak Intenzív, ingyenes pedagó­gus továbbképzést indít Pé­csett a Nevelők Házában a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Ezredfor­duló- és az Iskolapolgár Alapítvány. A téma: a pol­gári ismeretek és technikák az iskola világában. A rész­vételről tanúsítványt kapnak a jelentkezők, a kurzus 60 órás. Jelentkezni és infor­mációkat kapni Egerszegi Andreánál lehet, a 72/255- 513-as vagy a 06-60/491- 720-as telefonszámon. Teaszertartás Japánból Érdekes eseményre kerül sor ma a Japán hét kereté­ben Pécsett. Délután 5 óra­kor a Művészetek Házában japán teaceremóniát mutat­nak be, s az érdeklődők megismerkedhetnek a több száz éves szertartás eredeté­vel, művészetével. A prog­ram előtt 14 órakor video­filmeket vetítenek a Felkelő Nap országáról, 17 órakor pedig a japán család min­dennapjairól lesz szó. Pécs és Komló levegője Az ÁNTSZ Baranya Me­gyei Intézetének adatai sze­rint az augusztus 28-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jelle­mezték az egészségügyi ha­tárérték (100%) százaléká­ban: kéndioxid 22,9%, nit- rogéndioxid 28,7%, szén- monoxid 11,5%, szálló por 74,3%, ózon 24%. A szálló por napi átlagkoncentrációja a város belső területein meghaladta az egészségügyi határérétket. Délelőtt rövid időre a kéndioxid mennyi­sége megközelítette, illetve túllépte a megengedett szin­tet. Komló adatai: kéndioxid 2,6%, nitrogéndioxid 22%, szálló por 32,3%, ózon 16,6%. Komló levegőminő­sége megfelelő volt. Alkotótábor Bicsérden - A faluház ad otthon Bicsérden a másodszor megrendezett képzőművész alkotótábornak. A résztvevők, Erdős János, H. Barakonyi Klára, Herczeg László, Kutnyánszky Géza, Márkus Ilona, Pandúr József, Soltra Elemér és Vanyúr István egy hétig dol­goznak itt, az elkészült munkákat a községnek adományozzák. fotó: laufer László A PDSZ feltételekhez köti az óraszámemelést Mérséklődik a gyereklétszám csökkenése A pénzügyi szakemberek boro­sabban ítélik meg a tanulói lét­szám csökkenését, mint ami­lyen az a valóságban - jelen­tette be szerdán Horváth Gréta, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szakoktatási osz­tályának vezetője Pécsett azon a tanévnyitó fórumon, melyet a Baranya Megyei Pedagógiai In­tézet rendezett meg. A jövőben arra lehet számítani, hogy a gyermeklétszám csökkenése mérséklődik. Az 1996/97-es tanévben „mindössze” hétezer­rel kevesebb elsős lesz az or­szágban, mint egy évvel koráb­ban. Jelenleg az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályá­ban a legkevesebb a gyermek. A szakember a közoktatási törvény módosításáról szólva elmondta, hogy ezután nem le­het behívni katonának azt, aki nappali iskolát végez. A tanuló 16. életévéig tanköteles, és 1998. szeptemberétől eddig az életkoráig mindenképpen isko­lába kell járnia. A törvény sze­rint azoknak, akik 1998-ban kezdik az általános iskola első osztályát, 18 éves korukig lesz kötelező iskolába járniuk. A minisztérium adatai sze­rint az idei tanévben 1,8 millió diák tanul az iskolarendszer­ben. Rájuk összesen 161,2 mil­liárd forintot fordít a központi költségvetés, ami 16-17%-os növekedést jelent az előző év­hez képest. Az osztályvezető elmondta, a pedagógusok megkapják azt a béremelést, ami a kötelező óra­számok megemelése miatt jár nekik. Erre kétmilliárd forint áll rendelkezésre. Az idei igénye­ket a TÁKISZ-ok mérik fel. Az emelés alapját a pedagógusok augusztusi illetménye adja. A fórumon jelenlevő peda­gógusok arra nem kaptak vá­laszt, hogy mikor járnak job­ban. Akkor-e, ha az iskolát fenntartó önkormányzat most szeptemberben emeli fel a köte­lező óraszámokat, vagy csak jövőre. Ha most emelik meg, akkor ugyan rögtön kapnak mintegy 11 %-os emelést, és ez jó. Azok viszont, akiknek egy év múlva emelkedik a kötelező óraszáma talán jobban járnak, hiszen ők már a megemelt fize­tésükhöz kapják meg a 11%-ot. A fórumon részt vevő Nagy Erzsébet, a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője elmondta, hogy ők nem ellenzik a kötelező óra­szám idei emelését, amennyi­ben az nem jelent további lét­számleépítést a közoktatási in­tézményekben, másrészt pedig ha a pécsi önkormányzat ga­ranciát vállal a 11 %-os béreme­lés értékállóságára. U. G. Egyetemi iskolaszövetkezet Pécsett Az emelkedő tandíjhoz kereshetnek pénzt a hallgatók Az idei, 1996/97-es tanévben még biztos, hogy havi 2000 fo­rint marad a felsőoktatási alap­tandíj - a hallgatók 20 száza­léka kaphat mentességet -, ám már kész a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium, vala­mint a Hallgatói Önkormányza­tok Országos Szövetsége által létrehozott új tervezet, mely a jövő héten kerül a kormány elé. A havi tandíj jelenleg a hallga­tói normatíva, 65 000 forint 3 százaléka, a jövőben ez a HÖ- KOSZ javaslata szerint maxi­mum 8%-ra, vagyis 4600 Ft-ra növekedhet. A kollégiumi díjat 3200 Ft-ban maximálták. A 4600 forint persze majd­nem a duplája a mostaninak, de lehet differenciálni, azaz lesz hallgató, aki semmit sem fizet, ám a gyengén szereplők, bi­zony, lehet, hogy ennyivel kell számoljanak, azaz „leszámol­janak” 1998 február 1-jétől. A Felsőoktatási Törvény jú­liusban életbe lépett újabb vál­tozata az egyes intézmények­nek lehetővé teszi magasabb tandíj szedését, de csak kom­penzáció esetén. Egyik módja lehet a diákoknak való munka biztosítása, ám a HÖKOSZ sze­rint ez alig a különbözik az „in­gyenmunkától”. Az biztos, a Janus Pannonius Tudományegyetemen ősztől induló Student Service Iskola- szövetkezet jóvoltából módjuk lesz munkához jutni és pénzt keresni. Dr. Szabó Krisztián és Pályi Péter, a két igazgató el­mondta, hogy a vállalkozás nonprofit és profit orientált te­vékenységet folytat majd. Az előbbihez tartozik, hogy meg­próbálnak olyan szolgáltatáso­kat adni, melyek a hallgatói lé­tet segítik, létrehozzák az In­formációs Irodát, valamint ren­dezvények szervezésében is se­gítenek. A másik feladat, hogy helyi cégeket beszélnek rá egyetemisták alkalmazására, lehetőleg olyan munkaterüle­ten, amely segíti szakmai elő­menetelüket; de akiknek meg­felel, még mindig fizikai mun­kát kapni a legkönnyebben. Az Iskolaszövetkezet keres­kedelmi egységek működteté­sét is tervezi. M. K. Ki mit tud? Tulajdonképpen nem volt za­varó nagyon az sem, hogy Antal Imre a zsűrivel némi vi­tába keveredett; vajh’ melyik bolgár dalocska is volt párat­lan ütemű? Az első avagy a harmadik? Tőle elfogadjuk - elfogadom - e kotnyelességet, szószátyárságot, tudálékossá­got, az azok mentén keletkező szóvicceket és blődliket, az arcokra derűt varázsolni akaró szándékot. Hiszen mű­sorvezetőként összekötő-szö­vegeivel már-már egy új mű­fajt is teremtett, egy olyan műfajt, melynek ő az egyedüli képviselője. Ezt nevezném antalimrézés-nck. No de nem is erről akartam szólni. Ismét képernyőre ke­rült a Ki mit tud? Tizedszer, jubileumi adásként, beleeről­tetve a millecentenárium ren­dezvényeinek sorába. Szö­gezzem le mindjárt az elején: jó műsor volt, s akármi is tör­ténik az elődöntők, középdön­tők majd döntők során, a to­vábbiakban sem fogunk csa­lódni. Miért mondom ezt? Nos, a Ki mit tud?-ok történe­tében sok mindent megéltünk, Volt a kezdeti szenzációs, or­szágunk apraját és nagyját a tv-k képernyőjéhez szögező start (gondoljunk csak Kern Andrisék Pécsi Sándor-paró- diájára vagy a Gézengú­zokra), amelyet aztán fölvál­tott a dög-unalommal fűsze­rezett kimerülési-kifulladási szakasz, amiből rájöttek a tévé illetékesei, hogy lehetet­len évről-évre a nagyközön­ség elé vágyakozók között egy Ki mit tud?-nyi tehetsé­geket fölvonultatni. (Az per­sze külön tanulmányt érde­melne, hogy vajon ki és miért vágyik a vetélkedőn részt venni?) Szóval, ez a Ki mit tud? nem csak azért lesz jó szerin­tem, mert tavaly-tavalyelőtt nem volt, hanem mert megint abba a helyzetbe kerültünk (egy kissé társadalmilag, egy kissé lelkileg), mint annak idején 1962-ben. Oly kevés az öröm, már jó ideje. Elegünk lenne már az önsajnálatból, a mindennapok utálataiból. S bár nép-nemzeti letargiát nem is változtat hurrá-optimiz­mussá egy tv-sorozat, azért derűt, kikapcsolódást nyújt­hat, beszédtémát adhat. Vé­lem: sikertelenségek oldód­hatnak a tizenéves tehetségek láttán, s rosszkedvűnk kö­zelgő langyos őszét feledhet­jük egy szép dal, egy sikeres móka, egy tehetséges kisprí- más hegedűszólóját hallván. Másrészt a honi közszolgá­lati tévé harmatgyenge műso­rait (ritka a kivétel) lehetetlen alulmúlni, s ebben a posvány­bán már üde színfolt maga az ifjúság. A tehetség. Úgyhogy ezért hangsúlyozom még egy­szer: ismét közel kerülhet hozzánk a Ki mit tud? Ez a jubileumi, tizedik. Kozma Ferenc Városi futtatók helyett ígéretek Kutyák - négy fal között Faramuci helyzet: péntek dél­utántól hétfő reggelig „meghal” a pécsi önkormányzat gyep­mesteri szolgáltatása - mint er­ről lapunk is beszámolt a múlt hétvégén kutyaharapás okozta baleset kapcsán. A Herman Ottó Állat- és Természetvédő Egyesület pécs-baranyai szer­vezete készséggel lenne partner a probléma megoldásában, hi­szen tagjaikat így is napi rend­szerességgel hívják a kutyát ta­lált, illetőleg azt kereső pé­csiek. Meggyőződésük - hall­hattuk az egyesület napokban tartott gyűlésén -, hogy haté­kony és gyors közvetítéssel lé­nyegesen enyhíthetnének az el­csatangolt vagy kitett kóbor ebek keltette „összvárosi” bosszúságon. Korábban csak te­lefonon keresztül igyekeztek gazdákat találni, de nemrégiben utcafronti kirakatban is helyet kerestek a gyors közvetítéshez. A HÉROSZ tíz kutyafutta­tásra alkalmas területet javasolt a város önkormányzatának, amely figyelembe is veszi el­képzeléseiket. Ám azóta is csak az ígéretek sorakoznak - és a mind türelmetlenebbül várt ku­tyafuttatók kijelölése még se­hol. Noha a Misina egyesület alig néhány hónapja készült el az új, korszerű otthonnal, a kó­bor állatok sokasodására tekin­tettel a HÉROSZ is tervezi egy menhely kialakítását. Támoga­tóktól és az önkormányzat hoz­zájárulásától várnak segítséget. Telefonszámukat újabban mind gyakrabban tárcsázzák kínzásokról szóló bejelentések miatt. Tapasztalhatóan az ifjab­bak „sámánista” megmozdu­lása miatt is. De a legjellem­zőbb: egyes állattartók napokig hagyják magára étlen-szomjan, bezárva a kutyát. A vonító „fo­goly” a szomszédoknak is ter­hes. Az egyesület most ígéretet kapott a rendőrségtől, hogy a bűncselekmények nyomán gazdátlanul maradt állatokat a jövőben nem „felejtik” a négy fal között. Tröszt E. őrségváltás a Bramac Kft. élén Új ügyvezető elnöke van az oszt­rák érdekeltségű veszprémi köz­pontú Bramac Kft.-nek. A köz­ismert tetőcserépgyár új vezetője, Walter Schneeweiss a veszprémi Petőfi Színházban mutatkozott be a cég partnereinek. Elmondta többek között, hogy öt évig Csehországban dolgozott, ott in­dította be a Bramac gyárát. A csehországi cserépgyár gyakorla­tilag hasonló nagyságrendben termel, mint a magyarországi. Az év végéig még mindkét céget irá­nyítja, január 1-től pedig már csak a magyarországi munkára koncentrál. Walter Schneeweiss villámin­terjújában kijelentette, hogy a ve­zetőváltás nem változtat a Bra­mac magyarországi stratégiáján. A kelet-európai országokban már több társaságuk működik, így Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Romániában is. Mindenütt ha­sonló stratégiával dolgoznak, a céljuk, hogy jó minőséggel és ki­szolgálással legyenek jelen a pia­con. Valamennyi helyen team­vezetés dolgozik, ezért nincs nagy különbség a vezetési stílu­sokban sem. Ha változik a kapitány, az még nem jelenti, hogy minden válto­zik - persze, csak ha jó a csapat. Itt pedig jó csapat dolgozik együtt - mondta. Az új elnök már barátkozik a magyar nyelvvel, Csehországban is arra törekedett, hogy 250-300 szót megtanuljon, így meg tudta magát értetni. Csabai Béla, aki 12 évig volt a Bramac Kft. ügyvezető igazga­tója, Székesfehérvárott szintén osztrák érdekeltségű cégnél és magánvállalkozásban folytatja a munkát. (x) Koszorúk Pécs-Somogyban A bányászok, a bányászat emlékművét avatták Az emberek kezükben virág­csokorral érkeztek, volt aki ko­szorút hozott. Száznál is többen voltak, s mindnyájan emlékez­tek. Bányászokra, s a bányá­szatra. Emlékművet állított ugyanis tegnap a pécs-somogyi temetőben a helyi Bányász Nyugdíjas Szakszervezet.- Ez egy igazi embert pró­báló iparág, s azt az erős ösz- szetartozást, ami közöttünk van, semmi sem pótolhatja - mondta köszöntő beszédében Kiss Sándor, a szakszervezet gazdasági vezetője. - Több társunkat is elveszítettük, s úgy érezzük az emlékükkel ez nem történhet meg. A felnö­vekvő nemzedék is kell, hogy ismerje, tudja, kik voltak azok akik nagyon nehéz körülmé­nyek között a munkájukkal őket is szolgálták. Emlékül ál­lítjuk ezt az oszlopot múltnak, a jelennek és az utókornak is, s nagyon szeretnénk, ha itt ma­radna időtlen időkig. 1873 óta több szerencsét­lenség történt, s ezekben 24 Pécs-Somogyban élő bányász vesztette életét. Az ő nevüket vésték az oszlopra, melyet Kö- vesi Ferenc plébános szentelt fel, s mely előtt az ünnepség végén a hozzátartozók és az emlékezők rengeteg virágot helyeztek el. Az emlékmű elkészítésére Túri Gábor épületszobrászt kérték fel, a pénzt közadakozásból gyűjtötték össze. Varga K. Közadakozásból készült el az emlékmű fotó: laufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom