Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-29 / 235. szám

8 Dunántúli Napló VÁROSAINK 1996. augusztus 29., csütörtök Falutörténeti kiállítás Tarróson - Helybéliek és elszármazottak kettős ünnepet tartottak a hét végén Tarróson. A honfoglalás évfordulóját és a tarrósi hagyományokat fel­idéző baráti találkozón a gyerekek műsorral szórakoztatták a megjelenteket: verset mond­tak, vetélkedtek, s jeleneteket adtak elő. A kultúrházban a dédszülők munkaeszközeiből, bú­toraiból, népviseletéből és helytörténeti emlékekből álló kiállítás is várta az ünnepségre ha­zatérő 150 egykori tarrósit. fotó: müller andrea Az önkormányzatokkal közös érdek a jó iskola Igazgatóváltás Baranyajenőn Valami elkezdődött Ünnepi túra Kisvaszaron Erdei túrát szervezett a falu la­kóinak a kisvaszari önkor­mányzat a millecentenárium tiszteletére. Nyolc csapat, tíz ál­lomáson küzdötte át magát. A nap folytatásaként került sor a falvak közötti focimérkőzé­sekre, melyet a tékesiek nyertek meg, a második helyen a he­lyiek 2. számú, míg a harmadi­kon az ágiak csapata végzett. Iskolakezdés A vásárosdombói önkormány­zat megvásárolja a helyi általá­nos iskolába, valamint a sásdi speciális osztályokba járó diá­kok tankönyveit. A más telepü­lésekre utazó általános iskolá­sok 3000, középiskolások 4000, míg a felsőfokú intézmé­nyekben tanulók 5000 forint beiskolázási támogatásban ré­szesültek. Új helyen a fogászat Szeptember elsejétől már új he­lyen, a volt hétvégi ügyeletből kialakított fogorvosi rendelő­ben, változatlan rendelési idő­ben látja el betegeit Sásdon dr. Mácsik Erika fogszakorvos. Tanévnyitók Sásdon a helyi általános iskola augusztus 30-án 17 órakor, míg az Alternatív Vendéglátóipari Szakközépiskola szeptember elsején 17 órakor tartja ünnepé­lyes tanévnyitóját. Új igazgató Sásdon Sásdon tegnap a hét település önkormányzata együttes ülésén megválasztotta az iskola új igazgatóját. A jelentkezők kö­zül dr. Győrpál Arpádné pályá­zatát fogadták el, s nevezték ki szeptember 1-től igazgatónak. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia Baranyajenőn új igazgatója van az általános iskolának. Zombory Jánosné Pécsről pá­lyázta meg az állást.- Úgy éreztem, hogy válta­nom kell, s akkor olvastam a pályázati kiírást. Felhívtam a polgármestert, majd kijöttem és megnéztem a falut, az isko­lát - mondja. - Az igazgatónő nagyon korrekt volt, amire kí­váncsi voltam, mindent meg­mutatott. Eleinte egy fabatkát nem adtam volna azért, hogy elnyerem az állást, felkészül­tem a kudarcra is. Az, hogy az önkormányzatok engem vá­lasztottak, számomra szakmai elismerést jelent. Nagyon kí­váncsi vagyok, hogy képes le- szek-e azokat a lépéseket meg­tenni, amit az eddigi vezetőim nem, és én hibaként róttam fel nekik. A hetet arra szánja, hogy mindenkivel egyénileg elbe­szélget, meghallgatja, hogy ki mivel foglalkozott eddig, mit szeretne még csinálni. Öröm­mel tapasztalta, hogy nagyon nyitottak a tantestület tagjai a pályázatában leírt programra, amelyben fő helyen a gyere­kek képességeinek fejlesztése áll.- A terveim között szerepel egy rendhagyó évkezdő tré­ning is, ahol közösen a tantes­tülettel határoznánk meg az elérendő célokat - fejezi be beszélgetésünket. - Az ön- kormányzatokkal is közös az érdekünk, ami összeköt ben­nünket, az, hogy itt jó iskola legyen Sés véleményem szerint színvonalas szakmai progra­mokkal kivédhetők az elbo­csátások is. Több, mint 120-an jöttek el a Sásdi Baráti Kör Egyesülete tagjainak meghívására, közülük csaknem harmincán külföldről, elsősorban Németországból, Ausztriából, Amerikából, Hol­landiából érkeztek az elszárma­zottak találkozójára.- Nagyon jó érzés volt látni, hogy ennyien visszajöttek egy­kori szülőhelyükre - mondja Kovács Sándorné polgármes­tere. - Nagy örömet jelentett az is, hogy mi is tudtunk nekik újat mutatni, hiszen a Deutsch Klub énekkara a Weinberger Spatzen első alkalommal ezen a találkozón lépett közönség elé, s a legnagyobb tapsot kapták. A településen élők szinte mindannyian kitettek magu­Már szinte közhelynek számít a kistelepülések gyermekeinek hátrányairól az önkormányza­tok pénzügyi nehézségeiről és az iskolakezdés anyagi vonza- tairól beszélni. Mégis nem lehet elégszer hangsúlyozni azt, hogy hány gyermek töltötte nyaralás nélkül a szünidőt, s hány csa­ládnak jelent komoly gondot a tanévkezdés, illetve az év fo­lyamán felmerülő költségek vi­selése. E ma már általános problémára reagált a szágyi ön- kormányzat, s augusztus 19-től 24-ig tizenhat nehéz körülmé­nyek között élő gyermek nya- raltatásának költségeit vállalta a fonyódligeti gyermeküdülő­ben. Zima István polgármestert újra és újra megdöbbenti az a tény, hogy volt a gyerekek közt olyan, aki most járt először a magyar tengeren. Ezért az üdü­lés és utazás, költségei mellett még egy badacsonyi kirándu­lást is beiktattak a programba. Szeptember 2-től más időpont­ban és meghosszabbított útvo­nalon halad az eddigi Sásdról 7.15-kor induló, Kaposszek- csőig és vissza közlekedő busz­járat a sásdi és a vásárosdombói önkormányzat kezdeményezé­sére. Az új menetrend szerint a busz 6.57-kor indul Sásdról, az ABC elől, és Vásárosdombón, Kaposszekcsőn keresztül (a községház megállót nem érinti) 7.22-re érkezik Dombóvárra, a Hunyadi térre, majd a végállo­másra és halad ugyanezen az útvonalon vissza, hogy 7.57-re Sásdra érjen. A környékből a dombóvári általános- és középiskolákba ingázók egyetlen lehetőségként évek óta egy Sásdról 6.14-kor kért. Kiállításon mutatkozott be a helyi vállalkozói kör, s több mint hatvan asszony kézimun­káiban is gyönyörködhettek az érdeklődők. A Petőfi és a Hegyháti Vadásztársaság trófea kiállítást rendezett, valamint vendégül látták a baráti kör és az üzletember-találkozó részt­vevőit.- A rendezvény sikere érde­kében csaknem 180-an mozdul­tak meg - folytatja a polgár­mesterasszony. - Az üzletem­ber-találkozón sok információ cserélt gazdát. A közeljövőben vállalkozói klub alakul, ahol rendszeressé tesszük ezeket a találkozókat. Valami elkezdő­dött, bízom benne, hogy lesz folytatása. Még nem volt vége a nyár­nak, amikor szembesülnie kel­lett az önkormányzatnak a megemelt tanszerárakkal, s av­val hogy segítség nélkül a szá­gyi családok nagy része nem tudja iskolába küldeni a gyere­keket. Ennek okán finanszíroz­zák a könyvek és füzetek költ­ségét, az étkezés 50 százalékát az általános iskolás diákok ese­tében, ipari tanulóknál és szak­középiskolásoknál pedig az 5- 8000 forintos beiskolázási se­gély mellett az étkezés 30 szá­zalékát. Nem hagyták ki a sor­ból az óvodásokat sem, őket ruhával, cipővel, illetve az ét­kezés egy részének vállalásával segíti az önkormányzat. Az év végéig majd félmillió forintot költenek erre a célra, hisz a 217 lakosú zsáktelepülésen munka­hely elvétve akad, s az alulkép­zett munkaerő miatt még kilá­tás sincs a munkanélküliség megoldására. Megyeriné induló vonattal jártak be a 8 órai kezdésre, ami korai felke­lést, és sok esetben mindkét bérlet megváltását jelentette. A szülők az önkormányzatok se­gítségét kérték. Mivel egy új busz beállítását az érintett tele­pülések anyagilag támogatni nem tudták, egyetlen megoldás maradt: átszervezni a meglévő reggeli járatokat. Ebben rend­kívül rugalmas partnernek bi­zonyult a Pannon Volán és a Gemenc Volán. Az esetenként 5-10 perces járatmódosításokat Tormás kivételével megértőén jóváhagyta az összes érintett Sásd és Vásárosdombó kör­nyéki település. A délutáni jára­tok menetrendje a vonalon egy­előre nem változik. Lelovics Bikáiról elszármazottak találkozója Bikái, a sokak által szeretett hangulatos falu fotó: müller Augusztus 24-én német szótól voltak hangosak a bikali ut­cák. A hagyományokhoz hí­ven ismét megrendezésre ke­rült a Bikái találkozó, amelyre meghívták az egykori bikali németeket és a településről az ország más részébe elszárma­zottakat, de még Angliából, Amerikából és Kanadából is érkeztek vendégek. Idén a Németországba kitelepített bi- kaliak voltak a házigazdák. A találkozó helyszíne a Puchner Kastély volt.- 1968-ban rendeztük meg az első találkozót - mondja a Németországban élő Knösel Péter, a találkozó egyik fő szervezője. - Azt Allinger Já­nos evengélikus lelkész szer­vezte, neki vetette fel néhány bikali, hogy a falu kitelepített- jeit össze kellene hívni. Azóta két évente összejön­nek, s még most is előfordul, hogy jön olyan, akivel évtize­dek óta nem látták egymást. Ez a hetedik találkozó volt, amit Magyarországon rendez­tek, ugyanis eleinte Németor­szágba utaztak a bikaliak is. A mostanira 104-en jöttek el, a szervezők nagy örömére fiata­lok is, akik kíváncsiak voltak rá, honnan származtak a nagy- szüleik, szüleik. Nyárutó és tanévkezdés Szágyon Ingyen nyaralás a Balatonnál Új buszjárat Sásd és Dombóvár között Könnyebb iskolába járni Végh Sándor életében ez már több mint hobby Helyi fafaragó készítette a kopjafát Napközben fékrendszereket javít, esténként gyertyatartót farag Végh Sándor amolyan ezermes­ter. Tanult szakmája autósze­relő, melynek okán ma a sásdi Fékbetét Kft.-nél az autók, kü­lönös tekintettel a fékrendsze­rek javításával foglalkozik, de nem ismeretlen a sasdiak szá­mára famegmunkálási készsége sem. Azon kívül, hogy az ő keze munkáját dicséri a város központjában felállított mille- centenáriumi kopjafa, számos lakásban találkozhatunk hasz­nálati tárgyaival is. Készített már lépcsőkorlátot, gyertyatar­tót, függönykamist, telefonasz­talt, s a régi bútorok restaurálá­sában is otthon van. Mint mondta, az általános is­kola hatodik osztályában egyik tanárától, Nagy Tibortól leste el a fafaragás műhelytitkait, majd egy vargabetűvel a művészeti gimnázium helyett a komlói Csizmazia Gyula Szakmunkás- képzőben kötött ki, ahol Maul Ervintől tanulta tovább e mes­terség fortélyait. Első munkahe­lyén a Pécsi Volánnál már részt vett az amatőr művészek kiállí­tásán, mégis legnagyobb sike­rének a katonaidő alatt, a buda­pesti Dobó István laktanyában elért eredményeket tartja. Fél év katonaság után egy éven keresztül csak kedvtelésé­nek élhetett, hisz ő faragta a ka­tonáknak az ajándék- és emlék­tárgyakat. Az ott készített mun­káiból számos darab jelenleg is megtalálható a Hadügyminisz­térium múzeumában. Mivel műszaki alakulatnál szolgált megihlette az ott található jár­művek sokasága, melynek ha­tására faragta meg azt a 120x80 centis képet, mely alezredese irodájába került. A nemrégiben a sásdi szo­borparkban felavatott turulma­dárral, ékírással, koronával, címerekkel, pecsétnyomóval díszített kopjafa áprilistól min­den szabad idejét igénybe vette, sőt rendes évi szabadságát is erre áldozta. S most, hogy min­denki elismerésére elkészítette a város jelképét, joggal merül fel a kérdés, hogyan tovább? Mivel a harmincas évei köze­pén járó fiatalember sorozat- gyártásra nem hajlandó, s csa­ládja iránt érzett felelősségér­zete biztos jövedelmet tesz szükségessé, marad a művészi szinten, egyelőre csak hobby- ként űzött fafaragás, s mint ke­resőfoglalkozás az autószere­lés. Talán egy lehetőség, talán egy élelmes kereskedő kama­toztatja Végh Sándor kéz­ügyességét a jövőben. Jobban kellene figyelni az amatőr vi­déki tehetségekre, hisz neki is csak egy hátránya van, nem vá­rosba született. Megyeriné A mester áj alkotása előtt fotó: müller andrea V

Next

/
Oldalképek
Tartalom