Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-29 / 235. szám
6 Diinántúli Napló Közélet 1996. augusztus 29., csütörtök Az osztrák telekvásárlásokról Vissza a telekkönyvhöz Ideje lenne újból visszaállítani a hajdani, több évszázada kitűnően bevált telekkönyvi rendszert. Ez segítene megakadályozni, hogy a földtulajdonlás adatait tartalmazó jelenlegi ingatlannyilvántartói rendszer évek óta tapasztalható lezserségei homályos, zűrzavaros, a visszaélések számára kedvező állapotot teremtsenek és tartsanak fönn idehaza - mondotta dr. Jójárt László, az FM politikai államtitkár-helyettese. Zsebszerződések Amióta a jelenleg hatályos termőföldtörvény korlátozza a külföldi állampolgárok magyar termőföldtulajdonhoz jutását, elharapóztak a zsebszerkapu. Igaz ez a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényre is. Bár ebben az is benne van, hogy a zsebszerződések voltaképpen semmisek, vagyis még visszamenőleg sem érvényesek. A szépséghiba csupán az, hogy jogilag az egyik legsúlyosabb szankciónak számító semmiség törvénybeiktatása sem elég ahhoz, hogy a gyakorlatban is gátat vessen a - főként a Dunántúlon, az osztrákok által űzött - divatos törvényszegésnek. Nem a közigazgatási szintű ügyintézést szeretné ismét hatósági - bírósági - szintűvel felváltani dr. Jójárt államtitkár-helyettes, hanem újra világos, tiszta, megbízható és áttekinthető, hiteles adatbázist. Sok érv szól a telekkönyv mellett FOTÓ: MÜLLER ANDREA ződések. A jelenség nem új, már jó néhány éve űzik praktikáikat azok, akik ily módon akarják kijátszani a törvényt. Mivel a zsebszerződéseket titokban kötik, többnyire csak sokára, elvétve derül rájuk fény, nem egyszer rendőrségi ügy kapcsán vagy bírói tárgyalóteremben. A zsebszerződés azt jelenti, hogy a többnyire tőkeerős idegen egyszerűen haszonbérleti fedő magánszerződést köt a kiszemelt magyar földterület magyar tulajdonosával, aki haszonbérletre átengedi a földjét. Cserébe tekintélyes anyagi ellenszolgáltatást kap. De minden nagykapu mellett van kis1972-ben a földhivatalok vették át a bíróságok telekkönyvvezetési jogkörét oly módon, hogy megszüntették a telekkönyvet, helyette összeolvasztották azt az állami földnyilvántartás adatbázisával. A kettő összegyúrásával olyan öszvér alakult ki, amelyből az eredeti, a hiteles adatokat tartalmazó telekkönyvi adatok olykor egyszerűen kimaradtak, ezzel megbízhatatlanná, esetlegessé, a földtörvény kijátszását szolgálóvá tették az adatbázist. Zugügyvédek A telekkönyv visszaállítása nem csupán adminisztrációs kérdés, hanem egyúttal a tulajdonjogot, az állampolgárt és a nemzeti érdekeket egyaránt védő intézkedés lenne. A visz- szaállítás mellett szól, hogy a zsebszerződésekkel egy időben megjelent egy kifejezetten erre szakosodott zugügyvédi réteg is, ami szintén veszélyezteti a közélet tisztaságát. Nem az a fontos - hangsúlyozza dr. Jójárt László -, hogy a civil társadalomnak jobban megfelelő közigazgatási szintről hatósági szintre kerüljön a telekkönyv-vezetés, hanem az, hogy visszaállítsák a telekkönyvet, és megfelelő szabályokkal gondoskodjanak annak megbízhatóságáról. Azokat a jogszabályokat kell visszaállítani, amelyek a tulajdonszerzés védelmét, másrészt a tulajdon hiteles biztonságát garantálják. Ez pedig a megbízhatóan bevált telekkönyv. A jelenleg tervezeti szinten lévő új termőföldtörvényt, amelyhez egy lépcsőfok lenne a telekkönyv visszaállítása, tavaly november óta nyolc változatban készítették el az FM szakemberei. Munkájukba bevonták az összes minisztériumot és néhány érintett társadalmi szervezetet, mint véleményezőt. A tervezetekkel kapcsolatban az Igazságügyi Minisztériumnak és a MOSZ- nak volt és van ellenvetése: mindketten azt sérelmezik, hogy a tervezetek diszkriminatív jellegűek. Vagyis hátrányos helyzetbe hoznák a hazai jogi személyek többségét - kivéve az államot, az önkormányzatot, az erdőbirtokossági, a legelőbirtokossági társulást, a közalapítványt és részben az egyházakat - ha megtiltanák, hogy ne csak a külföldiek, hanem a belföldi jogi személyek se juthassanak termőföldtulajdonhoz. Földárak A törvénytervezet azonban mindaddig nem oldhatja fel az átmeneti jellegükre tervezett tilalmat, amíg Magyarországon nem alakul ki a termőföld magánvásárlók által irányított élénk piaca, amely révén a hazai földek európai viszonylatban igen alacsony ára valós szintre nem emelkedik. A távlati tervek szerint mindez maradéktalanul akkor valósulhat meg, ha Magyarország csatlakozik az EU-hoz. Addig feltehetően marad a tilalom, piacélénkítőnek pedig a zsebszerződések törvényi és hatósági letörése. Kocsis Klára Emlékplakett a mohácsi vészről Bombariadó és sugármérés Hegyeshalomnál Jelentés a nyugati határról Hárommillió útlevél jár le Igazolja magát! Sokféle igazolvánnyal, hivatalos okmánnyal kell rendelkeznie állampolgári kötelezettsége étlapján, de a társadalomban és gazdaságban betöltött funkcióinak gyakorlása érdekében is az átlag magyar állampolgárnak. Számoljuk csak! Először is a személyi igazolvány, de ehhez kötődik a társadalombiztosítási kártya is. Aztán a gépkocsi forgalmi engedélye, a jogosítvány, esetleg az adóigazolás, egyre több embernél a hitelkártya, de ne feledkezzünk el az útlevélről sem. Melyik az igazi? Erre a kérdésre kerestük a választ dr. Kondorost Károllyal, a Belügyminisztérium nemrég kinevezett informatikai és távközlési miniszteri biztosával.- A téma különösen aktuális - mondta a miniszteri biztos - hiszen éppen a közelmúltban született döntés arról, hogy ki kell dolgozni egy programot és technológiát, hogy a személyi- , úti- és gépjármű okmányok, a különböző jogosultságok gyakorlását segítő igazolványok hamisítás ellen megfelelően védettek legyenek. Persze ebben a programban nemcsak a hamisítás megelőzése szerepel célként, hanem az igazgatási és nyilvántartási rendszer korszerűsítése is, amely egyszerűsítheti az állampolgárok életét, például úgy, hogy az egyes okmányok helyettesíthetik egymást.- Mi szükséges egy személyi azonosító okmányhoz?-Tulajdonképpen elegendő a hiteles fénykép, az aláírás, esetleg az illető anyja neve és az azonosító személyi szám.- Amelyről kiderült, hogy alkalmazása törvénysértő.- Legalábbis sokan így gondolják, holott az Alkotmánybíróság határozata csak a személyi szám teljes körű használatát kifogásolta. A személyi szám, mint azonosító és kizárólagosan egy emberhez kötődő megkülönböztető jel az igazgatási nyilvántartásban használható.- Jelenleg Magyarországon a hivatalos azonosító igazolásra egyedül elfogadott okmány a személyi igazolvány. Amelyről tudjuk, hamisítható, s persze azt is, a korábbi igazolványnál kevesebb adatot tartalmaz, s ezek az adatok is - mint például a lakcímváltozások - ellenőrizhetetlenek és követhetetlenek.- Többek között ezért is alakult meg az a bizottság a minisztériumban, amelynek feladata lesz egy új okmánykoncepció kialakítása. Ebben az elképzelésben természetesen helyet kap majd annak a lehetősége is, hogy az egyes okmányok helyettesíthessék egymást. A „helyettesítés” egyébként részben már működik is, hiszen a a külföldi útról hazatérők - miután a személyi igazolványt tilos külföldre vinni - belföldön útlevelükkel tudják csak igazolni magukat.- Mikor várható változás az „okmány-fronton ” ?-Hamarosan, hiszen 1998- ban, korábbi, mondhatni kampányszerű okmánycsere nyomán 3 millió útlevél jár le. Addigra el kell készülnie a kellő biztonságot nyújtó új okmánynak és persze az előbb említett koncepciónak. Ha a technológia és a rendszer adott, akkor következnek a gépkocsi okmányok, azaz a tulajdont igazoló forgalmi engedélyek, s a jogosítványok. Ez utóbbiakkal kapcsolatban az Európai Unióban használatos kártyát tanulmányozzuk. Az új tartalmú, funkciójú és formájú személyi igazolványok bevezetésére optimális esetben 1999-ben kerülhet sor. S. Boda András Bombariadó is volt Hegyeshalomnál, ám a határállomás vezetője szerint nem a korábbinál szigorúbb ellenőrzés, hanem a megnövekedett forgalom okozza az 5-6 órás hétvégi várakozásokat. Szeptemberben - a csúcsforgalom addigra remélhetőleg levonul - nukleáris balesetelhárítási gyakorlat lesz a térségben. Hushegyi Róbert, a határforgalmi kirendeltség vezetője az augusztus 13-i bombariadóról így emlékezik meg: kora délután ismeretlen férfi tört német nyelven telefonon bejelentést tett a győri határőr-igazgatóságra: este nyolc órakor bomba robban a hegyeshalmi határátkelőhelyen. A magyar és az osztrák határellenőrző szervek lezárták a határszakaszt, kiürítették az átkelő épületeit, parkolóit. Négy órán át szünetelt a közúti személy- és teherforgalom. Osztrák és magyar tűzszerészek vizsgálták át a helyszínt, de robbanószert, robbanóanyagot nem találtak. Az esti órákban tehát megindulhatott a közlekedés. Ám nem a szigorú minden részletre kiterjedő ellenőrzés, hanem elsősorban a napi 100- 120 ezres személyforgalom az oka annak, hogy az átkelő előtt 3-4 kilométeres kocsioszlopok alakulnak ki. Hushegyi Róbert szerint augusztus 15. után megfordult az átlépő tömeg: hétvégeken a Nyugat-Európában dolgozó jugoszláv vendégmunkások, német és osztrák turisták tízezrei hagyják el az országot. Magyar területen, az átkelő kilépőoldalon az osztrák csendőrség diktálja az ellenőrzés tempóját, ők döntenek sávok, kapuk nyitásáról. A kormányközi megállapodás értelmében külön sávot használnak az EU-országok, a magyar és a vízummentes állampolgárok, illetve azoknak az országoknak az állampolgárai, amelyek nem csatlakoztak a schengeni egyezményhez. A közlekedők sávokba sorolása olykor bonyodalmakkal jár. A Határőrség mindenesetre gondot fordít arra, hogy a magyarok lehetőleg minél hamarabb átjussanak - ehhez külön sávokat működtet. Az Ml-es autópálya Győr- Hegyeshalom közötti koncesz- sziós szakaszán júliusban és augusztusban 40-50 százalékkal megnőtt a magyar forgaA gyászos emlékű mohácsi csatavesztés és II. Lajos király tragikus halála több művészt késztetett az események megörökítésére. Egy ilyen alkotás Mohács határában a Csele patak partján az elesett hősöknek állított emlékoszlop. Az oszlopot a fekvő oroszlánnal Ji- ratkó Albin építette. Az oszlop oldalán elhelyezett bronz domborművet pedig Kiss György szobrászművész mintázta. Egyik forrás szerint 1897-ben, másik szerint 1898- ban. A mohácsi csata 400 éves évfordulóján 1926 augusztusában Mohácson országos megemlékezést és ünnepségeket rendeztek. Egy többnapos kiállításon bemutatták Mohács és vidéke iparát és mezőgazdaságát, történelmének emlékeit. Elhelyezték a Mohácsi Fogadalmi Templom alapkövét, amelyet Mohács és az ország népe épített a mohácsi vész 400. évfordulójára fogadalomból. A templom építéséhez a közadakozáson kívül alkalmi kiadványok bevételei is hozzájárultak. Egy ilyen alkalmi kiadvány volt az az emlékplalom, de a járművek 70-80 százaléka még így is külföldi rendszámú. A magyar utasoknak, elsősorban a közeli lakosoknak az autópályához szoktatása érdekében az üzemeltető ELMKA Rt. az eddigieknél jelentősebb kedvezményeket kíván bevezetni. Tizenöt környékbeli település mintegy 220-240 ezer állandó lakosa 50-60 százalékkal olcsóbban utazhat. Mint Lőrincz András, az ELMKA Rt. üzemeltetési igazgatója mondja, a jelentős teherfuvarozókkal szerződést kötnek a hóvégi átutalásos díjfizetésre. Közben Hegyeshalom és Rajka között jó ütemben folyik az Ml-es út és az új rajkai határátkelő építése. Szeptember 23-27. között kett, amelyet 1926-ban erre a célra készítettek. Teljes bevételét a templom javára fordították. A plakett tulajdonképpen az említett mohácsi emlékoszlop bronz domborművének kicsinyített változata. Mérete: 57 x 83 mm. Az egyoldalú plaketten II. Lajos ágaskodó lova próbál megkapaszkodni a patak partján, közben páncélos lovasa hátra hanyatlik a nyeregben. A háttérben lovasok vágtatnak. A plakett felirata MDXXVI - AUG. XXIX. Baloldalán alul KISS GYÖRGY DOMBORMŰVE felirat utal az eredeti dombormű készítőjére. Jobbra pedig SZEILER J. VÉSÉSE felirat árulkodik a plakett újrateremtőjéről. Szederről csak annyit sikerült találni, hogy budapesti vésnök volt. Az ábrán is bemutatott plakett pedig eddigi ismereteink szerint Kiss György szobrász egyetlen plakettje még akkor is, ha a kisméretű plasztikát nem maga mintázta. Városunk számos szobrának alkotójától ez a kis plakett eddig nem volt ismeretes. Rayman János furcsa katonai járművek, technikai eszközök jelennek meg a hegyeshalmi közúti határátkelőn. Felderítik és mérik a radioaktív sugárzást, sugárkaput telepítenek, helikopterekkel légi felderítést végeznek. Nem éles helyzetről van szó: Hegyeshalom nagyszabású osztrák, magyar, cseh, szlovák nukleáris balesetelhárítási gyakorlat egyik színhelye lesz. A határ túlsó oldalán a nic- kelsdorfi kamionterminálon az osztrák hadsereg mobil sugármentesítő eszközei dolgoznak majd. A kilépőoldal kilencedik kapujánál pedig érdekes bemutatókra kerül sor: önkéntes jelentkezés alapján mérik a gépjárművek sugárszintjét. A túlsó oldalon pedig sugármentesítésre, a járművek vízzel lemosására lehet jelentkezni. A gyakorlat ideje alatt a többi sávon zavartalan lesz a közlekedés. D. J.
