Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-26 / 232. szám

6 Dünántúli Napló Az Olvasó Véleménye 1996. augusztus 26., hétfő Deák Ferenc utcai állapotok FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Feles egy utca A pécsi Deák Ferenc utca 11. lakója írta alá azt a levelet, amelyben az úttest állapotára panaszkodnak. Utcájukat ugyan tavalyelőtt aszfaltozták, de az új burkolat csak a telefon- fülkéig tart. Azt követően hiába van kint a 40 kilométeres se­bességet jelző tábla, száraz időben még a 20 kilométeres sebesség is soknak bizonyul a tengelytörő gödrök között. A nagy esőzések után pedig az autó szinte nem is használható. Legyen forgalommentes az utca Szentlászlóiak találkozója A millecentenárium alkalmából nagyszerű ünnepség színhelye volt Szentlászló. A községből elszármazottakat is meghívták az ünnepségre, köztük engem is, aki negyven év múltán tér­tem vissza oda, ahol pedagó­gusi pályámat kezdtem. Örömmel és meghatottsággal találkoztam kedves tanítványa­immal, barátaimmal. Minden érintettnek köszönöm ezt a le­hetőséget. Katona Endre Komlói idősek Augusztus 21-én a komlói Sal- lai utcai idősek otthonának vendége volt Berényi István amatőr költő. Előadását és ver­seit érdeklődéssel és örömmel fogadták az otthon idős lakói. Jó volt látni azt az embert, akin nem fogott az idő, aki idős kora ellenére is aktív, érdeklődő és nyitott a világra. Kasziba Zsuzsanna osztályvezető nővér Pécsi kerékpárosok Ukrajnában A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának diákjai 1100 kilométeres kerékpártúrán vet­tek részt, amelynek során Uk­rajnában és Romániában ma­gyar emlékhelyeket keresnek fel. Az útvonalon a húsz gim­nazistát tanáraik, Pámer László és Várszegi Csaba kísérték. Ve­lük tartott Arató Csongor, a pé­csi Túrakerékpáros klub tagja. A kis csapat szabadon közle­kedhetett Ukrajnában, ahol előbb Ungvárt és Latorca tekin­tették meg, majd átkeltek a Ve- reckei-hágón. Ezután Munkács és Beregszász következett, majd visszatértek Magyaror­szágra. Rövid pihenő után Er­délyben folytatták útjukat. Bencs János Pécsett, a Váradi Antal, a Má­tyás király és a Zrínyi utca köz­lekedése egyre katasztrofáli- sabb lesz. Három évvel ezelőtt mi, az ott élők kérvényeztük, hogy nyilvánítsák forgalom mentes övezetté az említett ut­cákat. A gondok úgy tizenöt évvel ezelőtt kezdődtek. Merni pasa fürdője miatt kiszélesítették a járdát, azóta ezt a helyet a túl­zsúfoltság jellemzi. A közleke­dési lámpák kikerülése érdeké­A napokban tértivevényes leve­let kaptam az APEH-től, amely­ben arról értesítenek, hogy 1995 februárjában 19 napig tartoztam a hivatalnak, és ezért fizessek be 1750 forint büntetést. Az összeg ismerős volt, ennyit igényeltem vissza, s ennek átutalása tartott 19 napig. A kísérő levélben az is szerepelt, ha egyeztetni óhajtok, kérjek időpontot. Felhívtam az illetékes osz­tályt, ahol közölték, időponte­gyeztetés nem szükséges, félfo­ben nagyon sokan hajtanak be a Váradi Antal utcába. Emiatt lassan már szellőztetni sem le­het. Repednek a házfalak, mert ezt még tetézi még a Hotel Pát­ria buszparkolójának forgalma. A nagy buszok csak hossza­dalmas kínlódással tudnak ki­vergődni a helyükről, arról nem beszélve, hogy ezen járműveket félórás melegítéssel állítják üzembe. A Váradi Antal utcát annak idején nem ilyen nagy forga­gadáskor menjek a nagyterembe. 10.15-kor értem a nagyterembe, ahol a biztonsági őr közölte, dé­lig már nem tudják intézni az ügyemet, jöjjek vissza 13 órakor. Háromnegyed egykor beáll­tam tehát a sorba, és amikor 13 órakor megnyílt az ajtó tizenket­tedikként foglalhattam el a he­lyemet a terem kijelölt részében. Ekkor közölték velünk, technikai okok miatt csak fél óra múlva kezdődik a félfogadás. Kétórai várakozás után az ügyintéző ud­lomra tervezték, s a házak nem bírják a rezonanciát. A minap csodával határos módon maradt el a tragédia, amikor a Mátyás király és a Váradi Antal utca sarkán lévő épület tetejéről tég­lák és cserepek zúdultak a jár­dára. A Mátyás király utcai is­kola többször nyújtott be önálló indítványt, mert a járda hiánya miatt nem egyszer sodort már el diákokat egy-egy száguldozó autó. Mégsem történik semmi. Fekete Kálmán variasan elnézést kért, s igazolta gyanúmat: tévedés történt. Az­nap hiba csúszott a programba. Az ügyintéző kitöltött egy nyom­tatványt, amit felküldenek Bu­dapestre, és értesítenek, ha töröl­ték a „tartozásom”. Az ügy az APEH-nek is egy csomó költséget jelentett, nekem energiát és bosszúságot. Ez a sok hercehurca, postaköltség, a plusz munkára fordított idő, kinek a zsebéből megy? K. E.-né Kinek a zsebéből fizetik a révészt? A Pécsi Református Gimnázium jótékonysági szolgálata Negyven diák és tíz tanár indult útnak a Pécsi Re­formátus Gimnáziumból azzal a céllal, hogy megis­merjük Erdélyt, hogy meg­látogassuk a nagyenyedi testvérgimnáziumunkat és anyagi segítséget nyújtsunk nekik. Éjszakára sok esetben csalá­doknál szálltunk meg, ahol nagy szeretettel fogadtak ben­nünket. Gyönyörű helyeken jártunk. Kirándultunk a Tordai hasa- dékhoz, a Békás szoroshoz, a Gyilkos tóhoz. Fürödtünk a vulkáni eredetű Medve-tóban Szovátán és a fenyvesekkel szegélyezett Szent Anna tóban. Természetesen lementünk a Gyilkos-tóhoz is. Gyimesen a kórusunk egy esküvőn énekelt, ahol a meny­asszonynak havasi gyopárból készítettek csokrot. Széken a legnagyobb dologidőben is el­jöttek az emberek a fogadá­sunkra - népviseletbe öltözve. Kolozsváron megnéztük Má­tyás király szobrát és szülőhá­zát, valamint a Farkas utcai re­formátus templomot. A tíznapos út során sok templomban szolgáltunk kóru­sunkkal, versmondóinkkal. Előadtunk egy részletet az „Ist­ván a király” című rockoperá­ból is. Az összegyűlt perselypénzt, 100 000 forintot elvittük a na- gyenyedieknek. Reméljük, hogy jövőre ők is meglátogat­nak bennünket. Útban hazafelé megkoszo­rúztuk az aradi vértanúk em­lékművét. Balogh Jutka I. osztályos tanuló A Jubiláte Kórus A közelmúltban tértek haza a Belvárosi Templom kórusá­nak tagjai az immár hagyo­mányosnak számító németor­szági turnéjukról. A quick- bomi katolikus közösségtől kapott meghívás alapján in­dultak útnak Dobos Lászlóné vezetésével. Útközben Auszt­riában is több szentmisén énekeltek. A kórus a barátság további ápolásra törekszik, és magyarországi látogatásra hívta meg német barátait. Segíteni szeretnének Négy éve alakult meg Pécsett a Segítő Szolgálat, amely olcsó mosó-, mosogató- és tisztító- szereivel a kiskeresetűeknek próbál segíteni. Jó minőségű termékekről van szó, amelyet kimérve, néhány deciliteres ki­szerelésben is árulnak. (Érde­mes tehát flakont vinni.) Vevőkörük főleg nyugdíja­sokból áll, akik hétfőtől pénte­kig kereshetik fel a szolgálat pavilonját a húsüzem előtt. Rendszeresen elmennek a város különböző pontjaira, és a kör­nyékbeli településekre. Minden hívásnak szívesen tesznek ele­get. i* i

Next

/
Oldalképek
Tartalom