Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-25 / 231. szám
8 Drínántúli Napló Magazin 1996. augusztus 25., vasárnap Biztos a gyógyulás, a pihenés, a szórakozás A vendégváró C sokonyavisonta A strandolni vágyók igazi paradicsoma a fürdő Akik néhány éve nem jártak a Somogy megyei, Barcs közelében lévő Csokonyavisontán, azok bizonyára meglepődnek, hogy mily gyorsan fejlődött ez az üdülőparadicsom. Hangulatos táj veszi körül a települést, ahol sok erdő, őstölgyes, ősborókás található. Feljegyezték, hogy 1943-ban olajkutatás során 73 Celsius fokos víz tört fel a mélyből, melyről megállapították, hogy kiválóan alkalmas mozgásszervi bántalmak, gyulladásos betegségek gyógyítására is. A gyógyfürdőben minden megtalálható, mely a gyógyuláshoz, a pihenéshez szükséges. Nyitott és fedett gyógymedencék, úszómedence, két gyermekmedence, ingyen használható óriáscsuzda várja a vendégeket. Igen népszerű a vízalatti masszást nyújtó medencéjük. A látogatók elhelyezését biztosítja a létesített Thermál Kemping, közvetlen átjárással a fürdőhöz. Ezen kívül a fürdőhöz közeli területeken kiskertes nyaralók bérelhetők egész évben. Különösen a német vendégek kedvelik a kempinget és a nyaralókat. Az üdülőterületen több kisvendéglőben lehet jól és igen olcsón étkezni. M. E. Hőseink szabadságon Kedvenc körömrágásra késztető' hőseink, éleseszű, jóvágású és sziklaszilárd ügynökeink szabadságra mentek. Cooper ügynök valahol Twin Peaks közelében pecázik, Scully és Mulder végre félretették az X aktákat és összeházasodtak, nászútjukon ,s-< nt jánosbogarakra vadásznak egy esőerdőben, Kruger ügynök tö- rölget és nyugdíjas takarítói állásról álmodozik. Mindeközben legújabb silány arcélii James Bondunk újraformatervezi az orosz utódállamokat néhány tank segítségével, ráhagyva feladatait Dick Steele-re és kolléganőjére, akik John McLane-nel ellentétben, kifejezetten „olcsón adják”. Roger Moore nyugállományú James Bond már csak a koktélcseresznyét hajkurássza medencéje körül, Seán Connery viszont aktívan osztja az igazságot Alcatraz börtönében. A rosszfiúk eközben újabb és újabb csintalanságokat eszelnek ki, új bűntényeket készítenek elő, romboló hadműveleteket tervezgetnek. ők soha nem mennek szabadságra. Állják a sarat még akkor is, ha jó ügynökeink néha meg is fenyítik őket. Újra és újra felkelnek a padlóról és kivárják a megfelelő alkalmat a támadásra. Például a hősök szabadságolási időszakát. Persze azért nem kell félni, hiszen ezúttal sem marad a világ megmentő nélkül és hamarosan talán új szuperügynök születik, aki rögtön egy lehetetlen küldetéssel indítja pályafutását. Egy igazi hős, aki bátor, gyengéd, jóképű, intelligens, férfias és még minden elmondható róla, ami egy Old Spice reklámba belefér, ő Tom Cruise - a világ legalacsonyabb bálványa. A Mission: Impossible fergetegesnek ígérkező ügynök opusz csúcstechnikával, követhetetlen tempóval technoritmusra. Az „eszjázadvégifű- szerezésűújfejezetértékű” akció-produkció szeptember elején kerül a mozikba. Rendes Zoltán Gondoljunk az öregekre Mi az a „limbó-kor”? Pszichológusok újfajta életkort fedeztek fel az érett kor és az öregkor között: ezt „limbó-kor- nak” nevezik, ami a lelki, a szellemi és a testi állapot átmeneti helyzetére utal. A jellemzés Phyllis Moen pszichológusnőtől származik, aki a tekintélyes Cornell Egyetem professzora. Egy tudományos konferencián, Baltimore-ban ezt az időszakot „pufferzónának” nevezte, amely akkor kezdődik, amikor valaki kiválik a munkából, és akkor zárul le, amikor valóban megöregszik. Megfigyeléseit pontos, részletes vizsgálódásra alapozta. Csaknem 800,50 és 72 év közötti férfit és nőt figyeltek meg. A pszichológusnő így jellemezte őket: egészséges felnőttek, akik bármennyire bírnák is még a munkát, mégsem kötődnek már sehová, nincsenek szakmai ambícióik, vágyaik, terveik, hiszen váratlanul a „senki földjén” találják magukat. Moen professzor hozzátette: meg kell tanulnunk, hogy kettéválasszuk a nyugdíjas állapotot és az öregséget. Sokaknak kell azzal számolniuk, hogy életük harmada a munkából való kiválás utáni időszakra esik, és ennek az életszakasznak a nagy részét még egészségesen élik le. A legtöbben nem készülnek föl lelkileg a nyugdíjas létre, amely meglepetésként éri őket. Ennek következtében pedig hirtelen két világ között érzik magukat, mintha két szék közül a pad alá estek volna. Frusztráltak lesznek, elégedetlenek, nyugtalanok. Ezeknek az embereknek a jelentős része szívesen dolgozna még valamennyit, ha nem is napi nyolc órában. ■sk A 65 éven felüliek kevésbé hajlamosak a betegségre. Ezt az irányzatot az amerikai Dukes University (North Carolina) tudósai fedték fel. Ez a trend azt jelenti, hogy a lakosság fokozott elöregedése, különösen az ipari országokban nem ró majd olyan súlyos terheket az államra, mint ahogy ettől általában tartanak. A kutatók 20 ezer, 65 éven felüli amerikai férfi és nő betegségre való hajlamát kísérték figyelemmel 1982 óta. Az értékelés azt mutatja, hogy a legfontosabb öregkori bántalmak, például az ízületi gyulladás, a magas vérnyomás és a keringési panaszok egyre kevesebb embert kínoznak. A szenilitás, az agyvérzés, az artéria-elzáródás és a tüdőtágulás előfordulási gyakorisága is csökken. A megfigyelések alapján felvetődik a kérdés, hogy mi tekinthető ma egyáltalán normális öregedési folyamatnak. Az egészségi problémák, melyeket az orvosok eddig 65 éveseknél az öregedéssel magyaráztak és ezért „teljesen normálisnak” tekintettek, ma gyakran csak tíz évvel későbben, tehát a 75 éven felülieknél lépnek fel. Az idősek fizikai teljesítőképességének jelentős javulását A járás is egyre nehezebb 75 év felett fotó: Tóth László természetesen elősegítették az orvostudomány fejlődésének olyan eredményei, mint amilyen a csípőműtét, vagy a beta- blokkoló gyógyszer, mely a magasvémyomást tartja kordában. Fontos szerepet játszhat az a tény is, hogy a ma 65 éven felüliek fiatal korukban jobban táplálkoztak mint a korábbi generációk. Sajnos nem minden betegség jelentkezik ritkábban az időseknél. Változatlanul nagyon gyakori a rák és a bronchitis. Ez viszont a dohányzás és a levegőszennyeződés következménye. A Benetton új hirdetési kampánnyal lepte meg a világot. Ez is biztosan botrányt okoz majd, mint szinte mindegyik sokkoló reklámötletük. A két legnagyobb belga óriásplakátokkal foglalkozó cég már megtagadta a kiplakátírozást. Kelendőek a Daciák A „csillagászati” árak ellenére is igen nagy a kereslet a Dacia személyautók iránt Romániában - jelentette ki Gheorghe Popa, a Dacia autógyár vezérigazgatója. Popa elmondta, hogy az alkatrészek, az energia és üzemanyagok drágulása miatt a pitesti autógyár a tervezettnél korábban kényszerült a 17 százalékos áremelésre, amelyet hétfőn hajtottak végre. Az áremelés nyomán a legolcsóbb Dacia- modell is 13 millió lejbe - a szerdai bankközi árfolyam alapján 4127 dollárba - kerül, míg a legdrágábbat 16,8 millió lejért (5333 dollárért) árusítják. A gyár termelésének mindössze 25 százalékát exportálják. A Daciákat a világ majd minden országában értékesítik, kivéve Nyugat-Európát, ahol a szigorú környezetvédelmi normák nem teszik lehetővé a román gyártmányú személygépkocsik eladását. Romániában a Dacia vezeti az autóeladások listáját. A Daciák sikerének titkát a gyár illetékese abban látja, hogy azok jól bírják a rossz minőségű romániai utakat és üzemanyagokat. Mindezen előnyökön túl a Dacia hasznos tárgy, nem pedig luxuscikk Romániában. Egy világsztár búcsúzik A néhai Maria Callas híressé vált lemondásai egyikének köszönhette a most 69 éves Leonie Rysanek, hogy magasba ívelő énekesi karrierje egyik napról a másikra elindult. 1959-ben a New Yorki-i Metropolitan színpadán beugrott Verdi Macbeth című operájának Lady Macbeth szerepébe és szenzációs sikerével megalapozta nemzetközi énekesi hírnevét, mint drámai szoprán. A rákövetkező évtizedekben a bécsi születésű énekesnőt olyan operákban ünnepelhette a közönség, mint a Salome, vagy az Árnyék nélküli asz- szony, valamint Wagner operái. Leonie Rysanek augusztus 25-én, vasárnap lép utoljára operaszínpadra: a Salzburgi Ünnepi Játékokon Klütaim- nésztra szerepét énekli Richard Strauss Elektra című operájában. Első sikerét 1948 nyarán aratta a Bad Ischlben tartott ünnepi játékokon. A nemzetközi élvonalba a háború utáni első bayreuthi ünnepi játékok révén került. Rádió Mellett Jegyzet Ne káromold az ótépét... Hajdanában - mert tényleg régen volt, még az átkos legátkosabb éveiben -, szóval én is résztvettem munkahelyi kötelező szemináriumokon (ugyan ki nem vett részt ilyesmin annakidején?), tanultuk a társadalmak fejlődését és amikor a kapitalizmus kezdeti korszakához értünk, hallottunk a munkások géptörési akcióiról: vagyis a kapitalista gépesített és a melósok nagyrészét utcára tette. Ezért a melósok összetörték a modem gépeket. Hogy újra munkához jussanak. Bennem mostanában búzog fel valamiféle géptörési indulat. Ahogy a telefon hódít, úgy terjed el a rájuk kapcsolt telefonos üzenő készülék. Amikor először találkoztam a rögzítővel, ahogy bejelentkeztem, mindjárt mondtam a szöveget, hogy „Figyelj csak, azért hívtalak . .. Várj csak, ne szólj közbe ...!” De közbeszólt. Akkor ismertem fel barátom hangját, ahogy csak mondja és mondja gépiesen, hogy ő „X. X., ezen és ezen a számon és kérem a hívó felet, hogy a három sípszó után az üzenetet mondja rá a rögzítőre ..Megmondtam neki, hogy kivel mit csináljon, de ezt sem hallotta, hiszen végülis egy automatizált haverral társalogtam, aki gondolom nincs is otthon. Az üzenetrögzítőkkel képtelen vagyok megbékülni. A három fütty után néha lebénulok, zavar ez a mélységes technikai személytelenség, olyan, mintha egy nyilvános klozeton a falnak fordulva szövegelnék. A számítógép fölöttébb okos találmány, mindent tud, csak gyakran a legelemibb dolgokról nincs fogalma. Illetve meghülyül. A múlt nyáron sikerült néhány egészségügyi intézményben otthonra találnom. Amikor a déli órákban lepakoltam a pesti MÁV kórházban, rövid idő múlva felkeresett a kórteremben a tündérien szép diétás nővér, aki közölte velem, hogy napi étkezésem nem haladhatja meg az ötszáz kalóriát, kivéve a mai és holnapi napot. Ezen időben még normálisan táplálnak. „És miért nem e perctől kezdődik a szigorú diétám?” - tettem fel a nagyon helyénvaló kérdést, mire a lányka azt felelte: „Csak holnaputántól dobja ki Önt a számítógép . . . Vagyis az étlapját..Tehát benne vagyok a számítógépben. Ezentúl már a számítógép „mondja” mit, mennyit, mikor ehetek. Szerkesztőségünknek szinte minden szobájában számítógépek zörögnek. Egy külön teremben pedig még legalább vagy nyolc-tíz. Okos férfiak, lányok (hát hol nem okosak, ha nem egy szerkesztőségben . ..) zongoráznak a billentyűkön, figyelik a képernyőt, a jeleket, szövegeket és mindezt csak bámulom, értetlenül, én nem vettem részt a tanfolyamon, mert soha életemben nem szerettem tanulni. A számítógépen csak az „egérkét” ismerem, azt a kis bizgentyűt, ami időnként átszalad a képernyőn. Ezt is csak azért ismerem, mert olyan kedves neve van: „Egérke”. Mert egyetlen alkatrész, ami emberi. A másik technikai csoda: az OTP. Odamegy a hihetetlenül magas nyugdíjam, tavaly még papírokat kellett kitöltenem, hogy kivegyek egy kis dohányt, krumplira, meg cigire, csirkelábra, egyebekre, ám kaptam kártyát és itt a csoda: különböző automaták vannak a városban, éjjel-nappal odaállhatok, benyomom a kártyát, megadom a kódszámot és egy résen jön az ezres. Múlt szombaton az automata bekapta a kártyámat és nem adta vissza. Vártam, semmi. Itt vannak az ünnepek és nincs pénzem. Gondoltam, odasuhintok a masinára egyet, mint annakidején a géptörők, de ez láthatóan olyan kemény acél, hogy csonttörés nélkül nem úsznám meg. Maradék pénzemmel elballagtam kedvenc ÁBC-be kenyérért, de közölték velem: új csomagolásban jelenik meg majd a diétás Bakonyi barna kenyér és ezt a változást a számítógép még nem rögzítette. Vámom kell, talán jövő hétig. Káromkodtam, sírógörcsöt kaptam, dühöngtem. Csak szerdán derült ki fölöttem az ég: a Szigeti úti OTP fiókjának egyik - szerintem a legszebb és legaranyosabb - női alkalmazottja ezzel fogadott: „Milyen jó, hogy jött? Itt a bankkártyája! Egy hölgy megtalálta és behozta!” Majdnem kezet csókoltam neki, a becsületes megtalálóért pedig este egy imát mondtam volna, de már rég nem tudok imádkozni, csak káromkodni. «
