Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-24 / 230. szám
8 Dunántúli Napló Portré 1996. augusztus 24., szombat II. János Pál pápa 1991-es pécsi látogatásán a pogányi szentmise után, a Bazilika előtt Mayer Mihály megyéspüspök társaságában fotó: LÄUFER LÁSZLÓ Látogatásom szeretné elősegíteni az egyház és a magyar nemzet újjászületését A zarándok pápa A magyar honfoglalás 1100. és az első bencés monostor, Pannonhalma alapításának 1000. évében a Szentatya ismét Magyarországra jön. Róma első püspöke, Szent Péter apostol huszonöt éven át irányította egyházát. II. János Pál, a zarándok pápa előtt az a feladat áll, hogy utat mutasson a kereszténység huszonegyedik évszázada felé. K edves magyarok! Arra van szükség, hogy mindany- nyian egyetértésre jussatok az igazi humanizmus olyan alapvető értékeiben, mint az igazság, az igazságosság, a szabadság, a kölcsönös tisztelet és a szolidaritás. Olyan értékek ezek, amelyeknek a gyökere a Jézus Krisztus megváltó kegyelme által felemelt és megerősített emberi természetben van. Magyarországi látogatásom szeretné elősegíteni az egyház és a nemzet újjászületését. (II. János Pál pápa, 1991. augusztus). A katolikus egyházfő reményt sugárzó egyéniségének, hétköznapjainak, apostoli szolgálata kedvezőbb megértéséhez nyújt segítséget Marco Tosatti író és Gianni Giansanti fotóművész (fordította Lukács Tamás és Csányi Mónika) a Gulliver Könyvkiadó Kft. magyarul most megjelent, gazdagon illusztrált könyve. Az alkotás négy nagy fejezete közül az első téma A zarándok pápa eddigi életútjával, ismertet meg bennünket. A második részben feltárul A Vatikán belülről, míg a harmadik téma II. János Pál mindennapjai. A zárófejezet A pápa utazásai. A Szentatya a pápai szolgálat részeként vállalja az utazásokat. Pedig az elmúlt századokban az a hagyomány uralkodott, hogy a katolikus egyház feje ritkán mozdult ki Rómából. Utazásairól ő azt vallja: „A katolikus egyház feladata az, hogy egyetemességét láthatóvá tegye.” A pápa által közvetített üzenet létfontosságú a katolikus hívek számára mindenhol a világon. A pápa útjai jelentős nemzetközi eseménnyé váltak. Számára a repülőgépen eltöltött órák igazi pihenést jelentenek, aminek rögtön vége szakad, mikor leszálláskor elkezdődik a zsúfolt program, a találkozók, beszédek, utazások: a lelkipásztori látogatások elmaradhatat- lanjészei. /''Va történelem első szláv pá- VVpája, az 1522-ben megválasztott utrechti VI. Hadrián óta az első nem-itáliai egyházfő. Karol Wojtylát egyesek a világ plébánosának nevezik. Találó cím, de sokoldalú személyiségének csak egy aspektusára világít rá. A Vatikán, különösen Michelangelo építészeti remekműve, a Szent Péter bazilika, a katolikus egyház szellemi nagyságának márványba és bronzba öntött, kézzelfogható megtestesítője. A városállam a világ egyik legnagyobb hatású, legelterjedtebb vallásának a székhelye. A pápa 3 párhuzamos struktúrát irányít palotájából: Vatikán városát, mely aprócska világi hatalom arra szolgál, hogy a Szentatya erkölcsi és pásztori hatalmát bármely állam hatásától mentesen gyakorolhassa; Szentszéket, mely követeket akkreditáló nemzetközi szervezet, mely különböző szintű diplomáciai kapcsolatban áll a világ mintegy 120 államával; valamint az Egyetemes egyházat. Az egyház elsőd leges feladata a katolikus tanok védelme és terjesztése. őszentsége, szigorú időbeosztás szerint él, ami alól csak néhány különleges alkalom jelent kivételt. Naponta az emberek százaival, ezreivel találkozik. A kápolnában imádkozással töltött órák és sajátos munkamódszere alakítják ki életvitelét. Néhány éve - a történelem folyamán először - a jelenlevő zarándokok legnagyobb csodálatára a pápa nagypénteken belépett a Szent Péter bazilikába és gyóntatni kezdett, mint bármelyik egyszerű pap. Azóta a „pápai gyóntatás” a húsvéti szertartások részévé vált. Az ember azért utazik, hogy éljen, és azért él, hogy utazzon,- vallotta meg állítólag II. János Pál egy közeli barátjának. Az apostolok is utaztak - szól a vatikáni magyarázat. Még ma is- amikor előrehaladott kora és betegsége bizonyos mértékig csökkentik szónoki képességeit- a hívek százezreit képes megmozgatni szavával, mozdulatával vagy pillantásával. Átlagosan évente 4 nemzetközi és 8 itáliai utat tesz. Kiszámították, hogy a Föld és a Hold távolságát többször is megtette már. II. János Pál pápát, ahová csak ellátogat, mindenfelé milliók köszöntik. Ő a Vatikántól akár ezer kilométerre is „saját otthonában” alszik. Nem fogadja el soha sem a vendéglátó kormány által felkínált szállást. Többnyire a pápai nttncius rezidenciáján, esetleg a püspöki palotában, ^ vagy egyszerűen egy kolostorban száll irrgg. Ugyanez szemlélet az oka, hogy soha nem fogad el meghívást hivatalos ebédekre, vacsorákra. Minden útjának megvan.a maga jelentőségé. II. János Pál küldetése inkább utazásai, mintsem vatikáni tevékenysége révén érthető meg. Útjai teszik lehetővé részére, hogy valós politikai, társadalmi és emberi helyzetek közelébe kerüljön. Ugyanakkor a pápa saját gondolataival és érzéseivel is szembesülhet. Néhány hónappal megválasztása után egyik első útja hazájába vezetett. Azóta a Szentatya négyévente visszatér Lengyelországba és minden látogatása mély érzelmeket kelt benne és honfitársaiban egyaránt. Czestochowában egymil- liónyian, majd Krakkóban két- milliónyian hallották őt. apjaink Wojtylájának megértéséhez figyelembe kell venni a pápa megrázó szembesülését azzal, hogy a kommunizmus elleni küzdelem egyszerűbb volt, mint a pápaság és az egyház mostani feladatai. A mai ellentét sokkal alattomosabb és jóval nagyobb a hatalma. Ez az ezredforduló utolsó éveinek kihívása: a „féktelen materializmus, az erkölcsi értékek iránti közömbösség és a fogyasztói társadalom vírusa”. Áz idős pápa kezébe veszi pásztorbotját (melybe néha már támaszkodni kénytelen) és Krisztus földi helytartója új, mai hadjáratot indít, hogy a kereszténység eszméjét újra és újra eljuttassa a fogyasztói társadalmakban élő hívek szívéhez is. A Szentatya üzenete a magyar néphez: „Az ökumenikus mozgalom nem kis teljesítménye, hogy évszázados bizalmatlanság után alázatosan és őszintén elismerjük egymás közösségeiben Krisztus ajándékainak tevékeny jelenlétét és termékenységét. Ezért a mindnyájunk életében tapasztalható isteni tevékenységért köszönetét mondunk Istennek”. (Debrecen, 1991. augusztus 18.) „Gondolataimban most mindazokhoz fordulok, akiket bármilyen ínség sújt ebben az országban: a hajléktalanokhoz, a munkanélküliekhez, a bevándorlókhoz, a válások áldozataihoz, a kábítószerfogyasztókhoz, az alkoholistákhoz, és mindazokhoz is, akik könnyelműségükkel vagy felelőtlenségükkel veszélyeztetik saját jólétüket vagy másokét. Ne áltassuk magunkat: a szegénységet és a kitaszítottságot bizonyos helyzetekben csak úgy küzdhet- jük le, ha mindnyájan egyesítjük kitartó erőfeszítéseinket. Olyan társadalom felépítése felé kell haladriíT „^melyben mindenki lehetőséget kap arra, hogy emberhez méltóan élhessen, és megfelelő inódon elláthassa önmagát *és családját”. ?• 19.) János (Szombathely^ 1991. auj Domonkos Magyarul magyarán Nyelvtan és politika Költöznek a nagyatádi menekülttáborból Csomagolnak a nagyatádi menekülttábor lakói. Ä más hazai táborokba való részleges átköltöztetés után szeptember 9-én a menekültek zömét vonaton átszállítják Debrecenbe. A nagyatádi táborban ezt követően már csak mintegy százan maradnak, ők is legfeljebb december elejéig. A jelenleg Nagyatádon élő mintegy 500 menedékes közül, még az átköltöztetés előtt, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának közbenjárásával csaknem százan bevándorlóként az Amerikai Egyesült Államokba távoznak. Jungbert Béla, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére, a boszniai választások kapcsán elmondta, hogy legkésőbb augusztus utolsó napján a hazánkban tartózkodó bosnyák menekültek is leadhatják voksukat a parlamenti és a helyhatósági jelöltekre. A szavazást az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet koordinálja. Nagyatádon kívül Budapesten, Debrecenben, Harkányban és Békéscsabán is lehetőség lesz majd a szavazásra. Hazánkban mintegy hatezer, a volt Jugoszláviából érkezett menedékes él, háromnegyedük már táborokon kívül. A most elkészült választási jegyzék szerint csaknem 1200-an vesznek majd részt a szavazáson. A tévé riportere két frakcióvezetővel, Isépy Tamással és Szekeres Imrével beszélgetett a politikáról, közelebbről a magyar politikai élet nyelvének, stílusának eldurvulásáról, út- szélivé válásáról. Isépy nem mutatott megrendülést, ellenkezőleg, azt állította, hogy semmi okunk se a vádaskodásra, se az aggodalomra. S majdnem anekdotázva az angol parlamentről szerzett vagy hallott értesüléseivel támasztotta alá álláspontját, véleményét. Legsúlyosabb érvként azt említette, hogy a klasszikus demokrácia hazájában nem számít ritkaságnak, ha az egyik képviselő a vita hevében azt mondja a másiknak: Maga marha! És ezt a számunkra nagyon is goromba minősítést nem követi se ökölrázás, se hajbakapás, mert ahogy Isépy mondta, ez csupán azt jelenti: Maga nem való ide, maga nem alkalmas a képviselői tisztségre. De azért mégis volt kifogása a nálunk uralkodó stílus ellen, mégpedig az, hogy nem lehet megkülönböztetni a főneveket a jelzőktől. Vajon mire gondolt a mi politikusunk? Arra, hogy a címkézések, mint az említett marha, s a nálunk divó szoclib, bolsi, fasiszta, terrorista, áruló, korrupt, gyáva stb. szerinte nyelvtani szempontból nehezen minősíthetők. Ha a nyelvet rendszernek tekintjük, márpedig az, akkor az alkotó elemeit részrendszerekbe sorolhatjuk. Ezek közül most kettő, mégpedig a szófajok és a mondatrészek részrendszere érdekel bennünket. A főnév ugyanis a szófajok, a jelző viszont a mondatrészek egyike, tehát grammatikaiig különne- műek, más-más részrendszerbe tartoznak. Ez a megkülönböztetés a nyelvtani alapműveltséghez számít. Vannak, akik nyelvtani kategóriákról beszélnek, de ez nem helyes minősítés, mert sem a szófajok, sem a mondatrészek nem különülnek el élesen egymástól, ami pedig a kategóriának fontos ismérve. Sokkal inkább típusokról beszélhetünk, és ezzel oldjuk fel a kettős szó- fajuság, a szófaji átmenet, valamint a szófaji átcsapás eseteit. Ez a gondja Isépynek. A mondatrészek szófajiságáról is szoktunk beszélni, például amikor azt mondjuk, hogy az alany mindig főnév vagy főnévként használt bármely más szó. A jelző pedig a leggyakrabban melléknév: okos, ügyes, boldog, ravasz stb., de nagyon sokszor a főnév használatos jelzőként. Maga marha - voltaképpen rövidítése annak, hogy marha ember, akár a szamár vagy enyhébb változata a csacsi. A törpe óriás minősítésben az eredetileg két melléknévből az egyik jelzőként, a másik jelzett szóként alanyi szerepű. A stílus minősítéséhez, főként ha a nyelvtant is belekeverjük, nem árt, ha ismerjük a nyelvtani szakszavak, szakkifejezések pontos jelentéstartalmát. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés augusztus 30-án (csütörtök) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., VIII. em. Az augusztus 17-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Amikor azt mondtad, hogy kocsival jársz dolgozni, nem ilyenre gondoltam.” Utalványt nyertek: Gédert Márta, Pécs, Dobó István u. 60., Gyöngyösi Éva, Pécs, Lahti u. 4., Szentesi Flórián, Pécs, Hétvezér u. 27., Végh Mónika, Pécsdeve- cser, Fő u. 3., Zsigmond László, Szigetvár, Batthyány 2/1. Az utalványokat postán küldjük el.
