Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-11 / 219. szám

1996. augusztus 11., vasárnap Magazin Dunántúli Napló 7 Arnie emberek életét veszi el, majd újat ad cserébe „Rejtély” jeligére várja a vá­laszt az az olvasónk, aki jelen­leg egész életét mozdulatlan­nak érzi, s úgy látja, helyzete nem sokat javul. Tény, hogy nehezen indulnak be a jobb irányú változások az életében, úgy látszik, elóT)b mindegyi­ket küzdés, valamilyen fontos döntés előzi meg. Az első hír nem a legkellemesebb: egy kisebb betegségével kapcso­latban nem veszélyes műtétet javasolhatnak önnek, ami elő­ször megijeszti, de végül ki­derül, hogy ez csak egy ruti­neljárás. Ön még mindig hisz abban, hogy a házasság szent kötelék, ezért van, hogy min­den rossz tapasztalat, akadály ellenére csak fontolgatja a változtatást. Gyermekéről elmondhatom, hogy egy új módszer (melyről olvasmá­nyaiból vagy ismerősöktől ér­tesül) megkönnyítheti a vele való foglalkozást, ez minden­képpen jó hír. Egész életének forradalmi megváltozására je­lenleg kevés az esély, ha mozdul valami, az lassan, fo­kozatosan történik. Fontos, hogy őrizze meg a kitartását! Az ön közelében lévő érdek­lődő férfi egyébként még most sem adta fel a (mára már diszkrétebb) kísérletezést... „Kapcsolat” jeligére üze­nem: ne siesse el, most ked­vezőtlen az idő. Ha túl tüzes, félreértik, ha viszont csak langyos lesz a baráti kapcso­lat, előbb-utóbb ki is hűl. Le­gyen olyan kedves, őszinte és nyitott, mint eddig, ez túlviszi egy jobb időszakig. Nem könnyíti meg a helyzetüket, hogy a férfire is igényt tart va­laki, és önre is féltékenyek lennének, ha kapcsolatuk szo­rosabbá válna most. Anyagi ügyekben legyen rendkívül óvatos, különösen, ha azok mindkettejükre vonatkoznak. A férfi valóban vágyik önre (és úgy látom, ön is őrá), de csak akkor menjen bele kizá­rólag ezen az alapon a köze­lebbi kapcsolatba, ha egészen biztos, hogy nem bántódik meg. Hodnik Ildikó Gy. Szünetel a „bogárhátú” gyártása Brazíliában „Szerb rulett” Új, igencsak veszélyes idő­töltés jött divatba a szerb aranyifjúságnál: éjnek ide­jén óránként 150 kilométe­res sebességgel hajtanak át útkeresztezéseken, amikor a jelzőlámpa pirosat mutat. Belgrádi lapjelentések szerint különösen a Boszni­ával határos Loznicában ter­jedt el a gyors kocsikkal rendelkező ifjú titánok kö­rében a „szerb rulett”. Éjszakai lokálokban fo­gadásokat kötnek az előre kijelölt autósokra, akiknek azután az éj beálltával 150 kilométeres vagy még na­gyobb sebességgel kell a vá­rosban száguldozniok. Aki túléli a kalandot, az 100-150 márkának megfelelő össze­get nyer. Ennek az új őrü­letnek már áldozatául esett egy taxis, akit a „halállova­sok” egy útkeresztezésnél a piroson átszáguldva megöl­tek - áll a dpa jelentésében. Allatszámlálás Mintegy 300 magánhajó és csónak legénysége vett részt a franciaországi Cote d,Azur, Korzika és a Ligur-partok között egy nagyszabású földközi-tengeri bálna- és delfinvédő akcióban. Egy órán át számlálták a résztve­vők a saját 10 négyzetkilo­méteres vízterületükön fel­bukkanó bálnákat és delfine­ket. Franciaország, Olaszor­szág és Monaco közösen sze­retné feléleszteni azt a tervet, hogy tengeri védett területet hozzanak létre a bálnák és delfinek számára. Arnold Schwarzenegger vissza­tért a filmvászonra ismerős sze­repben - csak ezúttal nem Pusz­tító, hanem Takarító. John Kruger, az Eraser főhőse furcsa foglalkozást választott magá­nak: ő a kormány tanú védő programjának legképzettebb és legtitkosabb titkos ügynöke. Feladata, hogy megszervezze a veszélyeztetett tanúk új életét és a szó szoros, illetve átvitt ér­telmében eltörölje a régit - mindörökre. Mestere a látszat­balesetek és műkatasztrófák megszervezésének, bármit megtesz a tanú védelmének ér­dekében. Egészen addig tart az idill, amíg fel nem tűnik egy hölgy - Vanessa Williams sze­mélyesíti meg - és ahogy az már lenni szokott veszélybe so­dorja magát a rettenthetetlen Krugert is. A hölgy titkos ösz- szeesküvés nyomaira bukkan, a szálak a legfelsőbb körökbe ve­zetnek. Természetesen Kruger egyszerűnek látszó megbíza­tása vesszőfutássá fajul, mely­ben Amié is üldözötté válik. „Nyugalom, maga meghalt” - hangzik fel többször is a pro­dukcióban a mondat, de a való­ságban is. Az osztrák szárma­zású színész, népszerű közéleti személyiség, tiszteletbeli fit­ness miniszter éppen azért él­vezte a megpróbáltatásokkal teli forgatást, mert a film révén belekóstolhatott egy kicsit az amerikai kormány egyik legtit­kosabb és legsötétebb tevé­kenységébe. A rendező Charles Russel ugyancsak ezt dombo­rítja ki a film lényegéül: — Ez a véres valóság. Jelen­leg 14 ezer embert érint az Egyesült Államok Tanúvédő Programja. Kruger, mint a szakma legjobbika, úgy eltün­teti emberét, hogy még munka­társai sem akadnak a nyomára. Lee Cullen munkája közben figyel fel az illegális csoda­fegyver-tranzakciókra, az élete veszélybe kerül. Krugerrel való menekülése alatt rájön, hogy egész addigi életét fel kell ad­nia. Egyedül Krugerre számít­hat, akit viszont legközelebbi munkatársai, így például mes­tere is átver.-A film egyik legbonyolultabb kapcsolata ez: mindkét figura tetteit ugyanazon dolgok hatá­rozzák meg. Amíg azonban Krugernek sikerül megőriznie tisztességét, addig mesterét Deguerint megrontotta a hata­lom. - jellemzi kettejük viszo­nyát Schwarzenegger. Augusztus 15-től bárki megnézheti a Takarítót alias Arnie-t, ahogy eltörli a múltat, hogy megmentse a jövőt. Rendes Z. A Volkswagen brazíliai leány- vállalata felfüggesztette a híres „bogárhátú” gyártását, mely a latin-amerikai ország történeté­ben a gépkocsik között a legna­gyobb népszerűséget vívta ki magának. Az AFP szerint a hírt hivatalos forrásból tették közzé, a jelentésből viszont nem derül ki, hogy mi tette szükségessé a lépést. A Volkswagen do Brasil szóvivője szerint egyébként Brazíliában a bogárhátú-gyár- tás kezdete, azaz 1959 óta 3,4 millió darabot adtak el e típus­ból. A termelést 1986-ban leállí­tották, de később, Itamar Franco köztársasági elnök ké­résére újraindították, sikeres üz­leti vállalkozásként. A pekingi autószalonon a világ legnagyobb autógyárai vettek részt. Az elemzők szerint a következő 20 évben a legjobban fejlődő autópiac a kínai lesz. Svéd bűnözői génbank Egy svéd kormánybizottság rendőrségi nyilvántartást köve­tel az elítélt bűnözők genetikai ujjlenyomatairól. A nyilvántar­tás segíthetné a rendőrséget a gyanúsított azonosításában, a tett helyszínén talált vér-, vagy nyálminták, illetve hajszálak alapján. Ilyen DNS-bank már működik az Egyesült Államok­ban. A svéd intézményt azon­ban megálmodói sokkal szigo­rúbbra tervezik: már azok is bekerülhetnének, akik a bűnö­zőkkel akár csak kapcsolatba kerülnek. Eddig csak a titkos- rendőrség és a pénzügyi bűn- cselekményekben nyomozók juthattak hozzá ilyen jellegű in­formációkhoz. A bizottság sze­rint a rendőrségnek is meg kell kapnia ezt a szélesebb hatás­kört. Főzzünk változatosan! Túróval töltött tök. Zsenge kis tököt meghámozunk, ket­tévágjuk, a magos részt kika­parjuk. Nagy lábosban sós­ecetes vizet forralunk, ebben főzzük a fél tököket kb. 8-10 percig, míg a tökhús üvegessé válik. Lecsöpögtetjük, kenő- tollal beolajozzuk, majd vé­kony szalonnaszeleteket fek­tetünk a belsejébe és kiolajo­zott tepsibe fektetjük. Fél kiló túrót elkeverünk 2 evőkanál tejföllel, 2 egész tojással, 3 evőkanál búzadarával, sóz­zuk, ízesítjük apróra vágott kaporral, majd egy órán át állni hagyjuk. Ezt a túrós masszát simítjuk a tökök bel­sejébe. Öt deka reszelt sajtot elkeverünk 3 evőkanál tejföl­lel, és a túró tetejére simítjuk. Forró sütőbe tolva, közepes tűznél 20 percig sütjük. A sze­letekre vágott túrós tököt ka­pormártással leöntve tálaljuk. Ringlódzsem. A ringló nem tartozik a divatos gyü­mölcsök közé, pedig érdemes befőzni, mert finom, a kaj­szira emlékeztető világos dzsem lesz belőle. A hibátlan ringlókat szűrőkanálba téve fél percre lobogó forró vízbe merítjük, majd egy percre hi­deg vízbe tesszük. így köny- nyen lehúzhatjuk a héját. A kimagozott gyümölcsöt cukor nélkül 15-20 percig főzzük, majd kilónként 40-50 deka cukrot teszünk hozzá, és együtt főzzük 15 percig. Egy kupica rumban elkeverünk egy mokkáskanálnyi szalicilt és 3-5 kilónyi lekvárhoz ke­verjük. Üvegekbe töltjük, le­kötjük, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni. W. M. Rádió Mellett Jegyzet „Koravén” mesterek megaláztatása... Egy munka- nélküli férfi - következés­képpen mun­kát kereső géplakatos - fárad­tan válaszol a rádió riporteré­nek: „Lejárom a lábamat, de most már sok helyütt azt sem kérdik meg, hogy mihez értek, csakannyit: hány éves vagyok? Mondom, néhány hónap múlva ötven, erre széttárják a kezüket, sajnos, nem tudjuk alkalmazni. ..” Pedig - ahogy később kiderült - jó húsz esz­tendővel ezelőtt elvégezte leve­lezőn a gépipari technikumot is, nappal az üzemben dolgozott, délután iskolába járt, vagy ott­hon műszaki rajzot készített, matematikát, anyagismeretet tanult, hogy csak néhány tan­tárgyat említsek. Négy éven át örökké a vizsgákra készült. Ma ő is a sok-sok százezrek egyike, aki utcára került, mö­götte összeomlott minden egyéni terve-álma. A vállalkozó, vagy Rt., vagy Bt -, esetleg még létező állami vagy szövetkezeti cég nem ad neki munkát, mert „öreg”. Öt­ven esztendős. A másik szereplője a műsor­nak, villanyszerelő, nem csak a hálózati elektromossághoz ért, hanem az autóvillamossághoz is. Felvétel is van. „Hány esz­tendős?” -„Negyvenhét...” Azt a választ kapja, hogy majd kiértesítik. Ezt húsvét előtt kö­zölték vele. Azóta egy sort sem kapott. „Miért nem őszinték? Ha öregnek tartanak - ami bi­zonyára egyetlen érvük - mondják meg. De már azt sem bántam volna, ha hazudnak, és azt mondják, pillanatnyilag tárgytalan a felvételem ... De legalább írjanak valamit. Vá­laszra sem méltattak. Ez ebben a megalázó ...! Valamikor az emberek fe­jébe beleverték az újságok, a szónokok, a szemináriumi elő­adók és persze az iskolai okta­tók, hogy a kapitalizmusban a „melós” a tőkés kapcája ... El­hittük. Vagy nem hittük. Nyu­gaton kapitalizmus van és jólét is van. Ezért nem hittük el. Hogy most mi van szép ha­zánkban, azt a magasságos ég sem tudja. Demokrácia van. Az van. A munkaadó is demokrati­kus jogait gyakorolja, amikor azt vesz fel, akit akar, megaláz­hatja a munkanélkülit ahogy csak akarja, válogathat, „selej­tezhet” kedvére, követi a diva­tot, miszerint a negyven év fö­lötti korosztály már nem alkal­mas a termelésre. Gyári szakmunkás koromban úgy néztünk fel az idős szak­munkásokra, mint az Istenre. Az aranykezű géplakatos mes­terünkre, Kovács bácsira, akit „Bobinak” csúfoltunk, ugatós hangja miatt, (haló poraiban is bocsásson meg nekünk drága Öreg), aki művésze volt a szakmának. Aki egy fémvágó ollóval, karctűvel, domborító kalapáccsal vasrózsát csinált nekünk néhány milliméteres vaslemezből, de úgy, hogy a rózsa szirmait is kalapáccsal verte ki a richt-platnin. Vagy az öreg Dömötör Franci, aki hu­szonöt éven át dolgozott Belgi­umban, Franciaországban, Né­metországban, márkás világcé­geknél és hozta haza kezében és agyában a vasas szakma gyönyörű tudományát. De em­lékezhetünk a pécsi, Jókai téri jó Magyar Feri bácsira is, aki Svájcban, a Wertheim-cégnél is lakatoskodott, aki itthon, kis városkájában szakértelmével szerezte meg a népség mélysé­ges tiszteletét. A fenti mesterek - ismeret­ségem idején - már jóval túl voltak az ötvenen, de némelyik a hatvanon is. Minden város­nak, nagyobb és kisebb üzem­nek, magánipari műhelyének meg volt a maga szakmai gyöngyszeme. Példaképei vol­tak a felnövekvő ipari szak­munkás ifjúságnak. Akik aztán - amint múltak az évek, évtize­dek - maguk is megöregedtek és ismét az utódokra hagyták a kétkezi munka különös tudo­mányát. De ezek már nem biztos, hogy megöregszenek a satupad mellett. Vagy a rajzasztal mel­lett sem, az esztergagép mellett, a gyalupad mellett, a szövőgé­pek mentén, de akár az újságíró írógépe mellett sem ... Most már csak munkaadó van és munkavállaló van. És ... mun­kanélküli van. Aki már negy- venvalahány évesen, tudása csúcsán egyszerűen csak öreg. A Takarít

Next

/
Oldalképek
Tartalom