Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-09 / 217. szám
2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. augusztus 9., péntek Megszületett a döntés a NATO keleti kibővítésének üteméről - írta csütörtöki számában az International Herald Tribune című lap. Az újság szerint az atlanti szövetség decemberben hozza majd nyilvánosságra, hogy az első körben Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot veszi föl tagjai sorába. Elhalasztották Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök csütörtökre tervezett találkozóját. A megbeszélés elnapolását Jelcin zsúfolt munkaprogramjával indokolták. Az orosz államfő tanácsadói bejelentették: pénteki ünnepélyes beiktatása után Borisz Jelcin szabadságra megy. A frissen érkezett orosz csapatok csütörtökön „tisztogató.” műveletekbe kezdtek a csecsen főváros egyes kerületeiben. Oleg Lobov első miniszterelnök-helyettes, az orosz elnök teljhatalmú csecsenföldi képviselője közölte, hogy a szövetségi erők folyamatosan kiszorítják Groznijból a támadókat, más körzetekben pedig a helyzetet ellenőrzésük alatt tartják a törvényes hatóságok. Ismeretlen tettesek szerda délután Szarajevó Dobrinja negyedében megsebesítettek egy szerb rendőrt - jelentette be az IFOR-erők szarajevói szóvivője. Szerdán a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői és európai megfigyelők jelenlétében a muzulmánok és a horvátok Mostar közelében kicserélték az utolsó 13 hadifoglyot. Harren Christopher amerikai külügyminiszter a jövő héten Európába látogat, hogy a szeptemberben megrendezendő boszniai választásokról tárgyaljon. Hétfőn kezdődő kőrútjának első állomása a brüsszeli NATO-központ lesz, majd Genfbe utazik, ahol találkozik a bosnyák, a horvát és a szerb elnökkel. Az amerikai diplomácia irányítója csütörtökön fölkeresi Szarajevót. Feszültté vált a légkör csütörtökön az észak-írországi Londonderryben, miután az északír ügyekkel megbízott londoni miniszter előző este betiltotta egy protestáns szervezet szombatra tervezett felvonulását. A menetet hagyományosan minden évben megrendező protestáns legényegylet képviselői nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy mégis sor kerül a felvonulásra. A helyi cégbíróság csütörtökön kimondta a legendás Gdanski Hajógyár csődjét. A Szolidaritás bölcsőjének számító nagyüzem adósságai már szinte csillagászati összegekre rúgnak. Magyar és román papok az egyházak testvériségéről Mesterségesen keltenek feszültséget A romániai magyar és román egyházi személyiségek úgy vélik, hogy az Erdélyben zajló magyar református világtalálkozó nem ösztönöz nemzetiségi konfliktus kirobbanására - adta hírül a bukaresti rádió. Mózes Árpád evangélikus püspök a magyar reformátusok világtalálkozójának kolozsvári rendezvényeivel kapcsolatban kifejtette: az evangélikus és református egyház között testvéri kapcsolat van, a feszültség légkörét Kolozsváron mesterségesen teremtették a város vezetői. Bartolomeu Ananie, Kolozsvár és Felek görögkeleti püspöke hangsúlyozta: nem hiszi, hogy a kolozsvári rendezvények nyomán nemzetiségek vagy felekezetek közötti konfliktusok támadnának. A rádió beszámolt arról is, hogy a maros vásárhelyi Várr templomban csütörtökön Kádár Zsolt egri lelkész szolgált az istentiszteleten, majd tudományos előadásokra került sor a református oktatási hagyományokról. A kolozsvári rendőrség szerdán éjfélkor szabadon engedte Kiss Csabát, azt a fiatalembert, aki a világtalálkozó szerda délutáni rendezvényén magyar zászlót akart kitűzni a Farkas utcai templomban. A 31 éves munkanélküli 140 ezer lejes (mintegy 7 ezer forintnak megfelelő) bírsággal sújtották azon a címen, hogy meg akarta zavarni a közrendet, és nem voltak nála személyi iratok. Kiss Csaba a rendőrség épületét elhagyva válaszolt az újságírók kérdéseire. Közölte: a zászlót Magyarországról hozta, és kitűzését saját maga határozta el, kezdeményezésében senki sem befolyásolta. Lórántffy Zsuzsanna nagyváradi szobrának leleplezésével kapcsolatban Mihai Sturza polgármester az Adevarul című lapnak nyilatkozva elmondta: mivel a püspökség megígérte a hiányzó engedély beszerzését, a hatóság eláll az „enyhe törvénysértés” büntetésétől. Zöldségeken vitatkoztak. Botrányba fulladt az ingyenes zöldségosztás, amellyel a francia parasztok akarták felhívni a párizsiak figyelmét az alacsony felvásárlási árak miatt válságba jutott mezőgazdaságra. A fővárosiak megtámadták a termelőket. fotó: feb/reuter Titkosrendőr figyel a fedélzeten Az El Al ügyel a repülésbiztonsági előírások betartására Az El Al izraeli légitársaságról köztudott, hogy rendkívül szigorúak a biztonsági előírásai. Számos utas panaszolta már, hogy addig kérdezgették poggyászvizsgálatkor, amíg majdnem bevallotta nem is létező' bombáját. Az El Al által alkalmazott módszerek többsége olyan költséges, hogy a nyugati légi- társaságok - teljes szervezeti átalakítás nélkül - nem tudják alkalmazni. 1. Az El Al nem átallja akár órákig késleltetni egy gép indulását, ha a személyzet azt veszi észre, hogy az egyik poggyásznak nincs gazdája. A nyugati társaságokat szorítja az idő, ezért fordulhatott elő, hogy egy izraeli biztonsági szakember álbombát rejtő csomagokat is feljuttathatott három amerikai gépre. 2. Az izraeliek a más járatokról átszálló utasokat és poggyászaikat is ellenőrzik. 3. Az El Al személyzete - ha csak teheti - maga készíti elő az ételeket és takarítja ki a repülőgépet. Ha erre nincs mód, szakképzett izraeli biztonsági őrök felügyelik a repülőtéri alkalmazottakat. 4. Minden El Al-járaton ott ül a repülőtársaság egy felfegyverzett titkosrendőre, akinek az a feladata, hogy az utasok viselkedését figyelje. 5. Mivel a bombák gyújtószerkezetét általában a légnyomásváltozás hozza működésbe, az izraeliek dekomp- ressziós kamrában is átvizsgálják a csomagokat. 6. Az El Al kémiai érzékelőkkel vizsgál meg minden egyes poggyászt, hogy a röntgensugarakkal érzékelhetetlen bombákat is felfedezhessék. 7. A legfontosabb: az utasok szűrése kikérdezéssel, amelyet kimerítő alapossággal és szakértelemmel végeznek. HIrháttér Az athéni meglepetés Még a szakértőiket is meglepte a szerdai, Athénben tartott hor- vát-szerb csúcstalálkozón elért áttörés. Franjo Tudjman és Szlo- bodan Milosevics nem csupán a két ország közti kölcsönös diplomáciai elismerésről egyezett meg a - mint utólag kiderült, Szimitisz görög kormányfő' 25 napos, titkos előkészítése nyomán létrejött - tanácskozáson, hanem a jelek szerint egy sor konkrét, korábban át- léphetetlennek tűnő akadályt is sikerült leküzdeniük. Körvonalazódik például az egyik legvitatottabb területi ellentét, a Prevlaka-félsziget hovatartozása ügyében megköthető kompromisszum; rendezni kívánják a hadifoglyok cseréjét; a menekültek hazatérésének problémáját; a hajdani Jugoszlávia jogutódlásának még fennálló jó néhány egyéb kérdését. A rózsásnak tűnő kilátások mellett azért a megfigyelők néhány óvatosságra intő körülményre is figyelmeztetnek. Egyrészt arra a tényre, hogy Zágráb és Belgrád kilátásba helyezett kölcsönös elismeréséig le kellene küzdeni a leglátványosabb ellentéteket, másként a diplomáciai kapcsolatfelvétel és a határkérdés rendezése könnyen kútba eshet. Valóban megvan-e ehhez a végső elszánás, vagy a mostani, elvi egyetértés után mindketten a másiktól várják majd az újabb, a végső engedményeket? Kissé homályos az is, hogy a hirtelen jött Tudjman-Milosevics megegyezés hátterében nem húzódik-e meg némi Bosznia-ellenes él. Nem kell-e megint valamilyen rejtett, Szarajevó ellen irányuló szándéktól tartani? Hamarosan kiderül, elvégre a döntő fontosságúnak ígérkező boszniai választásokig alig egy hónap van hátra. (szondy) Általános sztrájk Argentínában Argentínában csütörtökön általános sztrájkot tartottak tiltakozásul Carlos Saúl Menem elnök kormányának gazdasági és társadalompolitikája ellen - jelentette Buenos Airesből az AFP. Menem államfő hatalomra kerülése (1989) óta ez volt a legnagyobb kormányellenes szakszervezeti akció. A munka- beszüntetésre a dél-amerikai ország három legnagyobb szak- szervezeti szövetsége szólított fel és hallgatólagosan a római katolikus egyház is támogatta. Először fordult elő, hogy a peronista CGT szakszervezet szem- befordult Menem elnök peronista kormányával. A CGT eddig csak a liberális-monetarista nézeteiről ismert Domingo Ca- vallo volt gazdasági miniszter ellen emelt kifogást, de mivel távozása nem hozott változást a kormány politikájában, immár a kabinet ellen fordult. Megbénult az ország közlekedési vérkeringése: a városi és a távolsági autóbuszforgalom, leálltak a vonatok. A fővárosban szerdán vagy kétmillióan vonultak San Caye- tanonak, a munka a kenyér és a béke védőszentjének szobrához, hogy ezzel is kifejezésre juttassák a kormány szociálpolitikájával szembeni ellenérzésüket. Hivatalos adatok szerint Argentínában a keresőképes korú lakosság 17,1 százaléka számít munkanélkülinek, de - más számítások szerint - ez kiegészíthető 12,6 százaléknyi alul- foglalkoztatottal, azaz négymil- lióan nem tudnak dolgozni 13 millió aktív korú polgár közül. Kártérítést követel az áldozat nővére Perben Savoya hercege A savoyai házból származó olasz trónkövetelő, Viktor Emmanuel herceg ügye hamarosan a Strasbourgban működő európai emberi jogi bíróság elé kerül. A történet tizennyolc esztendővel ezelőttre nyúlik vissza. Az akkor 41 éves herceg jachtjával a Korzikától délre fekvő Ca- vallo üdülősziget partjainál horgonyzott. A felső tízezer közelben tartózkodó tagjai között éjjel kisebb vita bontakozott ki. Viktor Emmanuel ekkor két figyelmeztető lövést adott le a sötétben. Az egyik golyó repeszda- rabja eltalálta az ugyancsak a közelben horgonyzó jacht ka- jütjében alvó Dirk Hamert. A 20 éves fiú négy hónappal később meghalt. A herceget, hosszas jogi huzavona után, 1991-ben egy párizsi bíróság illegális fegyvertartásért hat hónap szabadságvesztésre ítélte, a halált okozó testi sértés vádja alól azonban fölmentette. Birgit Hamer, az áldozat öt évvel idősebb nővére nem nyugodott bele az ítéletbe, és az európai emberi jogi konvenció 6. paragrafusa alapján hárommillió márka kártérítést követel a francia államtól. Ez a passzus kimondja, hogy minden állampolgárnak joga van kártérítést követelnie az őt ért sérelemért. Szorgalmas, előzékeny és nagyon olcsó Robot gondozza a betegeket Jeevesnek hívják az egyik londoni kórház új betegápolóját. Mindössze 152 centiméter magas, törzse szögletes, és acélmerevítője is van. Napi 24 órát dolgozik szorgalmasan, közben sosem morgolódik, nem szeszélyes, minden mozdulata kiszámítható és pontos. Ráadásul nagyon olcsó is. A britek Jeevesnek hívják a tökéletes ápolót. A kórház legújabb munkatársa azonban nem ember, hanem gép: kerekeken járó, fura szerkezet. Kifejlesztője Joseph Engelberger, akit az ipari robotok atyjaként tisztel a műszaki világ. A gondozórobot munkába állításának első tapasztalatai igen kedvezőek. Jeevesnek kilenc infravörös érzékelőszerve van, számítógépről táplálják be elektronikus agyába a kórház adatait. Szükség esetén még szóra is bírható. Ha kórlapvagy vérmintabegyűjtő, ágytál- hordó útja során akadályt észlel, például egy tolószék áll előtte, fémes géphangon, de nagyon udvariasan így szól: „Utamba akadály került. Kérem, távolítsák el a tárgyat.” Amikor Jeeves érzékeli, hogy szabad az út, megköszöni az előzékenységet, és megindul. Motorjai halkan zümmögnek, szögletesen veszi a kanyarokat, a betáplált alaprajz szerint, a folyosók középvonalán araszol előre. Mindezt tizenkét órán át bírja, ekkor ki kell cserélni az akkumulátorokat. A lemerülteket feltöltik, de Jeeves nem lép ki a szolgálatból. Tömeghalál a kempingben. A spanyolországi Aragóniában a viharos esőzések nyomán megáradt Gallego folyó elöntötte a Briescas közelében lévő kempinget. A víz- és sártenger 60 embert maga alá temetett, a sebesültek száma meghaladja a 150-et. fotó: feb/reuter Új híd Párizsban Új műtárggyal gazdagodott a francia főváros csütörtökön: átadták a forgalomnak a legújabb Szajna-hidat, amelyet az egykori elnökről, Charles de Gaulle-ml neveztek el. A 208 méter hosszú, harminc méter széles építmény - amelyen hat sávban közlekedhetnek az autók, s külön út épült a kerékpárosoknak - három év alatt készült el. A mostani átadással összesen 36-ra nőtt a párizsi Szajna-hi- dak száma. Közülük a legrégebbi, a Petit Pont már a rómaiak idejében is létezett, csak akkor még fából volt. A XVIII. század végén tíz, 1870-ben pedig már 25 hídon kelhettek át a Szajnán a párizsiak. Az elmúlt ötven évben ösz- szesen három híd épült a francia fővárosban.
