Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-17 / 194. szám

8 Dunántúli Napló Közélet 1996. július 17., szerda Nyári holdfényes éjszakák idején Meleg, nyári éjszakán - ideje már, hogy ilyenek is legyenek - jól esik egy kis séta a váro­sokon kívül, vagy a Balaton partján. Különösen akkor, amikor ragyognak a csillagok, és a Hold is ott sétál közöttük. Holdfényes éjszakákat emlí­tünk ilyenkor, pedig a Holdnak nincsen saját fénye. Csak tü­körként viselkedik. Ráadásul sötét tükörként, mint a fekete bársony. De a sárga fényt a fe­kete testek is sárgán verik vissza. Az ő esetében a nap­fényt. Igaz nem teljes mérték­ben, annak csupán 7%-át. Laikus szövegeiben néha azt olvassuk, hogy a Holdnak csak az egyik oldala van meg­világítva. Ez persze tévedés. Körbevilágítja azt is a Nap. Csak az a helyzet, hogy Hol­dunk hűségesen mindig ugyanazt a felét fordítja fel­énk, s annak egy-egy pontja két hétig fürdik napfényben. Fel is melegszik +130 fokra, majd a két hetes éjszakája alatt le is hűl -150 C0-ra. Forog ugyanis a saját tengelye körül, s ez a forgási idő jelenleg még milliárd évekig egybeesik az alakváltozási idejével, 29,5 nappal. Sötét égitest tehát, légköre sincs, amely szórná a fényt, csak azt a részét látjuk, melyet a napsugarak megvilágítanak. A hegyek, sziklák árnyéka éle­sen rajzolódik a talajra, ezért nagyon plasztikus a távcsőben látott kép. Az a fotonmennyi­ség, amit látunk, 8 perccel ko­rábban indult el a Nap felszí­néről, s a Holdról visszave­rődve I 1/4 másodperc alatt érkezik hozzánk, hiszen átlag­távolsága 384 ezer km. Ez a távolság átlagos érték, mivel a pályája ellipszis, a Hold föld­közelben 356, földtávolban 407 ezer km távolságban mo­zog. Ha a Naprendszer távoli tér­ségéből néznénk a Holdat, azt a Föld testvérbolygójának lát­nánk, ugyanis átmérője eléri az 1/3-os nagyságot, így hozzá képest nem törpe. Az óriási bolygótestvéreink holdjai közt van ugyan 5, mely nála na­gyobb, de bolygójukhoz ké­pest parányok. Ez a tény is va­lószínűsíti, hogy együtt kelet­kezett a Földdel, azzal az elté­réssel, hogy tömege, s így vonzereje nem volt elegendő ahhoz, hogy légkört tarthasson meg maga körül. A kőzeteiből szivárgó gáz molekulái is fo­kozatosan elillannak az űrbe. Tömege ugyanis 81-szer ki­sebb, térfogata 50-szer. Sűrű­sége 0,6-od része Földünké­nek. Szabad szemmel nézve is szép látvány. Telihold idején az úgynevezett tengerei - a va­lóságban síkságai - emberi szemekre, orra, szájra emlé­keztetnek. Távcsővel nézve első negyed idején az árnyé­kok hatására megkapó látványt nyújt. S bizony a Hold istennő 5 milliárd éves arca nagyon rücskös. Igaz, fiatal kora el­múltával vulkáni tevékenység már nem, csak a ráhulló mete­oritok vésnek egy-egy újabb gödröt a képére. Nem hűséges a Naphoz. Havonta ismétlődő randevúi csak pár óra hosszáig tartanak. Tőlünk nézve a teljes egyesü­lés, a teljes napfogyatkozás - mely csupán fél évenként is­métlődik - legfeljebb pár per­cig tart. Utána a Holdistennő elhagyja az isteni Napot, s ha­vonta 12 csillagkép házába sé­tál át óránként 36000 kilomé­teres sebességgel járva be földkörüli útját egy-egy ház­ban alig két napig időzve. Most júliusban első negyed - a Szűz csillagképben - 23-án lesz (ekkor legszebb a lát­vány), szemben a Nappal tar­tózkodván a telehold a Bika szarva alatt 30-án, utolsó ne­gyed augusztus 6-án a Kos hasa alatt (ezt csak a hajnalban kelők látják tehát), újhold au­gusztus 14-én a Rákban kö­vetkezik be. Augusztus 10-én hajnalban 6 órakor csupán 1 fok távolságban lesz a Vénusz bolygótól az Ikrek és a Bika csillagképek határán. Egész időszakban a hajnali égbolt legszebb látványa a Vénusz lesz. Fényesen, maga­san jár a keleti égen a Bika majd az Ikrek csillagképében - 4,2 —4,5 nagyságrendű fény­nyel ragyogva. Vetekszik vele -2,7 magnitudós fényével a Jupiter, mely egész éjszakán át látható - igaz, hogy nagyon alacsonyan a déli égbolton - a Nyilas csillagképben. így tehát szabad szemmel vagy távcsővel nézve sok gyö­nyörűséget okoz a nyári égbolt vizsgálata. Dr. Tóth Napnyugta után is érdememes kint maradni a természet lágy ölén ... fotó: Tóth László A z országgyűlés még ápri­lisban hozta meg az ön- kormányzat és polgármester ál­tal régóta várt törvényt, ha­tályba azonban csak június kö­zepén lépett. Vannak, akik egy­szerűen csődtörvénynek neve­zik, mások a „menekülés” útjá­nak. Hivatalosan: az adósság- rendezési eljárásról szóló 1996. évi XXV-ös törvény. Mindegyik megfogalmazás helyes. Mi sem bizonyítja job­ban ezt, mint a fővárosközeli Páty község története. A telepü­lés önkormányzata eladósodott. Olyannyira, hogy eddig feltárt hitelezőinek - most tizenegyről tudnak - összesen mintegy 250 millió forinttal tartozik. Az adósságokat nem tudja törlesz­teni. Az állapotot akár csődnek is nevezhetnénk. A csőd azonban egy-egy önkormányzatot ille­tően - értelmezhetetlen. Egy falu, vagy város nem mehet csődbe. Az adósságokat ren­dezni kell. A pátyi adósságren­dezési eljárást a polgármester kezdeményezte. A hitelezőkkel nem tudott megegyezni, a fize­tési határidők lejártak, így a falu elsőszámú emberének tör­vény által előírt kötelessége volt a bíróságon bejelenteni az adósságrendezési eljárás elindí­tását. Ettől kezdve már „sínen” vannak a dolgok: a bíróság pénzügyi biztost nevez ki a falu gazdálkodásának irányítására, megalakul a biztosból, a pol­gármesterből és két testületi tagból álló adósságrendező bi­zottság, s elkezdődik a munka. Az adósságok felmérése, az önkormányzat vagyonának felmérése, az egyezkedés a hi­telezőkkel, s azután a vagyonér­tékesítésből befolyt összegek egyezség szerinti szétosztása. Hogy hol van ebben a „me­nekülés”? Nos, a pénzügyi biz­tos feladata arról is gondos­kodni, hogy az eljárás alatt, amelynek időtartama nem lehet több egy évnél, a falu „üzemel­jen”. Az önkormányzati tör­vényben meghatározott 28 alapfeladat ellátásához: az okta­tás biztosításától a szemétszállí­tásig, a szociális ügyektől a te­mető karbantartásig - minden­ről gondoskodni kell, elsősor­ban a normatív támogatások­ból, de ha kell, akár állami költ­ségvetési pénzek lehívásával is. Az eljárás és a pénzügyi biztos révén a település garanciát kap a működésre. Páty és a hozzá hasonló helyzetben levő települések - megmenekülnek a teljes gazda­sági összeomlástól. Ez hát a törvény eredménye. Ez azon­ban mégiscsak kényszermegol­dás, s a települések nagy árat fizetnek érte. Mert az adósság kifizetése óhatatlanul az értéke­síthető önkormányzati vagyon eladásával jár. S ugyan a pénz­ügyi biztos kötelessége a „leg­jobb vevőket” megtalálni, a kényszerítő határidők és az adósok miatt az árak minden bizonnyal a piaci érték alatt maradnak majd. S a „menekülés árához” tar­tozik még valami: annak a bi­zonyos 28 önkormányzati alap­feladatnak az ellátása is az adósságrendezés része: a mű­ködés költségeit minimál szin­ten kell tartani. Vagyis nem biz­tos hogy annyi tanító, annyi óvónő kell a településnek, ahány korábban volt, hogy csökkenteni kell a szociális tá­mogatásra szánt kereteket, hogy ... Ez már a pénzügyi biztos és az adósságrendező bi­zottság feladata. Az új törvény alapján elkezdődött Páty mene­külése - a semmibe. S. Boda András Egyéni életével példát mutatott Bicsérd plébánosa A Bicsérdi Önkormányzat Képviselőtestülete június 17-i ülésén határozatba foglalta el­ismerését, tiszteletét Ropoli Ti­bor c. apát, kerületi esperes, plébános, a község képviselő­testülete 1990 óta két alkalom­mal megválasztott tagja iránt, méltatta tevékenységét, érde­meit. A képviselőtestület hang­súlyozza, május 31-én elhunyt plébánosuk halálával jelentős veszteség érte nemcsak a szi­getvári esperesi kerületet, az Aranyosgadányban, Bicsérden, Bodán és Zókon élő híveket, hanem Bicsérd község lakóit és a képviselőtestületet is. Ropoli Tibort 1953-ban szentelték pappá, majd Sombe­rek, Szentlőrinc, Bonyhád, Pécsszabolcs, Magyarhertelend és Möcsény után 1969 óta Bi­csérden és a plébániához tar­tozó községekben végezte a sok munkával járó lelkipásztori te­vékenységét, a Bicsérdi Általá­nos Iskolában a hitoktatást, va­lamint a kerületi esperesi teen­dőket. Nagy érdeme, hogy a plébá­niához tartozó községek temp­lomai felújítását és állagmegó­vását a szűk anyagi lehetőségek ellenére szívügyének tekintette. Az 1969 óta eltelt évtizedek alatt a községek szinte vala­mennyi családi eseményének részese volt, eskette azokat az ifjú házasokat, akiknek később gyermekeit, unokáit keresz­telte. A helyi önkormányzatok megalakulásakor, 1990-ben in­dult a képviselőválasztáson. Ekkor valamint az 1994-es vá­lasztásokon mint legtöbb sza­vazatot kapott jelölt került be a képviselőtestületbe. Nagy és megerőltető munká­val járó egyházi tevékenysége mellett választópolgárainak megelégedésére végezte képvi­selői munkáját is. Magáénak tekintette egyaránt az ifjúság és az időskorúak problémáit. Képviselői munkája során időt és fáradságot nem kímélve járt el valamennyi választópolgára érdekében. Halálával olyan személy tá­vozott el, aki egész életével példát mutatott híveinek és vá­lasztópolgárainak egyaránt. Amerikai mintájú iskolafarm Az Amerikai Egyesült Álla­mokból elindult 4H Club moz­galom keretében iskolafarm lét­rehozását tervezik a Heves me­gyei Erdőtelek Általános Isko­lájában. Mint azt Kiss Jenő, a 3650 lakosú település iskolájá­nak igazgatóhelyettese, az Er­dőtelki 4H Club megalapítója elmondta: Magyarországon, a debreceni központtal működő diákszervezet-hálózat azzal a céllal jött létre, hogy minifar­mok révén megszerettesse, megismertesse az ifjúsággal a mezőgazdasági, illetve az eh­hez kapcsolódó kézműves munkát. SOS-életmentők Hatmilliárd közmunkára A kormányzat tervei szerint az idén egymilliárd, jövőre pedig ötmilliárd forint jut a költségve­tésből közmunkák finanszírozá­sára. Tárcaprogramokat dolgoz­nak ki, például erdőtelepítésre, ipari parkok létrehozására és inf­rastrukturális fejlesztésekre; a regionális fejlesztési tanácsok és az önkormányzatok pedig min­den olyan munkához igényelhet­nek támogatást, amelynek során tartós munkanélkülieket foglal­koztatnak. Minderről Kiss Péter munkaügyi miniszter számolt be Heves városában tartott regioná­lis önkormányzati fórumon. Hangsúlyozta, hogy a köz­munka-program a foglalkoztatás bővítésével és az infrastrukturá­lis beruházások indításával hoz­zájárulhat a tartós gazdasági nö­vekedés megteremtéséhez. V ilágviszonylatban is elő­kelő helyen álfa magyar öngyilkossági statisztika. So­kan és sokféleképpen próbál­ják magyarázni ennek okait, gyökereit. Ám a mai szakem­berek számára mindenekelőtt nagy kihívás a segítségre szo­rulók .Jcrizishelyzeteinek" megoldása. Ezt a feladatot vál­lalta magára a már több mint két évtizede működő pécsi „S.O.S. Élet” telefonszolgálat. Az orvosokból, tanárokból, pszichológusokból és egye­temi hallgatókból kiválogatott és kiképzésben részesített gárda a nap tizenkét órájában, este héttől reggel hétig, várja a segélykérő hívásokat. A pécs- városi és Baranya megyei költ­ségvetésből fenntartott tele­fonszolgálat anyagiak szűké­ben sajnos nem tud a nap 24 órájában működni, bár ez volna az ideális megoldás.- A szimbolikus összegért éjjeli műszakokat vállaló munkatársak teljes anonimi­tásban dolgoznak, így nincse­nek kitéve a felismerés kelle­metlenségeinek - tájékoztat a szolgálat „szóvivője” dr. Kézdi Balázs, a JPTE pszichológiai tanszékének vezetője. A 30-32 fős létszámmal működő telefonszolgálat titkos székhelyén mindig ketten ügyelnek, egy felől azért, hogy krízis-helyzetben egyikük fo­gadni tudja az ügyfelet, aki ezennel elveszíti anonimitását, és jegyzőkönyv készül az „est­ről”, másfelől pedig azért is, hogy egymás közt megosszák, levezessék a feszültséget.- Sajnos ma még Magyaror­szágon nincsenek meg azok a lélektani technikák, amik már nyugaton honosak, és az embe­rek nem úgy fogják fel a stressz-helyzetet kiváltó oko­kat, mint egy folyamat részét, hanem a legtöbbször magukat okolják. Ha az elmúlt két évti­zed statisztikáiba nézünk, vagy inkább az azt illusztráló grafi­konokat tanulmányozzuk, arra a következtetésre jutunk, hogy az 1990-es választások „hurrá­hangulatának” időszakától el­tekintve a magyar lakosság pesszimistán élte meg az ese­ményeket. Az utóbbi öt-hat évben pedig a munkáját önhi­báján kívül elvesztő egyén ezt szégyenként éli meg, szemé­lyes bukásként könyveli el. Ilyenkor válik szükségessé az elbeszélgetés. Lebeszélésről szó sem lehet, hiszen így nem tudjuk befolyásolni ügyfelein­ket. A személyes probléma a megfogalmazása révén más megvilágításba kerül. Gondo­lom, mindenki tapasztalhatta, hogy sokszor egy problémánk hangos megfogalmazása im­már bizonyos megkönnyebbü­léssel jár. Ä nyelv, sajnos, kor­lát a gondolkodásunk útjában, más szóval: másképp gondol­kodunk, mint beszélünk! Az ügyfelet foglalkoztató lelki probléma megfogalmazásával segítséget nyújtunk a hívónak a kiút megtalálására. A hívók fele-fele arányban nők és férfiak, akik többnyire a fiatal és középkorúak korosztá­lyából származnak. A telefon, maga is mint kommunikációs eszköz egyben korlát is, hiszen az idősebb korosztály főleg éj­szaka kevésbé tudja igénybe venni. Az átlagos napi öt-hat hívás csúcsidőben akár három­szorosára is nőhet. Statisztikai­lag is kimutatható csúcsidő- szakok a tavaszi és őszi hóna­pok, valamint az év végi ünne­pek.-Tapasztalataink szerint egy-egy újságcikk megjele­nése, rádióban vagy tv-ben el­hangzott segítséget felajánló beszélgetés után, pár napon be­lül nő a hívások száma, ezen belül pedig az „új hívók” beje­lentkezése. Volt már olyan, hogy Budapestről és más váro­sokból is hívták szolgálatun­kat. Én a jövőben is nagy hangsúlyt szeretnék fektetni erre a PR-tevékenységre - fe­jezte be ismertetőjét dr. Kézdi Balázs, az S.O.S. - élet tele­fonszolgálat vezetője. Az S.O.S. Élet telefonszol­gálat száma: 72/212-390. Bandi András Menekülés a semmibe

Next

/
Oldalképek
Tartalom