Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-06 / 183. szám
8 Diinántúli Napló Oktatás 1996. július 6., szombat Vizsgázó hallgatók a JPTE Bölcsészettudományi Karán. Az intézményi struktúraváltás átgondolást és határozott fellépést kíván. fotó: laufer László Felsőoktatási integráció Választási lehetőségek Az integráció vizsgálatához mindenekelőtt azt kell világossá tennünk, hogy milyen célokat kívánunk megvalósítani, ezek eléréséhez milyen szervezeti formát választhatunk, s azok milyen előnyökkel és hátrányokkal jellemezhetők? A követendő cél sokrétű: pl. a szétvert nagy múltú egyetemek visszaállítása; az Universitas szellem kiterjesztése; a belső integráció, oktatási és kutatási egységek közötti korlátok lebontása; az elismeréshez szükséges kritikus tömeg létrehozása; a hallgató számára átjárható egyetem létrehozása; hatékonyabb gazdálkodási és igazgatási rendszerek kialakítása. A szóba jöhető formációk a társulás, a szövetség, valamint a kari integrációjú (többkarú) egyetem. Szövetség Ezek közül csak a két utóbbival foglalkozunk. A felsőoktatási szövetség alapgondolata, hogy az ugyanabban a városban vagy a közeli régióban működő társult intézmények önként lemondanak bizonyos jogaikról: a tagintézményekben a rektori szint fölé egy új irányítási lépcső - elnökség - lép be. Feladata az egységes, központosított irányítás és gazdálkodás, a tartalmi integráció megteremtése, az intézményi közös infrastruktúra üzemeltetése, az erőforrások allokálása, stb. A tag- intézmények és vezetők (viszonylag kevés lemondással) tovább élvezhetik relatív önállóságukat; a hatalmi relikviák (rektori lánc, gépkocsi, hivatal) megtarthatók, az érdekérvényesítési mechanizmusok továbbélnek, az egykarú intézmények akkreditációs létbizonytalansága megszűnik. Több csapda és buktató hat abba az irányba, hogy a szövetség mindössze cégtábla-cserét jelentsen, érdemi változások nélkül, hogy a korábbi jogkörök és hatáskörök tartalmukat illetően lehetőleg ne változzanak. • Az intézményi belső irányítási hierarchiába egy új vezetési lépcső iktatódik be: ez ellentétes a modem vezetéstudomány („lapítsd le a piramist”) felfogásával és gyakorlatával. • Az intézményen belüli döntési lánc meghosszabbodik: a döntések átfutási ideje megnő, a szervezet működése lassúbb, hatékonysága alacsonyabb lesz. • A szövetség erős elnök, ütőképes vezérkari stáb, jól képzett adminisztratív szervezet szükséges: mindhárom hiánycikk. • A rektori posztok meghagyásával a belső változtatás erős ellenállásba ütközik: lényegében ugyanúgy kívánnak működni, mint annak előtte, így az elnök csak egy üres címhez jut, érdemleges hatalom nélkül. • A szövetség az eggyel több irányítási lépcső miatt drágább és lomhább intézmény (50 mFt/év működési többletkiadást + az egyszeri létrehozási költség). A regionális szövetség a városinál is kevésbé alkalmas a kitűzött célok megvalósítására. A távolság miatt nehézkessé az átoktatás és az érdembeli közvetlen kutatási együttműködés, nincs mód a párhuzamos oktatási tevékenységek felszámolására. A gazdálkodási és irányítási infrastruktúra nem egyesíthető, a hallgató számára nem érvényesíthető az átjárhatóság, a kollégium, könyvtár, számítógépes laborok stb. széttagoltsága változatlan marad, az irányítási, adminisztrációs költség a távolság miatt is tovább növekszik. A törvény átmeneti időre engedélyezné a szövetség létrehozását: ez alatt az idő alatt kell megteremteni a résztvevőknek a teljes (kari) integráció feltételeit. Ez a megkötés végképp értelmetlenné teszi a szövetség létrehozását. Egy évet elvisz a szervezet felállítása, további egy múltán pedig már megszüntetése a feladat. Értelmetlen energia- és pénzpocsékolás ez (nem beszélve arról, hogy mi legyen a magasan kvalifikált munkatársakkal, az elnökkel, aki feladta oktatói-kutatói pályáját é.i.t.)! A szövetségi forma mögött erős lobbik, hatalmi érdekek húzódnak meg. A jelenlegi intézményvezetők többsége pozícióját védi: világosan látják, hogy a szövetségi forma alig veszélyezteti pozíciójukat. Működnek azonban rejtettebb erők is. Az agrár és a népjóléti tárca szemmel láthatóan nem mondott le arról, hogy visszaszerezze nemrégiben elvesztett egyetemeit (kari tagozódásé integrációval ez a remény füstbe megy, míg a szövetségi formával a kiválás és a visszatérés hajója még nem úszott el). Legnagyobb egyetemeink többnyire közömbösek e kérdésben. Kari struktúra Mélyebb integrációt valósít meg a kari struktúrában való fúzió. Az irányítási lépcsők száma nem nő, az intézmény egy rektor irányítása alatt, egyesített központi igazgatási és gazdálkodási szervezettel működik. Az intézményi infrastruktúra egyesíthető (könyvtárak, kollégiumok, számítógépes laborok, sportlétesítmények, karbantartó szervezet, gépjármű telep stb.), az integrálódó intézmények bevezetett, a közvéleményben elfogadott nevüket megtarthatják stb. A kari típusú integráció áldozatokkal és veszélyekkel is jár: az integrálódó intézmények presztízsvesztesége; aggodalom a speciális támogatások sorsa miatt (pl. gyakorló iskolák, tangazdaságok, klinikák esetén azokat más célra használják, ill. a betagozódó intézmény veszteségei a többi kart is terhelni fogják - Id. TB finanszírozás problémái). A különböző típusú egyetemi kultúrák és értékrendek ötvözése feszültségeket generál, bejáratott érdekérvényesítő mechanizmusok sérülhetnek, az egyik intézmény normatívához képest létszámtöbblete, gazdálkodási hiánya a másik intézmény terheit növeli é.i.t. Az integráció céljait az azonos városban működő többkarú integrált intézmény valósítja meg legteljesebben. Ezt követi a regionális kari integrációs forma, amennyiben a távolság minimális és hatékony elektronikus adat-kommunikáció valósítható meg. Az integrációval kapcsolatos célok megvalósítása legkevésbé a szövetségek létrehozásától várható. A hazai felsőoktatás intézményi struktúrájának megváltoztatása az érintett szereplők bonyolult érdekeltségi viszonyai miatt különösen kényes ügy. Úgy vélem, hogy ennél a kérdésnél világossá kell tenni az egyetemi autonómia határait'. egy, az állam által alapított és finanszírozott egyetem esetén az autonómia nem jelenthet függetlenséget és teljes szabadságot. Olyan szervezési és finanszírozási kérdésekben, mint az integráció, vagy a csődhelyzetben lévő egyetem rendbetétele nem bízható a döntés kizárólag az egyetemi vezetők belátására, spontán döntéseire. Amennyiben az irányító hatóságok nemzetgazdasági érdekből a felsőoktatás modernizációját gyorsítani kívánják, tisztában kell lenniük azzal, hogy az intézményi struktúra-váltás részükről is átgondolt és határozott fellépést igényel. Ha felismerjük, hogy a kívánt modernizáció teljesülésének a kari integráció felel meg jobban, akkor annak megvalósításához határozottabb lépések is szükségesek. Barakonyi Károly A magyar autóipar A német autóipari vállalatok versenyképességük megőrzése végett arra kényszerülnek, hogy alacsony költséggel dolgozó, rugalmasabb gyártóbázisokra helyezzék ki termelésüket, s ehhez Magyar- ország - közelsége, az EU-pi- acra bejutást engedő társulási szerződése és a német szintnek alig nyolcadára rúgó munkaköltsége révén - ideális terep - írta a Financial Times. A vezető brit gazdaságipolitikai napilapnak nyilatkozó szakértők szerint fontos tényező a külföldi autógyárak magyarországi letelepítésében az is, hogy a magyar munkaügyi jogszabályok nem túl szigorúak, s lehetővé teszik a napi 24 órás, heti hétnapos termelést, amit a nyugati vállalatok otthon nemigen tudnának megvalósítani. A termelők abban reménykednek, hogy hamarosan sikerül új, helyi alkatrészgyártókat is fellelniük, ez a törekvés azonban eddig nem sok sikerrel járt. A magyar belső autópiac önmagában egyelőre elég kiábrándító, elsősorban is a komoly gazdasági megszorítások miatt, amelyek - a térség egészére jellemző folyamattal éppen ellentétben - a gépkocsieladások zuhanását okozták. A jórészt exportra szánt részegységek - főleg motorok - gyártása azonban virágzik - írja a Financial Times, amely szerint a GM az idén 12 százalékkal növeli exportcikkei magyarországi termelését. i Közismert tény, hogy a nyelvi közlés lehet élőszóbeli és írásbeli. Nagyon tudományosan van verbomotors és gra- fomotors nyelvhasználat. Hasonlítanak is egymásra, de különböznek is egymástól. Általános tapasztalat a bizonyság erre. Ha rádiót hallgatunk, természetesen az élőszó, az elhangzó nyelv jut el hozzánk. De még ezen belül is képesek vagyunk megállapítani, eldönteni az esetek túlnyomó többségében, hogy szabadon (hétköznapi szóhasználattal: kívülről, vagy betéve, ti. a könyvet) mondja-e a szereplő a szöveget (ez a spontán beszéd), vagy úgy olvassa az előtte levő papírról, könyvből. Azaz reprodukálja a már korábban megírt saját vagy más szerző szövegét. Hosszúra nyúlna a beszédet és az írást megkülönböztető ismertető jegyek felsorolása. Mindenki megállapíthatja ezeket, ha elvégzi a következő kísérletet. Ugyanarról a témáról szabadon beszél, és ezt magnóra veszi, majd leírja a gondolatait. A felületes elemzés is meggyőz mindenkit a különbségekről. A szabadon beszélő van előnyben az író emberrel szemben, mert rendelkezésére állnak a nyelvi közlés ún. kísérőcsatornái: az elhangzó beszéd hangmodulációi (hangerő, magasság, tempó, ritmus, hangszín), az ún. mondatfonetikai eszközök (hangsúly, hanglejtés, szünet), valamint a taglejtés (a gesztusnyelv), továbbá a mimika, vagy arcjáték. Aki írásban közli gondolatait, ezeket nélkülözni kénytelen. A beszéd és írás kapcsolata kölcsönös. Az előadó, a szónok gyakran segítségül hívja az írásjeleket imigyen: Ezt idézőjelbe teszem - Zárójelbe mondom - Megkérdőjelezzem - Három felkiáltójellel zárnám - Fölteszem a pontot az i- re - Csupa nagybetűvel mondom - Kiteszem a pontot a mondat végére stb. A nyomdatechnikából, a grafikából kölcsönözve - megoldásként gyakran hangzik el ilyesmi: Aláhúzom - Kétszer aláhúzom - Pirossal emelem ki - Lapalji jegyzetnek szánom - stb. Ez a gyakori jelzős szerkezet: a német kormány - az elhangzó beszédben kisbetűvel is érthető, azaz Németország kormánya, de nagybetűvel is, azaz Németh Miklós vezette kormánynak is felfogható. Ezért és más hangalaki azonosságok miatt is nagyon megszívlelendő Deme Lászlónak egy tanulmány címeként alkalmazott kérdése: „Kinek fogalmazunk?” - de még inkább az erre a kérdésre adott felelete: „A beszélő a hallgatónak, az író az olvasónak” - Ott kezdődik a baj, s ez a gyakoribb, amikor az író fogalmaz a hallgatónak. Erre mondja a tényeket tapasztaló gondolkodó ember, hogy ezt hajlandó vagyok aláírni, ami élőszóban azt jelenti, egyetértek vele. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés július 12-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., VIII. em. A június 29-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Hidd el, hogy sokkal olcsóbb, mint egy igazi üzenetrögzítő.” Utalványt nyertek: Gáli Lajosné 7632 Pécs, Maiéter P. 78., Ge- rentsér Lívia 7623 Pécs, Tompa M. u. 62., Hernádi Marianna 7349 Szászvár, Váci M. u. 3., Martini Tóbiás 7727 Palotabozsok, Rab Ká- rolyné 7636 Pécs, Fagyöngy u. 1. Áz utalványokat postán küldjük el. 4 Magyarul magyarán Beszéd és írás
