Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-30 / 206. szám
6 DUnántúli Napló Kistermelők 1996. július 30., kedd Megemelt mikrohitel A korábbi 850 ezerről egymillió forintra növelték július 1-jé- től a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványoknál megpályázható mikrohitel felső határát. A Phare-pénzekből biztosított, és a piacinál átlagosan 10 százalékkal alacsonyabb kamatú kölcsönforma népszerűségét jelzi, hogy az utóbbi három évben 12 500 pályázatot adtak be. Közülük 6548-at hagytak jóvá az illetékes alapítványi bizottságok, s ezzel több mint 3 milliárd forint hitelt ítéltek oda. Ebből eddig 2 milliárd 174 milliót fizettek ki - a zömében kezdő - kisvállalkozóknak. Jellemzően szolgáltatások és kiskereskedelmi tevékenység indításához igényeltek mikrohitelt, de egyre nő az elmaradott térségekben indított mezőgazdasági vállalkozásokra - gépvásárláshoz, állattenyésztéshez, gyümölcstelepítéshez - beadott pályázatok aránya. Eddig a nyugati megyékben volt a legnagyobb arányú a mikrohitel-igénylés, amelyek összege egyébként 20 ezer, és a maximális 850 ezer forint között mozgott. Feltűnő, hogy a falusi turizmust érintő vállalkozásra igen kevés hitelpályázatot adtak be. Gond, hogy viszonylag még mindig magas a kényszervállalkozók aránya, s többnyire ezek köréből kerül ki a pályázóknak az a négy-öt százaléka, akik még a kölcsönt sem tudják törleszteni. Csökkenő húsfogyasztás Az 1960-as évektől 1985-ig a hús és húskészítmény, valamint tej és tojás fogyasztása „látványosan” emelkedett. Ezt követően - a tojásfogyasztás kivételével - jelentős mértékű csökkentés kezdődött el. Hazánkban az egy főre jutó legmagasabb hús- és húskészítmény-fogyasztás megközelítette a 80 kg/fő/év mennyiséget, melyen belül 50% vagy azt meghaladó arányt képviselt a sertéshúsfogyasztás. Az elmúlt év előzetes adatai szerint a húsfogyasztás mértéke alig éri el a 62 kg-ot, melyen belül 30-32 kg-mal részesedik a sertéshús, tovább csökkent a kereslet a marhahús és a hal esetében is. Tavaly egy főre vetítve mintegy 40 literrel kevesebb tejet vásároltunk fejenként 1990-hez viszonyítva, ez a tendencia idén is folytatódik. Továbbra is magas szintű viszont a tojás, valamint a baromfihús fogyasztása országunkban. (Kistermelők Lapja) Kistermelők rovatunkkal legközelebb augusztus 13-án jelentkezünk A zöldségfélék tápanyagzavarai Súlyos tünetek magnézium-hiány miatt Tavasszal alig várjuk, hogy végre „kizöldüljön a határ”. Az üde, zöld színű növények nyugtatólag hatnak az ideg- rendszerünkre. Vidámságot idéznek elő és az élet megújulása üdítőleg, cselekvőképességünk fokozására serkent bennünket. Nem is gondolunk sára a burgonya vírusfertő- zöttsége 73 %-kal volt kevesebb a kontroll parcellához viszonyítva. A paradicsom a Mg hatására a Phytopthora és a Botrytis gombabetegségekkel szemben sokkal ellenállóbb lett. Babnál a Mg alap- és levéltrágya egyaránt fokozta a keletkezik, amely később sötétbarna nekrotikus folttá alakul át (Nekrózis=elhalás). A paradicsom és paprika növényeknél a Mg-hiány először ugyancsak az idősebb leveleken jelentkezik. A kórkép a levelek szélétől indul és a hiány fokozódásával az egész levél elsárgulhat, majd barna nekrotikus foltok láthatók rajta. A levelek először le- csüngenek, majd elhalnak. A petrezselyem idősebb levelein - néha a fiatalabbakon Kezdődő Mg-hiány tünetei burgonyán ségekkel szembeni ellenálló- halásos - felületen először ságot. Kutatók megállapítot- sárga, narancssárga, vöröses, ták, hogy a Mg-kezelés hatá- vagy bíborvörös elszíneződés Mg-hiány tünetei paradicsomlevélen arra, hogy a tavaszi üde zöld színt mi idézi elő a természetben? A növények, levelek zöld kialakulásában a központi szerep a magnéziumé (Mg). A magnézium szerepe az élettani folyamatokban A magnézium alapvető építő eleme a zöldszíntes- tecske (klorofill) kialakulásának. Fontos szerepet játszik a fotoszintézisben. Fotoszintézis = a zöld növények asszimilációja, a felvett tápanyag átalakítása, a napfényenergia rögzítése a klorofill segítségével. Ennek központi eleme a Mg. Igen fontos tápelem. Sokkal nagyobb mennyiségben van rá szüksége a növényeknek, mint azt sokan gondolnák. Részaránya a növények táplálkozásában a foszforéval azonos. Minden tápelemet energia egyenértékkel lehet mérni és ennek az energiának az átvitelében nagy jelentősége van a Mg-nak. Jelenléte fokozza a betegbabfenésedéssel szembeni ellenállóságot. A magnézium hiánytünete A hiánytünet először az idősebb leveleken, az erek közti sárgulással mutatkozik meg. Az idősebb leveleken jeis - sárgás színű márványo- zottság látható. A klorózist később világos, majd sötétbarna színű foltok kialakulása követi. Nagyobb Mg-hiány esetén a levelek lankadnak és le- csüngenek. Az uborka idősebb levelei először halványzöldek lesznek. A levélszéleken zöldszegély látható. Az érközök a levél csúcsától haladva kifakulnak, majd elhalnak. Tartós Mg-hiány esetén a levél szélekre is kiterjedő barna foltok jelennek meg. A karfiol és fejeskáposzta levelei ráncosak, klorotikusan márványozottak lesznek. A fejeskáposzta egészen intenzív sárga színeződésbe megy át. A borsó időJellegzetes Mg-hiány felnagyított szőlőlevélen lentkező sárgulási tünetek a klorofill pusztulásból erednek. A főerek mentén azonban hosszabb ideig megmarad egy jellemző keskenyebb, vagy szélesebb zöldsáv. Tartós Mg- hiány esetén a klorotikus - elsebb levelei középen sárgulnak, de a levélszélek zöldek maradnak. Később a klorózis ide is átterjed és a végén a levél elhal. Bár nem tartozik a zöldség- termesztés témakörébe, de közkívánatra meg kell említenem a szőlő Mg-hiányát is. A Mg-hiány a szőlő levelein először az erek között jelentkezik sárga klorotikus foltok formájában, amelyek később összefolynak. Az erek közelében kékeszöld, sötétes árnyalat jelenik meg. Később a szín barnásvörösre, majd barnára vált és a levél elszárad. Megjegyzendő, hogy a K/Ca+Mg közötti kedvezőtlen arány esetén a szőlőfürt kocsánybénulás léphet fel. A Mg-hiányt egyszerű pótolni. MgCl, keserűsó 0,5 %- os levéltrágyázással a tünet megszüntethető. Dr. Tamcsu József Paszulyvész, paprika lágyrothadás A folyamatos hűvös, csapadékos időjárás kedvez a baktériumos és a gombás betegségek járványszerű terjedésének. A baktériumos betegségek közül a zöldségnövényeknél kiemelt figyelmet érdemel a baktériumos paszulyvész és a paprika baktériumos lágyrothadása. Babvetéseink legveszélyesebb és legnagyobb kárt okozó betegsége a baktériumos paszulyvész. Öntözéses termesztésben és csapadékos időjárási viszonyok között „uralkodó” betegséggé válhat. Tünetei szembetűnők, a szíkleveleken és a leveleken vizenyős, sárgás szegélyű, olajzöld foltok jelennek meg, folyamatosan terjednek át az új levelekre és hüvelyre. Hüvelykártétele a legsúlyosabb. A zöld hüvelyű fajtákon sötétzöld, vízzel átitatott kerek, a sárgahüvelyűeken sárgásszürke „zsírfoltok” fejlődnek, melyeken később baktériumos nyálka tör elő. Baktériumok a hüvely szövetein át fertőzik a magvakat, melyek elrothadnak, vagy csíraképtelenné válnak. Megtévesztően hasonlít - a felületes szemlélő számára - a paszulyvészhez a bab fenése- dése. A kórokozó szintén csapadékos időjárási körülmények között okoz jelentős károkat. Leggyakrabban maggal terjed, de gyakori a növényi maradványokról történő fertőzés is. A beteg magból kikelő növény szíklevelein és száron barna szegélyű, bemélyedő foltok találhatók. A hüvelyeken először apró vörösbarna foltok jelennek meg, amelyek tojás- dad, vagy kerek, 5-7 mm-es sötétbarna bemélyedő foltokká fejlődnek. Csapadékos időben a foltokon rózsaszínű nyálka- cseppek nyomulnak elő. A kórokozó behatol a hüvely falába és megfertőzi a magvakat. Védekezésnél mindenképpen mindkét betegség esetén elsődleges a 3-4 éves vetésforgó betartása, a beteg növényi maradványok megsemmisítése, valamint a szíkleveles állapotát kezdődően rezes készítmények (CUPROSAN SD, MILTOX SPECIAL, CHAMPION 50 WP, CUPROXAT FW, RÉZ- OXIKLORID 50 WP stb.), a szedés időszakában a 2 napos élelmezés-egészségügyi várakozási idejű KASUMIN 2L használata. Paprikánál évenkénti visszatérő problémát okoz a baktériumos lágyrothadás. A kórokozó a termést bármely időpontban megtámadhatja. A paprika csészelevél - kocsány - felöli részén világosbarna színnel rothad. A héj ép marad, a belső húsos rész elfolyósodik. Csapadékos időben a rothadás áterjed a magházra. A termés a benne lévő nyálkás folyadékkal a földre hullik. Késői fertőzésnél a baktériumos lágyrothadás betegséget csak a paprika felvágása után vesszük észre, mikor a felvágott termésből bűzös folyadék ömlik ki. A kórokozó baktériumot a lehullott, rothadt termésekről felfröccsenő csepp és a rovarok terjesztik. Védekezés: a fertőző anyag, „lé” szétfolyásáig a rothadt paprikák leszedése és megsemmisítése. Kémiai védekezés megegyezik az előző betegségnél leírtakkal. Paprikánál a baktériumos betegségek közül még meg kell említeni a baktériumos levélfoltosságot. A leveleken előbb sötétzöld, később barna foltok képződnek. A foltok később kiszáradnak, közepük kifehére- dik, gyakran kiszakad. A növények a ledobott levelek miatt fejlődésben visszamaradnak, kevesebb, apróbb termés képződik. A kórokozó a levelek légzőnyílásain keresztül fertőz. A baktériumos betegségek ellen eredményesen csak preventív - megelőző - módon védekezhetünk. A tünetek megjelenése után már csak az egészséges, még nem fertőzött terméseket, növényeket védhet- jük meg. A paprika növényvédelménél sok gondot jelent, hogy a látszólagos azonos tünetek más-más betegség tüneteit fedik. Ilyen például a savanyú, mészszegény talajoknál az élettani eredetű kalcium-hiány, illetve a kórokozó által okozott altemariás termésfoltosság. Mindkét betegség a bogyón besüppedő barna, alaktalan foltok formájában jelenik meg - az Új Dunántúli Napló kistermelők rovatában már dr. Tamcsu József foglalkozott a témával -, de a védekezésnél az ún. „apró eltéréseket” már a kistermelők nem veszik figyelembe, ezért gyakori, hogy a védekezés ellenére a betegségek tünetei újabb termésben jelennek meg. Nagyon fontos, hogy mészszegény talajokon a palánták kiültetésétől kezdődően kalcium lombtrágyázással pótoljuk a mészhiányt (felhasználhatók pl.: DAMISOL Ca, FITOHORM Ca). Az altemariás betegségtüneteknél a besüppedő barna foltokon körkörös (moníliás betegséghez hasonló) gyűrűk jól kivehetők. Ez ellen a „hagyományos” szerek közül a DIT- HANE M-45, DITHANE DG, ANTRACOL WP és a réztartalmú szerek használhatók. Czigány Csaba Gazdanapok Szentlőrincen Térségi találkozóra várja S.zentlőrinc a mezőgazdasággal kapcsolatban állókat augusztus 22. és 25. között. A gazdanapokat rendező Baranya Megyei Vállalkozói Központ, valamint a szervezésben reszt vevő MEGA-TAN Mezőgazdasági Szaktanácsadó és Szolgáltató Bt. szándéka, hogy a vidék gazdasági életét megpezsdítő események együttese legyen a kiállítás és vásár. Az 1994-es egynapos, majd a tavalyi négynapos gazdanapok tapasztalatait felhasználták a rendezők: idén már könnyebb lesz az eligazodás az események és a helyszínek között. Ugyanis egy helyen, a szentlőrinci vásártéren zajlik majd minden. A közel öt hektáron fedett és szabad területek bérelhetők és a szellős istállókban kis és nagy testű állatok egyaránt bemutathatok. Mint tavaly is, most is lesz állatbírálat és árverés, sor kerül szakmai előadásokra, valamint szórakoztató programokra. A nemzetközi kiállításra és vásárra a rendezőknél lehet jelentkezni Pécsett a Rákóczi út 24-26- ban (Vállalkozói Központ), illetve a Budai Nagy Antal utca 1-ben (MEGA-TAN Bt.). Gyümölcstermesztés - korszerűen Készítsük elő a jövő évi korai szamócát! Jó ötlettel, kis gondoskodással már most nyáron megteremthetjük a lehetőségét annak, hogy jövőre kb. május közepén jó minőségű szamócát szüretelhessünk úgy a családunk örömére, mint primőr értékesítésre. Attól függően méretezzük a „dombos ágyást”, hogy menynyi termést kívánunk majd betakarítani, úgy számoljunk, hogy 10-20 kg terméshez kb. 10 méter hosszú és egy méter széles ágyúsra van szükségünk. A „dombos ágyást” úgy alakítsuk ki, hogy a talajszint alá kerüljön az érintett szervestrágya (legjobb az érett istállótrágya), e fölé húzzuk a kb. 1015 cm vastag talajréteget, amibe jó, ha szintén keverünk érett szervestrágyát, négyzet- méterenként kb. 1 kilogrammnyit, alakítsuk ki a talaj szint felett a 10-15 centimétemyi „dombos ágyást” a rajz szerint úgy, hogy egy időben elhelyezzük az öntöző tömlőt is. A kialakított ágyást takarjuk le fekete fóliával. A rajz jelölése, értelmezése: 1. Talajszint. 2. Istállótrágya. 3. A talajt takaró fekete fólia. 4. Önöző tömlő. 5. Talaj. Néhány megszívlelendő jó tanács: 1. Ne próbálkozzunk kötött, hideg talajokon! 2. Várjunk az ültetéssel az ágy elkészítése után 2-3 hétig, hogy a talaj ülepedhessen. 3. Ne használjunk éretlen szervestrágyát! 4. Ahol számítani kell lótetű kártétellel, ott alkalmazzunk Galitiont. 5. A fekete fóliára a lyukakat közvetlenül az ültetés előtt vágjuk ki (célszerű használni a kiélezett üres konzervdobozt). 6. Használhatunk az ültetésnél frigó-palántát és saját nevelésű palántát is. 7. Öntöző tömlőt házilag is készíthetünk 4-6 centiméteres fólia összevarrásával, ebben az esetben a tömlő majd a tűszúrások helyén fogja leadni a vizet (a végét visszahajtva alumínium dróttal kötözzük el). 8. Ha szükséges, öntözzünk kézzel „felülről” is, de a bogyó érésekor sohase! Buzássy Lajos
