Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-29 / 205. szám

1996. július 29., hétfő VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Pécsváradi körkép Augusztus 20. Mecseknádasdon Az idei augusztus 20. ünnep­ségek szervezője a Mecsek­nádasdon Német Nemzetiségi Együttes. Az ünnephez, amely egybeesik a helyi bú­csúval a kisebbségi önkor­mányzat ötvenezer forinttal járult hozzá, amelyet pályáza­ton nyert el. A műsorban a hásságyi tánccsoport mellett svájci vendégeket is várnak. Német tanulmányút Minden évben több szakmá­ban lehetőség nyílik németor­szági továbbképzésre. Idén Mecseknádasdon a kisebbségi önkormányzat pályázat útján három fiatalember tovább­képzését tudta támogatni. Si­pos Attila és Nagy Tibor autó­szerelő, illetve Fischer László komputer kezelő a közelmúlt­ban tért vissza a korszerű is­mereteket nyújtó útról. Vitaest az új vadászati törvényről A pécsváradi Zengő Vadász- társaság elmúlt heti közgyűlé­sén dr. Vass János elnök is­mertette a július elején napvi­lágot látott új vadvédelmi, vadgazdálkodási és vadászati törvényt. A szakmai vitát Ful- lér Miklós, a társaság fővadá­sza vezette. A vadászok nagy várakozással tekintenek a végrehajtási utasítás elé. Cipő helyett virág A közelmúltban bezárt a régi patika épületében működő ci­pőjavító műhely. Az épület birtokosa, az önkormányzat új bérlőt talált az idős cipészmes­terek által elhagyott helyi­ségbe. Az átalakítás után a Frézia virágbolt várja majd a Dózsa György út sarkán a vá­sárlókat. A sérült cipőket pe­dig a Kenguru cipőboltban le­het leadni, ahol a közelmúlt­ban bővítették szolgáltatásai­kat. Millecentenárium 896-1996 Szent István-napok, augusztus 15-20. Pécsvárad gazdag ünnepi programsorozattal készül idén is Véglegesült a Szent István-na­pok programja, amit 1991 óta rendeznek meg Pécsváradon. Az idei millecentenáriumi év központi eseménye augusztus 15-én, Nagyboldogasszony, Pécsvárad búcsúja napján Vár­szegi Asztrik Pannonhalma bencés főapátjának pécsváradi látogatása. Ez alkalommal szenteli újjá a monostor X. szá­zadi templomát. Ezt megelőzően augusztus 12-én 18 órakor nyílik a pécs­váradi kézművesek kiállítása a Művelődési Központban, majd 14-én, szerdán a pécsváradi al­kotók képzőművészeti kiállí­tása a vár kiállítótermében. Augusztus 16-án, pénteken német nemzetiségi estet tarta­nak a vár udvarán: a Kodolányi János Általános Iskola Német Nemzetiségi Tánccsoportja, Szűr, Székelyszabar együttesei lépnek fel a műsorban, amely bállal zárul. A program a Pécs­váradi Németek Barátsági Egyesülete támogatásával jött létre. Augusztus 17-én, szombaton este a pécsi Reneszánsz Együt­tes zenés-énekes-táncos műsora kerül színre korhű jelmezekben a vár udvarán. Augusztus 19-én a Fülep Lajos Művelődési Központ Női Kamarakórusának koncertjére kerül sor a vár dísz­termében, Kutynánszky Csaba vezényletével. Műsort ad a Pécsváradi Zeneiskola Fúvós Kamaraegyüttese, Reneszánsz táncok címmel. Ezt követően adják át az 1996. évi városi kitüntetéseket, átadása nyilvános ünnepi ön- kormányzati ülés keretében. A napot középkori vacsoraest zárja a vár udvarán. Augusztus 20-án 16 órakor tisztelegnek Pécsvárad polgárai István ki­rály szobránál. Az ünnepség szónoka Kakas Sándor polgár- mester, közreműködik Koszta Gabriella színművész. A koszo­rúzás után a pécsi UNICUM LAUDE férfi énekegyüttes kon­certezik a vár kápolnájában. A Szentháromság téren az ünnepség után műsort ad a Pécsváradi Zeneiskola Gyer­mek Fúvószenekara, a Pécsvá­radi Ifjúsági Fúvószenekar, az Általános Iskola Német Nem­zetiségi Tánccsoportja, a Nyugdíjas Klub együttese, to­vábbá a Zengővárkonyi Népi­együttes. A téren ismét sörkertet nyit­nak a helyi vendéglátók, majd 20 órakor utcabál zárja a ren­dezvénysorozatot. Hosszúhetény gazdagodik A telep megépítése 122 millió forintba kerül FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Újabb jelentős lépést tett a tel­jes közművesítés felé Hosszú­hetény, ahol a megye egyik legnagyobb beruházása épül. A hosszan elterülő községben ugyanis 21 kilométernyi szennyvíz főcsatornára van szükség, amelyből már csak az utolsó kilométer hiányzik. A település a nyár végén mintegy 50 millió forintot nyert pályázat útján a szennyvíztelep megvalósítására, és a földmun­kákat már el is kezdték. A ter­vek szerint a műszaki átadásra a tél elején kerül sor. A telep megépítése 122 millióba kerül, amelyhez a szükséges összeget pályázatok útján, illetve saját költségvetéséből biztosítja az önkormányzat. A lakosok közül műszakilag már többen felkészültek arra, hogy a tél elején használatba is veszik az új szennyvízhálóza­tot. Nádor Radolfné polgármes­tertől megtudtuk, a hatályos építési rendelkezések szerint, ahol a szennyvízhálózat kié­pült, ott kötelező a használata. Vagyis rövid türelmi idő után minden háztartásnak csatlakoz­nia kell a fővezetékhez. Ha olyan fürdőszobás lakásról van szó, ahol az esetleg a nyugdíjas tulajdonosok anyagilag nem képesek állni a bekötés költsé­geit, akkor a leendő örökösök­nek szükséges tüsténkedniük. A háromezerkettőszáz lakost számláló községben már a gáz­vezeték kiépítését tervezik, gyűjtik a szándéknyilatkozato­kat. A közel ezer háztulajdonos közül eddig háromszázan mondtak igent. A megvalósuló teljes közművesítéssel a telepü­lés egyre közelebb kerül szép terve megvalósításához, hogy Hosszúhetény (Kisújbányával és Szentlászlóval együtt) vonzó üdülőhely legyen: komfortos falu tisztán csobogó patakkal, szép természeti környezetben. Zengövárkonyiak Decsen, a népművészeti napokon Öltöztetik az újdonsült menyecskét Decs, a Sárköz fővárosa a népi hagyományokban hozzá kötődő Zengővárkony, Vár­domb és Bogyiszló népi együtteseit látja vendégül augusztus 2-án és 3-án, az idei népművészet napja al­kalmából, amely a Magyar- ország ’96 című rendezvény- sorozat része. A találkozó első napján a Decsen és Zengővárkonyban készült régi és újabb szőtte­sekből nyílik kiállítás, ame­lyet Nádor Rudolfné, Hosz- szúhetény polgármestere nyit meg. Várkony képviseletében Töttös Sándor népi iparmű­vész, a népművészet mestere a kiállítás megnyitóján eleveníti fel a századfordulótól napjain­kig tartó közös hagyományo­kat, a szőttesek közös forma­kincsét, illetve azokat a szoros kapcsolatokat, amelyeket Sár­köz mindig is jelentett a zen- gővárkonyiak életében. A kö­zönség összehasonlíthatja töb­bek között a régi, hagyomá­nyos mintájú térítőkét a Töttös Sándor által megújított for­mákkal. A várkonyi népviselet teljes palettáját a kiállított babákon mutatják. A korabeli doku­mentumok a két település kap­csolataira, eddigi történetére emlékeztetnek. A decsiek egyebek mellett állandó kiállításokkal, színes táncprogrammal várják a ven­dégeket. A zengövárkonyiak ehhez a nagy sikerű lakodal­mas játékukkal járulnak hozzá. Kevesebben adnak vért „Apad a vérkészlet. Több a baleset, kevesebb a véradó. Vérhiány Pécsett!” Szomo­rúan hangzanak az évenként visszatérő jelzések, felhívá­sok a sajtóban. Elgondolkod­tató vajon miért van szűkiben a vérkészlet? Megváltozott a munkaadók és a munkaválla­lók közötti viszony, s a szoro­sabb munkafegyelem számlá­jára kellene-e írni? Vagy ne­tán az emberekben lett lazább az egymás iránti segíteni aka­rás? A humanitárius szem­pontok kevésbé motiválják az embereket? Esetleg munkaidő után lenne kedvező a vér­adás? Megannyi kérdőjel. Az 1982. évi pécsváradi adatok: 232 ember adott vért, közel 1 hektolitert - pontosabban 92,8 litert -, vagy 1984-ben 83 liter vért adtak, 1995-ben már csak 52 litert. Bizonyára több összetevője lehet és van, hogy évek óta küszködnek esetenkénti vérhiánnyal. Jó lenne mindenki részéről na­gyobb figyelmet szentelni erre, és elsősorban tenni érte, hogy egyetlen beteg se kerül­jön nehéz - netán vészhely­zetbe - a vérhiány miatt. Minden családban bármikor szükség lehet gyors beavat­kozásra és kell(ene) a vér. A legnagyobb tisztelet azoknak, akik a múlt héten a felhívásnak eleget téve jöttek vért adni Pécsváradon. La­punkon keresztül köszöni meg Uherkovichné dr. Paál Mária, a Megyei Vértransz­fúziós Állomás megbízott ve­zetője, hogy 75-en 33 liter vért adtak Pécsváradon. Sántha László Az Asztrik apát tér A pécsváradi monostor első apátjáról, Aszúikról kapja a nevét az a hangulatos kis tér a várkert északi oldalánál, ame­lyet eddig mosóként emlegettek a régi pécsváradiak. A mille­centenáriumi ünnepségekhez kapcsolódó névadást Gállos Orsolya, a Várbaráti Kör el­nöke javasolta a képviselő tes­tületnek. A terv megvalósításá­hoz az önkormányzat 100 ezer forintot nyert a millecentenári­umi pályázaton. A parkosítás terveit a Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság Pécsvá­radi Erdészetének mérnöke, Scholtz Péter készítette. A szükséges növényeket és fákat Molnár László szerezte be, és a talajmunkákat a Polgármesteri Hivatal tereprendező brigádja végezte el még a tavasszal. A várkert északi részét is parkosí­tották, s a várdomb oldalán pompázó aranyos hajtású bo­róka szépsége mellett hasznos szerepet tölt be, hiszen szétte­rülő ágai fölöslegessé teszik a kaszálást. A vár felőli oldal sö­vénye mögé néhány piramis tölgy is került, amely később kupolás lombjával illeszkedik a vár körvonalához. Kár, hogy az elültetett fákra senki sem fi­gyelt, így több kiszáradt, amit az elmúlt héten pótoltak. Talán a környéken lakók is odafi­gyelhetnének a csemetékre. A pihenőpark kialakítását nehezíti, hogy haszonjárművek is parkolnak a területen. Wolf József alpolgármester el­mondta, így nem lesz könnyű padot kitenni. Mégis reméljük, mire egy kicsit megnőnek a fák, tiszta, kedves pihenőhely lesz az Asztrik apát tér. FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Kedves pihenőhely a várdomb oldalában Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba Pécsváradon a Fülep Lajos Művelődési Központban Kossuth L. u. 31. Telefon és fax: (72) 465-123

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom