Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-27 / 203. szám
8 Dunántúli Napló Tudomány 1996. július 27., szombat Az egyetemeknek meg kell tartaniuk rangjukat a „tudásiparban” fotó: Müller andrea Tendenciák a felsőoktatásban Európai rektorok tanácskozása A spanyolországi Santiago de Compostellában tartották az európai rektorok 46. konferenciáját. A helyszín megválasztását a helyi egyetem alapításának 500. évfordulója indokolta. A festői város és a patinás egyetem középkori falai között ösz- szegyűlt rektorok az innovatív egyetemi vezetés témáját vitatták meg. Tették ezt abból a célból, hogy az egyetemek továbbra is képesek legyenek megtartani rangjukat a „tudásiparban”, megfeleljenek a társadalom új kihívásainak, felvegyék a versenyt az új - nem egyetemi - oktató és kutató központokkal. Vonzó jövőkép A plenáris előadás az egyetemi változások kezelésével foglalkozott. A világ, az egyetemi környezet változása turbulens, meglepetésekkel teli, hiányzik a kontinuitás, az előrejelezhető- ség. A környezet gyorsabban változik, mint ahogy az egyetemek alkalmazkodni tudnak. Az egyetemeknek ezért kreatív - scenariókon alapuló - hosszú távú stratégiákra van szükségük, a változásokra való reagálásuknak az eddiginél gyorsabbnak kell lennie. A stratégiai fontosságú erőforrásaik fejlesztésénél csak vezetőik intuíciójára támaszkodhatnak: meg kell érezni, mire lesz a jövőben szükség („nem arra kell felkészülni hogy mi lesz, hanem hogy mi lehet”).- A változás mindig ellenállást vált ki, különösen az olyan nagy és sok szempontból védett szervezetben, mint az egyetem: félelem a hatalom, a jövedelem, a biztonság elvesztésétől, félelem az ismeretlentől.- Szükséges az érintettek részvétele a változási folyamatban:- Ahhoz, hogy a kívánt változás sikeresen végbemenjen, az egyetemek vezetőinek vonzó jövőképet kell tudni felvázolniuk: olyat, amelyet a tudós közösség el is fogad.- A jövőkép felvázolása után meggyózó' akciók azonnali indítására is szükség van, hogy kézzel foghatóan érzékelhető legyen a változás beindulása, hogy az egyetemi szervezet valóban mozgásba lendüljön.- Az egyetemen az irányítás decentralizációja elengedhetetlen. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az elfogadott jövőképhez konkrétabb egyetemi stratégia valamint jól felépített irányítórendszer is járul. Az igazi művészet az elégséges centralizáció és nagyfokú decentralizáció közötti egyensúly megtalálása.- Hasonlóan nehéz feladat egyensúlyba hozni az egyetemi működési területek közötti differenciálást és a különböző területek közötti integrációt.- A kiváló tudós nem feltétlenül jó vezető; az egyetemnek ma elsősorban kiváló vezetőre van szüksége, aki több mint egy manager: a folyamatok és erőforrások adminisztratív irányításán túl - vonzó jövőkép felvázolásával - kollégáit is képes inspirálni, a hatalmon túl autoritással is bír (visionary leadership). A szekciók vitái három résztémára irányultak: milyen feladatokat ró az egyetemre a fenntartható fejlődés, mi a hatása az életen át tartó tanulás koncepciójának, mi a hatása az európaizálásnak? Új hangsúlyok A társadalomban és a gazdaságban fenntartható fejlődés kérdésköre - amely a figyelmet a környezeti problémákra irányítja - új hangsúlyokat követel meg a felsőoktatástól. Ilyen követelmény- a kutatás és az oktatás interdiszciplináris jellegének erősítése,- az ipari és kormányzati külső partnerekkel a kapcsolatok erősítése,- a hulladékok és szennyezések hatékonyabb kezelésének kidolgozásához való hozzájárulás a tudomány és oktatás eszközeivel. A fejlett társadalmakban megjelenő életen át tartó tanulás az információ átadásról a tanulási kapacitás kifejlesztésére helyezi át a hangsúlyt. Ez megkérdőjelezi az oktatásszervezés hagyományos oktató => oktatási eszköz => tanterv centrikus megközelítését. Az egyetem új szerepkörbe kerül, amikor nem a hagyományos értelemben vett diákok számára kell tudást közvetítenie. Mindez hatással van a hallgató megszerzése érdekében követett politikára, az oklevelek kiadására és a kredit-transzferre egyaránt. Az UNESCO 1996-ot a „Lifelong Education” évének minősítette. A fontosabb következtetések:- a folyamatos tanulás a személy, a szervezet verseny- képességének kulcseleme;- a társadalomban és a gazdaságban észlelhető folyamatos változások életen át tartó tanulást követelnek meg az egyénektől;- az egyetem elvégzése után visszatérő hallgató más típusú oktatót, más eszközöket és más oktatási tematikát kíván;- a tudáspiac ezen szegmensében erős verseny bontakozik ki, számos - nem egyetemi intézmény, vállalkozás verseng a hallgatóért: az egyetemeknek ezért piaci eszközöket is igénybe kell venni az újszerű feladat megoldásához (egyetemi marketing);- következésképpen a hagyományos graduális és posztgraduális képzéshez képest az életen át tartó tanulás alapvetően más megközelítést kíván meg az egyetemektől. Európai dimenzió Az európai dimenzió szerves beépítése az egyetemi tevékenységekbe szükségessé teszi az európai egyetemek külső kapcsolatainak központi koordinálását, az europaizálás problémáinak kezelésére egy intézményhálózat létrehozását, a belső oktatási és kutatási erőforrások felhasználási arányainak átrendezését e cél érdekében. E problémák megoldásának támogatására jött létre az Európai Unió un. SOKRATES programja. Néhány a felvetett kérdések közül:- mi a különbség europaizálás és internacionalizálás között?- mi legyen az európai dimenzióval, ha egy diszciplína szempontjából pl. az amerikai vagy japán orientáció sokkal fontosabb az európainál?- a hallgató és oktatócsere a kis nemzeteknél angol nyelvi orientációt kíván meg; nem szorítja-e ez háttérbe az anyanyelvi oktatást, a nemzeti tudományos nyelvet?- nem veszélyezteti-e az egyetem identitását, egyéni sajátosságait a túlzott europaizálás? A fenti kihívásokra való reagálás az egyetem küldetésnyilatkozatának, globális stratégiájának megváltoztatását is megköveteli. Csak így vizsgálhatók felül a fejlesztési hangsúlyok és vezetnek el az egyetemi belső célok és normák módosításához. Mindez megváltoztatja az egyetemen belül kialakult arányokat az oktatás-kutatás, a graduális-posztgraduális, a fiatalabb és az idősebb hallgatók oktatása, a regionális és az in- ternacionális kötődés, a tudományági és az interdiszciplináris hangsúlyok tekintetében. Barakonyi Károly egyetemi tanár, rektor Janus Pannonius T udományegyetem Magyarul magyarán Szaknyelvek Szegénygyereküdültetés A Szent Adalbert Misszió Alapítvány augusztus 19-31 között ingyenes szegénygyerek üdültetést szervez általános iskolásoknak. Erre az időre megkaptuk Szabó Imre plébános úrtól a Somogy megyei Andocs kegyhely zarándokházát. Az üdülő gyerekek létszáma 30-120 között lehet attól függően, hogyan sikerül támogatást, adományokat gyűjtenünk erre a célra. Ezért kérjük a kedves olvasókat, hogy aki pénzzel, tartós élelmiszerrel vagy játékokkal támogatni tudja a nyaraltatási akciót, az adományát egyenesen az ando- csi plébániára küldje. Ezúttal kérjük a Pécsi Egyházmegye karitászköz- pontját és egyházközségi karitászszervezeteit, hogy támogassák a nyaraltatási akciót élelmiszerekkel: konzervekkel, levesporokkal, tejporral stb. Gyerekeket is vihetünk Andocsra a pécsi egyházmegyéből, de akkor karitászsegítőket is kérünk hozzájuk. Ha intézmények, vállalatok élelmiszerrel tudnak támogatni bennünket, értéküknek megfelelő adópapírt tudunk küldeni a Szent Adalbert Misszió Alapítványtól,ez 30 % visszatérítést tesz lehetővé. Ugyanígy a pénzadományoknál is, magánszemélyeknek is. Átányi László tanár 1119 Budapest, Etele u. 23. Telefon: 203-3201 Elég néhány órát figyelmesen eltölteni például egy cipészvagy szabóműhelyben, netán nyomdában vagy bányában, hogy megtapasztaljuk az egységes magyar nemzeti nyelv foglalkozások, szakmák szerinti tagozódását. Ezek nem önálló nyelvek, nincs külön-külön saját rendszerük, még annyira sem, mint a nyelvjárásoknak, csupán szókészletük, szókapcsolataik egy része tér el a nemzeti nyelvtől. De gyakori használatuk következtében szervesen beépülnek a mindennapi társalgás, nyelvi érintkezés ismert változatába, a köznyelvbe. Ha ilyeneket hallok, hogy a levetett katonaruhát, vagy a takarót elvágólag kell a helyére tenni, vagy hogy a beü- temezés szerint kell kihaladni a körletből, illetve behaladni a körletbe - katonakorom nem éppen szívderítő emlékei nyomasztanak. Ha pedig elkövetőről és sértettről olvasok, akkor sem a gáláns társasági életben vagy az iskolai közösségekben elhangzó szitkozódás, sértődés jut eszembe, hanem az alvilág valósága. Hasonlataink, metaforáink többsége a földműveléssel, pásztorkodással kapcsolatos, de bőven van közöttük olyan, amely a hiedelemvilágból vagy éppen a modem mindennapi életünkből származik. A búza közt a konkoly, a pünkösdi királyság, a kilúgoz, a cserben hagy, leszedi róla a keresztvizet, ráteríti a vizes lepedőt - és sorolhatnám vég nélkül - eredeti jelentéseik a magyar művelődéstörténet korábbi századaiba vezetnek vissza bennünket. De amikor valakiről azt mondják, hogy végre-valahára rákapcsolt (munkára, tanulásra, valamilyen vállalkozásra), akkor a gépek világából, működtetéséből vettük kölcsön a megfelelő szót. Mindenki érti, hogy sebességet, ütemet vált, mégpedig a fokozás szándékával. A kikapcsolódás kifejezésünk is milyen szemléletes! Ahhoz, hogy ne merüljön ki az ember teljesen, időnként le kell állni, megpihenni, vagyis ugyanúgy ki kell kapcsolnia magát, mint ahogy a túlmelegedett gépet, motort kikapcsoljuk, nehogy robbanás következzék be. Ebbe a sorba tartozik a gyakran hallott begerjed, amely a működés, a cselekvés intenzitásának a hirtelen növekedését jelenti, nyilván nem a generált áram mutatóinak a mértéke szerint, hanem az emberi nemes vagy nemtelen indulatok robbanásig fokozódó kitöréséig. A falaz, falazás arra való, hogy bizonyos dolgokat eltakarj rak az illetékes vagy pláne illetéktelen személyek tekintete elől. A csőbe húz, csőbe húzás roppant kellemetlen, fájdalmas, kínos arra nézve, akire irányul. Eredeti jelentése mindenki számára világos. Vezetékeknek, rendszerint több szálnak, sokszor egész nyalábnak a befűzése a védő burkolatul szolgáló ólom-, legújabban műanyag csőbe való behúzása, amely viszonylag egyszerű, ha a cső egyenes, de bonyolulttá válhat, ha különféle hajlatok, sarkok is beiktatódnak a cső vonulatába. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés augusztus 2-án (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., VIII. em. A július 21-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Elhiszem, hogy ez a nap levese, de árulja el, hogy melyik napé?” Utalványt nyertek: Hunyadi Imréné, Szulimán, Kossuth u. 2., Kardos Ferencné, Pécs, Ybl M. u. 12/A., Kisfalvi Alexandra, Gyód, Fő u. 18., Szeles Sándorné, Egerág, Pozsony u. 29., Monyoródi Antal, Sátorhely, Hunyadi J. u. 5/6. Az utalványokat postán küldjük el.
