Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-20 / 197. szám

1996. július 20., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Utakra és közműre vár a Makárhegy Pécs egyre fel­jebb kúszik a Mecsek lan­káin, beépítik a városra néző hegyoldali tel­keket, az egy­kori szőlőket. Ez a sorsa a Makárhegy- nek is, mely lassan össze­épül a város­sal. Ma ez a város egyik legszebb része. A Részletes Rendezési Terv által biz­tosított lehető­ségeket az épít­tetők igyekez­nek a legked­vezőbben ki­használni. Beépítik a városra néző hegyoldali telkeket löffler Gábor felvétele Bányász emlékmű A Pécs-Somogyi Bányász Nyugdíjas Szakszervezet emlékművet kíván állítani a somogyi temetőben azon somogyi bányászoknak, akik - 1919 és 1986 között - bányaszerencsétlenségben vesztették életüket. Az em­lékmű költségeit a Pécsi Erőmű Rt, a Bányavagyon Hasznosító Rt, a városi ön- kormányzat, a Somogyi Részönkormányzat és a la­kossági támogatások fede­zik. A Pécs-Vasasi Telepü­lési Önkormányzat a Vasasi Nyugdíjas Szakszervezettel egyetértésben kíván emlék­táblát elhelyezni a vasasi templom falán a vasasi bá­nyaüzemben - 1878 és 1986 között - halálos balesetet szenvedett helyi lakosok emlékére. Mind az emlékmű avatása, mind az emléktábla elhelyezése - amelyekhez a közgyűlés hozzájárult - a honfoglalás 1100. évfordu­lójának ünnepségeihez kap­csolódik. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Me­gyei Intézetének adatai sze­rint a július 18-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jelle­mezték az egészségügyi ha­tárérték (100%) százaléká­ban: kéndioxid 10,5%, nit- rogéndioxid 30,2%, szén- monoxid 14,7%, szálló por 62,6%, ózon 33,2%. Pécs levegőjének a minősége megfelelő volt, bár a város légszennyezettségi állapota az előző napi eredmények­hez képest kismértékben romlott. A vizsgált lég- szennyező anyagok közül a nitrogéndioxid és a talajkö­zeli ózon koncentrációja az egészségügyi határérték 30%-át, a szálló por 60%-át érte el. A levegőszennyezett­ség mérését a Városi Va­gyonkezelő Kft. támogatja. Az Alsó Makár-dűlőtől a Ja- kabhegyi út északi részéig épí­tési lázban van a táj. Készül a lakóparknak elnevezett, tájba illő kísérleti lakónegyedet, de a fedett sportok háza is már kiraj­zolódik a szemünk előtt. A városrész fejlődéséhez alapvető a funkcióképes infra­struktúra. A lakók igénylik, hogy a város építse ki a víz- és szennyvízhálózatot. Ezt kérték a legutóbbi lakossági fórumon is, amelyen részt vett dr. Révész Mária alpolgármester, (a terület önkormányzati képviselője), Gömöry János városi főépítész, Péter Pál, a kommunális és köz­lekedési bizottság elnöke is. A Makárhegy közterület­szabályozási terve (KSZT) elő­írja, hogy közlekedésre és köz­műhálózat elhelyezésére alkal­mas, szélesebb utakat kell épí­teni. Nem akarnak abba a hibába esni, mint a Jakabhegyi úton, ahol állandó a közlekedési dugó. A tarthatatlan állapot felszámo­lását a helybeliek az önkor­mányzattól várják. A lakosság nem hajlandó in­gyen átadni telekrészét az útszé­lesítéshez, az önkormányzatnak viszont nincs pénze a kisajátí­tásra. Ez a patthelyzet késlelteti az úthálózat kiépítését és a teljes közművesítést. Az alig 2-3 méteres dűlőket 6 méterre kell szélesíteni, hogy a csapadékvíz-csatorna, a távköz­lési és villamos vezetékek ne magántelkekre kerüljenek, és járdákat is kell építeni. A köz­műveknek külön-külön árok szükséges - s közöttük a védő- távolságok -, hogy meghibáso­dáskor hozzáférhetőek legye­nek. Több helyen támfalat kell építeni, illetve rézsűt kialakítani. A kerítéseket már a KSZT sze­rint engedélyezik, és lebontatás az attól eltérés következménye. A szőlők beépítésénél maga­sabbak a területfejlesztési igé­nyek , hogy a mentőnek ne kell­jen visszatolatni, de a kukás autó is bemehessen a szemétért. Mindezek ma még megoldatla­nok, akár csak a téli közlekedés. Rozvány Gy. A közgyűlés állandó bizottságai az új felállás szerint Jogi, igazgatási és ügyrendi bizottság. Elnök: Dr. Kékes Ferenc (elnök, MSZP), Körömi Attila (FIDESZ-MPP), Dr. Kunszt Márta (MSZP), Kerényi János (Polgári Kör), Molnár Tamás (SZDSZ). Gazdasági és vállalkozási bizottság. Gonda Tibor (elnök, MSZP), Dr. Faragó László (SZDSZ), Szirmai Csaba (MSZP), Kerényi János (Polgári Kör), Galbáts András (FKgP). Költségvetési Bizottság. Molnár Tamás (elnök, SZDSZ). Petrovits Béla (Nyugdíjasok Egyesülete), Gonda Tibor és Troska Gyula (MSZP), Staub Ernő (MDNP), Ursprung János ,(KDNP). Közlekedési és kommunális bizottság. Péter Pál (elnök, SZDSZ), Helmrich Ferenc és Dr. Kádár Géza (FKgP), Grisnik Zoltán és Kukái And­rás (MSZP), Város- és környezetfejlesztési bizottság. Dr. Faragó László (elnök, SZDSZ), Péter Pál (SZDSZ), Dr. Kádár Géza (FKgP), Medvetzky An­tal és Traj Ferenc (MSZP). Közoktatási bizottság. Troska Gyula (elnök, MSZP), Koósz Margit (SZDSZ), Meixner András (MSZP), Staub Ernő (MDNP), Petrovits Béla (Nyugdíjas Egyesület). Kulturális bizottság. Dr. Kunszt Márta (elnök, MSZP), Dr. Romváry Ferenc (SZDSZ), Dr. Erdődy Gyula (Köztársaság Párt), Tillai Aurél (MDF), Hódosi Vera (MSZP). Szociális és foglalkoztatási bizottság. Pacur Zsolt (elnök, SZDSZ), Ursprung János (KDNP), Tomics János (Nyugdíjasok Egyesülete), Simonovics Ferenc és Grisnik Zoltán (MSZP). Sportbizottság. Dr. Bödő László (elnök, Munkáspárt), Dr. Rom­váry Ferenc (SZDSZ), Dr. Szabó László (Köztársa­ság Párt) iff. Gömzsik Péter és Kukái András (MSZP). Pénzügyi bizottság Nagy Csaba (elnök, FIDESZ-MPP), Koósz Margit (SZDSZ), Medvetzky Antal és Hódosi Vera (MSZP), Körömi Attila (FIDESZ-MPP). Egészségügyi bizottság Baumgartner Sándor (elnök, MSZP). Pacur Zsolt (SZDSZ), Tóth Mihályné (MSZP), Liszkay Teréz (KDNP), Sashalmi György (MIÉP). Kisebbségi bizottság Mischinger István (elnök, kisebbségi képviselő, Német Nemzetiségi Kör), Csonka Edit, Fischer Frigyesné, Gyúrok János, Ruzsin Milán és Bonev Jordán (a kisebbségi önkormányzatok képviselői), továbbá Traj Ferenc és Meixner András (MSZP), Dr. Bödő László (Munkáspárt). Dr. Erdődy Gyula (Köztársaság Párt), Koósz Margit (SZDSZ). Tulajdonosi bizottság Szirmai Csaba (elnök, MSZP), Golob Ferenc (MDF), Kerényi János (Polgári Kör), Dr. Kékes Ferenc (MSZP), Molnár Tamás és Pacur Zsolt (SZDSZ). A semmi tövéről „Isten nem kelthet semmit a semmi tövéről” - fogalmazta meg Lucretius római költő a is sok változatban emlegetett tételt. Hogy miért jutott ez az eszembe pont az olimpia előestéjén? Alighanem azon asszociáció révén, hogy e nemes sportvetélkedő köztudottan ógörög eredetű, miként az idézett lucretiusi tétel is: „Semmiből semmi sem lesz”. Pécsi polgárként még az olimpia sem tereli el a figyelmemet e konok tényről, mert nincs lehetősé­gem lokálpatriótaként külön is izgulni valamelyik magyar ver­senyzőért. Előállott az a - szinte példátlan - helyzet, hogy erre az olimpiára nem kvalifikálta magát egyetlen pécsi, sőt egyetlen ba­ranyai versenyző sem. Ám tulajdonképpen az lett volna a csoda, a VALAMI, ha a körülmények, a HELYZET ellenére mégis kijutott volna innen versenyzőként valaki az olimpiai láng tövébe. Nem kívánok most (sem) a sport szakmai kérdéseiben kontár- kodni - talán ilyen jelleggel én már hozzájuk sem fémék -, inkább csak a félelmet szeretném megosztani az Olvasóval: fentebb emlí­tett tényt lesújtó jelzésként is értékelhetjük Pécs teljesítőképessé­géről. Mert a sport profi szinten ma már jelentős hányadában üzlet: tőkeerő, finanszírozás és menedzselés kérdése is, a gazdasági szfé­rának pedig reklámhordozó. Feltéve, ha van, aki képes rá, s van, amit reklámozni lehet. Vagy van összefogás általában a város rek­lámozására a sport igényes támogatásával. Ám ugyancsak jelkép erejű és szomorú aktualitás, hogy épp az olimpia előestéjén tartott (ismét) válságkezelő jelleggel ülést a város - idén már épphogy csak - első osztályi labdarúgó klubjának az elnöksége. Eredmé­nyét (?) még nem tudhatom, ám akárhogy is: már az a tény, az a szituáció önmagában is szomorú, hogy egy 170 ezres város - s ne tessék most csupán az önkormányzattal azonosítani - nem képes fenntartani egy első osztályú labdarúgó csapatot, vagy más aktuali­tást nézve, nem képes egyetlen olimpikon sem adni az országnak. Mert csak ülünk a Semmi tövénél, s tüntetőén kifordított zseb­bel lessük, várjuk: hátha lesz belőle valami. Dunai Imre FOTÓ: LÖFFLER G. Bástyátlanul védett Kálvária Természetvédelmi területté nyilvánította Pécs Közgyűlése tavaly júniusban a Kálvária­dombot. Azóta tábla is jelzi, hogy helyi védelem alatt áll az értékes terület. Ám már öt év­vel ezelőtt készült terv a Kálvá­ria-domb kertépítészeti és táj- rendezési programjáról, amely a védelmet és a terület bemu­tathatóságát kívánta javítani. A Polgármesteri Hivatal Vá­rosfejlesztési és Üzemeltetési Irodája azonban a védelem ki­mondásának évfordulója előtt felülvizsgálta a programot, s megállapította, hogy az ön- kormányzat pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé az eredeti terv szerinti beruházást. A szerényebb új változat szerint a programnak csak egy része valósul meg. A Kálvária kápolnához vezető támfalas lépcső pihenőjéről indulva ké­szülne a feltáró gyalogút. A épített részek - bástyák, kapuk - és a jelentősebb földmunkával járó programelemek elmarad­nak. Ä területnek a Hunyadi út­ról történő megnyitása sem ta­láltatott időszerűnek. D. I. Városvédő őrjárat A városkép meghatá­rozója a történelmi fő­utca. Ez Pécsett a Ki­rály utca, s nemcsak a Széchenyi tér közelé­ben, hanem a Búza téri végénél is, ahol a fotó készült a déli oldal sa­rokházáról. Ilyen for­galmas helyen nem mindegy, hogy ez a jobb napokat látott ház miként néz ki. Már jó ideje ilyen. Különösen szembetűnő a ház sar­kának leromlott állagú vakolata. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Fotó: Löffler Gábor Bizonytalan épületbiztosítás Az sem biztosan biztos, ami biz­tosított - mondhatjuk azoknak, akik a lakásukra kötött biztosítás alapján még azt hiszik, hogy a közös tárolókban lévő holmik biztonságban vannak. Csak voltak, amíg a sok biz­tosító cég meg nem jelent a pia­con. Az utóbbi években a több­lakásos épületekben felborult a biztosítási rend, mert mindenki azzal kötött szerződést, akinek ajánlata megtetszett neki. A kö­zösségi igényről megfeledkez­tek. Ezt tapasztalják a Kertváros Lakásfenntartó Szövetkezetben is, ahol a káresetek miatt ezen változtatni szeretnének. Pénzes Gábomé pénzügyi vezető szerint a szövetkezet csak az ÁB-Aegonnal kötött lakás- biztosítás díját szedi be a közös költségben, a többi szerződésről nincs tudomásuk. A biztosítás feltételeiben csak a lépcsőház és ablakai, ajtói szerepelnek, a kö­zös helyiségek, tárolók, lift, tető stb. nem. Ám a biztosítottak után is csupán annyi százalék­ban kapnak kártérítést a ÁB- Aegontól, amilyen arányt képvi­selnek a vele szerződést kötött lakástulajdonosok. A többi biz­tosítónál kötött szerződést senki nem veszi figyelembe.- Nagy Imre út egyik tízeme­letes épületében liftkárunk volt, másutt ellopták a tűzoltó készü­lékeket, feltörték a felvonó gép­házat, de ezekre nem vonatkozik a biztosítás. Csakúgy a laposte­tőkre sem, és az üvegkároknak is csak töredékét térítik meg. Többször fordult elő, hogy az alagsori közös tárolókból na­gyobb értéket vittek el - egészíti ki a problémát Komári László műszaki vezető.- Régebben az épület lakói­nak 80%-ának kellett biztosí­tással rendelkezni ahhoz, hogy az az egész épületre vonatkoz­zon. Ez a 80-%-os telítettség a sok más biztosító belépésével megszűnt. Jelenleg nincsenek biztosítva a közös helyiségek, tárolók, stb. és a bennük elhe­lyezett tárgyak. Lakásbiztosí­tásnál kiegészítő biztosítás köt­hető a saját használatú tárolóra. A kertvárosi lakásszövetke­zet most az épületnek a lakáso­kon kívüli részeire és helyisé­geire szóló közös biztosítás be­vezetését tervezi. Az épületek maguk döntik el, hogy igény- lik-e. Ha igen, akkor a fize­tendő díj kötelező jelleggel ke­rül a közös költségbe. R. Gy. I \ \ I i V

Next

/
Oldalképek
Tartalom