Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-20 / 197. szám

1996. július 20., szombat A Mai Nap Dunántúli Napló 3 A pécsi egyetemek felvételi pontszámai JPTE Állam- és Jogtudo­mányi Kar: Jogász L, D: 70 pont, jo­gász N, A: 109 pont. JPTE Bölcsészettudományi Kar: Ének-zene-karvezetés: N, A: 86, angol L, D: 70, angol N, A: 100, angol nyelvtanár N, A: 96, filozófia N, A: 104, francia N, A: 94, horvát nem­zetiségi N, A: 114, humán szervező N, A: 114, kommu­nikáció L, D: 82, kommuni­káció N, A: 105, latin N, A: 71, magyar L, D: 70, magyar N, A: 90, művészettudomány N, A: 92, művelődési mene­dzser N, A: 98, német L, D: 70, német N, A: 111, német nemzetiségi L, D: 70, német nemzetiségi N, A: 108, német nyelvtanár N, A: 110, néprajz N, A: 109, olasz L, D: 120, olasz N, A: 100, olasz nyelv­tanár N, A: 71, orosz N, A: 102, pedagógia L, D: 70, pszichológia N, A: 105, rajz-vizuális nevelés N, A: 74, spanyol nyelvtanár N, A: 73, szocpol, szoc. munkás N, A: 73, szociológia N, A: 86, történelem L, D: 120, történe­lem N, A: 111. JPTE Természettudományi Kar: Biológia L, D: 120, bioló­gia N, A: 91, biológia-föl­drajz N, A: 99, biológia-ké­mia N, A: 84, biológia-test­nevelés N, A: 92, fizika L, D: 120, fizika N, A: 89, fizika­matematika N, A: 89, fizika­technika N, A: 89, földrajz L, D: 120, földrajz N, A: 104, földrajz-matematika N, A: 96, földrajz-testnevelés N, A: 97, kémia-technika N, A:. 85 , matematika-kémia N, A: 86, matematika-technika N, A: 88, technika L, D: 120, tech­nika-műszaki L, D: 120, test­nevelés N, A: 100, testnevelés BDTF L, D: 120, testnevelés CSMV L, D: 120, testneve­lés-kémia N, A: 90, testneve­lés-matematika N, A: 109, testnevelés-technika N, A: 87. JPTE Közgazdaság-tudo­mányi Kar: Gazdálkodás N, A: 108. JPTE Műszaki Főiskolai Kar: Építőmérnök N, A: 88, gé­pészmérnök N, A 81, környe­zetmérnök N, A: 75, magasé­pítő mérnök N, A: 115, mű­szaki informatika N, A: 99, műszaki szakoktató L,A: 77, településmémök N, A: 91, villamosmérnök N, A 85. JPTE Műszaki Főiskolai Kar VG: Építőmérnök N, A: 88, környezetmérnök N, A: 77. Pécsi Orvostudományi Egyetem, Főiskolai Kar Dietetikus N, A: 51, dip­lomás ápoló L, A: 52, diplo­más ápoló N, A: 50, gyógy­tornász N, A: 56, szociális munkás L, A: 43, szociális munkás N, A: 47, védőnő N, A: 53. POTE, Orvostudományi Kar: Általános orvos N, A: 106, fogorvos N, A: 103. Rövidítések: A: alapképzés, D: felsőfokú végzettségűek számára hirdetett képzés, N: nappali tagozat, L: Levelező tagozat. Mit is vigyünk a batyuban Útipatika kirándulóknak Csak a legszükségesebbeket csomagoljuk el fotó: Müller a. Egy hátizsák, és miénk a nagyvilág. Nem kell bele más, mint pénz, némi cucc, és már indulhatunk is. Gyakran így készülünk a nyaralásra, pedig jól tudjuk, hogy min­dent elronthat egy betegség. Jó, ha induláskor felszerel­kezünk gyógyszerekkel, kozmetikumokkal. A környe­zetváltozás különböző mér­tékben mindenkit megvisel, befolyásolja emésztésünket, székrekedést -vagy hasmenést okozhat. Védekezhetünk pél­dául Tisasen A+B drazséval és Sulfaguanidinnel. Legyen a patikánkban egyebek közt fájdalomcsillapító, görcsoldó s fényvédő szer. Kellemetlen­séget okoznak a szúnyogok, a kullancs és egyéb rovarok, íz­lés szerint védekezzünk ke­nőccsel: Fenistilgéllel vagy rovarriasztó szerekkel. Gon­doskodjunk - főként ha kis­gyermekkel kirándulunk - a sebhintőporról, jódampullá- ról, s ne feledkezzünk meg a lázmérőről, sebtapaszról, köt­szerről sem. Célszerű a gyógyszereket egy dobozban, tűző naptól védve tárolni. Ma már nem olcsó mulat­ság az útipatika, mégis elen­gedhetetlen. Lefaraghatunk a költségekből, ha a házi szere­inket egészítjük ki, de ez esetben figyeljünk a szavatos­sági időre. Ha ez nincs feltün­tetve, öt évig tartható el a leg­több gyógyszer. Ne csak a hasunkra, hanem külsőnkre, egészségünk meg­óvására is gondoljunk indu­láskor, hogy öröm legyen a nyaralás. Fekete E. Gáz a lakosságért A felgyorsuló élet leképezése - komplex menedzseri gondolkodás Negyedszázad egy szakma szolgálatában A gáz évszázadokon keresztül veszélyt jelentett az emberekre. Ma csak ritkán jut eszünkbe, hogy féljünk tőle. Negyedszázad egy szakma szolgálatában, eredményesen tiszteletre méltó tel­jesítmény. Gaál Ottó, a Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Vállalat elnök-vezérigazgatója 25 esztendeje dolgozik a gáziparban. Ezen időszak nem csak saját életútja, hanem a cég fejlődése, átalakulása szempontjából is meghatározó volt. Gaál Ottó FOTÓ: TÓTH L.- Milyen szakaszokat jelöl ki a gázipar elmúlt 25 évének tör­ténetéből és fejlődéséből?-Az 1970-es évek elején a Gáztörvény megjelenése az ak­kori vezetékrendszerek re­konstrukcióját vagy cseréjét irányozta elő. Az évtized má­sodik felében a probán-bután gáz cserehely telepítés. A ’80- as évek elején a földgáz prog­ram Baranya, Tolna megyék­ben. Ekkor kezdődött az ener­giaracionalizálási program is, ahol az összes létező ipari, me­zőgazdasági fogyasztónál, il­letve magánszemélynél meg kellett valósítani az olaj kivál­tását földgázra. Kiemelt tevé­kenység volt a városi gáz fel­cserélése földgázra Pécsett, Dunaújvárosban, Székesfehér­váron.- Milyen egyedi, kreatív fej­lesztésekkel járult hozzá a DDGáz az iparág fejlődéséhez?-Ilyen jelentősebb progra­munk volt például, hogy a már kiépített 250 ezer m3/nap kapa­citású benzinbontóknál a föld­gázbontás megvalósítása kö­zépnyomáson, illetve a külön­böző költségcsökkentések és technológiai lépések racionali­zálása. Pécs városában még évekig kettős gázszolgáltatás is volt (5000 kca-ás városi gáz és 9000 kca-ás földgáz). Ebben a munkában a soproni Gázgyár­ral együttműködve kölcsönösen kicseréltük üzemeltetési és mű­szaki tapasztalatainkat.- Beruházóként kezdett a cégnél, amely hatalmas fejlődés elé nézett. Nem volt mindegy, hogy melyik fejlődési koncepció legyen kiválasztva. Hogyan látja így utólag a fiatal beruhá­zási vezető akkori ténykedését?-Most sem érzem magam „Vár állott, most kőhalom” a mottója annak a második alka­lommal megrendezendő Eleven Sziget Fesztiválnak, amelynek helyszíne a Szigetvári Várkert.- A Himnuszból vett idézet­nek előzménye: 1987-ben bon­tották le a Szigetvári Művelő­dési Házat, hogy helyette viga­öregnek, legfeljebb nem beru­házó vagyok. Az akkori idő­szakban hatalmas tempóban végeztük el a Pécs városi veze­tékrendszer rekonstrukcióját, amit a helyi közvélemény, de az írott és az elektronikus sajtó sem nézett jó szemmel. Azzal vádoltak bennünket, hogy öncé­lúan feltúrjuk az utcákat, akadá­lyozzuk az emberek életét és a közlekedést. Nagyon sokat kel­lett magyaráznunk, koordinál­nunk, egyeztetnünk stb. hiszen az akkori 200 km hosszúságú vezeték rekonstrukciója nélkül ma nem lenne földgázszolgálta­tás Pécsett. Jelentős tevékeny­ségként emlékszem a pébé-al- garázs telepítési programra és arra a munkafolyamatra, ahol I., II., III-as kategóriájú csere­helyeket, cseretelepeket kellett létesíteni.- Milyen ütközési pontok, konfliktusok jutnak eszébe, ha ezt a szállóigévé vált mondatot idézzük: „A lehetetlent segítem, a tehetetlent üldözöm ” .. ?-Szakmai konfliktusok, il­letve vitáink voltak az akkori tröszti vezetéssel pl. abban a tekintetben, hogy ők a pébé üzemek technológiájánál csak a Crisplan céget ismerték el mérvadónak, mi pedig konkré­tabb tapasztalatok alapján a spanyoj és az osztrák technoló­giákat találtuk jobbnak és igye­keztünk ezt megvalósítani a Pincehelyi Töltőüzem rekonst­rukciójánál. A DDGáz-on belül pedig a kényelemszeretet és a jól bevált módszerekhez való ragaszkodás jelentette a konf­liktus forrásokat. Pl. Pécs város földgázátállítása kapcsán is először szakmai indokokkal próbálták elképzeléseinket megkérdőjelezni, ha ez nem si­került, akkor segítségül hívták a politikát is. Például: miért nem 1 bar-os rendszert építünk ki, és miért 3 bar-ost? ... stb. Ha az előbbi megoldást választjuk, akkor hatalmas költségtöbblet­tel házi- és körzeti nyomássza­bályzó cserét kellett volna vég­rehajtani Pécs városában.- Hogyan alakult át a kreatív és ütközéseket is felvállaló fő­mérnöki-beruházói gondolko­dás gazdasági optimumra is tö­rekvő komplex menedzseri gondolkodássá?-A főmérnöki munkára az volt a jellemző, hogy mit? és dót építsenek, amely még most sem készült el, az akkor tartott fesztivál bevételét felajánlottuk a cél érdekében - mesélte Rajczi Rudolf, az egyik feszti­válszervező. Egy egész héten át tartó ren­dezvény részeként kap helyet augusztus 2-3-án a fesztivál, de hogyan?. Én eleve nem voltam híve a „ciífaszűrös” műszaki megoldásoknak, melyek egy­ben magas költséggel jártak. A változás abban jelentkezett, hogy a legkorszerűbb, ám még megfizethető technológiai megoldásokat kerestük, mert hosszabb távon és a fajlagos költségeket is nézve ez tűnt op­timálisnak. A befektetett tőkét pedig mindig a lehető legrövi­debb idő alatt kell profitként visszanyerni. További lényeges változás volt a főmérnöki szem­léletmódhoz képest a vezetői felismerés (akár egy sakkozó­nál), hogy több lépést is előre kell látni. így számolni kell av­val, hogy döntései és elképzelé­sei milyen konfliktusokkal, be­fektetésekkel, lépésekkel jár­nak. Vezetni csak így szabad. Egy hármas egységet kell az irányító, vezető menedzsernek megvalósítani: elsőként a beru­házás-fejlesztést, a második­ként ehhez a pénzügyi feltéte­lek megteremtését, valamint az üzemeltetési folyamatok finan­szírozását, harmadikként az ok­tatást és továbbképzést, mert ez a legolcsóbb és a leggyorsab­ban megtérülő beruházás. Jól képzett szakemberek nélkül nincs magas színvonalú mű­szaki munka és kreatív gondol­kodás sem. Lényeges mindeze­ken túl dolgozóink szociálpoli­tikai és sportbeli támogatása, il­letve az ilyen intézményrend­szerek működtetése. Üdülőnk van Harkányban és Siófokon, a szabadidő hasznos eltöltése ér­dekében tömegsportrendezvé­nyeket szervezünk évente. De a versenysportban is igen jól ál­lunk, mert NB I-es tekecsapa­tunk mellett NB I-be jutott az asztalitenisz csapatunk, míg sakkcsapatunk NB III-as, lab­darúgó csapatunk pedig az NB Ill-ban szerepel. Mindezek lé­nyegében a DDGáz Rt. hírnevét is nagyban erősítik.- Az elnök-vezérigazgatói kinevezés milyen új kihívásokat jelent az Ön számára?- Mindenek előtt egy olyan újszerű feladatot, hogy hidat kell építeni a DDGáz és a több­ségi német tulajdonosok között. A többségi tulajdonos fejével is gondolkodva kell kialakítani az itteni pilléreket. Másrészt az Rt. irányítását fel kell zárkóztatni a nyugat-európai színvonalhoz. Törekedni kell arra, hogy az ér­dekek teljes egészében megfe­leljenek a többségi tulajdonos érdekeinek, de kiemelt figye­lemmel vagyunk a magyar ér­dekekre is, hiszen a gázt Ma­gyarországon adjuk el és a me­nedzsment is magyarokból áll. a Pécsi sörök sátra már július 29-től áll. A fellépő együtte­seket személyes ismeretség alapján hívták meg. Az ország minden részéből számítanak érdeklődőkre, mivel sátoro­zási lehetőség is van a feszti­vál helyszínétől pár száz mé­terre. Ma nem lehet olyan stílusban vezetni és irányítani, hogy majd talán ötödszörre sikerül valami. Ebben a felgyorsult és magas követelményekkel fémjelzett világban, már az első megol­dásnak is sikeresnek kell len­nie, és erre alkalmassá kell vál­nia a magyar menedzsmentnek is.- Milyennek képzeli a DDGáz-1 öt év múlva? Milyen lesz a szerepe a térség életében, energia ellátásában és a kör­nyezeti tisztaság alakításában ?- Merem remélni, hogy meghatározó. Olyan fejleszté­seket tervezünk az elkövetkező években, amelyek a lakosság, de a többi fogyasztói kategória számára is a környezeti tiszta­ságot, a minőséget és a racioná­lis energia-felhasználást céloz­zák meg. A jelenlegi fogyasztói létszám, illetve a földgázzal el­látott települések száma is, fő­leg Baranya és Tolna megyé­ben folytatott nagyarányú be­ruházásaink miatt meg fog dup­lázódni.-A kokszgyártás, a benzin­bontás, a városi gázszolgálta­tás, a rekonstrukció, a pébé vertikum teljes megújítása stb. mind-mind jelentős műszaki, technológiai változások voltak. De egyidejűleg végbement egy társadalmi rendszerváltás, egy tulajdonosváltás is. Ebben a fo­lyamatban hogyan látja saját szerepét?- Ámít tettem és csináltam, mindig a DDGáz érdekében történt és soha nem öncélúan. Itt végig lehet követni jobbító szándékaimat és türelmetlensé­gemet, hiszen az egész kollek­tíva életkörülményei, munka- feltételei javultak. Oktatásain­kat gazdagítottuk a különböző tréningekkel, ahol a fizikai dol­gozóktól kezdve a legkülönbö­zőbb szintű vezetőkig célraori- entált, de egyben DDGáz sajá­tosságokat tükröző szakmai to­vábbképzéseket valósítottunk meg. Ezek a tréningek nagyban segítették munkatársainkat is, hogy a technológiai, gazdálko­dási és irányítási változásokat megértsék és egyidejűleg fej­lődjenek is az új feladatok kap­csán.- Ez egyfajta gondolkodás változási folyamat is volt?- Én talán úgy fogalmaznám, hogy ez a felgyorsuló élet leké­pezése volt. Most már nem bo­rítékokat bontunk fel, hogy az abban lévő utasításokat végre­hajtsuk, hanem nekünk kell a feladatokat kitalálni és a meg­oldásokat is megkeresni, felvál­lalva mindezek kockázatát is. Lombosi Jenő Zárókoncert 1967 óta találkoznak Pécsett fiatal muzsikusok a világ sok országából, hogy az együtt muzsikáljanak. A nemzetközi zenekar a pécsi származású Ligeti András vezetésével vasárnap este 8 órakor a Bazilikában tartja záró koncertjét: Giuseppe Verdi Requiem-jét szólaltat­ják meg. Esti fürdés Új szolgáltatással várja ezen a nyáron a Harkányi Strand­fürdő a vizet és sportot egyaránt kedvelőket. Az Olimpia ideje alatt minden este 20 órától éjfélig esti fürdést tartanak, miközben a vendégek egy hatalmas képernyőn követhetik nyo­mon az Atlantában folyó eseményeket. Lakók festik a játszóteret A lakók takarították, tették rendbe a teret az elmúlt két napban Pécsett, a Maiéter Pál utca 32. sz. épülettömb környé­kén. A játékok lefestéséhez maguk adták össze a pénzt. Ha­sonló köztérszépítés korábban is volt, amelyet elsőként a Bá­rány család kezdeményezett. Ázóta csatlakoztak Németh­ék is, akik szemeteseket hoztak és dobozokat tettek ki, hogy a csikkeket abba dobják. Most az ütött-kopott játékokat lefestet­ték. Látva felbuzdulásukat a 30-32. számú ház lakói közül többen pénzt, összesen 3500 fo­rintot, mások festéket adtak. Egy csapat lelkes lakó - köztük Gyugyiné Légrádi Zsuzsa és a Lémann család - pirosra, zöldre, kékre, lilára, sárgára festették a játszótér hintáit, má- szókáit abban a reményben is, hogy a kicsik könnyebben ta­nulják meg így a színeket. Bíz­nak benne, ha a gyerekek látják a szépítgetést, nem dobálják el a szemetet, nem rontják el a já­tékokat. Csalódi É. Eleven sziget Szigetváron < t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom