Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-19 / 196. szám

1996. július 19., péntek A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Az új iskola az óvoda szomszédságában kapott helyet FOTÓ: MÜLLER ANDREA Iskolát épít a 300 lelkes Nemeske Akárha a nyári napon illúzió­romboló is: a 300 lelkes Ne­meske sebes iramban máris az első becsengetésre készül. Pá­nikra mégsincs ok, nem vesz­nek el egyetlen napot sem a vakációzó tiniktől. Sőt, ezúttal ők kapnak, az apró település szerény lehetőségeihez mérten meglepően komoly ajándékot. Falai már jól láthatóan nyúj­tóznak, a falu széle kies tisztá­sáról. Szeptemberre utói kell érniük a szomszédos óvoda frissen készült, barátságos napsárga épületét. Az elfáradt, régi iskolaépület búcsút mon­dott ugyanis diákjainak. A még a múlt században húzott, sok generációt látott vályogfa­lait életveszélyesnek nyilvání­tották. Az önkormányzat már hét esztendeje is kacérkodott az új építésének gondolatával, hiszen az idő mind durvább nyomokat hagyott, a termek is „összementek”, de tornater­mük és sokáig benti mosdójuk sem volt. Megoldást - a beru­házáshoz mintegy 22 millió forintot - most a belügymi­nisztérium pályázata hozott. Furcsamód a kivitelezők munkakedve július derekára alábbhagyott kissé. Remélik, mégis mielőbb fess külsőt nyer az új, padlófűtéses, 140 négyzetméteres alapterületű épület. Iskolájáért nem először kényszerült küzdeni Nemeske. Az intézmény felszámolását a körzetesítés időszakában a környék egyedüli „győztese­ként” sikerült elodáznia. Most viszont, dr. Gyúró Béla, a község polgármestere szerint a diákok kényelmével kell meg­küzdeniük. - Óriási gondunk ma, különösen falun, hogy a gyerekek még haza se viszik a könyvet, nemhogy tanulnának - mondja.- A tanár így a lel­két is kiteheti - hiába. Elvég­zik az iskolát, azután több­nyire gyengébb középiskolá­ban, gyengébb szakmával foly­tatják. Azaz csak folytatnák, hiszen sokan már egy-másfél hónap múlva nem bírnak lé­pést tartani. Meg kellene már értenünk: a tudás ma is, ma méginkább létkérdés. Tröszt Mit mond Garé polgármestere? A fellángolt vita mentén hallgattassák meg a másik fél is Liszt után cukor... Áremelés küszöbén Együtt az APEH és a kamara Az APEF1 Baranya Megyei Igazgatósága és a Baranya Me­gyei Kézműves Kamara együttműködési megállapodást írt alá. A két szervezet elsődle­ges célja a rejtett gazdaság visszaszorítása, a fantomcégek felderítése a tisztességes vállal­kozók presztízsének megterem­tése érdekében. Kasza-show és traktorverseny Hagyományteremtő céllal ka- sza-show-t és traktor-crossver- senyt rendez július 20-án és 21- én a somogyi Orciban a Práger Kakas Média Kft. A szombati vetélkedőn kaszálás és kaszaka- ’ lapálás lesz, ahol a jelentkező csapatok 800 négyzetméteres területen mérkőznek meg egy­mással. Az győz, aki a leggyor­sabban és legtisztábban vág rendet. Baranyából több telepü­lésről - például Sásdról, Vásá- rosdombóról, Felsőegerszegről, Vázsnokról - mennek verseny­zők. a vasárnapi traktor-cross- versenyen három kategóriában indulnak: 10, 50 és 100 lóerős gépekkel. A főnyeremény egy több mint félmillió forintos kistraktor. Pécs és Komló levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint a jú­lius 17-én mért huszonnégy órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a követ­kező mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndio­xid 10,2%, nitrogéndioxid 25%, szénmonoxid 10,7%, szálló por 45,2%, ózon 42,8%. Pécs levegőminősége megfe­lelő volt. Az összes mért lég- szennyező anyag alacsony kon­centrációban fordult elő és egy esetben sem érte el az egész­ségügyi határérték 50%-át sem. Komló adatai: kéndioxid 2,1%, nitrogéndioxid 15,1%, szálló por 16,1%, ózon 24,4%. Komló levegőminősége kielégítő volt. Minden mért légszennyező anyag jóval határérték alatti koncentrációban fordult elő, s az előző naphoz képest csök­kenő értékekkel. KETTELE PARKETTACENTRUM SZŐNYEGVÉG KIÁRUSÍTÁS PADLÓSZŐNYEG Tel.: 253-055/3480 A minap felkereste szerkesztő­ségünket Garé polgármestere, Lowescher János. Csak egy dolgot kért. A hulladékégető ügyében szinte mindenki meg­szólalt aki akart - pártok, szak­értők és kevésbé szakértők -, csak éppen ő nem jutott szóhoz lapunk hasábjain. Kijelentette: mint Garé la­kója és polgármestere, azon az állásponton van, hogy már ré­gen meg kellett volna építeni égetőt, s régen abba kellett volna hagyni a róla folyó, meddő vitát. Ugyanis napról- napra, hétről-hétre nagyobb a környezeti kár, amit az elkorro­dált hordók okoznak. S bár a szomszédos településeken, Sza- lántán, Bostán nem igen örven­denek ennek az álláspontnak, nem osztják a véleményét, könnyen előfordulhat, hogy a szántóföldi növénytermesztést egyszer csak abba kell hagyni. Ugyanis jelenleg már közel 40 ezer négyzetméteres térség­ben átlag 2 méter mélyen erő­sen szennyezett a talaj. Ezt az átlag két métert úgy kell érteni, hogy akad, ahol néhány centi, másutt akár 35 méter mélyen is ott van a lerakóhely területén. Vagy gondoljunk a közel 200 ezer tonnás bőrgyári hulla­dékra, amiből a kimosott króm­szennyeződés a vízfolyásokban már több kilométeres körzetben kimutatható. A polgármestert többen vá­dolták már: az égetőművet építő cég lefizette. Maga is hal­lotta ezt, szemébe mondták, de állítja: ez nem igaz. Az égető­művet igénylő álláspontját az előbbiek alapozták. Ugyanis, már korábban, mint a szalántai tanács alkalmazottja foglalko­zott a garéi hulladék témájával, s járt Ausztriában is. Minden szakember leszögezte: csak az elégetés a megoldás. Igaz az is, hogy másutt is el lehetne égetni a hulladékot. De vajon milyen szállítási lehetőségek mellett? Ki fizetné? Hány évig tartana a szállítás? (A hazai égetőművek kapacitása olyan, hogy 20 év alatt se férne be hozzájuk a ga­réi hulladék.) Mi lenne a szennyezett földdel? Másrészt - és ez a leglényegibb kérdés - akadna-e egyetlen olyan ön- kormányzat Magyarországon, amelyik befogadná a garéi hul­ladékot? Szerkesztőségünket nem föl­tétlenül ismert álláspontjának megismétlése miatt kereste föl • a garéi polgármester. A miatt az időhúzás miatt is, ami az ügy­ben folyik. Mert Lowescher Já­nos szerint, az idő múlása Ga- réban egyre inkább az előre nem látható tragédiák felé ve­zet. K. F. Az a hír járja: hétfőtől nyakun­kon a liszt után, a cukoráreme­lés. Megyeszerte megindult a felvásárlási láz: vannak, akik már három héttel ezelőtt kiló­számra vettek. Pécsett, az egyik Spar boltban a reggel érkezett közel egy tonna fél nyolcra el­fogyott annak ellenére, hogy megpróbáltak akciót bevezetni: tíz kilónál többet nem adtak egy vásárlónak, holott néhá- nyan 200-at is elvittek volna. Az árak városszerte változa­tosak: 97-115 forintig minden előfordul. A legtöbb boltban még nem kaptak utasítást az emelésről, így a régi áron áru­sítják. Szóbeszéd szintjén azonban már megjelent a 138 forintos ár is. A tegnap délelőtt a boltokban érdeklődve meg­tudtuk: a cukor a legtöbb he­lyen elfogyott, de délutánra, másnapra érkeznek az új szál­lítmányok, a hiány átmeneti. A mezőgazdasági üzemeket az áremelés nem érinti. Bóly- ban 1400, Bicsérden 360, Mo­hácson 680 hektár a cukorrépá­val bevetett terület. A cukortar­talomtól függően várják a gyári felvásárlási árat mázsánként 300-450 forinton. A Pécsre szállító cukorgyá­rak közül a Kábái Cukor 4 fo­Érdekes összefüggések derül­nek ki abból a felmérésből, me­lyet nemrégiben végzett el a GfK Hungária Piackutató Inté­zet. Ha a sportágakat a népsze­rűségük alapján rangsoroljuk, akkor természetesen a labdarú­gás vezeti az abszolút rangsort, de ha alaposabban megnézzük a rangsort, több furcsaságot is felfedezhetünk. Ezek jellemzik is a magyar sport állapotát. Az atlétika, ami a világon az egyik legnépszerűbb sportág (az olimpián itt adják át a legtöbb aranyérmet, számszerint 44-et) Magyarországon csak a 7. a népszerűségi listán. A tenisz pedig, amelyet néha heteken keresztül adnak műholdas csa­tornákon, csak a 8. helyet tudta megszerezni (5,7 %). Ellentétes „meglepetést” is találunk a lis­tán: a műkorcsolya a 4-5. he­lyezett (9,3 %) annak ellenére, hogy szinte egyáltalán nem je­lenik meg a TV képernyőjén, élőben pedig a versenyek jó­formán teljesen rejtetten zajla­nak. Ez feltehetően az MTV korábbi, még a ’60-as, ’70-es években kialakult műsorrend­jének a következménye, amiko- ris rendszeresen fő műsoridő­ben közvetítettek a nemzetközi korcsolyaversenyekről. Ha a sorrendben hátrébb lévőket rint 50 filléres áremelésre ké­szül: a költségekre és inflációra hivatkozva, sőt az új cukor megjelenésével szeptembertől A teher egyre súlyosabb FOTÓ: MÜLLER ANDREA újabb 20-25%-os emelést sem tart elképzelhetetlennek. A Ka- poscukor Rt.-nél az elnök-ve­zérigazgató távollétében nem nyilatkozott senki, ám a Somo­gyi Hírlapból értesüése szerint a 95 forintos, nagykereskedők­nek kínált kilogrammonkénti ár várhatóan 104 forintra emelke­dik majd. Cs. É. vesszük szemügyre, akkor fel­tűnő, hogy azok a sportágak, amelyek világszerte fellendü­lőben vannak (triatlon, kerék­pár, sí, röplabda) milyen kis támogatottságúak itthon: össze­sen a 4 ág együtt 4,4%-os ér­deklődésre tarthat számot, ami persze a teljes magyar lakossá­gon belül még mindig többszázezer embert jelent. A GfK felmérése egy tévhit szertefoszlását is jelzi, hiszen kiderül, hogy nem csak a férfi­akat érdekli a sport nagy szám­ban (82,6%), hanem a nőket is (több mint 60%). Érdekes lehet, így az olimpia startja előtt az a megállapítás, hogy világosan elválik a két nem érdeklődése is! A férfiak figyelme 59 száza­lékban a labdajáték felé irányul (labdarúgás, kézilabda, kosár­labda, vízilabda, tenisz, röp­labda, jégkorong, asztalitenisz), de a nők összes kíváncsiságá­nak csak 44%-a esik ugyanezen sportokra. A gyengébb nem sokkal inkább az egyéni spor­tokhoz vonzódik, hiszen a férfi lakosság összes választásának csak 40%-a esik egyéni ágakra, a nőknél viszont ugyanez az arány, 56%. Magyarországon egyébként a népesség 71%-a érdeklődik valamilyen sportág * eseményei iránt. Mennyire figyelünk a sportra? A nők étvágya is megjött. . . Szombaton délelőtt 9 órakor Zsoldos László szerkesztő várja a hallgatókat a „Jó pihenést!” magazinműsorral. Megtudhat­ják, hogy kik azok a Makon- dék, vagy mit jelent a Pole Pole - mindezt egy tanzániai szob­rokat bemutató kiállítás kap­csán. De ellátogatunk Magyar- ország egyetlen független, ön­álló művészeti köztársaságába is, a Művészetek Völgyébe. Megszólal a Kapolcsi Fesztivál lelkes szervezője, Mártha Ist­ván zeneszerző. Ha már a völgyeknél tartunk, bebarangolhatjuk a Krisna-völ- gyet is, ahol Indiai Kulturális Központ és Biofarm létesült. Újabb egzotikum: egy afrikai vadász életútjával is megismer­kedhetünk, aki Nagykanizsa mellett szafariparkot létesített. Az csak természetes, hogy közlekedni kell! De mivel? Pl. saját építésű motorosjárművel, amit egy szigetvári fiatalember készített. További érdekes témák és aktualitások is hallhatók majd a két órás műsorban, melynek zenéiről Koszits Attila gondos­kodik. Az értelem és az érzelem egyensúlya és jó együttműkö­dése adja az értékes emberi ka­raktert. Ennek útjait, példáit igyekszünk felvillantani - ígéri a Vasárnapi Magazin szerkesz­tője: László Lajos a szokott időben délelőtt jelentkező mű­sorban. Máté Péter atya a Pálos Rend magyarországi tarto­mányfőnöke, Pécs-kertvárosi plébános a szeretet erejéről és példájáról szól. Hudák István gázszerelő technikus a hazafi- ság és a világpolgárság együtt­éléséről beszél saját tapasztala­tai alapján. Dr. Bán Endre pécsi püspöki helynök egy éve halt meg, a vele készült interjúval emlékezünk rá. Bemutatunk egy családszerető tiszteletre­méltó polgárt is a július elsejé­től várossá lett Szentlőrincből. Egy német falu Magyaror­szágon címmel a pécsi stúdió és a költi Deutsche Welle szociog­ráfiai műsort készített Mecsek- nádasdról magyar és német nyelven. Most a magyarnyelvű változatot hallgathatják, amelynek készítői stúdiónk ré­széről Ruzsicska Mária, a De­utsche Welle részéről pedig Romhányi István. A program zenei szerkesztője: Kovács At­tila. É A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom