Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-18 / 195. szám
1996. július 18., csütörtök Politikai Vitafórum Dünántúli Napló 11 Az Új Vasárnapi Dunántúli Napló 1996. július 14-i számában „Önkormányzati díszelőadás Pécsett” címmel jelent meg cikk, mely a közgyűlés június 28-i napirendjén szereplő díszpolgári cím adományozásával kapcsolatos vitáról szólt. Ketten szólaltunk meg az újságban, dr. Kékes Ferenc (a szocialisták frakcióvezetője) és jómagam. Engem a cikk szerzője keresett meg azzal, hogy Kékes Ferenc nyilatkozott az ügyben és én ennek ismeretében mondjam el véleményemet. Mivel a cikkben a nyilatkozatok sorrendje - így a hivatkozás is - felcserélődött, ezért az írás alapján nehéz megfejteni, hogy mi is történt az ülésen valójában. Ennek tisztázásában szeretnék segíteni. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése nyaranta dönt arról, hogy kit javasol a város szeptember 1-jei ünnepi közgyűlésen különböző pécsi kitüntetésekre, így a díszpolgári címre is. Pécsett 1990 óta - a más tekintetben egymással éles vitát folytató pártok között is - mindig konszenzusos döntés született a kitüntető címek odaítéléséről. Az idei előterjesztést élőkéAhogy nem szabad díszpolgárt választani szítő jogi, igazgatási és ügyrendi bizottság június 25-i ülésén a kormányzó MSZP- SZDSZ képviselői személyi javaslatot tettek a díszpolgári címre. Az ellenzéki frakciók (Fidesz, FKgP, KDNP, MDF) képviselői is megtették javaslataikat, ezzel együtt egybehangzóan és félreérthetetlenül kinyilvánítottuk, hogy az MSZP-SZDSZ jelöltjét nem tudjuk támogatni a kitüntetésre. Egyben kértük, hogy további egyeztetések után, a helyi hagyománynak megfelelően, a kormányzók és az ellenzék - az 1990 óta megválasztott nyolc díszpolgárhoz hasonlóan - közösen támogatható személyi javaslattal álljunk a közgyűlés elé. Ennek elmaradása esetére a bizottsági ülésen hivatalosan bejelentettük, hogy nem fogjuk megszavazni az előterjesztést, így ennek ismeretében a következményekért az MSZP-nek és az SZDSZ-nek kell vállalnia a felelősséget. A kérést visszautasították, s többségi szavazással döntötték el, hogy közös javaslatukat a június 28-i közgyűlés elé terjesztik. Ezzel egyértelművé tették, hogy a helyi hatalomátvétel után az MSZP-SZDSZ ezen a téren is erőből kíván politizálni. Ez a módszer számunkra elfogadhatatlan. Amikor mi vezettük a várost, akkor is elfogadhatatlan volt. Az említett bizottsági ülés után a kérdés a közgyűlés elé került. ígéretünket tartva nem támogattuk az előterjesztést. A 24 képviselőt számláló MSZP- SZDSZ frakciókból csupán 14-en(!) voltak jelen. így az MSZP-SZDSZ többség - a városi címek adományozásának rangját megkérdőjelező, méltatlan körülményeket teremtve, jelöltjét megalázó helyzetbe hozva - nem biztosította a szükséges szavazatokat a díszpolgár-választáshoz. 1990 óta ilyen még nem fordult elő a pécsi testületben. E példátlan eset feloldása érdekében javasoltuk, hogy a közgyűlés vegye le napirendjéről és küldje új eljárásra az előterjesztést. Ezt a közgyűlés elfogadta, ezzel a díszpolgári címre történő javaslattétel elölről kezdődik. Ez még mindig a kisebbik rossz, hiszen a díszpolgári és más városi címek adományozása mindig a múltból táplálkozik és a jövőnek szól, ezért az egyik legfontosabb helyi közügy. Több annál; szimbólum. Az általam leírtak a jogi, igazgatási és ügyrendi bizottság ez év június 25-i, valamint a közgyűlés június 28-i jegyzőkönyveiből kiolvashatóak. Tehát rendkívül konzervatív szemléletmódunknak megfelelően ismét a tényékhez ragaszkodunk. Ebből viszont az következik, hogy az Új VDN cikkében Kékes Ferenc által elmondottak döntő része nem felel meg a valóságnak. Ez elfogadhatatlan, de érthető, hiszen ahhoz hasonló súlyos frakcióvezetői mulasztás (a többség biztosításának elmaradása ilyen fontos kérdésben), mint Papp Béla és Kékes Ferenc fenti mulasztása, a pécsi testületben még nem fordult elő. Igaz, ez esetben nem gazdasági pozíciók betöltéséhez kellett a többséget biztosítani. Körömi Attila a Fidesz-MPP pécsi frakcióvezetője Kereszténydemokrata Néppárt Drogkérdés és nyugdíjak Torgyán József a kisgazdák vitájáról Pokol Béla, a Kisgazda- párt elnöki főtanácsadója és Horváth Béla, a párt kabinetfőnöke továbbra is élvezi Torgyán József bizalmát. Ezt személyesen maga a pártelnök mondta el újságírói kérdésre szerdán. Mint ismeretes, a két politikus hétfői sajtótájékoztatóját követően G. Nagyné Maczó Ágnes al- elnök úgy nyilatkozott, hogy Pokol Béla és Horváth Béla nem jogosult pártvélemény közlésére, ráadásul a tájékoztatójukon elhangzottak egy része ellentétes a párt hivatalos álláspontjával is. Torgyán József rámutatott, hogy az FKgP-ben gigászi munka folyik a párt programjának megvalósítása érdekében. Pokol Béla és Horváth Béla ennek a munkának egyik rész- eredményéről - az olcsó, de hatékony közigazgatás modelljéről - számolt be hétfői sajtótájékoztatóján. Az eddigi munkálatok eredményei megváltoztathatóak; hivatalos kisgazda állásponttá csak akkor válnak, ha a párt választott testületéi is igent mondanak azokra. A kisgazda pártelnök leszögezte: nem ismeri G. Nagyné Maczó Ágnes szakmai aggályait a tanácsadók által ismertetett kérdésekkel kapcsolatban. Az alelnökasszonyt ugyanis parlamenti tevékenysége eddig megakadályozta abban, hogy részt vegyen az FKGP-ben folyó, a program megvalósítását kísérő szakmai munkában. Torgyán József ehhez hozzátette, hogy szívesen veszi G. Nagyné Maczó Ágnes javaslatait a kisgazda koncepcióval kapcsolatban. A pártelnök végül megerősítette, hogy a tanácsadók továbbra is megtartják hétfői sajtótájékoztatóikat. (MTI) A Magyar Függetlenségi Párt válságkezelő programjának alapelvei A Magyar Függetlenségi Párt történelmi pártnak tekinti magát, amely 1989 márciusában, a kibontakozást előidéző és támogató erőkkel egy időben újította fel tevékenységét. Legfontosabb feladatának a korábbi évtizedek bolsevista diktátorainak felelősségre vonását, jogtalanul szerzett vagyonuk elszámoltatását tekinti, hogy lehetővé váljon egy, a nemzeti öntudatra épülő program kidolgozása és megvalósítása. Ennek érdekében 1989 április 10-én megalakította az „Elszámoltatási Bizottságot”, amely a bukott rendszerért felelősséggel tartozók közhivatali szereplésének a korlátozását és a megélhetési színvonalat aránytalanul meghaladó, törvénytelen módszerekkel felhalmozott anyagi javainak lefoglalását és újra elosztását szorgalmazta. Mint később kiderült, az MFP ennek a bizottságnak a megalakítása miatt nem nyert felvételt az akkor folyó Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon való részvételre. Időközben fellángoltak a pártok közti harcok, a készülő politikai paktum pedig végérvényesen rányomta a bélyegét a magyarországi kibontakozás jövőjére. Az elkövetkezendő években az MFP a puszta életben maradásért is kénytelen volt megküzdeni, s a polgári jólét, a szabadság és a függetlenség eszméit is csak őrizni tudta, de terjeszteni és érvényesíteni azokat nem állt módjában. Az ország jelenlegi válságos helyzete azonban az MFP tagjait szorosabb együttműködésre és a problémák forrásának fokozottabb kutatására késztette. Az eredmény egy, a jelenlegi tendenciáktól alapvetően eltérő új politikai program és irányvonal kijelölése, amely röviden a következőkben foglalható össze: Meg kell akadályozni a jelenlegi erőviszonyok és antidemokratikus jelenségek megszilárdítását célzó alkotmány- tervezet beiktatását. Az MFP kezdeményezné az ország adósságainak tárgyalások útján történő radikális csökkentését azon az alapon, hogy a hitelek - nem tudni milyen okból - egy bukásra ítélt rendszer tevékenységét, tehát üzleti szempontból is egy élet- képtelen vállalkozás finanszírozását szolgálták. Az MFP új, emberközpontú értékrend kialakítására törekszik, a jelenleg uralkodó pénzközpontú értékrenddel szemben. A fenntartható fejlődés kritériumait figyelembe véve olyan társadalom felépítését tűzi ki célul, amelynek alapja a család, és polgárai az önfenntartás és az önbiztosítás alapján rendezik be életüket. Ennek alapjait az Alkotmányban kell rögzíteni, és feltételeit a mindenkori kormányzatnak kell biztosítani. Másrészt a polgárok hozzájárulnak az általuk meghatározott közkiadásokhoz, ami a társadalom működőképességét, megfelelő védelmét, polgárainak állam- polgári jogon járó (nyugdíj, egészségügyi alapellátás, a munkanélküliség kezelése stb.) juttatásait fedezi. A kormányzat pedig az utolsó fillérig évente köteles elszámolni a befizetett közpénzekkel. Az ezzel összefüggő és a polgár számára is áttekinthető adózási rendszernek biztosítania kell az adózó állampolgár szolid megélhetését, másrészről ösztönöznie kell a vállalkozói és alkotó kedvet. Fóris Béla az MFP baranyai ügyvezetője A Kereszténydemokrata Néppárt növekvő aggodalommal tapasztalja a kábítószer fogyasztás emelkedését és ezzel párhuzamosan a leginkább érintett fiatal korosztály fokozódó veszélyeztetettségét. Egyes becslések szerint tavaly közel 50 milliárd forintot költöttek kábítószerekre, a drogokat minden tizedik fiatal kipróbálta. A százezrek életét megkeserítő probléma megoldásáért a törvényhozás gyakorlatilag semmi érdemlegeset nem tett. A közoktatás és felsőoktatás, az egészségügy és a szociális ellátó rendszer súlyos válságát a hatalmon lévő koalíció nem kezeli. A drogprobléma megoldásának feltételei is nehezedtek. A Kereszténydemokrata Néppárt Országos Elnöksége felkéri a párt parlamenti frakcióját, nyújtson be törvényjavaslatot, mely a kábítószer-fogyasztás további terjedésének megakadályozása mellett a megelőzésre és a fiatalság védelmére helyezi a hangsúlyt, a beteget betegként, a bűnözőt bűnözőként kezelve. A Kereszténydemokrata Néppárt Elnöksége alapelvként szögezi le, hogy nem tesz különbséget lágy, illetve kemény drogok között. Határozott és kemény intézkedésekkel kell bármilyen drogfogyasztás ellen fellépni. Kormányzati felelősség kérdése az, hogy miközben a hatalmon lévők elismerik, Magyarország tranzitországból célországgá vált, nem tesznek semmit a kábítószer-fogyasztás terjedésének megakadályozásáért. A Kereszténydemokrata Néppárt Országos Elnöksége megdöbbenését fejezi ki amiatt, hogy a nyugdíjasok a közelmúltban szégyenletesen kis összegű, fél százalékos nyugdíjemelésben részesültek. Bár a vonatkozó törvény szerint a folyó évi nyugdíjemeléseket az előző évi nettó bérkiáramlás százalékához kell igazítani, s most a törvény szerint járó maradék kiadására került sor, a kormánynak megfelelő időben törvénymódosítási javaslatot kellett volna benyújtania a parlamentben. A reálbérek elmúlt évi 12 százalékos csökkenése már az év elején ismert volt, s így mód lett volna már ebben az évben beterjeszteni a pénzügyminiszter által a napokban ismertetett elképzelést, mely szerint az árak növekedésének alakulását is figyelembe kell majd venni a nyugdíjak emelésénél. Nem lett volna szabad előfordulnia annak, hogy a pénzügyminiszternek saját szégyenét kelljen kifejezni a nyugdíjasok érdekképviseleti szervezetében. Mindezekre figyelemmel a KDNP Elnöksége felkéri a párt parlamenti frakcióját, hogy készítsen elő és nyújtson be törvénymódosítási javaslatot, mely szerint a nyugdíjasok még az idén kiegészítő emelésben részesüljenek az infláció mértékéhez igazodóan. Ennek forrásaként a privatizációból származó bevételeket is meg lehet jelölni, mivel az eladásra került, vagy kerülő vagyonok értékéhez a nyugdíjasok évtizedeken át végzett aktív tevékenységükkel nagyban hozzájárultak. Ursprung János Konszenzust a külpolitikában A magyar-magyar csúcsról A Fidesz üdvözli a magyar-magyar csúcs alkalmával elfogadott záródokumentumot - jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Véleménye szerint a nyilatkozattal kapcsolatban a szlovák és a román kormánykörök igyekeznek hisztériát kelteni, amely egyáltalán nem szolgálja a térség stabilitását. Németh Zsolt azt is hozzáfűzte, hogy a dokumentumban megfogalmazott elveknek a gyakorlatban meg kell jelenniük. Úgy vélte, hogy ez a lépés végre ismét létrehozhatja azt a konszenzust az ellenzék és a kormány között, amely sajnálatos módon korábban megszakadt a külpolitikai kérdésekben. Kijelentette, hogy a Fidesz a jövőben partnere lesz a kormánynak, ha a magyarmagyar csúcson elfogadott dokumentum szellemében kíván tevékenykedni. A párt elengedhetetlennek tartja, hogy az alapszerződések ügyében kikérjék az adott ország magyar kisebbségi szervezeteinek véleményét, és mihamarabb létrejöjjön egy nemzeti egyeztető fórum. A sajtó- tájékoztatón elhangzott, hogy július 21. és 28. között ismét sor kerül a romániai Bálványoson a Fidesz nyári szabad- egyetemére. A rendezvény előadói között Orbán Viktor, Markó Béla, Jeszenszky Géza mellett több magyar és román közéleti személyiség szerepel. (MTI) Magyar Demokrata Néppárt Gazdaságfejlesztési programvázlatok A Magyar Demokrata Néppárt ma nem tartja időszerűnek, hogy önállóan átfogó gazdasági programot készítsen. Ezt a feladatot szövetségeseivel közösen munkálkodva látja célszerűnek elvégezni. A jelenlegi szociállibe- rális kormány számunkra elfogadhatatlan gazdaságpolitikája azonban szükségessé teszi, hogy egyes területeken már most markáns gazdaság- fejlesztési elképzeléseket dolgozzon ki. Államháztartási reform Az állam közhatalmon alapuló funkciójának ellátást szolgáló gazdálkodási rendszere, háztartása azonnali változtatásokra szorul. Olcsóbb és hatékonyabb államot kívánunk, mely jelentősen mérsékli a jövedelmek központosítását és újraelosztását. Az államháztartási reform a Néppárt szerint is égető feladat, mert ellentmondás, hogy az állam szerepe a versenyre épülő piacgazdaságban is ugyanaz legyen, mint a szocialista gazdasági rendszerben. Tévedés azonban az a kormányzati elképzelés, mely az államháztartási reformot a költségvetési hiány csökkentésével és az államháztartás anyagi helyzeténekjavításával keveri össze. A szociális piacgazdaság megvalósítását célul kitűző Néppárt azonban nem elégszik meg a régi jóléti-szociális rendszer juttatásainak mechanikus eltörlésével. Ezen túlmenően egy új, rászorultsági elven alapuló, kisebb ellátási körre kiterjedő, ezáltal olcsóbb és hatékonyabb jóléti rendszert kívánunk létrehozni. Államháztartási reformelképzeléseink főbb elemei a következők:- Az államháztartás pénzügyi rendszerének átalakítása az átláthatóság, az ellenőrizhetőség és a közpénzekkel való pazarlás megállítása érdekében.- A nyugdíjrendszer átalakítása, a nyugdíjkorhatár emelése és az önként nyugdíjbiztosítási rendszer kiterjesztése. Hangsúlyozzuk az átmenet fokozatosságát az érintettek választási lehetőségeinek fenntartásával.- Az egészségügyi rendszer reformja az európai normáknak megfelelő ellátási rendszer fenntartása mellett.- Az oktatási rendszer finanszírozásának átalakítása az eddigi központi normatív finanszírozással szemben egy ösztönző, célorientált finanszírozási rendszerre. Kutatásfejlesztés Hazánk nyersanyagokban és termelési erőforrásokban szegény ország. S mint ilyen, különösen rá van utalva az áltálunk legfontosabbnak tartott termelési erőforrás, a munkaerő mobilizálására. Gazdasági fejlődésünk alapja az alkotó ember gazdasági teljesítőképessége és innovativitása, melyhez a szükséges tárgyi tudást az oktatás és képzés biztosítja. A Néppárt ezért programot kíván kidolgozni az oktatás, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés feltételeinek javítására. Aktív állami részvételt tartunk szükségesnek a húzóágazatok fejlesztésében, a magas technikai szintet elérő termelés elterjesztésében. A környezetbarát termékek és technológiák kifejlesztése és bevezetése sem nélkülözheti az aktív állami közreműködést és anyagi segítséget. Staub Ernő
