Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-02 / 179. szám
1996. július 2., kedd Kistermelők Dünántúli Napló 11 Első kasza-show a Kakas Kupáért A Somogy megyei Topo- náron és Őrein július 20- ás és 21-én országos versenyt rendeznek aratóbandáknak. Azoknak a jelentkezését várják, akik csapatba szerveződve bemutatnák, milyen az kalákában együttműködni, akik még nem felejtették el, mit jelent és milyen a nagy nyári munka, ha azt kézi erővel végzik, különös tekitettel az együtt- létre, együttes munkálkodásra. Az első napi aratóprogramot színes, vidám szórakoztató program követi - népszerű művészek közreműködésével. Fővédnök Lakos László földművelésügyi miniszter. Július 21-én kerül sorra - először idehaza - a traktorcross- bajnokság, szintén, a Kakas Kupáért. Azok jelentkezését várják, akik - kis-, közép- és nagykategóriában - traktoraikkal bizonyítani akarnak: ki az ügyesebb, ki a jobb, kinek van a legmegbízhatóbb erőgépe. Mindkét versenyen értékes nyeremények kerülnek kiosztásra - sörfesztivál és vásár keretében. Jelentkezni lehet: 7400 Kaposvár, Toponári u. 104. Práger Kakas-Média Kft. Bővebb felvilágosítás: Koncz Rózsától kapható a 06-82/422-467, vagy a 06-20/243-147 telefonszámon. Kistermelők rovatunkkal legközelebb július 16-án jelentkezünk NÖVÉNYVÉDŐSZEREK LOMBTRÁGYÁK LOCSOLÓTÖMLŐKÉS SZERELVÉNYEK A MEZŐGAZDASÁGI SZAKÜZLETBEN KÖZVETLEN AZ URÁNVÁROSI PIAC l MELLETT J Mandulatermesztés - korszerűen A Budatétényi porozza a Tétényi bőtermőt Olvasói kérdésre válaszoltam rovatunk néhány héttel ezelőtti cikkében, ahol utaltam arra, hogy a mandulafajtáink gyakorlatilag önmeddők, ezért porzófajta ültetését javasoltam. Azt azonban akkor nem részleteztem, hogy melyik fajtának melyik másik fajta alkalmas a megporzásra, ezt most pótolom a mellékelt ábrán, amelyen a nyilak iránya alapján könnyen eldönthető a megporzási viszony. Vegyük például a Budatétényi 1. fajtát. Az ábrából kiolvasható, hogy a Budatétényi 1. porozza a Tétényi bőtermőt, a Tétényi kedvencet, a Burbank magoncát, de látható az is, hogy a Budatétény 1-et porozza a Budatétényi 70-es, a Burbank magonca és a Tétényi kedvenc. Mivel a kiskerttulajdonosok a mandulafajták főbb jellemzőiről keveset olvashatnak, ezért mellékelem az alábbi táblázatot, amelyből a megporzási viszonyokon túl megismerhető a héj jellege, az érési idő, a magbél arány és a növekedési erély is. Buzássy Lajos Virágzást csoport, fajta neve Héj jellege Érési ideje Porzófajtái Megjegyzés Korai Tétényi keményhéjú kemény augusztus vége- szeptember eleje Szigetcsépi 55, Budatétényi 70, Tétényi rekord fája gyenge növekedésű, magbele 26-32% Budatétényi 1 papír szeptember közepe Burbank magonca, Budatétényi 70, Tétényi kedvenc erős növekedésű a fája, öntermékenyülésre hajlamos, magbél 52-56%, fó árufajta Szigetcsépi 55 papír október közepe Tétényi kemény héjú fája középerős, 50-60% a magbéltartalom Középkorai Budatétényi 70 papír szeptember közepe Tétényi kedvenc magbele 65-72%, gépi rázásra alkalmas Tétényi bőtermó papír szeptember közepe Budatétényi 1, Budatétényi 70 fája gyenge növekedésű, magbél 46-50% Tétényi rekord kemény szeptember vége- október eleje Tétényi keményhéjú fája középerős, magbél 40-42% Burbank nagonca papír szeptember vége- október eleje Tétényi kedvenc, Budatétényi 1 a Budatétényi 70 szelektált változata, magbél 50% Tétényi kedvenc papír szeptember vége Budatétényi 70, Burbank magonca, Budatétényi 1 gyenge növekedésű, gépi rázásra alkalmas, 46-50% béltartalmú Késői Jzigetcsépi 58 kemény szeptember vége- október eleje Burbank magonca, Tétényi kedvenc magbele 25-28%, gépi rázásra alkalmas ízigetcsépi 92 kemény szeptember vége- október eleje Burbank magonca, Tétényi kedvenc, Budatétényi 70 feltörekvő fájú, gyümölcsei 20-25% béltartalmúak Új betegségek és kártevők Az utóbbi években gyakran érik „meglepetések” a növénytermesztéssel foglalkozókat. Minden évben új betegségek és kártevők megjelenése, egyes károsítok ugrásszerű felszaporodása nehezíti a növényvédelmi munkák sikerességét. Kabakosoknál - uborka, sárgadinnye, görögdinnye, tök - néhány éve még ismeretlen klados- póriumos mézgás varasodás és a kolletotrihumos fenésedés (gombabetegség) okoz nagymérvű növény- és terméspusztulást. E károsítok ily mérvű felszaporodása a vetésforgó és az alapvető termesztéstechnológiai folyamatok be nem tartásának következménye. Nagyon sok dinnye- és uborkatermesztő érdeklődik, hogy mivel tudna védekezni ezek ellen? A tünetek megjelenése után csak a meglévő termés megóvására van lehetőség növényvédő szer felhasználásával, új terméskezdemények a beteg töveken már nem érnek be, vagy beérés esetén is piacképtelenek lesznek. Növényvédő szerek közül a fenti betegségek ellen - abban az esetben, ha az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartható - használhatjuk a DITHANE M45(DG), ANTRACOL WP, POYRAM DF készítményeket. Ha a kórokozók az indák-futá- sok-gyökérnyaki részéhez közeli sérüléseken hatolt be, illetve ezeken a helyeken mézgafolyásokat észlelünk, akkor lokális (helyi) rezes lemosással mérsékelhetjük a nagyobb méretű elteijedését. Réztartalmú szerek: CHAMPION 50 WP, CUPROXAT FW, RÉZOXIKLORID 50 WP, BORDÓILÉ FW stb. Idén a kabakosokban nagyon erős a baktériumos szögletes levélfoltosság. Tünetileg könnyen összetéveszthető a peronoszpórás betegséggel. Ez a betegség csírázástól kezdődően folyamatosan veszélyezteti a növényeket. A fiatal növények szíklevelein áttetsző, puha, kerek, majd szabálytalan alakú foltok láthatók. A lombleveleken vizenyős, zöld, szögletes, összefolyó foltok keletkeznek. Nedves időben a fertőzés az egész levéllemezre kiteljed. Reggeli órákban a foltokon baktériumos nyálkacseppek jelennek meg, amelyek a nap folyamán beszáradnak és fénylő réteggel vonják be a sebfelületet. Később a sebek beszáradnak, megbámulnák, kihullanak. Sajnos idén a bámuló, száradó tünetekkel a levélnyélen és az indán is gyakran találkozhatunk. A termésen kerek, puha, foltok formájában jelenik meg (uborkán, sárgadiny- nyén gyakori). A foltok közepe beszárad, megrepedezik és krétafehér színű lesz. Mivel ez a betegség a szedés időszakában a legszembetűnőbb, ezért védekezésre a kétnapos várakozási idejű, felszívódó KASUMIN 2 L javasolható. Paprika vásárlásánál és termesztésénél gyakran láthatjuk, hogy a termés deformált, a felülete parásodó, barna, apró szúrásnyomok vannak. Ezeket a szélesatka okozza. Ez a kártevő az utóbbi öt évben általánossá vált a paprikaültetvényekben. Védekezésre felhasználhatók kiskertekben a kén tartalmú szerek: THI- OVIT S, MICROTHIOL SPECIAL, NEDVESÍTHETŐ KÉN, SZULFUR 900 FW, KÉN 800 FW, KÉNKOL 800 SC, árutermelői szinten a HOSTAQUICK 50, DECIS QUICK. Élelmezés- és munka-egészségügyi várakozási idő a kéntartalmú szereknél 0 nap, míg az árutermelőknek javasolt készítményeknél 4 nap (ez idő alatt a területen munka nem végezhető!). Czigány Csaba Tűzelhalás Mohácson A sajtóból is közismert az al- mástermésűek tűzelhalásnak nevezett betegsége, a Bács- Kiskun megyei Nyárlőrinc melletti két almaültetvényben fedezték fel először Magyarországon. Azóta a kór számos Békés megyei községben is pusztít, újabban pedig a mohácsi szőlőhegyen ütötte fel fejét, megfertőzve néhány termelő körte- és almafáit. Az Amerikai Egyesült Államokban már kétszáz éve ismert, ott feltehetően őshonos kórokozót az 1950-es évek közepén hurcolták be Európába. A betegség Nyugat-Európa és a Balkán felől fokozatosan közeledve érte el Magyarországot, ezzel az ország elvesztette eddigi mentességét, amelynek számottevő anyagi következményei várhatók. A betegség előidézője az Envinia amylovora baktérium az almástermésű kultúrákban - alma, körte, birs és olyan, vadonnövő és dísznövény fajokon károsít, mint a galagonya, berkenye, fanyarka, madárbirs, tűztövis és a japánbirs, valamint az amerikai adatok szerint a málnán és a tüskéden szedren, de a csonthéjasokat nem bete- gíti meg. A bakteriózis veszélyessége abban áll, hogy a kórokozó a növényekben, különösen a körtében rendkívül gyorsan terjed (több évtizedes körtefát néhány hét, hónap alatt képes elpusztítani). Magyarország éghajlati, időjárási viszonyai kedvezőek a kórokozó számára, a hatékony védekezés lehetőségei erősen korlátozottak, a betegség terjedésében nagy szerepet játszó vadonnövő gazdanövények - különösen a galagonya - az egész országban elterjedtek. A vegetáció során először a virág fertőződésével kell számolni. A csészelevelek, virágnyél vízzel átitatottak, a virágok megbámulnák. A virágzat megbetegedése általában csak az elvirágzást követően állapítható meg egyértelműen, mivel a fertőzött, megbámult, megfeketedett virágok és terméskezdemények nem hullanak le. A fertőzött gyümölcsökön általában baktériumnyálka verődik ki, fonnyadnak, megfeketedve mumifikálódnak, de az ágon maradnak. A betegség előrehaladtával a fiatal, még meg nem fásodott hajtásvégek fertőződnek, amelyek vége pásztorbotszerűen meghajlik. A fertőzött hajtásokon a levelek megbámulnák, de nem hullanak le. A fertőzött növények külsőleg olyan benyomást keltenek, mintha tűz perzselte volna meg őket. Meleg, párás időben a betegségre jellemző piszkosfehér, krémszínű, esetleg rozsdabarna színű baktériumnyálka cseppek a termésen kívül megjelenhetnek a virágzaton és a zsenge hajtásokon is, ezek azonban a betegségnek nem okvetlen velejárói. A vegetáció második felére a gallyakon, ágakon a törzsön, a fertőzés helyein besüppedt, lilás színű kéregelhalások, fekélyes sebek keletkeznek. Az egészséges és beteg szövetek határán a kéreg felreped. A betegség tünetei valamennyi almástermésű növényen - kisebb eltérésektől eltekintve - azonosak. A másodvirágzásra, vízhajtások képzésére hajlamos fajták általában intenzívebben fertőződnek. Az egyes növényfajok, sőt fajták között lényeges fogékonyságbeli különbségek mutatkoznak. A baktérium elsősorban az ágak rákos sebeiben, ritkábban a látszólag tünetmentes növényeken, rügyekben telel át, ahol tavasszal a virágzás idejére szaporodásnak indul, a baktériumnyálka nagy mennyiségben tör a felszínre, ahonnan eső, szél és rovarok, segítségével a virágzatra, hajtásokra kerül. Ha a virágzatból és hajtásokból a kórokozó a gallyakba, ágakba vagy közvetlenül a törzsbe húzódik, a virágzat, illetve hajtás eredési helye körül fekélyes sebek fejlődnek ki. A kórokozó szaporítóanyag, árugyümölcs, rovarvektorok és vándormadarak útján vihető át, de terjed művelőeszközökkel is. Állományon belül elsősorban a virágót látogató rovarok (méh), szél, eső- és öntözővíz, művelőeszközök (pl. metszőolló), illetve baktériummal fertőzött virágpor útján teljed. Terjedése különösen számottevő viharral kísért esőt, jégesőt követően. A virágzáskor uralkodó meleg idő (18-25 °C) magas páratartalommal, illetve gyenge, szitáló esővel párosulva kedvez a virágfertőzésnek, de a napfényes időszakokban, a beporzó rovarok élénk tevékenysége miatt szintén gyakori a fertőzés. A fekélyes sebekből, virágzatról a baktérium a sérüléseken keresztül jut be a levelekbe és a hajtásokba, de fertőződhet a növény a természetes nyílásokon (légzőnyílás, víznyílás) keresztül is. ( Folytatjuk) Dr. Németh József Kókadt, sárgult a zöldség Súlyos tápanyagzavarok a kálium hiánya miatt Jól látható a káliumhiány tünete a káposzta levelén is A növények táplálkozásában a kálium (K) a harmadik helyet foglalja el. A felhasználás arányát illetően azonos a nitrogén meny- nyiségével. A helyes tápanyagarányban, az egészséges növekedés biztosítására a nitrogén és a kálum egyaránt 1,5%-ban szerepel, míg a foszfor mindössze 0,15%-ban. A kálcium (mész) 0,5, a magnézium (Mg) pedig 0 ,2%-os arányban vesz részt az egészséges tápanyag-összetételben. A fehéije - és szénhidrát - szintézis nélkülözhetetlen eleme. Befolyásolja a virágok és termések nagyságát, minőségét. A káliummal megfelelően ellátott növény termése szilárdabb szövetrendszerű, eltarthatósága javul. A K hiánya először a növények „kókadásában” mutatkozik meg. Ez a jelenség a turgomyo- másban beállt zavarra vezethető vissza. (Turgor = a gyökérrendszer élő sejtjeinek víztovábbító működéséből eredő folyadéknyomás.) A K hiány tünete először az idősebb leveleken mutatkozik meg. A növények növekedése gátolt lesz, a levelek lankadni kezdenek. Az idősebb levelek szélei először sárga színűek, majd barna égésszínre váltanak. A folyamatos hiány csökött virágokat és értéktelen terméseket eredményez. Á paprikán gyakran jelentkezik a K-hiány a hajtatásban. A sárgulási tünet igen jellegzetes. A levélerek közvetlen közelében még akkor is egy élénk zöld sáv figyelhető meg, ha már a levélszéleken erős száradás kezd kialakulni. A fűszer- és paradicsom alakú paprika termése lassabban színeződik. A paradicsomnál is gyakran megfigyelhető az alsó levelek száradása, amit sárga színváltozás előz meg. A K hiánya fokozza a bogyók zöldtalpas- ságát, vagy az egész bogyófelületre kiterjedő zöldfoltosságot. A növény hosszanti növekedése leáll. Az oldalhajtások képződése gyengébb és a növény a botri- tiszre sokkal érzékenyebb lesz. A káliummal rosszul ellátott káposzta, karalábé, hagyma, sárgarépa, petrezselyem, zeller termése rosszul tárolható. Ezt azonban nemcsak az abszolút K hiánya okozhatja, hanem az N-K- nak a kedvezőtlen aránya is kiválthatja. Uborkán és dinnyén a már ismertetett jellegzetes tüneti képeken kívül az ízközök rövi- debbek, a levelek apróbbak lesznek. Uborkánál az oldalhajtás képződése igen gyenge és előfordulhat, hogy a főhajtás el is szárad. A kabakos növények levelei a fonák felé enyhén pödrődnek, a sárgadinnye termése fel is repedhet. A hónaposretek gumója élénkvörös szín helyett lilásvörö- set mutat. A fejessaláta hidegérzékenysége és a gombabetegségek iránti fogékonysága növekszik. A fejek vágás után gyorsan összeesnek, rosszul szállíthatók. Borsó, bab esetében a levelek a fonók irányába enyhén pödrődnek, az ízközök rövidebbek. A hüvelyekben fejletlen apró magok képződnek. A spenót K-hiánya esetén a levelek sötétzöldek, az idősebbeken klorotikus sárga foltok jelentkeznek. A levélszél barnás színűvé válhat. A káposztafélék leveleinek szélén apró beszáradó foltok keletkeznek. A levelek széle a fonákirányban pödrődni kezd. A levélnyelek megnyúlnak, a levéllemez apróbb marad és erősen hullámosodik. Az apróbb, száraz foltocskák összefolynak és az erek között hosszan elnyúló levélszövet sávokat képeznek. A káposztafejek kicsik lesznek. Ha a K-hiány később lép fel, a külső levelek letisztítása után a fej értékesíthető, mert a fiatal levelek egészségesek. Dr. Tamcsu József
