Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-15 / 192. szám
1996. július 15., hétfő VÁROSAINK Dhnántúli Napló 11 \ Pécsváradi körkép Könyvek, hang- és videóanyagok a Lenau Háztól Százhatvan kötetet kapott letétbe a pécsi Lenau Ház könyvtárától a Pécsváradi Német Barátsági Egyesület. Az állományt nemrég berendezett klubhelyiségükben helyezték el. A könyveket valamint a nyelvtanuláshoz készült hang- és videokazettákat nemcsak a klubtagok, hanem valamennyi pécsváradi polgár is kölcsönözheti. >fcfr ' Hosszúhetény új plébánosa Hosszúhetény új plébánosa, Köve si Ferenc bemutatkozó szentmiséjét július 21-én 10 órakor tartja a falu római katolikus templomában. Mozgáskorlátozottak családi rendezvénye A Mozgáskorlátozottak Pécsváradi Tagegyesülete augusztus 31-én családi estet tart a strandvendéglőben. Jelentkezni minden csütörtökön délelőtt és a 465-665 telefonon lehet. Nyári szünet a Városi Könyvtárban Belső tatarozás, felújítás miatt augusztus 1-31. között bezár Pécsváradon a Városi Könyvtár. A belső vakolat és festés felújítása vált szükségessé, ezért a nyári szünet alatt kérik olvasóik megértését. Nyelvi tábor A múlt hetet Páron töltötte a mecseknádasdi gyerekek csoportja. A St.Gerhardswerke keretében vallási alapon szervezett német kurzuson voltak Erb József plébános vezetésével. Az oldalt összeállította: Gállos Orsolya Jól kivehetőek a sáncok, épületmaradványok a Zengő mondák övezte csúcsán fotó: gállos Egy régi vár romjai a Zengőn A Zengőre tervezett lokátor ráirányította a figyelmet a csúcson található romokra. Pécsváradon minden gyerek azzal a mondával nő fel, hogy alagutak vezetnek a várból a Zengő tetején álló Zengő-várba. E néphitről az itt gyerekeskedő Kodolá- nyi János is ír. A csúcson ma is jól kivehetők a sáncok, két terasz, egy árokkal körülvett téglalap alakú épület, amit Kárpáti Gábor régész a 13. századra datál. Nem kizárható, hogy őrhely állt itt korábban is. Elvégre a Zengő lábánál haladt a rómaiak óta a hadiút. A kilátót sajnos e vár közepébe állították, meglehetős pusztítással. Kivehető a csúcson egy későbbi kerek bástya is. Mintegy 50x30 méteres területen egy régi vár romjai, amelynek bizonyára volt kapcsolata az akkor virágkorát élő pécsváradi monostorral. Történjék bármi a Zengőn, a Zengő-vár régészeti kutatását törvényeink értelmében el kell végezni. Ezt tervezéseinél a HM is figyelembe veszi. Csendes a pécsváradi vasútállomás Valaha a város egyik központja volt, mára elnéptelenedett a pályaudvar fotó: Müller andrea- Sokat jelentett a helyi gazdaság számára, amikor 1911- ben megindult itt, a Pécs-Báta- szék vonalon a közlekedés. A vasút hozzájárult a környék fellendüléséhez, 85 év múltán ez a dinamikus település egyeló're nem tudja viszonzásképp mozgásba hozni a vasutat - mondja Ferencz József állomásfőnök. A magyar vasút 150. évfordulóját ők is csökkenő forgalommal, létszámmal ülik meg. Tíz éve 26 fő dolgozott a pécsváradi állomáson - ma 18 biztosítja a 20 személyvonat áthaladását: 4 helyből indul, és 2 a teherszerelvények száma. A Hosszúheténytől Erdősmecskéig tartó 20 kilométeres szakasz tartozik a Pécsváradi Állomásfőnökséghez . Ferencz József 1985-ben vette át a vezetését, akkor 75000 tonna árut szállítottak évente: borsót Kubába, búzát a gdanski, fiumei kikötőkbe, a SZU-ba, mozaiklapot Oren- burgba, fát Olaszországba, Ausztriába, a MEZŐGÉP áruját Hamburgba. A szállítás 1989- 90-ben 25 000 tonnára zuhant. Tíz éve 50 000 utasuk volt évente, ma 20 000.- Vissza akarjuk hódítani őket. Városközi járatokat indítottunk Pécs-Pécsvárad között, de a pécsváradiak nem éltek vele. Pedig a vonatát Pécsig 1995 óta 30 perces, akárcsak a buszokon. Idén a díjövezet módosításával 106 forint helyett 70 forintba kerül a teljesárú menetjegyünk Pécsre. Most, hogy Pécs Felsőn az építkezések miatt buszra kell átszállni, ismét veszítünk. Most az Erdészet szállít, cementet árusítunk, nemsokára jönnek a gabonaszállítások. Idén 30 000 tonna teher- fuvarra számítunk. Az utolsó három évben kezdtek emelkedni a mutatóink. Ki vagyunk szolgáltatva a gazdasági helyzetnek. Hiszen ha nem kémek fuvart, mi nem tudunk szállítani. Szeretett és szerették PécsváracL gyászolja Mott János c. apátot Lelkiatyának nevezi az egyház a papot, és Mott János címzetes pécsváradi apát-plébános halálával most kissé úgy érzik a pécsváradiak és sok környező falu lakói, hogy árván maradtak. Pécsvárad címzetes apátja keresztnevén szólította a 4000 lelkes kisváros apraját-nagyját, feleke- zetre, rendre-rangra való tekintet nélkül. Ismerte nyáját, mint a jó pásztor, hiszen itt szolgált mint káplán 1945-46 között, és ide tért vissza plébánosként 1966 májusában. Szülőföldjeként szerette Pécsváradot. Betegágyán sokszor elmondta, itt akar szolgálni utolsó leheletéig, itt akar maradni örökre, szeretett hívei körében. Végső nyughelyét is itt jelölte ki a pécsváradi temető kriptasorán, amit most elborítottak a virágok. Szeretett és szerették. Talán ez volt életének, szolgálatának titka. Szerette Isten gyarló teremtményeit. Meg tudta érteni örömüket és fájdalmukat, becsülte erényeiket és megbocsátotta botlásaikat. Nemzedékeket keresztelt, esketett és temetett, feloldozta a bűnbánókat, vigaszt vitt a betegeknek, lezárta a haldoklók szemét. Úgy hívták a menyegzők, keresztelők, halotti torok asztalához, mint ahogy apját hívja az ember. íratlan törvények szerint volt Pécsvárad legelső embere. Nem volt kétség a díszpolgári cím odaítélése, mikor 1994 június 4-én aranymiséjét ünnepelte vele a hívek és paptestvérek sokasága, élükön Mayer Mihály megyéspüspökkel. Azt a címet viselte, amit a koronát hozó Asztrik: Pécsvárad Szent Benedek-rendi monostorának első apátja 1000 évvel ezelőtt. A szentistváni monostort ugyan 450 éve elsodorta a történelem, fennmaradt azonban az emléke Szent István örökének, Asztriknak, az ide menekült Vak Bélának. Az egyház pedig emlékükre adományozta a pécsváradi apáti címet, amelyet Mott János érdemelt ki 1982-ben. Tudta, feladatai túlterjednek a templom falain: 1969- ben a szószékről hívta a híveket az egykori monostorba a Szent István-szobor avatására. Ott serénykedett híveivel, mikor 1988-ban, a Szent István-évre a vár és a templom környékét tették rendbe. Alapító tagja és mindvégig hű támogatója volt a 15 éves Pécsváradi és a Szigetvári Várbaráti Körnek. Egyházi elnöke a Pécsváradi Kolping Családnak, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjának. Értékelni tudta és segítette a település törekvéseit. Hálaadó misét mondott 1993 augusztus 20-án, amikor Pécsvárad visszanyerte 600 éves városi rangját. Segítséget nyújtott a német és az osztrák testvérkapcsolatok kiépítéséhez: Külsheim alpolgármestere, Erwin Lutz és jegyzője, Heinrich Blatz régi barátként hozta el koporsójához az otthon maradottak utolsó üzenetét. Ugyanakkor hű maradt a környező falvak népéhez, hisz közülük jött, a hat papot felnevelő Feked község ötödik lelkészeként. A környék tizenegy templomában mondta a misét vasár-és ünnepnapokon, hogy mindenkinek része legyen Isten igéjében. Ütolsó szolgálataként Pünkösdkor még ő vezette első áldozáshoz a legkisebbeket, aztán a rákövetkező hét után már nem hagyta el a plébániát. Itt várta be 76. születésnapját, majd öt napra rá utolsó óráját hívei közelében, az ő imáiktól kísérve. G. O. Videófelvétel a temetésről A Pécsváradi Városi TV televíziós stábja felvételen rögzítette Mott János temetését. A felvételt a tegnapi bemutató után július 21-én, vasárnap 17 órakor ismét lejátsszák a helyi kábeltv önkormányzati csatornáján. A városi tv augusztusi műsorán összeállítás szerepel Mott János c. pécsváradi apát életútjáról. Unterensingeniek jártak itt Negyvenhetén jártak Mecsek- nádasdon a 4000 lakosú, német partner Unterensingenből Fríz Sieghart polgármester vezetésével. A vendégek a helybeli családoknál laktak. Közös német nyelvű istentiszteleten vettek részt, megtekintették a helyi óvodát, iskolát, idősek otthonát, a csatornarendszert. Pénzadománnyal járultak hozzá az öregek otthona befejezéséhez. Alkohol, kábítószer és gyógyulás A zsibriki közös étkezőben kissé kevés a hely, vendégek érkeztek Hollandiából. Sanyi 31 éves, kemény drogos volt, sokszor megfordult kórházban, nem sikerült leszoknia. Most kórházi kezelés után nyolc hónapja él itt, tolmácsol a vendégeknek. Már nem narkózik, jól érzi magát. Zoltán, a tanár 39 éves, segít a konyhán és a terítésnél. Tibor, a műszerész 42 éves és a 30 éves Attila autószerelő is szorgoskodik az asztal körül. Foglalkozásukat, lakhelyüket tekintve különbözőek. A közös bennük, hogy alkoholisták, drogosok, akik meg akarnak gyógyulni és ezt saját akaratukból teszik. Más nem tud leszokni helyettük, mondja a 40 éves tanító, István. Van akinek már nincs családja, van akit még hazavámak, van aki titokban tartózkodik itt. Szeretnének gyógyultan hazatérni, új egzisztenciát teremteni, letenni a poharat, eldobni a fecskendőt. Erdős Eszter, a 37 éves hidasi református lelkész hozta létre ezt az otthont. Mikor férjével 1987-ben Hidasra kerültek, befogadtak egy fiatal narkós házaspárt. Ekkor merült fel a gondolat, létre kellene hozni egy rehabilitációs otthont. Pályázatot nyújtott be, és némi pénzhez jutott a „Kallódó Ifjúságot Mentő Misz- szió” Alapítvány. A Hidastól 6 kilométerre fekvő Zsibriken 1990 március elején megvettek hat parasztházat a hozzá tartozó 8 hold földterülettel. A faluban csupán 10 őslakó él, villany, telefon van, a kutak vize iható. Nincs italbolt és a környező falvakban nincs gyógyszertár. Zsibrik el van zárva a világ zajától, s ez a szenvedélybetegség gyógyítására ideális. A klinikai elvonás után jöhetnek ide azok, akik eldöntötték, hogy szakítani kívánnak szenvedélyükkel. Ha tetszik a felkínált lehetőség és aktívan részt vesznek az otthon életében, 30 nap próbaidőre idejöhetnek. A gondozottakat nyolc hónapos itt tartózkodás során készítik fel az új, önálló életre. Az otthon az önellátó életstílus begyakorlására épül, mindenki részt vesz a házimunkában, az állatok gondozásában és a föld megművelésében. Technikai személyzet nincs. Felfogásuk szerint ez a valóságos munkaterápia. Mindent együtt csinálnak, ha nem sikerül az ebéd, azt nem kritizálhatják, hiszen maguk készítették. ők tartják rendben a házat is. Ha valami jól sikerül, annak látható eredménye van. Eszter tiszteletes asszony mellett még egy lelkész jár ide, a harmadik munkatárs - aki korábban mérnök volt és 12 évig alkoholista - nyolc éve már nem iszik. Közben elvégezte a református hitoktatói iskolát, ő is lelki gondozó. Zsibrik nem átjáróház. A kertkapu mindig nyitva áll belülről - bárki elmehet, ha akar - visszatérni már nem könnyű. A kezdeti idők őrjítő hiányérzetét enyhítik a feladatok. Sokat beszélgetnek, így nyugtató vagy hangulatjavító gyógyszerekre nincs szükség. Reggelenként 10 perces áhítatot, hetenként kétszer bibliaórát tartanak. És rengeteg színes programot, beszélgetést, zenélést. Rend és fegyelem van. Orvosi eseteket Zsibriken nem tudnak ellátni. Szeretnének hozzájárulni a segítségre szoruló, kallódó, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, deviánsként kezelt, narkós, alkoholista, otthontalan fiatalok, kisiklott középkorúak támogatásához, lelki gondozásához az Evangélium szellemében. Az országban mindössze hét ilyen otthon működik - a hivatalos becslések szerint Magyarországon az alkoholizmus 1 millió embert érint és a drogfüggők számát 60-70 ezerre becsülik. Kell tehát a segítség. Sántha László Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba Pécsváradon a Fülep Lajos Művelődési Központban Kossuth L. u. 31. Telefon és fax: (72) 465-123
