Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-15 / 192. szám
6 Dünántúli Napló Az Olvasó Véleménye 1996. július 15., hétfő A kutyák nem gyilkosok Kedves gesztus Egy kisnyugdíjas pedagógus írta le nekünk a következő történetet: Évek óta rendszeresen járok vizsgálatra a négyszázágyas klinikára. Reggel a féljem visz be autóval, a vizsgálatok befejezésével pedig hazatelefonálok és a párom eljön értem. Július 3- án szakadt az eső és az érmes telefon nem működött. A portán ülő fiatalembertől kértem segítséget. Ő nagyon kedvesen kölcsönadta a telefonkártyáját, s így megoldódott a problémám. Nem hiszem, hogy ez kötelessége lett volna, és én nagyon hálás vagyok neki. így is el lehet látni egy munkakört. Ezt a kedves gesztust azért írom le, hátha egy hajszálnyival jobb lesz tőle az emberek kedve. yySi első automát gép Nagybányán” Kutatómunkája közben bukkant dr. Lárencz László pécsi gyógyszerész-történész az alábbi 1896-ban megjelent cikkre a Nagybánya és vidéke című napilap hasábjain. „A millenium alkalmából egy élelmes részvénytársaság az ország minden nevezetesebb vasútállomásán gépeket állított fel. A helybeli vasútállomás peronján is megjelent már ez a furfangos gépezet, melybe, ha az ember egy húsz fillérest dob be, a gép egy doboz finom millenáris bonbont, vagy egy üveg kölni vizet, egy csomag igen finom töltött csokoládét vagy egy pakli égetett mandulát dob ki, már tudniillik amelyiket akarja az ember a négy közül. A közelmúlt botrányos „kutya ügyéhez” szólt hozzá a HÉROSZ Baranya Megyei és Pécs Városi Szervezetének titkára Karlóczy Győző és titkárhelyettese Szalai István. Budapest XVI. kerületének önkormányzata azóta már kénytelen volt visszavonni a pitbul- lokat kitiltó rendeletét, a kutyatenyésztők azonban egyre hanSegíteni csak annak lehet, aki önmaga is tesz valamit a cél érdekében. Éppen ezért van bajban Csokona Irma nemeskei lakos, mert olyan embereket fogadott be a házába, akik nem sok erőfeszítést tesznek egy új otthon megteremtésére, és az elköltözésre. A történet még az elmúlt évre nyúlik vissza. Az önkormányzat építésügyi előadója javasolta a Balog családnak, költözzön ki a házukból, mert az már olyan elhanyagolt állapotban van, hogy bármelyik pillanatban összedőlhet. Az ügy sürgősségére való tekintettel a szigetvári polgár- mesteri hivatal a városban az átmeneti szálláson biztosított helyet a számukra. Balogék azonban egy nap elteltével elhagyták az otthont és Nemeskére utazva megkeresték a faluban lakó Csokona Irmát, aki önszántából befogadta őket. Most ott élnek, lakbért nem fizetnek, és továbbra sincs hová költözniük. Dr. Gyúró Béla polgármester megkeresésünkre a következő gosabban szorgalmazzák, hogy átfogó szabályozást szeremének. A fővárosban a gyerekeket ért kutyatámadásért a gazdik a felelősek, s levélíróink úgy tartják, egyik kutya sem születik eredendően gyilkosnak. Az állatvédők szerint, sokakat nem a nagy pénz vonzza, hanem a lehetőség szadista hajlamaikat kiélésére. A gladiátor tájékoztatást adta: Az önkormányzat döntése értelmében a tulajdonosok kérésére a falu saját költségén lebontatta az utcán közlekedők testi épségét is veszélyeztető vertfalú házat. Egyben felajánlotta segítségét az új ház építéséhez. Egyetlen feltételként azt kötötték ki, hogy Balogék a tulajdonukban levő mintegy hétszázezer forint értékű kárpótlási jegyet értékesítsék, s abból építőanyagot vásároljanak. Ezt Balogék vállalták. A november elején megtartott megbeszélés után ez idáig Balogék még nem jelentkeztek a polgármesteri hivatalban. Egy képviselő érdeklődésére azt válaszolták, hogy a kárpótlási jegyeket még nem tudták értékesíteni. A jó szándékú befogadó azonban már idén januárban kezdte tarthatatlannak érezni a helyzetét és kérte a képviselő- testületet, hogy Balogék után albérleti díjat fizessen az ön- kormányzat, vagy költöztessék el őket. Csokona Irma még a saját házát is felajánlotta az önkutyáknak fiatal koruktól kezdve az utcán befogott és kiéheztetett állatokat vetnek oda, hogy rájöjjenek a gyilkolás ízére. Levélíróink véleménye szerint nem a kitiltandó kutyafajták listáját kellene összeállítani, hanem fellépni egyes ebtartókkal szemben. Az állatok tetteiért ugyanis mindig a „gazdi” a felelős. kormányzatnak, vegyék meg Balogék részére. A képviselőtestület azonban úgy határozott, hogy Csokona Irma kérését jogalap és anyagiak hiányában nem tudja teljesíteni, amit szóban és írásban is közöltek az asszonnyal. Részletek a polgármester leveléből: Felháborító az ügyben a Balog család magatartása, hiszen ez vezetett a ház összedő- léséhez is. Mindenben maximálisan mások anyagi támogatására tartanak igényt anélkül, hogy akár anyagiakkal, akár saját munkával ahhoz hozzájárulnának. Csokona Irma panaszáról így ír a polgármester: Balogékat Csokona Irma a saját akaratából fogadta be, ma sem ismert feltételek szerint. Balogék el- költöztetése nem önkormányzati feladat. Bár a lehetőségek beszűkültek, azt továbbra is vállaljuk: ha Balogék biztosítják az anyagot, felépítjük a szerény lakást. És, ha Balogék mégsem biztosítják a szükséges anyagot, mi lesz Csokona Irmával? A jó szándék önmagában kevés Kihez forduljon egy kellemetlen helyzetbe került polgár? A fenti fotók egy belvárosi utcaképet rögzítettek a huszadik század végén Magyarország ötödik legnagyobb városában Pécsett, a külföldi és a magyar turisták által sűrűn látogatott Tettye alján. (Csaknem egy éve tartó állapot a Szent Vince utcában.) Sajátos lopás Lopni nem csak elvétellel, hanem hozzáadással is lehet. Illusztrációul szolgáljon az alábbi történet: Mária utcai társasházunk tetőterét újítottuk fel, és a törmelék elszállítására konténert rendeltünk. Az első napon egy negyedéig töltöttük meg, majd éjfél és hajnal között valaki megtöltötte a saját törmelékével, vagyis hozzáadott. így a mi törmelékünk már nem fért be, és a maradék fölösleges anyag elszállítására kénytelenek voltunk újabb konténert rendelni, ami néhány ezer forintos kárt okozott. Kicsi eset, de tanulságos. Az ember lépten-nyomon ügyeskedőkbe botlik, s az elszegényedés már ily módon is lopásra kényszenti az embereket. Úgy tűnik, a becsületesség hovatovább már lenézett tulajdonsággá válik. Komanovics István közös megbízott Az ételfertőzés megelőzésére Különösen nyáron hallunk gyakrabban szalmonella okozta ételfertőzésről, ami a háztartásokban is előfordulhat, ha a háziasszony nem kellő körültekintéssel tárolja az ételt. Elsősorban a tojás, a baromfihús, de a sertés- és marhahús, valamint a nyers, földdel szennyezett zöldség lehet a szalmonella baktérium „szállásadója”. A megbetegedés tünetei az étel fogyasztását követő 12-18 óra múlva jelentkeznek hasmenés, magas láz, esetleg hányás formájában. Mit tegyünk a fertőzés megelőzése érdekében? Mindig friss élelmiszert vásároljunk, tároljuk hűtőszekrényben, lehetőleg minél rövi- debb ideig. A kész és a nyers ételeket egymástól elkülönítve helyezzük el. A hűtőből kivett készételt fogyasztás előtt ismét forraljuk fel vagy alaposan süssük át. A húst, a zöldséget, a tojást felhasználás előtt alaposan mossuk meg. Nyersanyagokkal való foglalatosság közben ne nyúljunk készételhez. Kerüljük a nyers, tojással készült ételek fogyasztását. A fagyasztott csirkehús felengedését lassan, hűtőszekrényben végezzük. A már felengedett élelmiszert ne fagyasszuk vissza. Tartsuk szem ölőtt, hogy a kórokozó nagyon ellenálló a környezeti hatásokkal szemben, melegítéssel hűtéssel, fagyasztással sem pusztítható el, csak alapos forralással. Ez a mai módi? A delikvens neve Pécsi Sárga Lap, aki 1996 március elsején született és 1996 június 7-én hunyt el, azóta nem bukkantam a nyomára. Siratják a hirdetők, s mindazok, akik a Pécsi Sárga Lap rejtvénypályázatán nyertek. Idézet az 1996 június 7-iki lapszám 7. oldaláról: „Rejtvény! Befejeződött négy fordulós rejtvénypályázatunk, melynek megfejtése: Az öregség hirtelen köszönt be, mint a havazás, egyik reggel arra ébredünk, hogy minden fehér. Számos helyes megoldás érkezett, közülük a sorsoláson az első díjat a Sooter's üzlet 5000 forintos ajándékutalványát Geresdy László pécsi lakos nyerte ... A nyeremények az Irgalmasok utcai Sooter's üzletben vehetők át.” Valóban átvehetők lennének a jelzett üzletben - ahogy erről a Sooter's tájékoztatott ha a Pécsi Sárga Lap megküldte volna az utalványokat a nyerteseknek. Csakhogy nem küldte meg. S a nyertestársak éppúgy nem kapták meg a nyereményt, mint én. Eltűnt az újság, eltűnt a felelős kiadó, és eltűntek az utalványok! Egy újság addig marad porondon, ameddig tud, de ahhoz nincs joga, hogy félrevezesse, becsapja hirdetőit vagy az általa kiírt rejtvénypályázat nyerteseit. Vagy a becsapás a mai módi? (Geresdy László) (Más forrásból kapott információink szerint a lap nem szűnt meg, csak a nyári hónapokban ritkábban jelenik meg. - A szerk.) Jogi tanácsadó Horváth L.-né kérdése, a gyermek hány éves koráig jár családi pótlék? A többször módosított 1990. évi XXV. törvény 2. paragrafusa szerint a családi pótlék az után a gyermek (személy) után jár, aki a./16 évesnél fiatalabb, b./tizenhat évesnél idősebb, de húsz évesnél fiatalabb, és alapfokú vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozaton tanul c./ tizenhat évesnél idősebb, de húsz évesnél fiatalabb és a dolgozók általános vagy középiskolájában tanul, d./tar- tósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos. A törvény 3. paragrafusa értelmében, ha a dolgozók általános vagy középiskolájában ’tanulók, illetőleg a fent említett c-d pontban a gyermek bármely munkavégzésre irányuló jogviszony keretében a jövedelme három egymást követő hónapban az öregségi nyugdíj legkisebb összegét - havi 9600 forintot - meghaladja, a családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell, míg a jövedelem ennél az ösz- szegnél magasabb. Jó tudni, hogy az oktatási intézmény nappali tagozatán tanulónak kell tekinteni azt a gyereket is, akit felmentettek az iskolai kötelező foglalkozásokon való részvétel alól. A b. és c./ pontban említett gyermek után a családi pótlék a tanulói jogviszony időtartamára jár. N.P. kérdezi, éjszakai munkavégzés esetén mennyi bérpótlék jár? A Munka Törvénykönyvének 121. paragrafusa 2. bekezdése szerint éjszakai munkának minősül a huszonkét órától hat óráig végzett munka. A törvény 146. paragrafusa szerint éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15 százalékos bérpótlék illeti meg. Több műszakos munkaidőbeosztásban, illetőleg folytonos munkarendben dolgozó munkavállalóknak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakpótlék mértéke 15 százalék, az éjszakai műszakpótlék mértéke 30 százalék. A folytonos munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további tíz százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. paragrafus az irányadó. A jogszabályi előírás szerint délutáni műszaknak minősül a tizennégy és huszonkét óra között végzett munka. Sas G. kérdése, hogy a helyiségből kidobott tárgy által okozott kárt kitől kell kérni? A jogszabályi előírások szerint valamely tárgynak a lakásból vagy más helyiségből való kidobásával kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás bérlője, illetőleg a helyiség használója a felelős. Ha a bérlő, illetőleg a használó a károkozót megnevezi, kezesként felel. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogtalanul tartózkodott a helyiségben. Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével, kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felel. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel. E szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a kárért egyébként felelős személytől a kár megtérítését követelhesse. B.L-né kérdése, hogy a házastársi haszonélvezetet lehet-e korlátozni, vagy megváltani? Polgári Törvénykönyvünk szerint a házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a le- származók kérhetik. A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezete megváltását nem lehet kérni. A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból- természetben vagy pénzben- olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszárma- zókkal együtt örökölne. Ági öröklés estén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél kell kérni. S. Á. Jogi tanácsadás Legközelebbi jogi tanácsadásunkat július 17-én szerdán tartjuk délután 5-től 6-óráig a szerkesztőségben. Címünk: Pécs. Rákóczi út 34. A tanácsadás díjtalan.
