Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-13 / 190. szám

8 Dunántúli Napló Riport 1996. július 13., szombat Dr. Németh Péter laboratóriumában, melynek felszereltsége, lehetősége a világ középmezőnyéhez tartozik FOTÓK: laufer l. A sejtek és molekulák világában Látogatóban dr. Németh Péter professzornál, a POTE Immunológiai és Biotechnológiai Intézetében Köszönő viszonyunk, ismeret­ségünk régi keletű, még az egyetemi évekhez vezet. Tud­tam, hogy remek halászlét tud főzni, de jószerivel az intézet­ben tett látogatás után ismertem meg igazán dr. Németh Pétert. 0 annak a fiatal, saját neve­lésű generációnak a tagja, akik­ből szerencsére akadnak még a Pécsi Orvostudományi Egye­temen. Bár a minap kapta meg professzori kinevezését (48 évesen), már évek óta a maga alapította Immunológiai és Bio­technológiai Intézetet vezetője, s merjük kimondani: a szakma legjobbjai között tartják szá­mon. Ő és intézete egy. Dönthettem volna, hogy a mínusz 196 fokos folyékony nitrogénben őrzött mestersége­sen előállított sejtek, és azok különféle, klónozott, egyedi változatai felöl közelítsek e szép szakmához és a professzor személyéhez, vagy mindezt fordítva tegyem: kérdezzem őt önmagáról, a világról, s majd ha lesz rá idő, rátalálunk a sej­tekre és a sejteket alkotó mole­kulákra is. Végül is beszélgeté­sünk menete meghatározó lett. Megfogott valami, amit oly jó hallani, s amivel mostanában egyre ritkábban szembesül az ember. Feltétlen odaadással be­szélt szűkebb környezetéről, szeretteiről, s ebben arról a sze­rencséről, ami őt ehhez a kör-, nyezethez köti-kötheti. A szülői házról, amiben segítették és hagyták a gyermeket kibonta­kozni, s ahol ott volt a szeretet mellett az a szellemi háttér is, mely egy életre kihat. Az or­szágos hírű szombathelyi gim­náziumról, amelyben megala­pozta a tudást, ahol megtanítot­ták a fogékony fiatalembert ér­tékén kezelni a dolgokat, majd a pécsi egyetemi évekről, s az európai hírű Romhányi-iskolá- ról. Ahová külhoniak jöttek ta­nulni abban az időben, amikor (valljuk meg őszintén) szinte minden vonalon a nagyvilág már előttünk járt, s inkább mi utaztunk volna új impressziókat keresve Nyugat-Európa vagy Amerika tudományos műhelye­ibe. Romhányi professzor maga a tudóssá érés alapfeltétele, aki igen nagy hatással volt környe­zetére tudásával, ideológiáktól mentes, pragmatikus látásmód­jával, munkastílusával. (Megta­lálni száz kérdés közül a leg­megfelelőbbet, s a legmegfele­lőbb kérdésre adandó száz vá­lasz közül, az arra legjobban il­lőt. Észrevenni azt, ami a dol­gok belső logikájából fakad.) Már előre szögezzük le: Né­meth Péter elsősorban nem or­vosnak jött Pécsre, választása mégis céltudatos. Biológusnak készült (nem biológia tanár­nak), s ehhez a pécsi orvos- egyetemen át vezetett akkor a legközelebbi, leghasznosabb üt. S ahogyan az itt töltött éveket számba vettük, minduntalan előjött a szerencse (mint a pá­lya katalizátora). A kórbonctani munológiai Társaság főtitkára, dolgozik a Nemzetközi Immu­nológiai Társaság (IUIS) okta­tási bizottságában, az MTA több szakbizottságában. Példálózva mondta, hogy míg a XIX. század orvosát se­bészkéssel ábrázolták, a XX. Az Immunológia és Biotechnikai Intézet épülete a POTE-n intézeti munka eredménye egy hasznos kitérő: tájékozódás a molekuláris és sejtes immuno­lógia területén az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetében. Aztán egy sajáto­san szervezett csapat, egy team, amely az ő vezetésével a pécsi kórbonctani intézeten belül ki­mondottan az immunológiára koncentrált, majd USA, a dal­lasi egyetem következett. Idő­közben - 1986-ban - kapott egy romos épületet a rektortól és tulajdonképpen lehetőséget arra, hogy azt csináljon, amit akar. (Amit szeret, ami a hob­bija: elmerülni a sejtek világá­ban.) Nos, az elmúlt tíz év alatt olyat alkotott, amivel kevesen dicsekedhetnének (nem teszi ő sem); létrehozta a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem új intézetét (s elérte 1991-től azt, hogy szi­gorlati tantárgy lett az immuno­lógia.) E tíz év alatt pályázato­kat írt, kilincselt, talpalt, pénzt és pénzt szerzett. Tégláról téglára szerzett épí­tőanyagot. Hála Istennek a genetika a világ érdeklődéséne4k homlok­terébe került és idehaza is föl­ismerték a 80-as évek közepén Németh Péter törekvéseinek lé­nyegét. így tehette meg azt, amit előtte kevesen. Kissé vul­garizálva a dolgot: gebinben fölépítette saját várát. Forin­tokban ki sem fejezhetőn, de együtt azzal a szellemi tőkével, amit az intézet csapata alkot, a szakma, a POTE és a város számára nehezen felbecsülhető értéket hozott létre a semmiből. Németh Péter a Magyar Im­ség és felépfíettség vonalán az a világ középmezőnyéhez tarto­zik, vagy talán egy fokkal jobb is annál. S már ez sem kevés. Jószerivel a szakmánkban tu­dunk mindent, amit ma tudni kell. S ami segít majd átlépni a XXI. század orvosi, biológiai világába. .. Mert ne feledjük. Már ma a mindennapi kenye­rünkben is mesterségesen, ge­netikai úton előállított élesztő van. Kozma Ferenc Magyarul magyarán Helynevek helyesen A helyes nyelvhasználat vagy más szóval a helyes stílus kö­vetelményei közül első he­lyen a tárgyszerűséget szok­ták emlegetni. Ez nem más, mint a rjyelvben ábrázolt va­lóság pontos, hiteles megjele­nítése. Ez ellen vétett az az újságíró, aki a Skóciai Szent Margit emlékünnepségről tu­dósított. Fölsorolta a neveze­tesebb résztvevőket, közöttük Keresztes Szilárdot, megje­lölvén az egyházi hierarchiá­ban lévő helyét így: kisdorogi görög katolikus püspök. Az átlagmagyamak (bo­csánat a kifejezésért!) nem kötelessége ismerni a helyi (magyar) katolikus egyház- szervezetet, területi felosztá­sát, az újságírónak viszont tudnia illik. A topográfiában (a település- vagy helység­földrajzban van Dorog nevű település, mégpedig Eszter­gom közelében. Régen főként a szénbányászatáról volt ne­vezetes. Újabban a szemét­égetőművel kapcsolatban esik szó róla. A többi Dorog elő­tagja általában különbözik tőle. Tolna megyében van Nagydorog és Kisdorog. Ez utóbbit tette meg az újságíró a nevezett püspök székhelyéül. De bármennyire hízelgő is a kisdorogiak számára ez a hír, az igazságot Hajdudorog képviseli, amely az előtagjá­ból következtetve Hajdú-Bi- har megyében van. A tévedés forrása bizonyosan nem az a tény, hogy Hajdúdorog a gö­rög katolikus egyházmegyé­nek csak eszmei központja, a püspök ugyanis Nyíregyhá­zán székel, tehát Szabolcs- Szatmár megyében. Megyénkben, sőt az egész Dunántúlon az emberek több­ségét arról is föl kellene vilá- gosítapi, hogy mit jelent a fő­pap címében a görög megjelö­lés. Hely szűke miatt itt csak annyit említek meg, hogy a népnyelven folyó liturgia (szertartás) bevezetése előtt ez a felekezet nem a latin nyelvet használta, hanem a keleti egyház nyelvét, a görö­göt, miként az ortodox keleti egyházak. A különbség az or­todox, illetve a görög katoli­kus egyház között, hogy az utóbbiak elismerik a római pápa egyházfőségét. A másik, talán kevésbé za­varó tévedés a rádió reggeli híreiben hangzott el így: „A Baranya megyei Kakasdon ma adják át az Arany szalma- szál-díjat. A díj elnevezése joggal keltette fel a hallgatók érdeklődését, a földrajzi isme­retekbe azonban ismét hiba csúszott. Nos, ha valaki a 6-os úton elindul Budapest irányába, amikor Bonyhádra ér, már Tolna megyében találja ma­gát. Az utána következő Ka­kasdon pedig már jócskán benne jár a szomszédos Tolna megyében. A megyehatáro­kon kisebb kiigazításokat vé­geztek ugyan, de az ilyen nagymértékű „változtatások” sértik a földrajzi valóságot. Rónai Béla Keresztrejtvény század orvoslása a kémia vi­lága, a gyógyszerek hihetetlen nagyszámú és hatékony variá­cióinak a kimunkálása. A XXI század megint mást hoz: a bio­technológiát és a csapatmunká­ban való orvoslást. S ezt most és itt kell alapozni. Ha a jurátus számára a római jog az általá­nos szemléletet adó tantárgy, akkor az orvostanhallgató szá­mára a biológia, a biokémia és immunológia az alap diszciplí­nák. (Németh professzor nem csak az orvosegyetemen oktat: átjár a JPTE természettudomá­nyi karára, átjár a szegedi egye­temre is. Intézete példának is jó. Szerinte így kell közelíteni az egyetemi integráció felé: előbb megtalálva a közös pon­tokat, kiépíteni az átjárhatóság folyosóit, s csak aztán lehet ál­dást adni az összevonásokat erőltető szándékra. S nem for­dítva.) A közel két órás intézeti vizit során volt mód minden labora­tóriumba, minden terembe be­kukkantani; mint a konyhán kí­váncsiskodónak, minden fedő alá benézni. Rácsodálkozni lé­zerre, számítógépekre, kompu­terek vezéreltre analizátorokra, mikroszkópra. Szembesülni a logikusnak nevezett, de laikus számára mégis betekinthetet- len, titokzatos világgal. (Az in­tézet bővítése éppen e napok­ban folyik az épület tetőteré­ben.) S végre jó volt hallani magá­tól Németh Pétertől is egy, a sa­ját munkájára is vonatkozó megállapítást:-Amit itt látsz, műszerezett­Beküldendő a helyes megfejtés július 19-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELE­ZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A július 6-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Ne labdázz a lakásban Jencike, mert még eltalálod a tévét.” Utalványt nyertek: Delics Imréné, Bírján, Szabadság tér 6., Rapp Hajnalka, Mohács, Vásárhelyi P. u. 35., Révai János, Pécs, Építők u. 1/B., Gyürke Péter, Pécs, Nagy F. tér L, Szőke Györgyné, Pécs, Radnóti M. u. 1/b. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom