Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-11 / 188. szám

12 DÜmántuli Napló Gazdaság 1996. július 12., péntek A VILÁG PIACAIN Még mindig az időjárás alakítja az árakat a nemzetközi piaco­kon. Az eladók és a vevők meg­ítélése szerint általában kedve­zően alakultak a hőmérsékleti és a csapadékviszonyok, s en­nek hatására mérséklődött az újtermésű búza és kukorica ára. Kivétel volt ez alól a lágybűza, amelynek ára - a takarmány­felhasználó cégek élénk keres­letének hatására - kis mérték­ben emelkedett. Az Agrograin elemzői ezt azzal magyarázzák, hogy egyes vidékeken a lágybúza ára sok­kal alacsonyabb az ótermésű kukoricáénál, és így a búzát ki­fizetődőbb takarmánynak fel­használni, mint a kukoricát. A francia búzaárak változat­lan szinten állnak, az amerikai lágybúza tonnánként 1-2 dol­lárral emelkedett, a kemény­búza ára viszont 6-8 dollárral gyengült. A takarmányárpa múlt heti jegyzéseinek szintje nem válto­zott. Japán újabb 20 ezer, Jor­dánia pedig 50 ezer tonna árpát vásárolt. A lágy növényi olajok ára to­vább csökkent. Ám az előrejel­zések szerint az év utolsó har­madában és 1997 első felében - ahogy csappannak a készletek - drágulni fog a napraforgóolaj és repceolaj is. Wágner Katalin Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 239,21 Görög drachma (100) 64,19 Német márka 100,93 Olasz líra (1000) 100,38 Osztrák schilling 14,34 Spanyol peseta (100) 119,91 USA-dollár 153,91 Kéznél a piacbefolyásolás fegyverei: felvásárlás, exportstop Kormányzati kenyérgondok Mennyibe fog kerülni az újbúzából sütött kenyér? Milyen tényezők alakítják hazánkban ma a kenyér árát? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a sütő- és malomipari szakem­berek, a forgalmazók és a földművelési tárca illetékes vezetői tegnapi közös megbeszélésükön. Lakos László földművelésügyi miniszter hangsúlyozta: a kormány különös figyelmet fordít az úgynevezett straté­giai jellegű élelmiszerek - a kenyér, a tej és néhány húsféle - árának alakulására. Nem kí­ván ugyan beavatkozni a piaci folyamatokba, de szükség ese­tén élni fog a piacbefolyásolás eszközeivel. Például az állami felvásárlással vagy az étkezési búza kivitelének korlátozásá­val. A kenyér ára csak addig a határig emelkedhet, ameddig a legtöbb ember számára megfi­zethető. A molnárok, a pékek egyet­értettek abban, hogy a kenyér drágulását nem elsősorban az étkezési búza árának emelke­dése okozza, hanem az inflá­ció, az energia, a tüzelő- és üzemanyagok drágulása, az adójellegű költségek begyűrű­zése. Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója úgy vélte, ha az ágazat valamennyi szereplője önmérsékletet tanú­sít, s legfeljebb 15 százalékkal emeli árait, akkor a fehér és félbarna kenyér az idén a lé­lektani százforintos határ alatt maradhat. Ha azonban létre is jön ilyen egyezség, érvénye csak átmeneti lehet. Hosszú távon ugyanis nem tartható fenn, hogy a pékek tényleges költ­ségeiket - a világpiaci áron beszerzett berendezéseket, se­gédanyagokat stb. - a termék árában végül is ne tudják ér­vényesíteni. Ä konzultációt követően La­kos László bejelentette: a tárca javasolni fogja a kormányzat­nak az étkezési búzakivitelének további korlátozását, valamint az állami készletek növe­lését. Újvári Gizella Közbeszerzés - bakik nélkül? Nem udvari szállítók a minősített ajánlattevők Bár csak lassan csitul a vita a közbeszerzési törvény körül, az betölti szerepét - nyilatkozta lapunknak Havasi Tibor, a Közbeszerzések Tanácsa titkárságának vezetője. A hatályba lépése óta beérkezett pályázatok száma már ezer fölött van. Nyilván csak jókora túlzással lehetne udvari szállítók klub­jának nevezni a minősített ajánlattevők leendő körét, vi­szont kétségtelenül jól hang­zik - mondta a titkárságve­zető. Arról, hogy ki és milyen szempontok alapján kerüljön fel a jegyzékre, jelenleg is fo­lyik a szakmai vita, így efféle csoportosulásról ma még nem is beszélhetünk. A minősített ajánlattevők jegyzékének összeállítására egyébként a törvény kötelezi a tanácsot, de a jegyzék jelentő­sen nem változtatja meg a pá­lyázati rendszert. A nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos forma közül az elsővel éltek eddig a legtöbben. Valószínűleg sokan nem kerülnek föl a minősített aján­lattevők listájára. Ez azonban nem jelenti az ő kizárásukat a közbeszerzési eljárásokból, hiszen a lista csak a meghívá­sos pályázatok egyik változa­tának lebonyolítására szolgál. A törvény eddigi gyakorlati alkalmazását viszonylag zök­kenőmentesnek ítélte a titkár­ságvezető. A tanács döntőbi­zottságához eddig mindössze 46 jogorvoslati kérelem érke­zett, bár ennél feltehetően ma­gasabb a jogsértő esetek száma. Nem lehet ugyanis ki­zárni, hogy egyesek a törvény megkerülésével bonyolítják le beszerzéseiket, s előfordulhat, hogy az ajánlattevők - bár tudnak a jogsértésről - nem tesznek panaszt ellene. A későbbiekben valószínű­leg jobban előjönnek majd a jogszabály esetleges hiányos­ságai, és a gyakorlati tapaszta­latok elemzése is feltár el­lentmondásokat. Módosítást azonban a titkárságvezető egyelőre nem tart időszerűnek. (bozsó) Elutasítás az Ml-es ügyében A Gazdasági Versenyhivatal szerdán elutasította a Magyar Autóklubnak és képviselőjének az Ml-es autópálya 42 kilomé­teres szakaszát üzemeltető Első Magyar Koncessziós Autópá­lya (ELMKA) ellen benyújtott kérelmét. A kérelmezők úgy vélték: az ELMKA visszaélt gazdasági erőfölényével, mert indokolatlanul magas díjakat állapított meg a Győr és He­gyeshalom közötti útszakaszon. A hivatal azzal indokolta eluta­sító döntését, hogy a versenyfo­lyamat már korábban, a tender­győztes kihirdetésével, illetve a koncessziós szerződés megkö­tésével lezárult. A Versenytanácsnak nincs joga felülvizsgálni a koncesz- sziós szerződésben foglaltakat, illetve bírálni az állam korábbi döntését. A tenderpályázat fontos alapeleme volt az árkérdés, ez­zel kapcsolatban Kovács Káz- mér ügyvéd, a Magyar Autó­klub képviselője az államigaz­gatási eljárás lefolytatása után megalapozatlannak vélte az íté­letet. Az MTI-nek kifejtett vé­leménye szerint nem megfelelő az olyan koncessziós szerződés, amely véget nem érő vitákra ad lehetőséget. Kifogásolta többek között, hogy a szerződés az ár­nak csak a felső szintjét hatá­rozta meg. Az ügyvéd szerint a Versenyhivatal elmulasztotta vizsgálni, hogy az 1 kilomé­terre vetített díj és a beruházási költség, illetve a megtérülés hogyan áll arányban egymással. Túlzottan rövidnek tartja a be­fektetett tőke megtérülési ide­jét. Léderer Károly, az ELMKA igazgatóságának el­nöke szerint áraik nem mentik ki a maximális lehetőségeket. Amerikai vélemény: van esély a jó folytatásra Javul gazdaságunk megítélése Az ismert hitelminősítő inté­zet, a Thomson BankWatch feljavította Magyarország, Lengyelország és Szlovénia úgynevezett szuverén kocká­zati osztályzatát. A New York-i intézet most nyilvánosságra hozott jelentése szerint Magyarország és Len­gyelország BB plusz kategóriá­ból BBB mínusz kategóriába került feljebb, Szlovénia pedig BBB plusz helyett A mínusz osztályzatot kapott.- Hála mértéktartó gazdaság- irányításuknak, a Nyugattal fenntartott szoros gazdasági kapcsolatoknak és a szerkezeti reformok folytatódó megvalósí­tásának, ezek az országok igen rugalmasan találtak piacokat termékeiknek, és hasonló ütemben vonzották a külföldi tőkét illetve befektetéseket - indokolta a javuló osztályzato­kat Betty Starkey, a Thomson BankWatch országminősítő részlegének igazgatója. Hazánk helyzetéről, az ország gazdaságpolitikájáról szólva kiemelte, hogy Magyar- ország további haladást ért el az elmúlt hónapokban költségve­tési és folyómérleghiányának csökkentésében. Az igazgató véleménye sze­rint jó esély van arra, hogy Ma­gyarországon továbbra is érvé­nyesül a költségvetési és a pénzügyi fegyelem. Ezt tá­masztja alá az IMF-fel márci­usban megkötött új készenléti hitelegyezmény is. OTP-bankjegyautomaták a Visa/Plus-hálózaton Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank több mint 380 bankjegykiadó au­tomatája csatlakozott a Visa/ Plus fizetési rendszerhez. így Magyarország már csaknem 650 berendezéssel részese a világ legnagyobb bankjegyau- tomata-hálózatának - tájékoz­tatta a Visa International szerdán közleményben a sajtó képviselőit. Ezzel a 200 ezer, Visa kár­tyával rendelkező magyar la­kosnak, valamint az országot évente felkereső 30 millió üz­letembernek és turistának egyaránt bővültek a kész­pénzfelvételi lehetőségei. Ivan Remsik, a Visa regioná­lis vezetője szerint a bankkár­tyás fizetési mód gyors ma­gyarországi terjedésében sze­repe van annak, hogy hazánk egyike Kelet-Európa vezető gazdaságainak. A Visa-kár- tyát elfogadó automatahálózat a világ 102 országában mű­ködik, és 280 ezer berendezés tartozik hozzá. A Visa fizetési rendszerének több mint 20 ezer pénzintézet a tagja. Ti­zenhárom millió elfogadóhe­lyen összesen 464 millió kár­tyát forgatnak. Tavaly a Visa kártyával le­bonyolított tranzakciók együt­tes értéke 800 milliárd dollárt. I Különleges telefonkártya, az úgynevezett aranykártya for­galmazását kezdi meg hétfőtől a Magyar Posta Rt. a postahiva­talokban, illetve a kereskedelmi árusító helyeken. A 120 egységes kártya nem­csak telefonálásra használható majd, hanem tulajdonosai több­szöri nyereménysorsoláson ve­hetnek részt vele - tájékoztatta az MTT-t kedden Strenger Ró­bert, a Matáv média-mene­dzsere. A kártyákat december 31-ig lehet csak megvásárolni, a Ma­táv ügyfélszolgálati irodáiban viszont már most kapható. Az egymillió példányban, 50 féle ábrával készült, továbbá felül­nyomással és anélkül készült különleges kártya ára meg­egyezik a hagyományos, 120 egységes kártya árával. Tulajdonosai között julius 15-től szeptember 21-ig na­ponta 10 értékes ajándékot, he­tente 100 ezer forint készpénzt, a játék végén pedig egy szín­arany telefonkártyát sorsol ki a Matáv. A média-menedzser elmondta: a 18 karátos szín­arany telefonkártya eszmei ér­téke jelenleg 1,5 millió forint körül van. Strenger Róbert szólt arról is, hogy az aranykártya december 31-ig bármely Centrum Áru­házban beváltható 20 ezer fo­rint összeg feletti vásárlás ese­tén. A felülnyomás megléte, il­letve hiánya ezen a ponton kap jelentőséget. A felülnyomás nélkül árusított, illetve vásárolt kártyákat ugyanis a fizetéskor 1200 forintért, a felülnyomással ellátottakat pedig 1500-20000 forint közötti összegért váltják. Arany telefonkártya Veszélyben az „Euromarhák” Az EU szarvasmarhapiaci egyensúlyának mielőbbi helyre- állítását, az értékesítés visszafo­gását és a fogyasztás haladékta­lan fellendítését szorgalmazta Franz Fischler, az Európai Bi­zottság agrárkérdésekért felelős tagja egy szerdai előadásában. Fischler az Európai Gazda­sági és Szociális Bizottság előtt mondott felszólalásában úgy vélte, hogy a kergemarhakór miatt támadt „piaci káosz” az EU/EK közös mezőgazdasági politikájának történetében példa nélküli méreteket öltött. Á fo­gyasztás EU-átlagban 11 száza­lékkal esett vissza, az interven­ciós vásárlások nyomán 600 ezer tonnát is kitehet a központi­lag felhalmozott készlet. Egy­idejűleg a válság súlyos - mini­A nyugati befektetők élénk ér­deklődése egyértelmű jelzés arra, hogy a külföldi tőke beá­ramlása, a magyar privatizáció­ban való részvétele nem torpan meg. Többek között ezt a kö­vetkeztetést vonta le németor­szági, brüsszeli és franciaor­szági látogatásának tapasztala­taiból Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter. Hazaérkezte után, szerda éjjel Budapesten a miniszter úgy nyilatkozott, hogy Magyarországot ismét az első számú reformországnak tekintik. Medgyessy Péter szerint az Európai Unióban igen komo­lyan veszik Magyarországot, amit az is bizonyít, hogy málisan 1,5 milliárd ECU-s - közösségi anyagi következ­ménnyel is jár, s az ágazat szá­mos gazdasága kénytelen csőd­del számolni. Fischler úgy vélte, hogy a brüsszeli bizottság a maga részé­ről gyorsan, és hatékonyan cse­lekedett. A válság kirobbanása­kor azonnali intézkedéseket ho­zott, mindenekelőtt az emberi egészség védelme, majd pedig a fogyasztói bizalom helyreállí­tása és a piac stabilizálása érde­kében. Intervenciós műveletek­kel eddig 180 ezer tonna marhát vásároltak fel, de tekintve, hogy egyébként is az őszi időszak a vágási periódus, a közösségi készlet az év végére 600 ezer tonnára is nőhet. Korábban en­nek jó részét alacsonyabb áron ugyanolyan követelményeket támasztanak vele szemben, mint a saját tagjaikkal. A nyu­gati takarékossági programok, államháztartási reformtervek is alátámasztják, hogy Magyaror­szág be tud illeszkedni a nyu­gat-európai gazdaságfejlődési vonalba. A miniszter tárgyaló- partnerei megerősítették, hogy Magyarország nélkül az EU és a NÄTO bővítése elképzelhe­tetlen. Medgyessy Péter meglá­tása szerint egyébként az EU- és a NATO-csatlakozás ugyan­annak az éremnek a két oldala, az előbbi a gazdasági, az utóbbi a politikai, védelmi kérdésekre összpontosít. Á miniszter kiemelten szólt értékesíteni lehetett a világpia­con, az új GATT-megállapodás értelmében azonban - az EU- termékek állami támogatása mi­att - erre többé nincsen mód - mutatott rá az EU agrárbiztosa. Valójában semmiféle piaci in­tervenció nem tudja pótolni a tényleges fogyasztót, így a bi­zottság olyan intézkedési javas­laton dolgozik, amely hozzájá­rulhat az említett két cél elérésé­hez (a fogyasztás bátorításához és a termelés visszafogásához). Fischler ugyanakkor igyekezett eloszlatni a túlzott várakozást is, hangsúlyozva, hogy nem létezik fájdalommentes megoldás, és ha van is mód a veszteségek enyhí­tésére, „a rendelkezésre álló anyagi források sem korlátla­nok”. a francia kollégájával aláírt évi 300 millió forintos megállapo­dásról, mely az integrációs fel­készülést szolgálja. Különösen figyelemre méltónak tartotta a francia befektetők érdeklődését olyan magyar cégek iránt, mint a Taurus, az Antenna Hungária, a TV2, illetve a magyar bank és, biztosítási rendszer egyes tag­jai. Kérdésre válaszolva Med­gyessy Péter közölte, hogy in­formációi szerint a júniusi havi árindex jónak ígérkezik, az inf­lációs ráta csökkenő tendenciá­jának folytatódását ígéri. A ke­nyér árát illetően elmondta, hogy az az inflációs rátánál gyorsabban növekedett, ami szerinte indokolatlan. Háromhónapos kincstárjegy-aukció Enyhén, de tovább mér­séklődött szerdán a három hónapos futamidejű kincs­tárjegyek átlagos hozama. Az aukción az egy héttel korábbi 23,89 százalékról 23,86 százalékra csökkent az átlaghozam. Két héttel korábban az átlaghozam 23,94 százalék volt. Az aukción a brókerek 11,29 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatokat. A kincstár a meghirdetett és kibocsátott 6 milliárd forintos összértékben elé­gítette ki az alkuszok igé­nyeit. A maximális hozam- ajánlat 23,91, a minimális 23,50 százalék volt. A be­nyújtott 121 ajánlatból 78-at fogadtak el. A kö­vetkező három hónapos futamidejű kincstárjegy­aukció július 17-én lesz. Ezen 6 milliárd forint ér­tékben adnak el kincstár- jegyet. Az ajánlatokat a kialkuit átlaghozamhoz képest plusz 0,5 és mí­nusz 2 százalékpontos sávban tehetik meg. Együttműködés Kooperációs megállapo­dást szeretne kötni a Vil- lamosenergia-ipari Dol­gozók Szakszervezete az ágazatban részesedést szérzett befektetőkkel. A szakszervezet célja, hogy rendszeres konzultációkat folytathasson a külföldi tulajdonosokkal a törvé­nyekben és a kollektív szerződésekben foglalt kötelező egyeztetéseken túl is a dolgozókat érintő kérdésekben. Hazaérkezett Medgyessy Péter Nyugat-Európából

Next

/
Oldalképek
Tartalom