Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-08 / 185. szám
10 Dunántúli Napló Gazdaság 1996. július 8., hétfő Megjelent a Magyar Építőanyagipari Katalógus ’96 terméktájékoztatója Információk már CD-ROM-on is A gyakorlatban jól hasznosítható tanácsokat ad a katalógus az építőknek is fotó: löffler A települések keveslik a 40 százalékot Vita a részvényekről Az új időpontig megegyezés születhet a gáz- és villamos- energia-szolgáltató részvénytársaságok magánosításából származó bevételek elosztásáról az érintett ön- kormányzatok között. A törvény szerint tavaly november végéig kellett volna a gázszolgáltató részvénytársaságok privatizációjából származó pénzek 40, a villamosenergia-szolgáltató társaságok eladásából befolyó összegek 25 százalékát megkapniuk az érintett öt régióba tartozó önkormányzatoknak. Az összesen 47 milliárd forint értékű értékpapírok egymás közötti elosztásában azonban a legtöbb helyen nem tudtak megegyezni az egyes települések. Sokan közülük perre mentek az APV Rt.-vel, mert kevesellték a 40 százalékos részesedést. Suchman Tamás privatizációs miniszter és az SZDSZ képviselői nemrégiben Százhalombattán rendezett tanácskozásukon elhatározták: rövid időn belül szakmai konferenciát rendeznek a patthelyzetbe került érintettek részvételével, hogy újabb időpontot tűzzenek ki a részvények elosztásáról. Azt javasolják majd az önkormányzatok liberális és szocialista vezetőinek, hogy mielőbb egyezzenek meg. A Befektetési Banktól a Távközlési Kutató Intézetig „Tizenötök” klubja Terítéken a burgonya Bemutatóval egybekötött burgonyatermesztési tanácskozás lesz július 10-én Bicsérden a faluházban. A szakmai fórumon a mező- gazdaság aktuális kérdéseiről tart előadást Gráf József, a vetőburgonya-termesztés gyakorlati kérdéseiről Berki Gyula, a bicsérdi Burgonyatermesztő Kft. és dr. Bárány Sándor, a szabadszentkirályi Agroméda Kft. ügyvezetői, de bemutatkoznak növényvédőszert gyártó cégek is. A résztvevők megtekintik a bicsérdi vetőmagszaporító területeket, valamint a szabadszentkirályi növényvédelem-technológiai fejlesztési kísérleteket. Táljegyzés. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. cserére felajánlott részvénycsomagját túljegyezték a kárpótlási jegyek tulajdonosai. A felkínált 375 058 darab, egyenként 10 ezer forint névértékű törzsrészvényre 585 108 igény érkezett. Az önkormányzatok az általuk igényelt 122 418 részvény 48 százalékához, a mezőgazdasági szövetkezetek 55 százalékához juthatnak hozzá. Francia gyógyszerek. Növelte gyógyszereladásait hazánkban Franciaország harmadik legnagyobb magángyógyszercége, a Laboratoires Fournier. A Richter Gedeon Gyógyszergyár tavaly 400 millió forint értékben forgalmazott, illetve gyártott a francia cég termékeiből. Elsősorban a koleszterinszintet szabályozó Lipidil nevű készítményből, továbbá szív- és érrendszeri betegségek elleni szerekből. Német pénzintézet. A Német Szövetkezeti Bank a napokban hivatalosan is megkezdte tevékenységét hazánkban. A frankfurti székhelyű pénzintézet a német szövetkezeti szervezet csúcshitelintézete. A magyar- országi képviselet fő feladata lesz, hogy segítse a Németországgal folytatott export, illetve import finanszírozását, s javítsa a két ország közötti külkereskedelmi kapcsolatok fizetési feltételeit. Feljövőben az Expressz. Az év első öt hónapjában 30 százalékkal növelte bevételét az Expressz Utazási és Szálloda Rt. a múlt év hasonló időszakához képest. A kiutazás 33, a belföldi forgalom 88 százalékkal nőtt eddig az idén. A társaság azt tervezi, hogy nettó nyereségét ebben az évben a tavalyinak hatszorosára emeli. Negyedik kiadásban jelent meg az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. gondozásában a Magyar Építőanyagipari Katalógus Terméktájékoztató kötetsorozata, s újdonságként ez az anyag a pécsi dr. Orbán József tanszékvezető főiskolai tanár (JPTE Műszaki Főiskolai Kar) gyűjtő és összeállító munkájának köszönhetően CD-ROM- on is napvilágot látott. A több évtizedes hagyománnyal rendelkező Magyar Építőipari Katalógus termékinformációs rendszer 1992-től elsőként vállalkozott arra, hogy erről az egyre szélesedő piaci kínálatról adjon szakszerű, a gyakorlatban jól hasznosítható tájékoztatást az építőipari tervezőknek, beruházóknak, kereskedő cégeknek, önkormányzatoknak, kivitelezőknek, magánépítkezőknek. Az évente megjelenő, igényes kivitelezésű kiadvány igyekszik bemutatni a hazai forgalmazású építőipari termékeket, ezek gyártóit, forgalmazóit, az építési tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatókat. Nem is oly rég az építőanyagok többsége még hiánycikknek számított. Mára már a gazdaság átalakulása és számos külföldi cég megjelenése sokszínűvé tette a hazai kínálatot. Az idei két kötet szakmai rendszerben, könnyen kezelhető formában tartalmaz lényegi információkat az építési termékekről, a hasonló rendel- tetésűek információi egymás mellett jelennek meg, megkönnyítve azok összehasonlítását és a megfelelő ajánlatok kiválasztását. A 30 fejezeten belül 195 termékcsoport (ezeken belül mintegy ezerféle termék): építési alapanyagok, épület- szerkezetek, épületgépészeti- és épületvillamossági termékek, munkaeszközök, építőgépek, az építéssel és a termékekkel kapcsolatos szolgáltatások sorakoznak, de a betűrendes termék-, márkanév- és cégjegyzék is segíti a tájékozódást. B. M. L. A törvényhozás múlt heti, rendkívüli ülésszakának utolsó napján döntött arról, hogy mely cégek alkotják a nemzetgazdaság működőképessége szempontjából jelentős, állami tulajdonú társaságok körét. Az országgyűlési határozat értelmében a kiemelkedően fontos szerepet betöltő vállalatok tizenötös listájára a következők kerültek fel: Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt., Magyar Olaj és Gázipari Rt., Magyar Villamosművek (ez utóbbi különös tekintettel a tulajdonolt Paksi A világ ötven legnagyobb multinacionális cége közül negyven már jelen van a magyar piacon, a külföldi érdekeltségű vegyes vállalatok száma pedig meghaladja a huszonötezret. A külföldi befektetők tudják, hogy érdemes nálunk beruházni - nyilatkozta Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter. Flangsúlyozta: a tőkebefektetések kiemelkedően fontosak számunkra, mert ösztönzik az átalakuló magyar gazdaság modernizációját és világgazdasági integrációját. A megvalósult beruházások enyhítik a gazdaság nagyfokú tőkehiányát, emelik a műszaki technikai színvonalat, javítják a versenyképességet, s a piacgazdaság értékrendjét hozzák be hazánkba. Atomerőmű Rt.-re és az Országos Villamos-távvezeték Rt.-re); Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádió Hírközlési Rt., Mahart Magyar Hajózási Rt., Magyar Légiközlekedési Rt. (Malév), Volán Társaságok; Dunaferr Dunai Vasmű Rt., Hungalu Magyar Alumíniumipari Rt., Ikarus Járműgyártó Rt., Rába Magyar Vagon és Gépgyár Rt., Tiszai Vegyikombinát Rt.; Bábolna Mezőgazdasági Termelő, Fejlesztő és Kereskedelmi Rt., Martonseed Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt. és Távközlési Kutató Intézet Innovációs Rt. Magyarország változatlanul meglévő vonzerejét bizonyítják a számok is. Amíg 1990-ig mindössze 1,5 milliárd dollár értékű külföldi beruházás valósult meg hazánkban, addig 1995 végére a beáramló idegen tőke értéke meghaladta a 13 milliárd dollárt. Az idei esztendő első három hónapjában pedig további 500 millió dollár érkezett az országba. A külföldi tőke fele a feldolgozóiparba és az élelmiszeriparba áramlott, jelentősen segítve a magyar agrárgazdaság versenyképességének javulását. A takarmány- gyártásban egyelőre mindössze 10 százalékkal részesedik a külföldi tőke. Az Agrokomplex Central Soya Rt. 700 millió forintos költséggel felépített és a napokban átadott új üzeme azonban ehhez is számottevő többletet ad. Áram az államban Az energiatermelésben nincs piaci verseny, amely az árakra nyomást gyakorolna. Amint nincs olyan ország sem, amely energiaellátásában kizárólag vagy túlnyomóan importra támaszkodna - egy vagy néhány külföldi ellátóra -, s ezáltal kiszolgáltatná magát azok kénye- kedvére. Az energiaimport az esetek nagy részében az idény szerű csúcsigények kielégítésére szolgál, s rendszerint kölcsönös. Ilyen az osztrák-magyar „áramcsere”: a túlnyomóan vízi energiára épülő, gleccservizeket igénybevevő osztrákok alacsony vízhozam idején magyar áramot importálnak, s mi is felhasználunk csúcsidőben osztrák áramforrást. Belföldön sem szoktak óriási költséggel többletkapacitásokat létesíteni csupán a verseny kedvéért. Tehát ahol ez a természetes jellegű monopólium van, ott az államnak kell hatóságilag gondoskodnia arról, amiről egyébként a piaci verseny gondoskodik. Ezért jogos az áramdíjak kalkulációinak felülvizsgálata és a díjemelések engedélyhez kötése. Ez nem ellentétes a piacgazdaság követelményeivel - ellenkezőleg: éppen a piaci hatást pótolja. Ugyanakkor a politika, illetve az alárendeltségben levő államigazgatás - bármilyen népszerű lépés lenne is - nem állapíthat meg irreálisan alacsony árakat. Ez ugyan megfelelne a fogyasztók (és a választók) rövid távú érdekeinek, de közép- és kivált hosszú távon éppen ők fizetnének legjobban rá. Az árnak ugyanis nemcsak a folyó költségeket és az értékcsökkenést kell fedeznie, hanem akkora tiszta nyereséget is kell hoznia, hogy abból jus-, son elegendő pénz a fejlesztésekre, például a kapacitások és a vezetékhálózat bővítésére. Csak ezen a módon érhető el, hogy az áramellátás alakulása ne legyen akadálya az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások fejlesztésének, valamint a háztartási igények kielégítésének. Ezért a szabályozás egyik buktatója a túl magas, a másik pedig a túl alacsony energiaár. E két kátyú valamelyikében már sok helyütt megakadt a gazdaság szekere. Bácskai Tamás Változatlan a vonzerőnk Félmilliárd dollár három hónap alatt Adókedvezmény eltartottak után Jövőre átlag másfél százalékkal csökken a személyi jövedelemadó Az adórendszerben tervezett jövő évi változtatások fő célja az, hogy a vállalkozások a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe kerüljenek, megszüntessék a közteherviselés aránytalanságait, valamint kiszélesítsék az adózók körét. Az egyik legjelentősebb módosítás, hogy a három- és többgyerekes családok kedvezményben részesülnek. A pénzügyi tárca azt tervezi, hogy a legnagyobb mértékben a vámpótlék eltörlése csökkenti majd a vállalkozók terheit, és várható a tb-járulék további mérséklése is. Az elképzelés szerint az átalányadó fennmarad, ám azt nem bevé- telarányosan, hanem összegszerűen kell majd fizetni. A személyijövedelemadó- tábla kialakításánál nem a legfelsőbb adókulcs csökkentése, hanem az adómérték átlagának mérséklése a legfontosabb feladat. Ennek megfelelően a mostani átlagos 22,5 százalékos adómérték mintegy 21 százalékra csökken, és a legfelsőbb adókulcs sem fogja meghaladni a 44 százalékot, de elképzelhető 42 százalékos mérték is. Figyelembe veszik az eltartottak számát is, ennek megfelelően a három- és többgyermekes, illetve fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében, minden eltartott után havi 1000 forint adókedvezmény járna majd. Jövőre korlátozni kívánják a készpénzforgalmat: a vállalkozói körben egymillió forint felett tilos lesz készpénzzel fizetni. Ez alatt ugyan maradhat a „kápé”, de akkor nem igényelhető vissza az áfa, és a költségeknek is csupán a 80 százaléka számolható el. Szigorúbban fogják ellenőrizni az alapítványok gazdálkodását. A terv az, hogy olyan nonprofit felügyeleti szervet hoznak létre, amely megvizsgálja, mérlegeli, és végül eldönti, melyik alapítvány érdemes adókedvezményre és melyik nem. A feketegazdaság titkai nyomában Nyomozási jogot az adóhatóságnak és a társadalombiztosításnak ? A fejlett nyugat-európai országokban körülbelül 5 százalékkal részesedik a feketegazdaság a gazdaság egészéből; nálunk ez az arány eléri a 30 százalékot. A tavalyi 5700 milliárdos hazai összterméket alapul véve ez annyit jelent, hogy megközelíti a 2000 milliárdot az az érték, amely illegális csatornákon, adózatlanul kering a nemzetgazdaság érrendszerében. Vértes Andrásnak, a Gazdaság- kutató Rt. vezérigazgatójának véleménye szerint irreális cél az informális gazdaság teljes megszüntetése. A tiltó és ösztönző módszerek megfelelő összehangolásával azonban az elérhető, hogy aránya ne növekedjen tovább. Ä fekete jövedelemszerzés legáltalánosabb módszere az, hogy eltitkolja a legális gazdasági szervezetek keretében elért jövedelem egy részét. Merőben más „változat” az atevékenység, amelynek egyetlen célja a törvénytelen haszonszerzés. Az egyértelműen bűncselekménynek számító kategóriába tartozik a fiktív áfa visszaigénylése, vagy a fogyasztási adó visszatartása. Az adóeljárás korszerűsítésével, az ellenőrzések hatékonyságának növelésével lehetséges csökkenteni ezek arányát. A harmadik csoportba sorolhatók a nem gazdasági jellegű és törvényellenes tevékenységhez fűződő jövedelemszerzési módok. Ezek visszaszorításában elsősorban a rendészetnek vannak feladatai. A Gazdaságkutató Rt. vezér- igazgatója szerint a rejtett jövedelmek főként a kereskedelemben, a vendéglátásban, az építőiparban, valamint a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások területén kiemelkedőek. Csekélyebbek viszont a külföldi tőke által keresett ágazatokban, például a pénzügyi szolgáltatásokban, a hírközlésben és a feldolgozóiparban. A rejtett gazdaság rövid távú visszaszorítása rendészeti eszközökkel kezdhető meg. Szükségessé válhat tehát az APEH nyomozási és a tb ellenőrzési jogának bevezetése is - véli Vértes András. i 1 1 i
