Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-08 / 185. szám
8 Dunántúli Napló Az Olvasó Véleménye 1996. július 8., hétfő Maradnak-e a kiskertek? A dűlő fal az Ágota utcában FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR A makacs fal A történet úgy három évvel ezelőtt kezdődött egy szép őszi napon az Ágoston tér melletti Ágota utcában. A történelmi időkből származó épületegyüttes, amely a téren látható Ágoston templomhoz és rendhez tartozott, ügy döntött, önálló életet fog élni az eddigi tespedés után. Először a kerítésként épített körülbelül 60 centiméter vastag kőfal vált ki az épületegyüttesből. Tervét először csak egy kisebb szakaszon hajtotta végre. Gondolkodott, merre is dőljön, az udvar, vagy az utca felé. Végül az utcát választotta, hogy mindenki jól láthassa törekvéseit. Ekkor értesítettem a plébánia illetékeseit, akik lelkesen megígérték, hogy az utcáról a közlekedésre veszélyes törmeléket el fogják szállítani. Tavasszal a kerítés álnok módón tovább dőlt. A következő évben fordulat történt. A város új kerítést épített a templom köré, valamivel beljebb, mint a régi. Ezen a régi épület és a kőfal végképp megsértődött, s együtt omladoztak tovább. Az utca egyik lakója az ott játszadozó gyermekeket féltve értesítette az önkormányzat illetékeseit. Jött két munkás, a meredező falak egy részét be- döntötték, majd elvonultak. Egy szomszéd a romos épület alagsori lakásában alakította ki a garázsát, s a biztonság kedvéért önként lebontotta a kerítés egy darabját. A kerítés azonban még mindig az utca felé hajlik. Vajon ki lesz az, aki a kerítés mellett elhaladva annak áldozatává válik. Vagy előfordulhat az is, hogy a kerítés csak akkor omlik össze, amikor nem járnak arra emberek? Weisz László, Pécs Ágota u. 5. A tolvajok sem egyformák Az emberi jogokért Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány egy több, mint 25 éve eredményesen működő nemzetközi szervezet magyarországi csoportja, amely a közelmúltban ingyenes jogsegély szolgálatot hozott létre. Az alapítvány egy speciális területen, a pszichiátria területén védi az emberi jogokat a még napjainkban is előforduló visszaélések esetén. Az alapítvány Magyarországon 1994—óta van jelen, s a tapasztalat azt mutatja, hogy a pszichiátriai vagy pszichológiai visszaélések áldozatainak sokkal nehezebb dolguk van, mint bárkinek, mivel őket a szakértők elmebetegnek nyilvánították. Ezekben az esetekben szeretnénk segítséget nyújtani. Igen nagy hangsúlyt fektetünk a visszaélések megelőzésére, pontos információkkal látjuk el a törvényhozókat, hogy a visszaéléseknek gátat szabó törvények születhessenek. A magyarországi csoporthoz ez idáig közel száz eset futott be, ahol a pszichiáterekkel vagy a pszichiátriai kezeléssel kapcsolatban merültek fel problémák. A hozzánk beérkezett esetek közül kiemelném az elekt- rosokk kezeléssel kapcsolatos problémákat. Erről dr. Szabó Péter, a Magyar Pszichiátriai Társaság jogi bizottságának elnöke a következőket mondta: A törvény nem szabályozza precízen az ön- és közveszélyesek kényszergyógykezelését, bár előíija a 24 órán belüli kötelező bejelentést, a 72 órán belüli tárgyalás kitűzését, de nyolc napot hagy a döntésre. Ez nagyon sok, mert közben gyógyszerezik a beteget és lehet, hogy nem indokolt a kezelés. (Áusztriában a döntésig tilos gyógyszert adni, mert a szerek hatására megváltozik a személyiség teljesítménye, s a bizottság már egy másik embert talál ott.) Alapítványunk úgy véli, a jelenlegi szabályozás nem képes garantálni, hogy egy pszichiátriai osztályra csak az az ember kerüljön be, akinél ez ténylegesen indokolt, és csak annyira legyen korlátozva emberi jogaiban, amennyire szükséges. Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány azért küzd, hogy ezek az állapotok megváltozzanak, és az emberi jogokat minden esetben tiszteletben tartsák a pszichiátria területén. Végh Péter elnök A pécsi Szigeti tanya körüli kiskertek művelői a közelmúltban kapták kézhez a Biokom Környezetgazdálkodási Kft. levelét, amelyben a tulajdonos a bérleti szerződés felbontását jelzi. Részlet a bérlők leveléből, amelyet harmincegyen írtak alá: Hosszú évek óta béreljük ezt a területet, szinte mindany- nyian alacsony nyugdíjjal rendelkező emberek vagyunk, akik ezekből a kiskertekből teremtik elő a család zöldségszükségleAz Úszásoktatás a vakáció alatt című cikkünkhöz szól hozzá mozgássérült gyermekét nevelő olvasónk. Részletek a leveléből: A Bánki Donát utcai iskola rendelkezik egyedül a városban azokkal a technikai eszközökkel, amelyekkel a magatehetetlen gyermekeket besegíti a vízbe. Az medence jelenleg is üzemel, a napközis tábor résztvevői használják, de a mozgássérültek csak ősszel látogathatják újból az uszodát. A halmozottan sérült gyermekek bármely irányú foglalkoztatására minden nap szükség van, mert tevékenységük, a velük való foglalkozás eredménye akkor mutatható ki, ha azokat rendszeresen megismételjük. Félő, hogy a három hónaiét. Közöttünk sok volt uránbányász található, aki itt a jó levegőn, egy kis munkával gyó- gyítgatja a föld alatt szerzett betegségét. A Biokom Kft. gazdasági igazgatója, Genczler István a következőket mondta az ügyben. A kiskertek művelőivel minden gazdasági évben haszonbérleti szerződést kötnek, amely október elsejéig érvényes. A bérlők felé jelezték, hogy gazdasági okok miatt a következő évben eladásra kepos kihagyás az úszásból nagy visszaesését eredményez a gyermek fejlődésében. Mondhatnák, menjek más uszodába, de oda belépő díjat kell fizetni, amit én nem tudok megtenni. Ezenkívül az uszodák medencéje mély és vize hideg, amelyben a sérült gyermekek begörcsölhetnek. Szerintem megoldás lehetne, ha legalább heti egy alkalommal megengednék annak a szülők, hogy a Bánki Donát utcai uszodában, foglalkozhassanak a gyermekükkel. Ezzel a sérültek önellátóvá válását segíthetjük. Dinnyés István József Megkérdeztük az iskola igazgatóját, Keszthelyi Gyulát, a súlyosan mozgáskorlátozott rülhet az 5,5 hektáros terület, amelynek egy részét levélíróink bérlik. (A város rendezési tervében a Szigeti tanya környéke ipari és intézményi területként szerepel). A Biokom Környezetgazdálkodási Kft. egyenlőre az értékesítés lehetőségek felmérésére adott megbízást, s nem biztos, hogy végül az eladásra is sor kerül. Ha nem történik tulajdonosváltás, úgy jövőre ismét megkötik a haszonbérleti szerződéseket. gyermekek miért nem használhatják nyáron is az uszodát. Áz intézmény vezetője az anyagi lehetőségekkel indokolta a jelenlegi helyzetet. Az egészségbiztosítási pénztár ugyanis csak a tanév ideje alatt támogatja a mozgáskorlátozott gyermekek úszásoktatását. Ez nyáron nem csak a támogatás hiánya, hanem a gyenge kihasználtság miatt sem lenne megoldható. Az enyhébb mozgássérültek közül néhányan részt vesznek a táborozáson. Az úszó tábort idén kísérleti jelleggel szervezték, felmérve, igényt tartanak-e rá a városban. (Az iskola azonban július közepén így is bezár.) Sajnos, a mozgáskorlátozottak oktatására csak ősszel nyílik lehetőség. A zsebtolvajoktól óv egy nyugdíjas olvasónk, akit június 25-én délután szabadítottak pénztárcájától, amelyben csaknem a teljes nyugdíja, tízezer forint volt. A tárca elvesztése a következőképpen történt:,, A Hal téren szálltam fel délután négy óra tájban a zsúfolásáig telt 2-es autóbuszra. A bal kezemben egy szatyrot tartottam, a jobbomon pedig egy válltáska függött. A nagy tömegben nem éreztem amikor kinyitották a cipzárat és kivették a pénztárcámat. Csak leszálláskor vettem észre hiányt, a pénz és néhány fontos feljegyzés elveszítését. A teljes nyugdíjam 13000 forint, amiből 10000 ezer elveszett, s ezt már pótolni sem lehet. A rendőrségen feljelentést tettem, de a pénzem valószínűleg már nem lesz meg. A számláimat akartam kiegyenlíteni, ezért volt nálam ekkora összeg. Gondolom ezt az esetet a DEDÁSZ és a PÉ- TÁV aligha fogja tolerálni”. Valamivel jobban járt Bán- hidi János pécsi olvasónk, aki a következő történetet osztotta meg velünk. Ő a zsúfolt 21-es járaton „veszítette el” a levéltárcáját, amely a válltáskájában volt. A készpénz kíséretében minden személyes okmánya odalett. így a közelmúltban meglepetésként érte a jó hír, hogy a Pécsi Rendőrőrsön átveheti a tárcáját. Levelében köszönetét mond a tolvajnak, aki a kuka helyett a jól látható betonpárkányra tette a levéltárcát. S ismeretlenül is hálás annak az úrnak, aki a rendőrséghez továbbította az iratokat. Az úszásoktatásról még egyszer Jogi tanácsadó T. M. Mohács jeligés levélre csak akkor tudunk válaszolni, ha közli velünk a lakcímét és a teljes nevét. Takács L.-né kérdezi, mely baleseteket nem lehet üzemi balesetnek tekinteni? A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 78. paragrafusa szerint nem üzemi baleset az a baleset, amely: a. /kizárólag a sérült ittassága miatt, b. / munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, illetve engedély nélküli járműhasználat, vagy munkahelyi rendbontás során, c. /a lakásból munkába illetőleg a munkából a lakásra menet közben indok nélkül nem a legrövidebb úton közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Az, aki a sérülést szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sérülése alapján nem jogosult a baleseti nyugellátásra. Aki pedig a hozzátartozója halálát szándékosan okozta nem vehet igénybe hozzátartozói baleseti nyugellátást. Az, hogy egy baleset mikor minősül üzemi balesetnek és utána ellátásra jogo- sult-e a sérült, leghelyesebb ha az eset elbírálására jogosult intézménytől kérdezzük meg, illetve kérjük az ellátás megállapítását. így a baleset körülményeit kivizsgálják és jogorvoslatot is biztosító határozatot hoznak. Baranya megyében ennek elbírálására ma társadalom- biztosítás helyi szervezetei az illetékesek. Nagy G. pécsi olvasónk kérdezi, hogy ellenőrizheti- e a bérbeadó a bérbeadott dolog rendeltetésszerű használatát? Mit tehet, ha rendellenességet tapasztal? A hatályos rendelkezések szerint bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A Polgári Törvénykönyv előírása szerint a bérlő a dolgot a rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy a szerződésellenes használat következménye. A bérbeadó a./ a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a használatot, b. / követelheti a rendellenes vagy a szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kárának megtérítését. c. /Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a bérelt dolgot fenyegető veszély súlyossága miatt az abbahagyás követelése sem vezetne célra, bérbeadó a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet. Ha a bérlő a dolgon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélyére lett volna szükség, a bérbeadó kívánságára köteles az eredeti állapotot helyreállítani. E jogokat a bérbeadó akkor is gyakorolhatja, ha a bérlő a dolgot akár engedélyével, akár anélkül albérletbe, vagy egy harmadik személynek használatba adta. Horváth N. pécsi olvasónk kérdezi, hogy a károkozó miként köteles az okozott kárt megtéríteni? Jogszabályi előírásaink szerint a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, vagy a károsult a helyreállítást alapos okból nem kívánja, köteles a kárt megtéríteni. A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy egyébként rendelkezésre áll. Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak, vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetve tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott érték- csökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. __ Teljeseit lepusztult buszváró várja az utazni vágyókat Csarnóta határában, a harkányi úton. Eddig csak a faanyagot lopták le a váróról a paddal együtt, de most már a cserepek is kezdenek „elvándorolni”. fotó: löffler Gábor
