Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-07 / 154. szám

1996. június 7., péntek A Mai Nap Dunántúli Napló 3 A földgáz inflálódása Tavaly decemberben alakult meg 17 község részvételével az Önkormányzatok Egerági Társulása. Egyik fő feladata a gázprogram végrehajtása. Annyiban nyitott kapukat „döngettek”, hogy a DDGáz Rt. a környék 25 települését érintően elkészítette az árkal­kulációt. Mondjuk ennek egyik lényeges elemét: laká­sonként 100 000 forint a befi­zetendő összeg a kerítésen be­lüli csonkig. Természetesen bizonyos számú jelentkezést feltételezve. Ez az, ami felett Kovács Pál, Személy polgármestere, a társulás elnöke csak hüle- dezni tud. A lakosokat meg­kérdezve ugyanis meghök­kentő eredményeket kaptak. A 17 faluban összesen 3633 ház van, szándéknyilatkozat a beruházáshoz való csatlako­zásra azonban csak 1760 ér­kezett. Amiért hüledezik: a 100 000 forint csak idén - ez is jó esetben - ennyi, mert ké­sőbb - az infláció miatt - még többe kerülhet a gáz. Ő pedig a programot a villamosítással egyenrangúnak tekinti, s nem érti, hogyan fordulhat elő, hogy számos községben - például Kishertelenden, Bos- tán, Tésenyben, Ócsárdon, Kisdéren, Baksán, Szőkén - senki sem jelezte igényét a gázbekötésre, Görcsönyben is az érintetteknek csak 37, Új- petrén pedig 15 százaléka. Van persze ellenkező példa is: Pécsudvard a 78, Szőkéd a 70, Magyarsarlós a 78, Sze­mély a 70 és végül Lothárd a 100 százalékával. A társulás elnöke azt a véleményét, hogy a szóródás fölöttébb feltűnő, az információk hiányával magyarázza. Ezt pedig arra alapozza, hogy van olyan község, amelynek az önkor­mányzati testületé sem tudott a beruházáshoz való csatlako­zás lehetőségéről! Hogy tud­hatta volna akkor a falu népe? A döntés pedig sürgető, s az önkormányzatoknak, a gázbekötés után érdeklődők­nek azt kell figyelembe ven­niük: az infláció lehet 20-25 százalékos. Mészáros A. Égett az udvar - Lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat tegnap délelőtt Pécsett, a Hegyalja utcába. A gyorsan és nagy erőkkel helyszínre érkező egységeknek szerencsére csak az udvarban, az épület falánál égő farakást kellett elol­taniuk. A lángnyelvek már az ablak redőnyét nyaldosták, de szerencsére időben sikerült megfékezni őket, csak a füst öntötte el a szobákat. fotó: laufer Minőségbiztosítás az egészségügyben Minőség és minőségbiztosítás a magyar orvostudományi egye­temeken címmel kezdődött kétnapos konferencia tegnap a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, dr. Szekeres Péter egyetemi ad­junktus szervezésében. A TEMPUS-program egyik projektje keretében rendezett találkozó a minőségbiztosítás kérdésével az oktatás, a kutatás, a gyógyítás területén is foglalkozik, az egye­temi akkreditációval összefüggésben. A programban előadá­sok, elektronikus konferencia és szekcióülések szerepelnek. Juniálisozó pécsi nyugdíjasok Levelet küldenek a miniszterelnöknek A vidám tánc része volt ajuniálisnak fotó: löffler A remek időben mintegy há­romszázan vettek részt a pécsi Nyugdíjasok Egyesületének a Rózsakért Vendéglőben mag­tartott zenés, táncos, juniálissal egybekötött taggyűlésén. A vezetőség nevében Szeke­res Istvánná, az egyesület el­nöke köszöntötte a megjelente­ket, majd tájékoztatójában utalt az elmúlt időszak legfontosabb, nyugdíjasokat érintő kérdése­ire: a nyugdíjj árulék emelésé­vel kapcsolatos héten lezajlott parlamenti vitákra, s a nemré­giben Szekszárdon tartott gyű­lésre, melyen öt dunántúli me­gye nyugdíjas szervezeteinek képviselői vettek részt. A talál­kozón levelet fogalmaztak Horn Gyula miniszterelnöknek, melyben arra kérték a kor­mányt, hogy változtasson az idén még esedékes járulékeme­lés mindössze fél százalékos mértékén. Érdekeik védelmére az országgyűlési képviselőket is felkérik majd. A Pécsi Tömegközlekedési Rt. nemrégiben vezette be a buszo­kon az induló- és végállomáso­kon az első ajtón történő fel­szállást - a bliccelések számá­nak csökkentésére és a bevéte­lek növelésére. Egy hónap eltel­tével Bat a László forgalmi és termelési igazgatóhelyettes eredményesnek ítélte a kény­szerű intézkedést.- Májusban 43,4 %-kal több jegyet váltottak a buszvezetők­nél, mint áprilisban úgy, hogy közben az elővételben eladott Szombat délelőtt 9 órakor So­mogy vári Valéria szerkesztő várja a hallgatókat a Jó pihe­nést! című magazinműsorral. Témái közül a következőket ajánlja figyelmünkbe: Valami­kor talán többen ismerték Ko­vácsszénája települést, hiszen már több mint 800 évvel ez- előttről találhatók írásos emlé­kek az itt lakók életéről. Most helytörténeti kiállítást nyitnak a községben, ahol nem csak a múltat, hanem a jelent is élet­szerűen próbálják bemutatni a látogatóknak. A távoli múltba vezet az a könyv is, mely nemrégiben je­lent meg Évezredek üzenete, a láp világából címmel azoknak a régészeknek a tollából, akik több mint tíz évig végeztek ása­tásokat a Kis-Balaton területén. A megszólaló zenének, melynek hangjára azonnal akadtak vállalkozó kedvű tán­cosok, szerencsére gyorsan si­került elhessegetnie a minden­napok gondjait. A vállalkozók jegyek száma is 10 %-kal nőtt, de a bérletekből is több fogyott. A buszvezetők közreműködé­sével 3500-zal több ellenőrzést végzünk naponta. Az intézkedést a buszveze­tők többsége helyeselte, még akkor is, ha az többletmunkával jár. Igaz, az ellenőrzésnek is van „ellenszere”: egy-egy meg- állónyi gyaloglás után a köz­benső megállókban szállnak fel, amit pedig a sofőrök már nem tudnak kivédeni. Ko­rábban szó volt arról, hogy va­És egy másik tóparti téma: a Balaton déli partjának egyik népszerű emlékhelye a siófoki Kálmán Imre Múzeum, melyet sok operettet kedvelő külföldi is felkeres, hogy megtekintse a világhírű zeneszerző relikviái­ból összeállított tárlatot. Most, az idegenforgalmi szezon előtt néhány újdonsággal szolgál a családtörténet újabb fejezete. Zeller Gyula is jelentkezik szokásos sziporkázó jegyzeté­vel, de több hétvégi program, időjárás előrejelzés - melyben kapcsolják a jégelhárítók ügye­letét közlekedési hírek mind színesítik a 11 óráig tartó prog­ramot, melynek zenéit ez alka­lommal Koszits Attila válo­gatja. Űrnapja lévén az áldozat és az önzetlenség, az értékek által felajánlott frissen főtt virsli és sör mellett beszélgetve, várakozva a tombolahúzásra, vidám, önfeledt délutánt tölt­hettek egymás társaságában a pécsi nyugdíjasok. V. G. lamennyi megállóban bevezetik az első ajtón történő felszállást.- Ha a mostani intézkedéssel a részvénytársaság bevétele az elvárt szinten alakul és látha­tóan csökken a bliccelés, akkor további szigorító intézkedés bevezetését nem tervezzük - mondta Bata László. Az elsőajtós felszállás álta­lánosítása az utazóközönség és a buszvezetők egybehangzó vé­leménye szerint együtt járna a menetrend betarthatatlanságá­val. R. Gy. megbecsülése és kiteljesítése, a személyiség szerepe lesz a mű­sor témája - ígéri a délelőtt fél 9-kor kezdődő és 10 óráig tartó Vasárnapi Magazin szerkesz­tője, László Lajos. Ebben dr. Szalay János pécsi teológia ta­nár az Oltáriszentség alapításá­ról beszél, dr. Giczy György, a Kereszténydemokrata néppárt elnöke pedig a millecentená- rium alkalmából a nemzettudat és a kultúra összefüggéseiről szól. Beszélgetünk a 250 esz­tendős pécsi püspöki hittudo­mányi főiskola és papnevelő in­tézetről dr. Horváth István rek­torral. A műsor zenei szerkesztője, Kovács Attila pedig a hét végén zajló I. Pécs Református Kórus- találkozó ötletadójával készített zenés beszélgetést. Politológus képzés a pécsi JPTE-n A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Továbbképző Központjának Jogi Szekci­ója 1996 őszétől politológus posztgraduális képzést indít. A képzés négy féléves, in­tenzív levelező rendszerű. A jelentkezés feltétele magyar felsőoktatási intézményben (egyetem, főiskola) szerzett oklevél. A képzés záróvizsgával, szakdolgozattal fejeződik be. A kiadott oklevél „sza­kokleveles politológus” cím viselésére jogosít. A posztgraduális képzés (illetve képesítés) elsősor­ban közéleti-politikai, köz- igazgatási, önkormányzati, sajtó (média), közoktatási munkaterületeken haszno­sítható szakismereteket nyújt. Jelentkezési határidő: 1996. július 15. Jelentkezési lapokat a JPTE Továbbképző Köz­pontjának Jogi Szekciójánál lehet beszerezni: JPTE AJK, Pécs, 48-as tér L, a 305-ös és 320-as szobákban. Érdeklődni a 211-433 te­lefonszámon a következő mellékeken lehet: 3247, 3205, 3172. Beiratkozás a zeneiskolába A siklósi Állami Zeneisko­lában június 10-én, hétfőn 17 órakor rendezik meg a tanévzárót. Az iskolai bei­ratkozásokra 12-én, szerdán 8 és 18 óra között kerül sor. Ekkor lehet jelentkezni bármely hangszer tanulá­sára, amellyel az iskola fog­lalkozik. Várják a 6 és 10 év közötti diákokat. Pécs levegője A június 5-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a kö­vetkező mutatók jellemez­ték az egészségügyi határér­ték (100%) százalékában: kéndioxid 8,6%, nitrogén- dioxid 29,7%, szénmonoxid 17%, szálló por 64,4%, ózon 34,3%. A kéndioxid és szénmonoxid koncentráci­ója igen alacsony volt, csökkent a szálló por és a ta­lajközeli ózon mennyisége is. A nitrogéndioxid értékek viszont a délutáni csúcsfor­galom idején jelentősen megemelkedtek, de az egészségügyi normát nem haladták meg. A légszeny- nyező anyagok a belváros­ban halmozódtak. Több buszjegy, kevesebb potyautas A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból A gondozónő rosszul lett az elhanyagoltságuktól Éhező, bántalmazott gyermekek A gyámügy, mint hatóság, csak akkor lép, amikor már nincs más lehetőség. Ha kell, rendőri segítséggel viszik el a gyerekeket minden sírás, kö­nyörgés és átkozódás ellenére. Mert ezek a gyerekek nélkü­löznek és súlyosan veszélyez­tettek. A napokban egy családból hatot vittek magukkal. Négyet intézetbe, a két kisebbet egye­nesen a kórházba. Leírhatatlan körülmények között találták őket; a gondozónő, aki az inté­zetben mosdatta, tetvetlenítette őket, rosszul lett az elhanya­goltságuktól. Az egy családból hat gyer­mek elvitele egyfajta „rekord­nak” számít, de az utóbbi há­rom évben egyértelműen emelkedik azoknak a gyerme­keknek a száma, akiket ideig­lenes beutalással intézetben kell elhelyezni. Ez a beutalás hatvan napra szól, ez idő alatt a különböző vizsgálódások alap­ján eldől, hogy maradnak-e az intézetben, ahonnét nevelőszü­lőkhöz vezethet az útjuk, vagy akad-e közeli hozzátartozó, aki vállalja a róluk való gondos­kodást, netán a család ígéretei­ben, körülményeinek változá­sában bízva, visszaadják őket a szülőknek. Ami az említett három év adatait illeti: 1992-ben 41, 1993-ban 64, 1994-ben 69, ta­valy pedig 89 gyermeket kel­lett a Pécsi Polgármesteri Hi­vatal Hatósági Irodájának ide­iglenes beutalással intézetbe vinnie. Az elmúlt év első öt hónapjában 36, idén eddig 39 gyermeket emeltek ki kénysze­rűen a családi környezetből. Az intézkedő csoport tagjai nők, akik maguk is gyermeke­ket nevelnek, így aztán - a sok megrázó tapasztalat ellenére is - már-már sokkoló hatással van rájuk egy-egy gyermek ál­lapota. Mint azé a négyéves kislányé, akit szintén nemrég mentettek ki a „szülei” kezé­ből, s aki tele volt égési sérülé­sekkel, a fenekén egy vasaló nyomával. Vagy azé a négy hónapos csecsemőé, akit janu­árban, a lőtéri dombok környé­kén összeeszkábált, jórészt fó­liából álló sátorból hoztak el, vörösre fagyott kézzel, króni­kus középfülgyulladással, amely miatt a csecsemőt meg is kellett operálni. Okkal kérdezheti bárki, mi­ért kell megvárni, amíg ezek a gyermekek ilyen állapotba ke­rülnek, miért kell hagyni, hogy ennyit szenvedjenek? Sajnos az elmúlt éveket tekintve egyre nehezebb időben felderíteni, hogy hol vannak veszélyezte­tett helyzetben gyermekek. Nem engedik be a védőnőket, nem járatják a gyereket óvo­dába, iskolába, nem viszik őket orvoshoz ha betegek, így aztán gyanú, vagy bejelentés nyo­mán indulnak útnak a gyám­ügyesek. De a bejelentések is sokszor név nélkül érkeznek. Aki ír, vagy telefonál, nem mondja meg a nevét, címét, mert fél a retorziótól - a megfenyegetés ugyanis egyre jellemzőbb. Rendőri segítséggel jutottak be abba a lakásba is, amelynek ablakából kiesett egy másfél éves gyermek. Az esetet látók jelzése nyomán a helyszínre siető orvost, aki meg akarta vizsgálni a kisgyereket, nem engedték be a lakásba. Az ilyen családok jelentős részében a gyerekek jelentik az egyetlen jövedelemforrást. Utánuk kapják a családi pótlé­kot, a gyest, a segélyt. Ha elve­szik őket, ezek is megszűnnek. Ilyen okok miatt ragaszkodnak az otthon tartásukhoz, miköz­ben sok családban arra sem te­lik, hogy naponta egyszer enni adjanak nekik. A lakástalanság, a munka- nélküliség, a szegénység, a zül­löttség mind-mind oka annak - legtöbbször együtt -, hogy a gyámügyesek az alultápláltság miatt sorvadt, bántalmazott, elhanyagolt gyermekekkel ta­lálkoznak. Ezeken a körülmé­nyeken, okokon nem tudnak változtatni. Tisztában vannak azzal is, hogy a gyermekeknek nem jó, ha elválasztják őket a szüleiktől. Ám az a véleményük, hogy az ilyen esetekben az a ke­vésbé rossz, ha mégis megte­szik. Azért, hogy ne nélkülöz­zenek, ne szenvedjenek a gye­rekek. És támogatást kémek ahhoz, hogy aki tud ilyen kö­rülmények között létező gyer­mekekről, értesítse őket. Élég egy telefon, ami alapján utána nézhetnek, hogy segítséggel változtatható-e a család hely­zete, vagy valóban méltatlanok arra, hogy a gyerekeket velük hagyják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom