Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-05 / 152. szám

10 Dünántúli ^íapló Gazdaság 1996. június 5., szerda Életpálya-díj. A Dél-Du- nántúl legígéretesebb 10 fia­tal vállalkozójának átadták kedden Szekszárdon az Élet­pálya Alapítvány díjait. A Baranya, Fejér, Somogy, Tolna és Veszprém megyé­ben különböző vállalkozáso­kat indító fiataloknak részle­tes leírást és üzleti tervet kel­lett készíteniük pályamun­kaként. Többek között a ru­galmas tengelykapcsoló gyártásával, a számítógépes szoftverek fejlesztésével, a magánóvoda működtetésé­vel, a minőségi bortermelés­sel, és a kerámiakemence ké­szítésével kapcsolatos pályá­zat nyerte el a zsűri tetszését. A pályamunkák közül kettőt juttattak tovább az országos döntőbe. Vida János és Mo- dovics Péter etyeki vállalko­zók munkája, Magyarország Turisztikai Információs rendszere CD lemezen, a másik, országos döntőbe ju­tott pályázat a szekszárdi Szabó Lászlóé. Törvénymódosítások. A Pénzügyminisztérium a Gazdasági Kabinet támoga­tásával azt indítványozza a csütörtöki kormányülésen, hogy ne kerüljön sor a pénz­intézeti szektor ellenőrzését végző felügyeletek össze­vonására. Autóexport Kínába. Sok­kal több terméket hozunk be az ázsiai országból, mint amennyit exportálunk - ál­lapították meg a hazánkban a vezető gazdasági szakem­berek. A forgalom növelé­sére jó megoldásnak ígérke­zik, hogy a hazai energetikai beruházásokból és mező- gazdasági fejlesztésekből részt vállaljanak a kínaiak. Exportunk bővítésére sze­mélygépkocsikat szállítunk a távoli országba. Üzletasszonyok gondjai. A Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány nők helyzetét vizsgáló felmérése szerint a legnagyobb terhekkel a vál­lalkozó nők birkóznak: míg napjuk túlnyomó részét üz­leti ügyek kötik le, otthon a házimunka háromnegyedét is ők végzik - minden külső segítség nélkül. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 236,01 Görög drachma (100) 63,12 Német márka 99,45 Olasz líra (1000) 98,53 Osztrák schilling 14,13 Spanyol peseta (100) 118,20 USA-dollár 152,04 Átrium üzletház - Már költöznek, kaput nyitnak az első bolttulajdonosok Pécs legújabb kereskedelmi központjába, a Búza téri Átrium üzletházba. Az épület földszintjén csemege, eme­leti részén butikok, kisebb üzletek már fogadják a bevásárlókat és napokon belül új postahivatal is várja ügyfeleit a szép épületben. fotó: laufer László Pécsi ötlet csődügyek nyomkövetésére Az új módi: nevet és címet váltanak felszámolás eló'tt a cégek Baranyából indul útjára az a megoldás, mellyel a cégek hite­lezői igényeiket az utolsó pilla­natokban is számon kérhetik a megszűnés előtt álló partnereik­től. Az országban egyedülálló vállalkozást a pécsi Csőd őr Bt. találta ki, olyan csődfigyelő szolgálatot hozva létre, melynek segítségével napra készen lehet tudni a megjelölt társaságokról, mikor kerülnek végveszélybe. Ez a tevékenység pedig százez­reket eredményezhet minimális költség ellenében a magánvál­lalkozásoknak, gazdasági társa­ságoknak. Bizony tény, hogy a hitelezők többségének fogalma sincs, mi­kor jelent csődöt valamelyik üz­leti kapcsolata. így a legtöbben arról is lecsúsznak, hogy a meg­szűnés előtt álló céggel szemben a felszámolási eljárás kezdetét követő 1 hónapon belül jelezzék jogos igényüket. Erre azért van szükség, mert egyrészt a munkát befejező társaságnak lehet oszt­ható eszköz- és ingatlanva­gyona, s legalább egy részét visszakaphatja a pénzének a hi­telező, másrészt ha nincs ilyen vagyon, akkor az ide irányuló pénz-, vagy termékérték utáni Általános Forgalmi Adót igé­nyelheti vissza az, aki időben je­lenti a követelését. Nagy bankok és komolyabb vállalatok többnyire ráállítanak egy embert az üzlettársak fo­lyamatos megfigyelésére, aki többek közt ellenőrzi a Cégköz­lönyben és a Csődértesítőben le­hozott listákat a felszámolási csőd- és végelszámolási eljárá­sokról. Sokan nem tudják azon­ban, hogy például a Heti Csődér­tesítő átnézése nem nyújt tökéle­tes védelmet, mert ebben csak a megszűnő cégek adatai szere­pelnek. Ezt használják ki mosta­nában a felszámolás előtt álló vállalkozások: az ellenük induló eljárás kezdete előtt nevet, címet változtatnak, így a „Szuper Megbízható Kft.”-vel kapcso­latban állóknak eszükbe sem jut érvényesíteni igényeiket, amikor az már új néven, „Utolsókat Bukdácsoló Kft.”-ként szerepel az újságban. Jobb megoldás te­hát a Cégközlönyt lapozgatni, mert az lehozza a névváltásokat is, de itt meg az a gond, hogy kéthetente 3-400 oldalt kell át­böngészni. A felszámolóból, jogászból és bankszakemberből álló pécsi team ezzel szemben számítógé­pes adatbázist készít az ország­ban jegyzett társaságokról, a megszűnő cégekről, s a megbí­zási paraméterek alapján figye­lik a változásokat. Egy cég nyomkövetése pár száz forint havonta, s amint a Cégközlöny­ben megjelenik a társaság neve, akkor a Csőd Őr Bt. rögtön jelzi, hol, mikor, milyen nyomtatvá­nyokon kell benyújtani a követe­lést. Mészáros B. E. Kiállítás az ország kertészeinek Veteményeskerti újdonságok a gödöllői OMÉK ’96-on A húszezer tagot számláló Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége is bemu­tatkozik az agrárágazat idei legnagyobb rendezvényén, az augusztus végén Gödöllőn megrendezésre kerülő OMÉK ’96-on. Szent-Miklóssy Ferenctdl, a szövetség elnökétől megtudtuk: a nemzetközi kiállításon a zöld­ség-, gyümölcs-, szőlő- és dísz­növény-különlegességek, re­kordméretű termények mellett a látogatók megismerkedhetnek a külpiacokon leginkább kere­sett - hazai termesztésre aján­lott - fajtákkal. Az érdeklődők a bemutatón arra is tanácsot kaphatnak a szakemberektől, hogy miként dolgozhatók fel és tartósíthatok a veteményeskerti növények. Megismerkedhetnek a ker- tészkedők, a hétvégi kiskerttu­lajdonosok a munkájukat jelen­tősen megkönnyítő termelési módszerekkel, mesterfogások­kal, barkácsötletekkel is. Nem­csak szóban, hanem írásban is. A Kertészek és Kertbarátok Könyvtár sorozatának kötetei ugyanis a helyszínen megvásá­rolhatók, a szerényebb jöve­delműek számára is elérhető áron. A kiállításon a megyei szö­vetségek vezetőinek ajánlásá­val vehetnek részt az országban működő kertészkörök és klu­bok. Újvári Gizella Baranyai csődlista A Heti Csődértesítő leg­frissebb adatai szerint több baranyai cég ellen folyik csőd-, felszámolási, vagy végelszámolási eljárás. A fel­sorolásban a cég neve után a telephelyet, az eljárás jellegét (felszámolás: F, végelszámo­lás: V, CSf: csődeljárás, de a cég 90 napos fizetési haladé­kot kapott) és a követelési igény bejelentésének határ­idejét tüntettük fel. Pécsi cégek: Csőkesor Kft. F-06.15., Curare Gyógyesz- köz Forgalmazó, Gyógyító és Egészségvédő Kft. V-6.29., Darvasi Élelmiszerforgal­mazó Kft. V-06.29., D-U-In- terbau Kft. F-06.29., Fortu­nate Accident Kft. F-06.15., Gold-Mark Beruházási Kft. F-06.15., „Kleno Design- Center” Kft. V-06.22., Le Packer Kft. F-06.15., Merca- tura Befektetési Kft. F-06.22., Primapipe Kft. ■ V-06.29., Pusztaprinc Kft. V-06.22., Top-Gun Őrző-Védő Bt. F­06.29., Védő Salamon Kér. Szövetkezet V-06.22. Baranyai vállalkozások: Beton R-D Kft. Komló-F­06.22., Drávamenti Vízgaz­dálkodási és Talajvédelmi Társulat Sellye-CSf-07.17., „Guliver” Bt. Komló-V­06.29., Mohácsi ÉPFU Kft. Mohács-F-06.22., Riva Kft. Komló-F-06.08., Szentlőrinci Műszaki Coop Bt. Szentlő- rinc-V-06.15. Nem tudni mi okból lettek mostanában gyakoriak a vég- elszámolási eljárások, de a megszűnő cégek fele ebben a formában fejezi be tevékeny­ségét. Ugyanakkor láthatóan csökken Baranyában a fizető­képes kereslet, mert csaknem mindegyik csődbe ment társa­ság kereskedési tevékenysé­get folytatott. Új „színfolt” a a munkát befejező vállalkozá­sok palettáján a biztonsági szolgáltatási kör, három ilyen Kft. is szerepel a legfrissebb listán. M. B. E. Növénytermesztés felsőfokon A szántóföldi növénytermesz­tésben jő piaci pozíciót ki­vívni, jövedelmezőséget el­érni csak megfelelő színvo­nalú, korszerű növényvéde­lemmel, gépekkel és szakmai hozzáértéssel lehetséges - mondta Megyeri Zsolt, a Me- zőhegyesi Állami Ménesbir­tok Rt. vezérigazgatója ked­den, a június 13—14-én meg­rendezésre kerülő Mezőhe- gyesi növénytermesztési na­pokat beharangozó sajtótájé­koztatóján. A rendezvényen a mező- gazdasági nagyüzemek és az önálló egyéni agrárvállalko­zók megismerkedhetnek a ménesbirtok gazdálkodásá­val, a szántóföldeken alkal­mazott növényvédelmi és technológiai újdonságokkal. A szakmai tanácskozáson szó lesz a vegyszeres gyomir­tás eredményeiről, a legújabb környezetkímélő kémiai vé­dekezési eljárásokról. Ez utóbbinak különös aktualitást ad, hogy az idén - a sok csa­padék miatt - az inflációnál is nagyobb ellenséggel, a gyom­fertőzéssel kell a gazdálko­dóknak szembesülniük. Az érdeklődők megismer­kedhetnek a világ élvonalá­hoz tartozó vegyipari cégek agrokémiai újdonságaival, így a kukorica gyomirtásának legújabb, igen olcsó módsze­rével, vagy a környezetbarát, de gazdaságos rovarölő sze­rekkel. Egyes kemikáliák ha­tékonyságát a helyszínen azonnal felmérhetik. Újvári Gizella Elénk déli határforgalom Csaknem 31 millió tonna árut továbbítottak külföldre az év első negyedében a szállítási ágazatban működő cégek, s ez 19 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés összefüggött a hosszú téllel, és főként a köz­úti, valamint vízi fuvarozás­ban voltak kiesések. A szállí­tás valamivel kevesebb mint harmada vasúton, 37 száza­léka közúton, 27 százaléka pedig csővezetéken bonyoló­dott le. A nemzetközi árutovábbí­tásban javult a hazai vállalko­zások részaránya a külföldi­ekkel szemben. A külföldi gépjárművek átmenő for­galma tovább növekedett, összesen 304 ezer teherautó, kamion érkezett be, illetve hagyta el az országot az év első három hónapjában. Kü­lönösen a szerb határszaka­szon volt érzékelhető jelentős forgalomnövekedés, ami a délszláv válság fokozatos rendeződésének köszönhető. Mérsékelten emelkedett a közúti gépjárműállomány mennyisége, azon belül főleg a tehergépjárműveké. Több a sertés, kevesebb a juh és a baromfi, mint tavaly / Evek óta fogy a lábasjószág Az elmúlt évben ugyan gyara­podott valamelyest a hazai ál­latállomány, de még mindig messze elmarad az 1991-1995 közötti időszak éves átlagától. A szarvasmarhák száma alig változott, csupán 80 százaléka az 1991-95 években mért 1,2 milliós állománynak. A serté­sek 16 százalékos gyarapodá­sáról számol be a KSH legfris­sebb jelentése, s számuk az előző öt év átlagának kilencven százalékát közelítette meg. A juhállomány 8 százalékkal csökkent, s ma már alig éri el az előző öt év átlagának 60 százalékát. A baromfifélék száma 6 százalékkal csökkent egy év alatt, s így most 20 szá­zalékkal kevesebb az 1991-95 évek átlagánál. FEB AZ ALLATALLOMANY ALAKULASA 4 Magyar Agrárkamara és a Kizpanti Statisztikai Hivatal közös állatszámlásása 1995 és 199S március 31-én db Szarvasmarha 1995 1996 I^LBUS GRAFIKÁI Sertés Juh o o o o o o 00 o 00 P o 3 1995 1996 1995 1996 1995 1996 'gyöngyös nélkül Milyenek a magyar menedzserek? Kreatívak, jó az innovációs készségük, nyitottak, tanuléko­nyak, gyorsan képesek dönteni és keményen tudnak dolgozni, ha látják munkájuk eredményét. Ugyanakkor nem jelesked­nek a szervezésben, a precizitásban, túlzott a nemzeti büszke­ségük és meglehetősen gyenge a nyelvtudásuk. A GDP 70 százalékát ma már azok a privatizált cégek adják, amelyek jelentős százaléka részben vagy egészében kül­földi tulajdonban van. A kül­földi beruházók korábban ma­gukkal hozták menedzsereiket, s ez szükségessé tette, teszi a hazai szakemberek át-, illetve továbbképzését, felzárkózását. Jelenleg az Európai Unió támogatásával 2,5 millió ECU-t fordíthat menedzserképzésre az ország - mondotta megnyitójá­ban Fazakas Szabolcs, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, azon a tegnapi konferencián, amelyet Milyen a magyar me­nedzser? címmel rendezett az ITD Hungary. Az államtitkár kiemelte: Magyarországon már a rend­szerváltást megelőzően is me­nedzserpozícióba kerülhettek a jól képzett technikai szakembe­rek, ám humánpolitikai és pénzügyi továbbképzésük el­maradt. Ezt kellett az elmúlt években és napjainkban is pó­tolni. A konferencia előadói hang­súlyozták: a menedzser szá­mára ma a legfontosabb az ala­pos szakmai ismeretek mellett a nyelvtudás, a kommunikációs készség és a jelenleginél erőtel­jesebb költségérzékenység. Egy felmérés során az derült ki, hogy a magyar menedzserek kreatívak, jó az innovációs készségük, nyitottak, tanuléko­nyak, gyorsan képesek dönteni, keményen tudnak dolgozni, ha látják munkájuk eredményét. Ugyanakkor nem jeleskednek a szervezésben, a precizitásban, túlzott a nemzeti büszkeségük és meglehetősen gyenge a nyelvtudásuk. Ha ezeket a hiányosságokat sikerül kiküszöbölniük, nagy valószínűséggel kulcspozíci­ókba kerülhetnek a Magyaror­szágon megtelepedett multina­cionális cégeknél is - állapítot­ták meg a konferencián. l < > 4 * 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom